A házasságról, a családról és a gyámságról - 3.

HARMADIK RÉSZ

A GYÁMSÁG

IX. fejezet

Gyámrendelés

1. A gyámrendelés feltételei

93. § Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

|[^94. § (1)¹⁴⁷ A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhatóság gyámot rendel.

(2) A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik.

(3)     ¹⁴⁸ A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki
leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére
gyámot kell rendelni.

2. A gyám kirendelése

95. § (1) A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult
szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot melyik viselje.

(2) A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

96. § (1) ¹⁴⁹ Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen
hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki.

(2)^{1 50} Azt a személyt,

[j» aj— akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek],

b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek],

cj aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta a gyermek gyámjául, családbafogadó gyámjául kell rendelni.

(3)^{1 52} A gyámhatóság családbafogadó gyámként rendeli ki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.

97. § (1) A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel.

(2)  Testvérek részére közös gyámot kell rendelni, ettől a szabálytól azonban bármelyik kiskorú érdekében el lehet térni.

C^(3) ¹⁵³ Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhatóság egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.

98. §— (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben
helyeztek el, és szülőj e ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [91. § (2) bek].

ffr (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhatóság a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas¹⁵⁵

a)  nevelőszülő, |^^— gyermekotthon vezetője, [jp ahol a gyámhatóság a gyermeket elhelyezte. 

(3)  A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók a 100. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak [J³ (4) ¹⁵⁷ A gyámhatóságnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha¹⁵⁸

lj³ a)— a gyámhatóság az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

b)     a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalj a,

c)      a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők,

£j=í$—a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el. [^ (5) ¹⁶¹ A gyámhatóság a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembevételével, a gyermek érdekében dönt.

99. § (1) ¹⁶² Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn

(2) Gyámságot nem viselhet az,

a)     aki gondnokság alatt áll,

b)     aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,

c)      akit a szülői felügyelet gyakorlására j ogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt, [J= d)— akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhatóság átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, e)— akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították

(3)  Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön

(4)  Érvénytelen annak gyámul kirendelése, aki az előző rendelkezések értelmében gyámságot nem viselhet, illetőleg gyámul nem lett volna kirendelhető.

100. §—

X. fejezet

A gyámság ellátása

1. A gyám jogai és kötelességei

101. § (1) ¹⁶⁶ Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

(2) A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik.

102. § Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is.

103. § (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámható ságnak.

(2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit - az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével - hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja.

A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát.

(3)  A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt.

(4)  A gyám a vagyonkezelésről - a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában - legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni.

104. § (1) ¹⁶⁷ A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani.
(2) A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni.

2. Meghallgatás a gyámhatóság előtt

105. § A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból
is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni.

XI. fejezet

A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése

1. Megszűnés

106. § 168 (1) A gyámság megszűnik ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.
(2) 169 A gyám tisztsége megszűnik:

a) a gyámság megszűnésével,

|^^— a gyám gyámhatóság általi felmentésével vagy elmozdításával.

107. § (1) ¹⁷¹A gyámhatóság a gyámot tisztségétől felmenti, ha a gyám alkalmatlan, a gyám fontos okból felmentését kéri vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt gyámságot nem viselhet.
|^(2) ¹⁷²A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhatóság a tisztségéből akkor is felmenti, ha¹⁷³

a)      a gyermeket máshol helyezi el,

b)      a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt.

£^108. §¹⁷⁴ (1)^{1 7}5 Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhatóság a gyámot tisztségéből elmozdítja.

1^(2) ¹⁷⁶Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhatóság a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti.

2.  Számadás

109. § A gyám tisztségének megszűnése után köteles a gyámhatóságnak működéséről jelentést, a kezelése alatt volt vagyonról pedig végszámadást előterjeszteni.

110.      § (1) A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni.

(2)  A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírósági útra utasító határozat közlésétől, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült.

(3)  A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.

Navigáció:

Visszalépés a Törvénytár: Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról - fejezetek választása oldalra