Az ügyvédekről - lV.


NEGYEDIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES SZER VEZETI SZABÁL YOK
VII. Fejezet
AZ ÜGYVÉDI IRODA
67. § (1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) alapítható. Az iroda jogi személy.
(2)  Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat.
(3)  Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni

a)     az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével,
b)     az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját,
c)      a szavazati jogot és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,
d)     az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
e)       több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
f)    a taggyűlés működésének szabályait,
g)  a tagok közötti elszámolás szabályait,
h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait, i) az iroda megszűnésének szabályait
(4)  Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban a (3) bekezdés a)-b) és i) pontjában felsoroltakat kell meghatározni.
(5)  Az iroda tagja jogosult az iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
Az ügyvédi irodák névjegyzéke
68. § (1) Ügyvédi tevékenységet az az iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett.
(2) Az ügyvédi irodák névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni az irodát, ha
a)     az alapító okirat tartalmazza a 67. § (3), illetve (4) bekezdésében foglaltakat,
b)     az alapító okirat nem ütközik jogszabályba,
c)      a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van

(3)  Az ügyvédi iroda által kötött felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott kockázatvállalásnak legalább olyan mértékben kell mentesítenie az ügyvédi irodát az általa okozott károk megtérítése alól, mint amennyire az iroda tagjaival egyenlő számú ügyvédet egyéni felelősségbiztosítása mentesítené.
(4)  A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
(5)  Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre.
(6)79Az iroda, illetve az ügyvéd köteles az iroda adataiban vagy a személyi adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenteni.
(7) 80 Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell benyújtani.
Felelősség az iroda kötelezettségéért
69. § (1) Az iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda
kötelezettségéért a tag - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem felel.
(2)  Az irodára a 10. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy ha az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. Az alapító okirat meghatározhatja, hogy a kárt okozó ügyvéd milyen esetekben és mértékben köteles az iroda által megfizetett kártérítést az iroda részére megtéríteni.
(3)  A kárt okozó ügyvéd - mögöttes felelősségének érintése nélkül - az ügyvédi irodával együtt is perelhető.
Az iroda taggyűlése

70. § (1) A taggyűlés az iroda tagjaiból áll, az irodát érintő összes kérdésben határoz.
(2) Egyszemélyes irodánál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja.
A taggyűlés határozatának felülvizsgálata
71. § (1) Az iroda tagja kérheti a kamarától a taggyűlés határozatának felülvizsgálatát, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik.
(2) A taggyűlés határozatának felülvizsgálata során hozott kamarai határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a határozat felülvizsgálatát.
72.  § (1) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet - jogvesztés terhe alatt - a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a kamarához. A kérelem benyújtásának nincs
halasztó hatálya, de a kamara a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kamara a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi.
(2) 81 A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, legkésőbb 45 napon belül dönt. A határidő indokolt esetben egy ízben a következő elnökségi ülésig, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határozatot minden esetben indokolni kell.
(3)82 A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez címzett fellebbezést nyújthat be.
Az iroda névhasználata
73.  § (1) Az iroda cégneve a következő lehet:
a)      az egyik tag családi neve és a „társai”, valamint az „ügyvédi iroda” kifejezés,
b)      a tagok egy részének családi neve és az „ügyvédi iroda” kifejezés.

(2)  Az iroda nevében az elhunyt tag vagy a vagyoni tag családi neve akkor szerepelhet, ha ahhoz maga a tag vagy halála után az örökösei hozzáj árultak
(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az iroda kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott szabályzat szerint térhet el.
Az irodával létrejött megbízási jogviszony
74.  § (1) A megbízási jogviszony az irodával jön létre.
(2)  Az irodára a 25. §-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(3)  A megbízás - a szerződés felmondásán kívül - megszűnik:

a)     a megbízás teljesítésével,
b)     a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
c)      az iroda jogutód nélküli megszűnésével.
(4)  Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az
iroda a megbízott személyében várható változásról megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni.
A tag ügyvédi tevékenységének szüneteltetése
75.  § Ahhoz, hogy az iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szüneteltethesse, az iroda előzetes hozzájárulása is szükséges.
Az iroda megszűnése
76.  § (1) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg.
(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha az iroda
a)    a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg,
b)    jogutód nélkül megszűnt,
c)     más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy különvált,
d)    valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.
(3) A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi irodát, hogy a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek 30 napon belül tegyen eleget.
(4)83 A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni.
(5)  Az irodát a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával kell a névjegyzékből törölni.
(6)  Az iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában - a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.
(7)  A jogutód nélkül megszűnt iroda tagja az iroda tartozásaiért az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.
Az iroda jogutódlással történő megszűnése (átalakulása)
77.  § (1) Az iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (a továbbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás, beolvadás (a továbbiakban egyesülés) esetén az
érintett irodák taggyűlései döntenek
(2)  Különváláskor az iroda megszűnik, az iroda vagyona a létrejövő irodákra száll át; kiváláskor az irodából kivált tagok új irodát hoznak létre, vagy a kivált tag egyszemélyes irodát alapít az iroda vagyona egy részének felhasználásával, a kiválással érintett iroda az alapító okiratának módosítása mellett fennmarad.
(3)  Beolvadás esetén az iroda megszűnik, vagyona az iroda tevékenységét folytató (átvevő) másik irodára száll; összeolvadás esetén az irodák megszűnnek, és vagyonuk a létrehozásra kerülő új irodára száll.
(4)  A szétválásról, egyesülésről hozott döntésnek tartalmaznia kell az érintett irodák adatait (név, székhely), a szétválás, egyesülés módját, az új iroda (irodák) létrehozásának (alapító okirat elfogadásának) napját, az új iroda (irodák) tagjainak nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerződések elosztását.
(5)  A megbízásnak a jogutód irodára való átszállásáról a megbízott iroda a megbízót a 24. § (7) bekezdése szerint köteles értesíteni.
(6)  Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(7)  A szétváló iroda jogutódai az irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre (69. §) lehet alkalmazni.
(8)  Az irodának az e § szerint történő átalakulásakor - törvény eltérő rendelkezése hiányában - külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik
A tagsági viszony megszűnése
78.  § (1) Az irodában a tagsági viszony megszűnik
a)      a tag kamarai tagságának megszűnésével,
b)      a tagok közös megegyezésével,
c)       a rendes felmondással,
d)      a rendkívüli felmondással,
e)       a kizárással,
f)    a tag halálával,
g)  az iroda megszűnésével. 
(2) A tagsági viszony megszűnésekor az iroda a taggal köteles elszámolni.
Felmondás
79. § (1) A tagsági viszonyt az iroda tagja 3 hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az iroda a felmondási időt legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja.
(2)  A tagsági viszonyt az iroda 3 hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő 15 napon belül köteles az irodának bejelenteni. Megegyezés hiányában a vagyon kérdésében bármelyik fél bírósághoz fordulhat.
(3)  Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott rendes felmondás kizárása vagy korlátozása semmis.
(4)  Az iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti (rendkívüli felmondás).
Kizárás
80. § (1) A tagot az iroda taggyűlése fontos okból kizárhatja. Fontos ok különösen, ha a tag az iroda tevékenységét a magatartásával súlyosan veszélyezteti.
(2) A kizárást kimondó határozatra a 71. és a 72. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtásának halasztó hatálya van, de a kamara az iroda kérésére a tag tagsági j ogait a jogerős határozat meghozataláig felfüggesztheti. A kizárás a jogerős kamarai határozattal válik végrehajthatóvá.
Vagyoni tagság
81. § (1) Az iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (vagyoni tagság).
(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve elszámolásának módjáról.
82. § (1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni.
(2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az iroda köteles a vagyoni tag örököseivel elszámolni.
83. § Az irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.


VIII. Fejezet AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD


84. § (1) 84 Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3) bekezdésben megjelölt
tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag az ügyvéd felelősségi körén belül, és utasításai alapján működhet közre.
(2)85 Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
(3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett.
(4)86 A kamara az alkalmazott ügyvédet arcképes igazolvánnyal látja el.
Az alkalmazott ügyvédek névjegyzéke
85. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki
a)— a 13. § (3) bekezdés a)-c) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek megfelel, és b) ügyvéddel, ügyvédi irodával ügyvédi tevékenység végzésére munkaviszonyt létesített.
(2)  Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag.
(3)  A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya
86. § (1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban.
(2)  Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint - megszűnik, ha a kamara a munkáltatót a névjegyzékből törli, vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik.
(3)  A munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed.
(4)  Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.
Fegyelmi büntetések
87. § A fegyelmi vétséget elkövető alkalmazott ügyvéddel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
Törlés az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből
88. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,
aj—aki a 13. § (3) bekezdés a)-c) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,
b)— akinek a munkaviszonya megszűnt és a munkaviszony megszűnésétől számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt, c) akivel szemben az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki, cl) aki meghalt, e)— aki kéri.
(2)91A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés cl) pontja szerinti esetben a kamara nem hoz határozatot. (3)92
(4) Az alkalmazott ügyvédnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az alkalmazott ügyvéd igazolványát visszavonja.
89. § (1) 93 A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az alkalmazott ügyvédekre is megfelelően irányadók.
(2)94 Ha az alkalmazott ügyvéd a tevékenységét ügyvédként kívánja folytatni, a kamara a kamarába történő felvétel szabályai szerint folytatja le az eljárást azzal, hogy azokat a feltételeket, amelyek az
alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe való felvételhez szükségesek voltak, újra nem kell vizsgálnia.
IX. Fejezet95
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZES VALAMELY MÁS ÁLLAMBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG
FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN96
89/A. §97 (1) 98 E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a magyar állampolgárnak, illetve a külön törvény alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek Magyarország területén kifejtett tevékenységére, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult valamely EGT-államban (a továbbiakban: európai közösségi jogász).
(2)99 E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(3)1 00 E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az EGT-állam tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai
megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.
(4)1 01 E fejezet alkalmazásában eseti jellegű szolgáltatásnyújtás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.
Az európai közösségi jogász névjegyzéke—
89/B. §— (1)104 Európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység
a)      állandó jelleggel csak az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételt, vagy
b)      eseti jelleggel a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét követően folytatható.
(2) A névjegyzékbe fel kell venni azt az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kérelmezőt, aki105
a)106 saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete által kiállított, három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az adott EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult, továbbá
b)     igazolja az ügyvédi felelősségbiztosítása meglétét az erről szóló okirat hiteles magyar nyelvű fordításával, és írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a kamara megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki, valamint
c)      írásbeli nyilatkozatban előzetes hozzájárulását adja a kamarának a 89/C. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti eljárásához.
(3)1 07 Ha az európai közösségi jogász saját EGT-államában ügyvédi társulás tagja, köteles erről - a vonatkozó adatok egyidejű közlésével - a kamarát tájékoztatni. 89/C. §— (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet, ha
a)     állandó jelleggel kíván az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet folytatni, az ügyvédi tevékenység folytatása céljából létrehozott irodájának helye,
b)     eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, az együttműködési szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye, ilyen szerződés hiányában a szolgáltatás nyújtás helye,
c)      alkalmazott európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, a munkaviszony létesítésére irányuló szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye szerint illetékes kamaránál kell előterjeszteni.
(2)1 09 Ha az európai közösségi jogász igazolja, hogy a saját EGT-államának előírásai szerint, Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik, az erről szóló igazolás az ügyvédi felelősségbiztosítás meglétét tanúsítja. A kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek.
(3) A felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az európai közösségi jogász megbízója kérelmére a kamara köteles
a)     a megbízóval közölni az európai közösségi j ogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon adatokat, melyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és
b)     tájékoztatni a megbízót arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.
(4)110
89/D. §— (1)112
(2) A kamara a névjegyzékbe vett európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.
89/E. §— (1) A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász
a)114 családi és utónevét, születési családi és utónevét,
b)     állampolgárságát,
c)      születési helyét és idejét, anyja nevét,
d)115 más EGT-állambeli és - ha van - belföldi címét,
e)       egyetemi diplomájának, továbbá - ha rendelkezik ilyennel - ügyvédi tevékenységre jogosító vizsgáját tanúsító oklevélének számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,
f)    irodájának, alkalmazott esetében munkáltatójának, és - ha van - az együttműködő ügyvéd irodájának címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, ha együttműködési szerződés megkötésére nem került sor, az elérhetőségi adatait,
g)  névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,
h) tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját,
i) tevékenysége jellegét (állandó jellegű, eseti szolgáltatást nyújtó vagy alkalmazott),
j) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen az ügyvédi tevékenység folytatását vállalja,
k)— saját EGT-állama nevét,
/)— saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt), továbbá
m)— saját EGT-állama szerinti ügyvédi társulásának szakmai megnevezését,
n)— ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését,
oj—jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való részvételre.
(2)     121Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a c) és n) pontban felsorolt adatok nem nyilvánosak.
(3)  A Magyar Ügyvédi Kamara az (1) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.
(4) Az európai közösségi jogász névjegyzékbe vételéről a kamara értesíti a 89/B. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szervezetet. (5)1 22 A kamara az európai közösségi jogászt arcképes igazolvánnyal látja el.
Az európai közösségi jogász felvétele a kamarába123

89/F. § 124 (1) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászt kérelmére a kamarába ügyvédként fel kell venni, ha a)— megfelel a 13. § (3) bekezdésének e)-g) pontjában foglalt feltételeknek,
fojlM az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes meghallgatáson hitelt érdemlően igazolja, hogy Magyarország területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal kapcsolatban (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is), és c) a személyes meghallgatáson bizonyítja, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással.
(2)   A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogász kérelmére a kamarába ügyvédként felvehető abban az esetben is, ha megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, de a magyar joggal kapcsolatos ügyvédi tevékenysége (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is) három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel az (1) bekezdésben írt feltételeknek
(3)   A névjegyzékbe vételt követően megkezdett ügyvédi tevékenység idejébe a szokásos évi szabadság, a fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a szülési szabadság és betegség miatti távollét idejét összesen legfeljebb 3 hónap tartamáig lehet beszámítani.
(4)     127 Az európai közösségi jogász a kamarába történő felvétellel a kamara teljes jogú tagjává válik. Az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult a saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését
szerepeltetni névhasználatában
89/G. § 128 (1)-(2)129
(3) A kamara az európai közösségi j ogászt a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint veszi nyilvántartásba, és adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának.
Az európai közösségi jogász névjegyzékből történő törlése, a kamarai tagság megszűnése130
89/H. § 131 (1) Az európai közösségi jogászt a kamara törli a névjegyzékből, ha
a)     nem felel meg a 89/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek,
b)     vele szemben a 89/L. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki,
c)      európai közösségi jogászként azt a látszatot kelti, hogy ügyvéd, vagy bármely olyan címet, nevet, kiegészítést, illetve leírást használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult,
cl) az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékéből törölni kell,
e)       a kamara tagjai sorába felvételt nyert,
f)    azt az európai közösségi jogász kéri, vagy
g)  meghalt.
(2)1 32 Az ügyvéd kamarai tagsága a 20. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a saját EGT-államában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt.
(3)133
Az európai közösségi jogász működése—
89/1. §—(1) Az európai közösségi jogász az 5. §-ban meghatározott bármelyik ügyvédi tevékenységet végezheti.
(2)1 36 Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag a saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetheti, továbbá köteles feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető.
89/J. §— (1) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel, névjegyzékbe vétel nélkül végzi - első alkalommal történő eljárása esetén - a tevékenység megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban bejelenteni a Magyar Ügyvédi Kamara részére. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, egy éven túl történő eseti szolgáltatásnyújtás esetén a bejelentést haladéktalanul meg kell újítani.
(2)  Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási cselekményt követő munkanapon kell megtenni.
(3)  A bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász

a)     családi nevét és utónevét,
b)     születési családi nevét és utónevét,
c)      születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
d)     állampolgárságát,
e)      EGT-állama szerinti értesítési címét,
f)   EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének megnevezését, amelynek tagja,
g)  nyilvántartási számát az f) pont szerinti szervezetben és h) EGT-állama szerinti szakmai megnevezését.

(4)  A bejelentéshez mellékelni kell a 89/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti igazolást.
(5)  A Magyar Ügyvédi Kamara az európai közösségi jogász (3) bekezdésben meghatározott adatait automatikusan, egyéves időtartamra nyilvántartásba veszi, valamint a (3) bekezdés a), e) és h) pontjában foglalt adatokat a honlapján megjelenteti.
89/K. §— (1) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.
(2)   Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását bemutatni.
(3)   Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.
(4)  A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit.
89/L. §— (1) 140Magyarország területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara
szabályzataiban foglaltakat.
(2)1 41 Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadóak; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.
(3) Ha az európai közösségi jogász névjegyzékbe vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes kamara ellenőrizheti.
(4)1 42 Az európai közösségi jogász fegyelmi felelősségére a VI. fejezet rendelkezései irányadóak, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a kamarából kizárás helyett az ügyvédi tevékenységnek Magyarország területén való folytatásától eltiltás alkalmazandó. Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászt ezzel egyidejűleg a névjegyzékből vagy a 89/J. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásból törölni kell.
(5) Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi j ogászra az egyéni ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
89/M. § 143 (1) 144 Az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi tevékenység végzésére jogosult. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételnél a 13. § (3) bekezdésének b)-d) pontja nem alkalmazható.
(2) A kamara az alkalmazott európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.
A társas működés formái145
89/N. § 146 (1) Ügyvédi iroda alapítására, továbbá ügyvédi irodában tagsági viszony létesítésére a 89/B. § szerint kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogász is jogosult.
(2)     147 Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az iroda
kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda megnevezése tartalmazhatja annak a valamely EGT-államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az
európai közösségi jogász.
(3) Az irodára az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Együttműködés a kamarák között, valamint az európai közösségi jogász saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást vezető hatóságával148
89/O. §149 (1)1 50 A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi ügyben köteles együttműködni, és egymásnak, valamint a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást végző szervezetének az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.
(2) Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:
a)— az európai közösségi jogász ellen indítandó fegyelmi eljárás előtt a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét a fegyelmi eljárás indításáról értesíteni és az eljárásban együttműködni, a fegyelmi eljárásban hozott határozatot megküldeni és lehetőséget biztosítani arra, hogy a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének képviselője a fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit a fellebbviteli fórumon ismertethesse,
b)— a 89/H. § (1) bekezdése szerinti törlésről a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni, továbbá
ej— azon ügyvédek esetében, akik más EGT-államban is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az érintett EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.
(3)  Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(4)  A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.
Az európai közösségi jogász kamarai képviseleti joga154
89/P. § 155 (1) 156 A kamara a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.
(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok a kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A kamara a bizottság véleményét köteles beszerezni minden olyan döntés meghozatalához, szabályzat kidolgozásához, amely a bizottság által képviselt körre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
X. Fejezet157
A KÜLFÖLDI JOGI TANÁCSADÓ
90. § (1) Külföldi jogi tanácsadó az, aki a 92. § (1) bekezdésében meghatározott jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi. A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte. Ha az együttműködési szerződés úgy
rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.
(2)  Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával (a továbbiakban: külföldi iroda) is megköthető.
(3)  Külföldi jogi tanácsadói tevékenységet - legkorábban a felvétel időpontjától kezdődően - az végezhet, akit a kamara a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe felvett. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.
(4)1 58 A kamara a külföldi jogi tanácsadót arcképes igazolvánnyal látja el.
A külföldi jogi tanácsadók névjegyzéke
91. § (1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki
a)159 a 13. § (3) bekezdés e) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,
b)     a 90. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt együttműködési szerződést kötött,
c)      igazolta, hogy külföldön ügyvédi tevékenység végzésére jogosult,
d)     igazolta, hogy a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti országban jó hírnévnek örvend, és nem áll büntető- vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,
e)      a tevékenységét magyar ügyvédi irodában vagy magyar ügyvéddel közös irodában végzi.

(2)  Az (1) bekezdés c) és d) pontjáról a külföldi ügyvéd működési helye szerint illetékes ügyvédi kamara vagy ennek hiányában az arra illetékes külföldi hatóság igazolását lehet elfogadni.
(3)  Nem vehető fel a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe az a külföldi ügyvéd, aki, illetőleg akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.
(4)  A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
A külföldi jogi tanácsadó működése
92. § (1) 160 A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot.
(2)  A külföldi jogi tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül jogi tevékenységet nem végezhet.
(3)  A külföldi jogi tanácsadó nem kamarai tag. A tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.
(4)  Magyar ügyvéd, ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén a magyar ügyvéd neve mellett, illetőleg a magyar iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást. A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során - a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással - használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában nyilvántartott formában
(5)  A magyar ügyvéd a kamara engedélye nélkül társtulajdonosként (partnerként) csatlakozhat külföldi ügyvédi irodához.
Fegyelmi büntetések
93. § A fegyelmi vétséget elkövető külföldi jogi tanácsadóval szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
Törlés a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből
94. § (1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből törölni kell azt,
a)     aki a 91. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
b)     akinek a magyar ügyvéddel, ügyvédi irodával kötött együttműködési megállapodása megszűnt,
c)      akivel szemben a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
d)     aki meghalt,
e) aki, illetőleg akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített. 
(2)1 61 A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók.

(3)  A kamara a külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törléséről szóló jogerős határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.
(4)  A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlése nem érinti a külföldi irodával létrejött együttműködési szerződést.
(5)  A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlésekor a kamara a külföldi jogi tanácsadó igazolványát visszavonja.
XI. Fejezet162 AZ ÜGYVÉDJELÖLT
95. § (1) Ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti.
(2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett.
(3)1 63 A kamara az ügyvédjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el.
Az ügyvédjelöltek névjegyzéke
96. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki
a)164 a 13. § (3) bekezdés a), b) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, b)165 munkaviszonyt létesített ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéddel vagy olyan ügyvédi irodával, amelynek ilyen ügyvéd tagja van.
(2)  Az ügyvédjelölt nem kamarai tag.
(3)  A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására való jogosultság166
96/A. § 167 (1) A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére - kérelemre - bejegyzi, ha
a)     a kérelem benyújtását megelőzően legalább két évig folyamatosan ügyvédi tevékenységet folytatott anélkül, hogy tevékenységét szüneteltette volna,
b)     nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
c) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tárgyi feltételeket az ügyvédjelölt foglalkoztatása során biztosítja. (2) A kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. 
(3)168
Az ügyvédjelölt működése
97. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.
(2)  Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
(3)  Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenőrzi. A kamara köteles az ügyvédjelöltek képzéséről gondoskodni. (4)1 69 Az ügyvéd az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni
köteles.
Fegyelmi büntetések
98. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az ügyvédjelöltet, ha arra érdemes.
Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből
99. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt,
aj—aki a 13. § (3) bekezdés a), b) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,
b)— akinek a munkaviszonya megszűnt vagy az őt foglalkoztató ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultságát törölték, és a munkaviszony (jogosultság) megszűnésétől (törlésétől) számított három hónapon belül a 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített ügyvédjelölti munkaviszonyt, c) akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki, cl) aki a jogi szakvizsgát letette, legkésőbb a vizsga letételétől számított 3 hónap eltelte után, e) aki meghalt, j)— aki kéri.
(2)1 73 A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók, azzal, hogy az (1) bekezdés e) pontja esetén a kamara nem hoz határozatot. (3)174
(4)  Az ügyvédjelölt munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvében foglalt eseteken túl - a 86. § (2) bekezdésében említett esetekben megszűnik.
(5)  Az ügyvédjelöltnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az ügyvédjelölt igazolványát visszavonja.
Egyéb rendelkezések
100. § (1) A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed. (2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.
101.  § A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ügyvédjelöltekre megfelelően irányadók

Navigáció:

 Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ügyvédekről - fejezetek választása oldalra