ÖTÖDIK RÉSZ AZ ÜGYVÉDI KAMARA
XII. Fejezet175 A TERÜLETI KAMARA
102. § (1) A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben területi kamara) köztestület, amely
képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik; a
működési
területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.
területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.
(2)1
76 A területi kamara működési területe a
törvényszékek illetékességi területével azonos.
(3) A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére.
A területi kamara szervei
103. § (1) A területi kamara szervei
a) a közgyűlés,
b) a területi kamara elnöksége (a
továbbiakban: területi elnökség),
c) a fegyelmi bizottság,
d) az összeférhetetlenségi
bizottság,
e) az ellenőrző bizottság.
(2) Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az
alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki
kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában
meghatározott más bizottság is választható.
A közgyűlés
104. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A közgyűlés
a)
megválasztja és beszámoltatja a területi kamara
elnökét, a területi elnökséget, a területi bizottságokat, a területi bizottság
tisztségviselőit és tagjait,
b)
megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött
tagokat,
c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
d)
javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar
Ügyvédi Kamarának,
e) elfogadja a területi kamara alapszabályát,
f) a területi kamara működési
területére vonatkozó területi szabályzatot és területi iránymutatást adhat ki,
g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
h) ellátja a területi kamara
alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A
területi
kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi iránymutatást
tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A területi kamara
alapszabálya a területi kamara
tagjaira, a területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező.
tagjaira, a területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező.
(4)1
77 A közgyűlés határozata ellen a területi kamara
tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a
határozat közlésétől számított 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat. A
bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el.
105. § (1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer
köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának
indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés
tagjait a meghívásban a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
tagjait a meghívásban a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes,
ha azon a kamara tagjainak több mint fele jelen van
(3) A közgyűlés
határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel
összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.
(4) A közgyűlés határozatának
érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), a
területi kamara alapszabályának és szabályzatának elfogadásához, módosításához
a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.
A területi
elnökség
106. § (1) A területi elnökség a területi kamara
elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, titkárából (főtitkárából), a
fegyelmi megbízottból (fegyelmi főmegbízottból) és a tagokból áll. A tagok
száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem
állapítja meg. (2) A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére,
előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak
végrehajtását,
b) előterjeszti a területi
kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a
közgyűlésnek,
c)
első fokon határoz az ügyvédek kamarai
felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti
eljárás felfüggesztéséről,
d)178
első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai
közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az
irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való
felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai
közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti
eljárás felfüggesztéséről,
e) első fokon határoz az ügyvédi
iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,
f) első fokon határoz az ügyvédi
tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodáj ának átj egyzéséről, valamint
mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,
g) elbírálja a területi kamara
elnökének határozata elleni fellebbezést,
h)179
ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az
alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi
jogászok, az irodák, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák
névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,
i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
j)
meghatározza a kamarai tagdíj összegét,
k)
dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
l) elvégzi a közgyűlés és az
alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat,
m) kijelöli az ügyvéd helyettesét,
ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a
helyettesről nem gondoskodott,
n) kijelöli az ügyvéd irodájának
gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és a folyamatban lévő ügyeinek
ellátásáról nem gondoskodott,
o)180
elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és
megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és első fokon határoz a
vizsgálat befejezéséről.
(3)1
81 A
területi
elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől
számított tizenöt napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat
megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott
jogorvoslati lehetőséget.
A területi
kamara elnöke
107. § (1) A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi
kamarát,
b) irányítja a területi elnökség
és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok
végrehajtásáról,
c) a tevékenységéről beszámol a
területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,
d) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
e)
összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
f) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,
g) irányítja a területi kamara
ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot
gyakorol, h) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb
feladatokat.
(2) 182
A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított tizenöt
napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagj
a, akit a határozat érint.
108. § A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és
tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét a
területi kamara alapszabálya határozza meg.
XIII. Fejezet183
A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA
109. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos
szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12. §-ban, továbbá a
törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.
(4) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.
110. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei
a)
a teljes ülés,
b)
az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság,
d)
az összeférhetetlenségi bizottság,
e) a választási bizottság,
f) az ellenőrző bizottság.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar
Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más
bizottság is választható.
A teljes ülés
111. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés,
amely 100 tagból áll. Tagjai
a) a területi kamarák elnökei,
b) a területi kamarák által küldött
1-1 tag,
c)
a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek
összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által
választott tagok
(2) A teljes ülés
a)
megválasztja és beszámoltatja az elnököt, az
elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,
b)
elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) véleményt nyilvánít, és
javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
d)
elfogadja az Alapszabályt,
e) szabályzatot és iránymutatást
adhat ki,
f) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
g) ellátja az Alapszabályban
hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer
összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes
ülést össze kell hívni. A teljes ülés tagjait a meghívásban a (4)-(5) bekezdésben
foglaltakra figyelmeztetni kell.
(4) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
(5) A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos
napirenddel összehívott teljes ülés - a megjelentek számára tekintet nélkül -
határozatképes.
(6) A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének
szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához,
módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség)
kell.
(7) A teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell
alkalmazni azzal, hogy a keresetet a teljes ülés tagja nyújthatja be.
112. § (1) A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján
szabályzatot ad ki
a) az ügyvédi hivatás
magatartási szabályairól (etikai szabályzat),
b) az ügyvédi névhasználatról,
c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól,
d) a gondnok jogköréről és eljárásáról,
e) a felelősségbiztosítás
legalacsonyabb összegéről,
f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,
g) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának szabályairól,
h) a kamarai
tisztségviselők választásáról és visszahívásáról,
i) a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,
j) a letét- és pénzkezelés szabályairól,
k)185
az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység
végzésének technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek,
ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok
őrzésének - ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő
eljárást is - részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az
okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a
cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,
l)186
az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás
használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos
részletes szabályokról,
m 1llZ
a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására
szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól,
n)— az ügyvédjelöltek
képzésének szabályairól, az ügyvédek és ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos
feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének
megszervezésével kapcsolatos feladatairól,
o)189
az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről,
p)190
minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.191
(2) A teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki.
(3) Az Alapszabály a területi kamarákra, a szabályzat a területi kamarákra, az ügyvédekre,
alkalmazott ügyvédekre, külföldi jogi tanácsadókra és ügyvédjelöltekre
kötelező.
Az elnökség
113. § (1) Az elnökség az elnökből, az
elnökhelyettesekből, a főtitkárból (titkárból), a fegyelmi főmegbízottból
(fegyelmi megbízottból), továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll. A
tagok száma 25 fő, ha a teljes ülés másképpen nem állapítja meg.
(2) Az elnökség
a) összehívja a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,
előkészíti a teljes ülés működését, megszervezi a teljes ülés határozatainak
végrehajtását,
b) előterjeszti a Magyar
Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről
beszámol a teljes ülésnek,
c)
másodfokon határoz az ügyvédek kamarai
felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti
eljárás felfüggesztéséről,
d)192
másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai
közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az
irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek,
az alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe
való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
e)
másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése
határozatának felülvizsgálatáról,
f) másodfokon határoz az
ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről,
valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,
g) meghatározza a területi kamarák
anyagi hozzájárulását,
h) dönt a tisztségviselők díjazásáról,
i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
j)
a területi kamara elnökségének jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot
sértő határozatát hatályon kívül helyezi,
k)
elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni, továbbá a
47. § (3) bekezdés szerinti fellebbezést,
l)
véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási
és jogalkalmazási kérdésekben,
m)
ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,
n) meghatározza a kamarai
választások időszakát,
o)193
másodfokon határoz a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása
megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálat
befejezéséről,
p)194
elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
(3) Az elnökség határozata elleni
jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a
területi kamara nyújthatja be. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e
törvényben külön
meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
meghatározott jogorvoslati lehetőséget.
A Magyar Ügyvédi Kamara
elnöke
114. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Ügyvédi
Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a
bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,
c) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
d) irányítj a a Magyar Ügyvédi
Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói j ogot
gyakorol,
e) ellátja azokat a feladatokat,
amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal.
(2) A
Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a
közlésétől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi
kamara, amelyet a határozat érint.
115. § A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és
tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az
Alapszabály határozza meg.
XIV. Fejezet195
A KAMARA ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT ADATOK ÉS A TESTÜLETI ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
116. § (1) A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó,
ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:
a)
családi és utónevét,
b)
állampolgárságát, születési helyét és idejét,
anyja nevét, személyi igazolvány számát,
c) lakcímét,
d)
egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának számát és
keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,
e) irodájának címét, telefon- és
telefax-számát,
f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató nevét és címét,
g) az eskütétel és a nyilvántartásba
bejegyzés idejét, a határozat számát,
h) a tevékenység megkezdésének,
felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját, a tevékenység 7.
§ szerinti korlátozását, továbbá a vagyoni tagságot,
i) a fegyelmi büntetést, a mentesítés időpontját,
j) nyelvtudását,
k) kitüntetéseit,
l) kamarai tisztségét,
m)196
a kamarai tagnak az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás
tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a
hitelesítés-szolgáltató megnevezését,
n)197
a kamarai tag
jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való
részvételre,
o)198
a kamarai tagnak az ügyvédjelölt foglalkoztatására vonatkozó jogosultságát.
(2) Külföldi jogi tanácsadó esetén az (1) bekezdés d) pontjában
foglaltakat nem kell nyilvántartani, de a külföldi jogi tanácsadóval
együttműködő magyar ügyvéd (iroda) adatait, a külföldi iroda nevét, címét és a
külföldi bejegyzésre vonatkozó adatait a külföldi jogi tanácsadó
nyilvántartásában szerepeltetni kell.
(3) Ügyvédi iroda esetén az iroda nevét, címét, telefon- és telefax-számát,
valamint tagjainak nevét, lakcímét kell nyilvántartani.
(4) 199Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatok közül az a), e), h) és n) pontban
felsorolt adatok nyilvánosak, közzétehetők, vagy bárki számára kiadhatók
(5) A kamara az
általa folytatott eljárások során kezelhet
minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult,
továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen
szerzett.
szerzett.
(6)200
(7) A
Magyar Ügyvédi Kamara az (1)-(3) bekezdésben
felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.
117. § A kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek
ülésén - tagjain kívül - a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok
vehetnek részt, akiket az alapszabály felsorol.
118. §201 Az Alapszabályt és a Magyar
Ügyvédi Kamara szabályzatait a Hivatalos Értesítőben kell közzétenni, a kamarák
alapszabályát és szabályzatait - az alapszabályban meghatározott módon - a
tagok és
mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni. A
kamarai határozatok a tagok számára nyilvánosak.
XV. Fejezet202
A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA ÉS MEGBÍZATÁSUK MEGSZŰNÉSE
119. § (1)203Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság
tagjává - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - bármely kamarai tag
megválasztható. A választás 4 évre szól.
(2) A tisztségviselőket és a bizottsági
tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.
(3) A választást jelölés előzi
meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető.
Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa
kiválasztott tisztséget tölthet be.
(4) A tisztségviselők megbízatása az új
tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének,
főtitkárának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban
szűnt meg,
a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon
belül megválasztja az új tisztségviselőt.
120. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő halálával,
lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a
megbízatás idejének lejártával.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.
XVI. Fejezet204
A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉNEK
ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE205
120/A.
§ 206 (1) A területi ügyvédi
kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) e § szerint ellenőrzi az ügyvédnek
a) a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, valamint
b) a törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban 207 foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban ellenőrzés).
(2) A kamara elnöksége az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot hivatalból indítja meg és a
fegyelmi megbízottak közül kijelöli a vizsgálatot lefolytató személyt (a
továbbiakban: vizsgálóbiztos).
(3) A vizsgálóbiztos a vizsgálat
keretében
a) tájékoztatást kérhet az
ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott szabályzat
szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások bemutatására
kötelezheti az ügyvédet,
b) az ügyvéd irodájába,
alirodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról
másolatot készíthet (helyszíni vizsgálat).
(4) A kamara elnöksége a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt.
(5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt
kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést
megszünteti.
(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd megszegte a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvényben vagy az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt
kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában
a) felhívja az ügyvédet a
jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott
intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat
elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének.
(7) A
területi
elnökségnek az (5) bekezdés és a (6) bekezdés b) pontja szerinti
határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak, a (6) bekezdés a) pontja
szerinti határozata ellen pedig az ügyvéd a határozat
közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy
szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez
fellebbezhet.
(8) A kamara a határozatában foglaltak teljesítését e § rendelkezései szerint
ellenőrizheti.
(9) Ha a (6) bekezdés szerint megállapított kötelességszegés a
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a kamara
elnöksége a bejelentést az ügyvéd helyett megteszi.
(10) Az ügyvéd köteles a vizsgálat
lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásaiban, határozataiban foglaltakat
teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.
(11) A kamara, a vizsgálóbiztos és a Magyar Ügyvédi Kamara az ellenőrzés során jogosult az
ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerésére; az ellenőrzésben részt vevő
kamarai tagok és alkalmazottak titoktartási kötelezettségére az ügyvéd
titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.
XVII. Fejezet208
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
121. § (1) 209Az igazságügyért felelős
miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar
Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezetben együtt: kamara) működése felett.
(2)2 10 Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi
felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait,
iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a
jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.
(3) A
törvényességi felügyelet nem terj ed ki olyan ügyre,
amelyben bírósági eljárásnak van helye.
122. § (1) 2 11 Ha az igazságügyért felelős miniszter azt
állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a
kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba
ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2)2
12 Az igazságügyért felelős miniszter felhívja a kamarát
a kirendelt ügyvédi jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a 36. § (1)
bekezdésében foglaltaknak.
(3)2
13 Az érintett kamara köteles - az igazságügyért
felelős miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a j ogszabálysértést
megszüntetni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.
123. § (1)214 Ha az érintett kamara a
jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyért felelős miniszter - a
felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - az
illetékes
törvényszékhez fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.
törvényszékhez fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.
(2)
Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított eljárás
eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértő alapszabályt,
szabályzatot, iránymutatást és rendelkezést hatályon kívül helyezi, és új
eljárás lefolytatását rendeli el,
b) a működés törvényességének
helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv
(tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,
c)
a jogszabálysértő kamarai
szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy az ellenőrzésére - a
kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara
működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.
124. § (1) A felügyelő biztos köteles a működés
törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara
közgyűlését (teljes ülését). Ha a közgyűlés (teljes ülés) a működés
törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.
törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.
(2) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.
(3) A felügyelő biztos a
tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a
törvényességi felügyelet gyakorlóját.
(4) A felügyelő biztos díjazását és
költségtérítését a bíróság állapítja meg.
125. § (1) 215 A kamarák az alapszabályukat, szabályzatukat, iránymutatásukat az
elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügyért
felelős miniszternek.
(2) Az
Alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat, a
területi szabályzat, az iránymutatás és a területi iránymutatás nem lehet
jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.
XVIII. Fejezet216
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
126. § (1) Ez a törvény 1998. július 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a
folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)217
(2)217
(3) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Kamarát említi, ezen a Magyar Ügyvédi Kamarát
kell érteni.
(4) A jogszabályokban az „egyéni ügyvéd” kifejezés „ügyvéd”, a „társas ügyvédi
iroda” kifejezés „ügyvédi iroda” kifejezésre módosul.
127. §—
128. §—
129. § (1) Az 5. § (2) bekezdése nem érinti a
törvény hatálybalépése előtt alkotott jogszabály alapján végzett tevékenységet.
(2)220
(3) Az
ügyvédi kamarai tagságát országgyűlési képviselői vagy
polgármesteri megbízatása miatt szüneteltető ügyvéd a kamarai tisztségét,
bizottsági tagságát e megbízatásának lejártáig fenntarthatja, ha arra e törvény
hatálybalépése előtt választották meg.
130. § (1)221 (2)222
(3) A törvény
hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos
jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor hatályban volt jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni.
130/A. §— A 2009.
december 31. napján ügyvédjelölti névjegyzékben szereplők számára az
ügyvédjelölti tevékenység 2013. január 1. napjáig történő folytatásának és az
ügyvédjelölti joggyakorlat kamarai
igazolásának nem feltétele az, hogy az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd a
96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkezzen. Ha azonban a megjelölt időtartam
alatt az ügyvédjelölt másik ügyvéddel létesít munkaviszonyt, ennek az
ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkeznie kell.
131. § (1) 224 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendelettel
szabályozza
a) a bírósági eljárásban
megállapítható ügyvédi költséget,225
b) a pártfogó ügyvéd díjazását és
a kirendelés ellátásának díját,226
c)
az ügyvédjelölti joggyakorlatot.
(2) 227
a kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az
Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem
lehet alacsonyabb.228
132. §—
133. §— Felhatalmazást kap az igazságügyért
felelős miniszter arra, hogy az európai közösségi jogászok szakmai
megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet az Európai
Közösségek
Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni, rendeletben szabályozza.231
Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni, rendeletben szabályozza.231
133/A.
§— Felhatalmazást kap az
igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) azoknak az ügyeknek a nyilvántartására vonatkozó szabályokat, amelyekben a 27/B. §
szerinti ellenőrzésre kerül sor,233
b) az okiratok ellenjegyzése során a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos eljárás
részletes szabályait,234
c)
az ügyvédek az alkalmazott ügyvédek az
ügyvédjelöltek és a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok
igazolványára vonatkozó részletes szabályokat,235
d) a székhely szolgáltatásra
vonatkozó részletes szabályokat,236
e)— az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 12/A. § (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kamarai hatósági
eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének
szabályait.
134. §— Ez a törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a
következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács
98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő
tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről,
b) az Európai Közösségek Tanácsának
77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi
hatékony gyakorlásának elősegítéséről,
c)
az Európai Parlament és
a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a
tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról,
valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK,
a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a
90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk
1 Kihirdetve: 1998. III. 16.
2 Megállapította: 2003. évi XI. törvény 1. §. Módosította:
2011. évi CCI. törvény 163. § a).
3 Megállapította: 2007. évi CLXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
4 Beiktatta: 2003. évi LXXXI.
törvény 13. § (1). A korábbi 2007. évi LXI. törvény 34. § (1) bekezdésével
másodikként beiktatott h) pontot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI.
törvény 445. §.
Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
5 Beiktatta: 2003. évi CXXIX.
törvény 406. § (1) j). Hatályos: 2004. V. 1-től. Jelölését módosította: 2006. évi XLIX. törvény 34. §.
6 Hatályon kívül
helyezte: 2010. évi CXXXI. törvény 19. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
7 Hatályon kívül
helyezte: 2011. évi CXCVII. törvény 162. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 1-től.
8 Beiktatta: 2003. évi LXXXI törvény
13. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.
9 Megállapította:
2004. évi LVII törvény 21. §. Módosította: 2012. évi XXXVI törvény 158. § (10) a).
10 Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi
LXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
11 A második mondat szövegét módosította: 2007. évi
LXIV törvény 65. § (1) b).
12 Lásd: 169/2010. (IX.
23.) AB határozat.
13 Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXXI törvény
115. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
14 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény
15. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
15 Jelölését módosította: 2009. évi LXXV törvény 15.
§.
16 Jelölését módosította: 2009. évi LXXV törvény 15.
§.
17 Megállapította:
2003. évi XI törvény 2. §. Jelölését módosította: 2009. évi
LXXV törvény 15. §.
18 Beiktatta: 2003. évi LXXXI törvény
13. § (3). Jelölését módosította: 2009. évi LXXV. törvény 15. §.
19 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII
törvény 141. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.
20 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII
törvény 141. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban
kell alkalmazni.
21 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 16. § (1).
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
22 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény
2. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.
23 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény
16. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
24 Beiktatva: 2009. évi CXLIX.
törvény 66. § (1) alapján. Hatályos: 2010. I. 1-től.
25 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (3).
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
26 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 16. § (4).
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
27 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (4).
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
28 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény
16. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
29 Beiktatta: 2007. évi LXIV törvény
3. §. Hatályos: 2007. VIII 1-től.
30 Beiktatta: 2007. évi LXIV törvény
3. §. Hatályos: 2007. VIII 1-től.
31 Módosította: 2007. évi LXIV törvény 65. § (1) b).
32 Módosította: 2007. évi CLI törvény 17. § (4).
33 Megállapította: 2010. évi CXXXVI törvény 1. § (1).
Hatályos: 2011. I. 1-től.
34 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (2).
Hatályos: 2010. I. 1-től.
35 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (2).
Hatályos: 2010. I. 1-től.
36 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény
17. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
37 Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 1. § (2).
Hatályos: 2011. I. 1-től.
38 Beiktatta: 2007. évi I törvény 115. § (2). Hatályos: 2007. VII 1-től.
39 Beiktatta: 2010. évi CXXXVI.
törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.
40 Beiktatta: 2009. évi CXLIX.
törvény 66. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.
41 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 18. §.
Hatályos: 2009. X 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
42 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV törvény
144. § (2) a). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
43 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 19. §. Módosította: 2010. évi
CLII. törvény 2. § (39).
44 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 363. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
45 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXXXIII. törvény 339. § 24.
Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.
46 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) a).
47 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 162. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
48 Beiktatta: 2011. évi CCI. törvény 162. § (2). Hatályos: 2012. I.
1-től.
49 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
50 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 21. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
51 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény 21. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
52 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény 21. §. Hatályos: 2009. X 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
53 Módosította: 2012. évi XXXVI törvény 158. § (10) b).
54 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 22. §. Hatályos: 2010. VII 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
55 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 23. §. Hatályos: 2010. VII 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
56 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (4). Hatályos: 2010. I.
1-től.
57 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 24. §. Hatályos: 2009. X 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
58 Megállapította: 2003. évi XI törvény 4. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
59 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCVII
törvény 162. § (1). Hatálytalan: 2012. III 1-től.
60 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 25. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
61 Megállapította: 2001. évi XXXV törvény 33. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től. Lásd még: 2001. évi XXXV törvény 2. § 14. és 17. pont.
62 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
63 Beiktatta: 2003. évi LXXXI törvény 14. §. Hatályos: 2005. I.
1-től.
64 Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 60. §. Hatályos: 2008. VII 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
65 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I 1-től.
66 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I 1-től.
67 Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 19. §.
68 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I.
1-től.
69 Beiktatta: 2007. évi LXIV törvény 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
70 Beiktatta: 2007. évi LXIV törvény 5. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
71 Beiktatta: 2007. évi LXIV törvény 5. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
72 Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 86. § (1). Módosította: 2009.
évi LXXV. törvény 144. § (2) c).
73 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) b).
74 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) c).
75 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 26. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
76 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (5). Hatályos: 2010. I.
1-től.
77 Módosította: 2011. évi CCI törvény 163. § b).
78 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény 27. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
79 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 28. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
80 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 28. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
81 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 29. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
82 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény 29. §. Hatályos: 2009. X 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
83 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
84 Megállapította: 2007. évi LXIV törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII 1-től.
85 Megállapította: 2007. évi LXIV törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII 1-től.
86 Módosította: 2007. évi CLI törvény 17. § (4).
87 Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
88 Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
89 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 31. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
90 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
91 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 31. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
92 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) d).
Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
93 Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (1) b).
94 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) d).
95 Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
96 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 32. §. Módosította: 2011. évi
CCI törvény 163. § c).
97 Megállapította: 2007. évi I törvény 115. § (3). Hatályos: 2007. VII 1-től.
98 Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) a), 2009. évi LXXV
törvény 143. § (2) e), 2011. évi CCI törvény 163. § d).
99 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 33. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
100 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2)
f).
101 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény
33. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
102 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 34. § (1).
Hatályos: 2009. X. 1-től.
103 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
104 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 34. § (1).
Módosította: 2011. évi CCI törvény 163. § d).
105 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 34. § (2).
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
106 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2)
g), h).
107 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2)
i).
108 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
109 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) g), 2011. évi CCI
törvény 163. § d).
110 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) e).
Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
111 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
112 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) f).
Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
113 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
114 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 35. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
115 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2) k).
116 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2) j).
117 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2) j).
118 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2) j).
119 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. VIII 1-től.
120 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. VIII 1-től.
121 Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2007. VIII 1-től.
122 Beiktatta: 2007. évi CLI törvény 17. § (2). Hatályos: 2007. XII 21-től.
123 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
124 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
125 Megállapította: 2010. évi CXXXVI törvény 4. §. Hatályos: 2011. I.
1-től.
126 Módosította: 2011. évi CCI törvény 163. § d).
127 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2) j).
128 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától.
129 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény
144. § (2) g). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
130 Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
131 Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
132 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2)
i).
133 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény
144. § (2) h). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
134 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
135 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
136 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2)
j).
137 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 36. §.
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
138 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
139 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
140 Módosította: 2011. évi CCI törvény 163. § e).
141 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2)
g), 2011. évi CCI törvény 163. § d).
142 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 37. §.
Módosította: 2011. évi CCI törvény 163. § d).
143 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
144 Megállapította: 2010. évi CXXXVI törvény 5. §.
Hatályos: 2011. I. 1-től.
145 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
146 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
147 Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 16. § (4).
Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2) l).
148 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Módosította: 2009. évi LXXV
törvény 143. § (2) g).
149 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
150 Módosította: 2009. évi LXXV törvény 143. § (2)
m).
151 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2)
m).
152 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2)
m).
153 Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 16. § (5).
Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) m), n).
154 Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
155 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.
156 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 38. §.
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
157 Számozását módosította: 2003. évi XI törvény 6. §.
158 Módosította: 2007. évi CLI törvény 17. § (4).
159 Megállapította: 2010. évi CXXXVI törvény 6. §.
Hatályos: 2011. I. 1-től.
160 Módosította: 2003. évi XI törvény 11. § (2).
161 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 39. §.
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
162 Számozását módosította: 2003. évi XI törvény 6. §.
163 Módosította: 2007. évi CLI törvény 17. § (4).
164 Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 7. §.
Hatályos: 2011. I. 1-től.
165 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 40. §.
Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban
kell alkalmazni.
166 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény
41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
167 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény
41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
168 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXXVI. törvény
9. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
169 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény
42. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
170 Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 8. §.
Hatályos: 2011. I. 1-től.
171 Megállapította: 2009. évi LXXV törvény 43. § (1).
Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban
kell alkalmazni.
172 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény
43. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
173 Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 43. § (3).
Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt
követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
174 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) i).
Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
175 Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.
176 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § f).
177 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 142. §. Módosította: 2011.
évi CCI. törvény 163. § g).
178 Megállapította: 2003. évi XI. törvény 7. § (1). Hatályos: a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától.
napjától.
179 Megállapította: 2003. évi XI. törvény 7. § (2). Hatályos: a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától.
napjától.
180 Beiktatta: 2007. évi CXXXVI.
törvény 51. § (1). Hatályos: 2007. XII. 15-től.
181 Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (39).
182 Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (39).
183 Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.
184 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCII. törvény 32. § (1) g).
Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
185 Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2005. I.
1-től.
186 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2007. VIII.
1-től.
187 Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2007.
XII. 15-től.
188 Beiktatta: 2009. évi LXXV törvény 44. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
189 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 44. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
190 Jelölését módosította: 2009. évi LXXV. törvény 44. §.
191 Lásd: 2/2006. (III. 20.) Magyar Ügyvédi Kamara Szabályzata.
Megjelent: Igazságügyi Közlöny 2006/7.
192 Megállapította: 2003. évi XI. törvény 8. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától.
193 Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2007. XII. 15-től.
194 Jelölését módosította: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (3).
195 Számozását módosította: 2003. évi XI törvény 6. §.
196 Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. VIII 1-től.
197 Beiktatta: 2007. évi LXIV törvény 9. §. Hatályos: 2007. VIII 1-től.
198 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 45. §. Hatályos: 2010. I.
1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
199 Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) a).
200 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (4).
Hatálytalan: 2008. VII 1-től.
201 Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) p).
202 Számozását módosította: 2003. évi XI törvény 6. §.
203 Megállapította: 2003. évi XI törvény 9. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének
napjától.
napjától.
204 Beiktatta: 2007. évi CXXXVI.
törvény 51. § (4). Hatályos: 2007. XII 15-től.
205 Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4). Hatályos: 2007. XII 15-től.
206 Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4). Hatályos: 2007. XII 15-től.
207 Lásd: 2007. évi CXXXVI. törvény 45. § (4)-(5).
208 Számozását módosította: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4).
209 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
210 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
211 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
212 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
213 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
214 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 143. §. Módosította: 2006.
évi CIX. törvény 173. § (4) g), 2011. évi CCI. törvény 163. § g).
215 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
216 Számozását módosította: 2007. évi CXXXVI törvény 51. § (4).
217 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII törvény 2. § 355.
Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
218 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII törvény 2. § 355.
Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
219 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) j).
Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
220 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) k).
Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
221 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII törvény 2. § 355.
Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
222 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) l).
Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
223 Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 46. §. Hatályos: 2010. I.
1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
224 Megállapította: 2007. évi CLI törvény 17. § (3). Hatályos: 2007. XII 21-től.
225 Lásd: 32/2003. (VIII 22.) IM rendelet.
226 Lásd: 7/2002. (III 30.) IM rendelet.
227
Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 86. § (2). Hatályos: 2003. XI. 7-től.
228 Az óradíj 2004. január 1-jétől 3000 forint. Lásd:
2003. évi CXVI törvény 54. § (3), 2004. évi CXXXV. törvény 58. § (4), 2005. évi
CLIII. törvény 61. § (4), 2006. évi CXXVII törvény 58. § (4), 2007. évi
CLXIX. törvény 58. § (4), 2008. évi CII. törvény 56. § (4), 2009. évi CXXX. törvény 73. § (4), 2010. évi CLXIX. törvény 61. § (4), 2011. évi CLXXXVIII törvény 58. § (4).
CLXIX. törvény 58. § (4), 2008. évi CII. törvény 56. § (4), 2009. évi CXXX. törvény 73. § (4), 2010. évi CLXIX. törvény 61. § (4), 2011. évi CLXXXVIII törvény 58. § (4).
229 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII törvény
2. § 355. Hatálytalan: 2007. VII 1-től.
230 Beiktatta: 2003. évi XI törvény 10. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).
231 Lásd: 1/2004. (I 8.) IM rendelet,
18/2007. (III 19.) IRM rendelet.
232 Megállapította: 2007. évi CXXVI törvény 416. § (2). Hatályos: 2007. XI 17-től.
233 Lásd: 54/2007. (XII 21.) IRM
rendelet.
Lásd: 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet.
Lásd: 13/2008. (VI 24.) IRM rendelet.
Lásd: 49/2007. (XI 14.) IRM rendelet.
Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény
47. §. Hatályos: 2009. X. 1-től.
Megállapította:
2007. évi I törvény 115. § (4). Hatályos: 2007. VII 1-től.