Az ügyvédekről - lll.


HARMADIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉS
IV. Fejezet
A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY
A megbízás létrejötte
22.  § 57 Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.
23.  § (1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

(2)  A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3)  A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.
(4)  A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.
(5)     58 Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi
jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.
A megbízás megszűnése
24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(2)  A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(3)  Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)-(2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek.
(4)  Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.
(5)  A megbízás az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik

a)     a megbízás teljesítésével,
b)     az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c)      a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
d)     az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.
(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek
(7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt lehetőségekről.
A megbízás elvállalásának korlátai
25. § (1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.
(2)  Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.
(3)  A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat.
(4)  Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt
25/A. §—
A meghatalmazás
26. § (1) 60 Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában
továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.
(2)  A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3)  Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.
(4)  A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(5)  Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik
Az okirati ellenjegyzés
27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b)az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.
(2)  Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
(3)  Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.
(4)62 Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult.
27/A. §— (1) 64 Az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes e-aktát kell lezárni.
(2) Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni.
A személyazonosság ellenőrzése—
27/B. §— (1) 67 Okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím alatt: fél) által
a)      a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és
b)      a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2)  Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést az ügyvéd elektronikus aláírásával látja el.
(3)  A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.
(4)  Az okirat elkészítése előtt az ügyvéd köteles a felet az ellenőrzés megkezdését megelőzően írásban tájékoztatni az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának kötelezettségéről, a 27/D. § (2) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
(5)  A fél ellenőrzéshez történő írásbeli hozzájárulása esetén az ellenőrzés a fél következő adataira terjed ki:

a)     természetes személyazonosító adatai,
b)     állampolgársága, hontalansága, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT-állampolgár jogállása,
c)      lakcíme,
cl) arcképmása,
e) aláírása,
fi az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:
iii)  a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,
jjj)  a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ánakj9 pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,
kkk)a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV törvény 8. §-ának i)-j) pontjai szerinti tények,
fel) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának cl) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.
(6)  Ha a fél az ellenőrzéshez nem járult hozzá, az ellenőrzés csak az igazolvány (5) bekezdés/) pontjában foglalt adataira terjedhet ki.
(7)  Ha a jognyilatkozatot tevő fél helyett meghatalmazott jár el, a meghatalmazásnak az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében a félnek és meghatalmazottjának az (5) bekezdés a)-c) és e)-f pontjaiban megjelölt adatait kell tartalmaznia.
(8)  Az ügyvéd az adatigénylés iránti megkeresésében köteles a jogügyletet, amelyre a megbízást kapta azonosításra alkalmas módon megjelölni és az adatigénylésről, valamint az azzal érintett jogügyletről nyilvántartást vezetni.
(9)  A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot lefolytató kamarai szerv a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben adatot igényelhet az adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból.
27/C. §— (1) Az ügyvéd az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a fegyelmi eljárást lefolytató ügyvédi kamara részére továbbíthatja.
(2) Az ügyvéd az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni. 27/D. §— (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha
a)      a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
b)      a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy


c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.
(2)  Az (1) bekezdés c) pontja esetén az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.
(3)  A bejelentésnek tartalmaznia kell

a)     az okirat számát, típusát,
b)     az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt körülmények fennállását,
c)      az igazolvány bemutatásának helyét és idejét,
d)     a bejelentő nevét, aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát.

(4)  Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(5)  Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat aláírásának alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést - ha azt egyébként szükségesnek tartja - utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi.
Cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan adatainak megtekintése—
27/E. §— Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.
Beszámítás
28. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.
(2)  Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni.
(3)  Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha

a)     a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b)     a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c)      más jogszabály a beszámítást tiltja.
Az iratok átvétele és kiadása
29. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
(2)  Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(3)  Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.
A letétkezelés szabályai


30. § (1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet
a)     a megbízás teljesítéseként,
b)     a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
c)      a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el.

(2)  Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni.
(3)  Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.


V. Fejezet AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE
31. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.
(2)  A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.
(3)  A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.
(4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. (5)72 Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha jogi segítőként működik.
A kirendelő határozat

32. § A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.


A kirendelt ügyvéd helyettesítése

33. § (1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt személy érdekét.
(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34. § alapján a kirendelés alól felmentését kérheti.


A kirendelt ügyvéd felmentése

34. § (1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a kirendelt ügyvéd
a)      kamarai tagsága megszűnt,
b)      az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c)       ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d)      nem szerepel a kirendelt ügyvédi j egyzéken,
e)       az ellenérdekű felet más ügyben képviseli,
f)    az ellenérdekű fél hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek], gyámja, gondnoka,
g)  a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak bejelenteni.
(3)  A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha


a)      a kamara működési területén kívül kell eljárnia,
b)      olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza,
c)a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt ügyvéd felmentését.
(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen
A kirendelt ügyvédi jegyzék
35. § (1) A kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.
(2) A hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki.
36. § (1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú
ügyvéd szerepeljen
(2)  A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy - az önkéntes jelentkezésen túlmenően - minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a kirendelt ügyvédi jegyzékbe.
(3)  A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal.
VI. Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG
Fegyelmi vétség
37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a)      aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b)      akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Büntetések
38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a következők:
a)     megrovás,
b)     pénzbírság,
c)      a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).


39. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók. 

A kizárás végrehajtásának felfüggesztése
40. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.
(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.


(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.
Elévülés
41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2)  Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(3)  A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik.
Eljáró szervek
42. § (1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el.
(2)  Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 tagból áll.
(3)  A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul.
(4)  A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el.
A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott
43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú eljárásban a kamara elnökének, a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából jár el.
Kizáró okok
44. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el,
a)      aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b)      aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek],
c)       akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d)      a kamara elnöke,
e)       a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,
f)    akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
45. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2)  Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3)  A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
Az előzetes vizsgálat
46. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.
(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.


(3)  A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell.
(4)  A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.
(5)  Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.
A kamara elnökének intézkedései
47. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:
a)     megszünteti az előzetes vizsgálatot,
b)     az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,
c)      elrendeli a fegyelmi eljárást.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.
(3)  Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.
(4)  Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti.
A fegyelmi eljárás megindítása
48. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén - kivéve a 47. § (1) bekezdésének b) pontja esetében - a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott.
49.  § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
Az első fokú fegyelmi tanács eljárása
50. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti:
a)     a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,
b)     tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,
c)      kitűzi a tárgyalást.
A fegyelmi intézkedés
51. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2)  A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - a kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.
(3)  Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
A tárgyalás


52. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell.
(2)  Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az idézésben tájékoztatni kell.
(3)  Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
53. § A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges.
Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése
54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha
a)ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb, b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.
(2)  A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
(3)  Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
(4)  Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(5) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.
(6)75 A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
54/A. § 76 Az első fokú fegyelmi tanács - az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll.
Az első fokú fegyelmi tanács határozata
55. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2)  A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3)  A fegyelmi tanács a határozatában

a)     az eljárást megszünteti,
b)     fegyelmi intézkedést tesz,
c)      az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki, cl) dönt az eljárási költség viseléséről.

(4)  A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5)  A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
Jegyzőkönyv
56. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44. § megfelelően irányadó.


Fellebbezés
57. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2)  A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3)  A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(4)  Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
58. § A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
59. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(2)  Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálj a el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.
(3)  A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott felszólalhat.
(4)  Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
A másodfokú fegyelmi tanács határozata
60. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.
(2)  Ha az első fokú határozat megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3)  A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.
(4)  A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5)77 A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
61. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni.
Az eljárás felfüggesztése
62. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.
(2)  A büntetőügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és befejezéséről értesíti a kamarát.
(3)  Ha a fegyelmi elj árás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése


63. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra,
illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye
akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2)  Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye.
(3)  Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
Költség


64. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni. (3)78 A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.
A büntetés hatálya és a mentesítés
65. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a
határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.
(2)  A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács -kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes.
(3)  A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
66. § (1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
(2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel.



Navigáció:

Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ügyvédekről - fejezetek választása oldalra