HARMADIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉS
IV. Fejezet
A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY
A megbízás létrejötte
22. § 57 Az ügyvéd általában a megbízó megbízása
alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó
szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására
kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.
23. § (1) Az ügyvéd és
a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a
megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben A
felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2) A megbízást - a tanácsadás
esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás
érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a
megbízottat terheli.
(3) A megbízó az ügy ellátásával több
ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.
(4) A megbízó az ügy ellátásával más
ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot
lát el.
(5) 58 Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a
nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai
közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi
jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.
jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.
A megbízás megszűnése
24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott
megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a
megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási
idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(2) A megbízó a megbízást írásban
bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)-(2) bekezdéstől
eltérően rendelkezhetnek.
(4) Az ügyvéd a megbízás
megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban
bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.
(5) A megbízás az (1)-(2) bekezdésben
foglaltakon kívül megszűnik
a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó
halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli
megszűnésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának
megszűnésével.
(6) Az ügyvéd köteles a megbízó
haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat
az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és
kötelezettségeik keletkeztek
(7) Ha az ügyvéd a
tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem
szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról
köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően,
illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt
írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt
lehetőségekről.
A megbízás elvállalásának
korlátai
25. § (1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.
(2)
Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a
korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben
pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve
megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.
(3) A megbízó, a korábbi megbízó és a
munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat.
(4) Az ügyvéd megbízást nem
vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként,
közjegyzőként, közjegyző helyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt
25/A. §—
25/A. §—
A meghatalmazás
26. § (1) 60 Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba
foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a
támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában
továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.
továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.
(2) A megbízó és az ügyvéd által
aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3)
Ha a megbízó írni, olvasni
nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával
igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.
(4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott
ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy
átvételére is.
(5) Az ügyvéd képviseleti
jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban
hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik
Az okirati ellenjegyzés
27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b)— az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy
helyettese [23. § (5) bek] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy
helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített
elektronikus aláírásával tett
ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával
aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus
okiratéval megegyezik.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontjában
foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében,
aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok
szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt
a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
(3) Az ügyvéd csak olyan okiratot
láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött
létre.
(4)62
Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt
jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan
eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az
okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult.
27/A.
§— (1) 64 Az ügyvéd a cég - általa
készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési)
kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén,
az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a
más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az
átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített
elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma
megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes
e-aktát kell lezárni.
(2) Az okiratok
elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú
okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az
okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni.
A személyazonosság ellenőrzése—
27/B.
§— (1) 67 Okirat ellenjegyzése során,
ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a
fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím
alatt: fél) által
a) a személyazonosságának és
lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási
adatokkal való egyezőségének, és
b)
a személyazonosságának igazolására alkalmas,
bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a
továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az
útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a
továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó
hatóságot.
(2) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az
adatigénylés iránti megkeresést az ügyvéd elektronikus aláírásával látja el.
(3)
A
nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti
megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó
tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány
érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt
visszavonta.
(4)
Az okirat elkészítése előtt az
ügyvéd köteles a felet az ellenőrzés megkezdését megelőzően írásban
tájékoztatni az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a
közreműködés megtagadásának
kötelezettségéről, a 27/D. § (2) bekezdésében megjelölt bejelentési
kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.
(5) A fél ellenőrzéshez történő
írásbeli hozzájárulása esetén az ellenőrzés a fél következő adataira terjed ki:
a) természetes személyazonosító
adatai,
b) állampolgársága, hontalansága, menekült, bevándorolt, letelepedett,
illetőleg EGT-állampolgár jogállása,
c)
lakcíme,
cl)
arcképmása,
e) aláírása,
fi az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági
igazolványának okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott
következő tények:
iii) a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4)
bekezdése szerinti tények,
jjj) a külföldre utazásról szóló
1998. évi XII. törvény 24. §-ánakj9 pontja szerinti tények és az okmány érvényességi
ideje,
kkk)a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV törvény 8. §-ának i)-j) pontjai
szerinti tények,
fel) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának cl) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja,
valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96.
§-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és
c) pontja szerinti tények.
(6) Ha a fél az ellenőrzéshez nem
járult hozzá, az ellenőrzés csak az igazolvány (5) bekezdés/) pontjában
foglalt adataira terjedhet ki.
(7)
Ha a jognyilatkozatot
tevő
fél helyett meghatalmazott jár el, a meghatalmazásnak az ellenőrzés lehetővé
tétele érdekében a félnek és meghatalmazottjának az (5) bekezdés a)-c) és
e)-f pontjaiban megjelölt adatait kell tartalmaznia.
(8)
Az
ügyvéd az adatigénylés iránti megkeresésében köteles a
jogügyletet, amelyre a megbízást kapta azonosításra alkalmas módon megjelölni
és az adatigénylésről, valamint az azzal érintett jogügyletről nyilvántartást
vezetni.
(9)
A
fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot lefolytató
kamarai szerv a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben
adatot igényelhet az adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási
nyilvántartásokból.
27/C. §— (1) Az ügyvéd
az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással,
valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és
azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a
fegyelmi eljárást lefolytató ügyvédi kamara részére továbbíthatja.
(2)
Az ügyvéd az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú
másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni
és 5 év őrzést követően megsemmisíteni. 27/D. §— (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést
megtagadni, ha
a) a fél a személyazonosságának
megállapításához nem szolgáltat adatot,
b) a fél nem tud bemutatni
érvényes igazolványt, vagy
c) az ellenőrzés során azt állapítja
meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését
bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.
(2)
Az
(1) bekezdés c) pontja esetén az igazolvány
jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az
ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes
rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel
egyidejűleg rövid úton is megtenni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az okirat számát, típusát,
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt körülmények fennállását,
c) az igazolvány bemutatásának helyét és idejét,
d) a bejelentő nevét, aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát.
(4) Az ügyvéd bejelentési
kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége
megsértésének.
(5)
Ha
a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő
lekérdezése az okirat aláírásának alkalmával technikai okokból nem lehetséges,
az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést
- ha azt egyébként szükségesnek tartja - utólag, az akadály megszűnését
követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek
eredményétől függően ellenjegyzi.
Cég székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan adatainak megtekintése—
27/E. §— Cég létesítő
okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az
ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra
feljogosító okiratok megtekintésével
győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által
az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt
ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá
meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként,
fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az
ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként,
telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes,
köteles a közreműködést megtagadni.
Beszámítás
28. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb
értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.
(2)
Az
ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a
megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló
követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles
értesíteni.
(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére
kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem
állapodtak meg,
c)
más jogszabály a beszámítást tiltja.
Az iratok átvétele és kiadása
29. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett
vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére -
elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása
után - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
(2)
Az
ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó
utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó
érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének
elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a
fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási
díjat és költségtérítést nem fizették meg.
A letétkezelés szabályai
30. § (1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott
ügyvédi letétet
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási
cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
c)
a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el.
(2) Készpénz és értéktárgy
letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles
rögzíteni.
(3) Az ügyvéd az átvett készpénzt
és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem
fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.
V. Fejezet AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE
31. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként,
eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár
el.
(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni,
továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt
személlyel a kapcsolatot felvenni.
(3) A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti
napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.
(4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. (5)72 Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha jogi segítőként működik.
A kirendelő határozat
32. § A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő
határozata pótolja.
A kirendelt ügyvéd helyettesítése
33. § (1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy
az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt
személy érdekét.
(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34. § alapján a kirendelés alól felmentését kérheti.
(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34. § alapján a kirendelés alól felmentését kérheti.
A kirendelt ügyvéd felmentése
34. § (1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a
kirendelt ügyvéd
a)
kamarai tagsága megszűnt,
b)
az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d)
nem szerepel a kirendelt ügyvédi j egyzéken,
e) az ellenérdekű felet más ügyben
képviseli,
f) az ellenérdekű fél hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek], gyámja, gondnoka,
g) a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak
bejelenteni.
(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a
kirendelés alól felmentheti, ha
a) a kamara működési területén kívül kell eljárnia,
b) olyan körülmény merült fel, amely
a kirendelés ellátását akadályozza,
c)— a terhelt, illetve a képviselt személy
alapos okkal kéri a kirendelt ügyvéd felmentését.
(4) A
(3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem
elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy
során állandó legyen
A kirendelt ügyvédi
jegyzék
35. § (1) A kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.
(2) A
hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet
rendelhet ki.
36. § (1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani,
hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az
igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú
ügyvéd szerepeljen
ügyvéd szerepeljen
(2) A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a
kamarának úgy kell megállapítania, hogy - az önkéntes jelentkezésen túlmenően -
minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a kirendelt ügyvédi
jegyzékbe.
(3) A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást
követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal.
VI. Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG
Fegyelmi vétség
37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység
gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban
meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar
tekintélyét csorbítja.
Büntetések
38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a
következők:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c)
a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).
39. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
A kizárás végrehajtásának felfüggesztése
40. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.
(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az
ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a
felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.
Elévülés
41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi
vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte,
vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a
bűncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat)
tartama alatt az elévülés nyugszik.
Eljáró szervek
42. § (1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi
bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából
alakított fegyelmi tanács jár el.
(2) Az első fokú és a másodfokú
fegyelmi tanács - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 tagból áll.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács 5
tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott
ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására
irányul.
(4) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi
megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében - ideértve az előzetes
vizsgálat elrendelését is - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el.
A fegyelmi megbízott és fegyelmi
főmegbízott
43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú eljárásban a
kamara elnökének, a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének
megbízásából jár el.
Kizáró okok
44. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el,
a)
aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van
folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b)
aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13.
§ (2) bek],
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d)
a kamara elnöke,
e) a másodfokú eljárásban az,
aki az első fokú eljárásban eljárt,
f) akitől az ügy elfogulatlan
elbírálása egyéb okból nem várható.
45. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott
haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a
fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá
vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) A kizáró okról a fegyelmi
bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a
fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
Az előzetes vizsgálat
46. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul
tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.
(2) A
fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához
szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az
eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és
egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell
készíteni.
(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a
meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet
tájékoztatni kell.
(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke
részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.
(5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap
alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3
hónappal meghosszabbítható.
A kamara elnökének intézkedései
47. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot
hozza, illetve intézkedést teszi:
a) megszünteti az előzetes
vizsgálatot,
b) az előzetes vizsgálat
megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést
alkalmaz,
c)
elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont
ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz
előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar
Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a
határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont
ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja
szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát
veszti.
A fegyelmi eljárás megindítása
48. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén - kivéve a 47. § (1) bekezdésének b) pontja esetében - a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott.
49. § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a
fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és
annak elnökét.
Az első fokú fegyelmi tanács
eljárása
50. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után
a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli
el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,
b) tárgyalás nélkül fegyelmi
intézkedés meghozatalát kezdeményezi,
c)
kitűzi a tárgyalást.
A fegyelmi intézkedés
51. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű - a
fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - a kizárás kivételével - bármely
büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban
fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.
(3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat
kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi
intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke
tárgyalást tűz ki.
A tárgyalás
52. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell
idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a
tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az
idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi
megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra
nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést
intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
53. § A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás
bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok
védelmében szükséges.
Az ügyvédi tevékenység
felfüggesztése
54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását
felfüggeszti, ha
a)— ellene olyan szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi
szabadságvesztésnél súlyosabb, b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára
való tekintettel indokolt.
(2) A felfüggesztés időtartama az (1)
bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart,
kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették; az (1) bekezdés b) pontja
esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata
ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a
kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek
nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron
kívül határoz.
(4) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását
nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás
jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van
helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(5) Az ügyvédi tevékenység
felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti
vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.
(6)75 A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(6)75 A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
54/A. § 76 Az első fokú fegyelmi tanács - az 54. § (1)
bekezdésében meghatározottakon kívül - az ügyvéd tevékenységének gyakorlását
felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas
vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya
alatt áll.
Az első fokú fegyelmi tanács
határozata
55. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács
elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárást megszünteti,
b) fegyelmi intézkedést tesz,
c)
az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek
nyilvánítja, és büntetést szab ki, cl) dönt az eljárási költség viseléséről.
(4) A határozatot a fegyelmi tanács
elnöke és tagjai írják alá.
(5) A határozatot és indokait
szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a
képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
Jegyzőkönyv
56. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44. § megfelelően irányadó.
Fellebbezés
57. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont
ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz
fellebbezhet.
(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az
első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a
fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(4) Az első fokú fegyelmi tanács a
fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait
felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
A másodfokú fegyelmi tanács
kijelölése
58. § A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a
másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
A másodfokú fegyelmi tanács
eljárása
59. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a
jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést
tárgyaláson bírálj a el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács
elnöke tűzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell
az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás
alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott
felszólalhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első
fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
A másodfokú fegyelmi tanács
határozata
60. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban
kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke
részére 15 napon belül kézbesíti.
(2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve vagy
hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli
következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú
határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új
eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a
fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és
végrehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az
első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5)77
A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a
képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a
közigazgatási perekre (Pp. XX.
fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz
fordulhat. A perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
61. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell
küldeni.
Az eljárás felfüggesztése
62. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárás jogerős
befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.
(2) A büntetőügyben eljáró
hatóság ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és befejezéséről értesíti a
kamarát.
(3) Ha a fegyelmi elj árás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek
tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást
ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése
63. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a
kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. §
(2) bek] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra,
illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye
akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye
akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében,
az elévülési időn belül van helye.
(3)
Új eljárás elrendeléséről az első fokú
fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől
számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú
fegyelmi tanácshoz.
Költség
64. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni. (3)78 A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.
A büntetés hatálya és a
mentesítés
65. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi
határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás
esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a
határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.
határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.
(2)
A
fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a
határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre
emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács -kérelmére - a
büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra
érdemes.
(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás
szabályait kell alkalmazni.
66. § (1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi
tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
(2) Az alkalmazott ügyvéd, a
külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként
alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel
szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ügyvédekről - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ügyvédekről - fejezetek választása oldalra