Az ügyvédekről - ll.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÜGYVÉDI KAMARAI TAGSÁG

II. Fejezet

A KAMARAI TAGSÁG KELETKEZÉSE 

Felvétel a kamarába

13. § (1) ³¹ Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

(2)³² A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes igazolvánnyal látja el.

(3)³³ A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:

a)      az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,

b)      jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

c)       magyar jogi szakvizsgát tett,

d)      legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytatott,

e)       a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,

f)    az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,

g)  nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.

(4) Nem vehető fel a kamarába az,

a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,

b)³⁴ aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c)³⁵ aki büntetlen előéletű, de

ee)       akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ff)           akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,

gg) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,

hh)     akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d)      akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

e)       aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),

f)    aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

g)³⁶ akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.

(5) 37 A (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel az irodai tagként felvételét kérő esetén a 68. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti felelősségbiztosítással teljesül.
(6)38 A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(7) 39 A (3) bekezdés d) pontjában foglalt joggyakorlatok időtartamát együttesen kell figyelembe venni. 13/A. §

40 (1) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező

a)      igazolja a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b)      hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények igazolására szolgáló adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.

(3)   Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módok valamelyikével nem igazolja, hogy vele szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a kamarába nem vehető fel.

A felvétel iránti eljárás felfüggesztése

14. § (1) A kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.
(2)41 A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

(3)42

A kérelem elbírálása

15.  § (1) ⁴³ A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított negyven napon belül dönt.

(2)⁴⁴ A kamarai tagságnak a 20. § (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése, valamint az ügyvédi iroda 76. § (2) bekezdés b) pont szerinti névjegyzékből való törléssel történő megszűnése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(3)45

Az ügyvédi eskü

16.  § (1) ⁴⁶ Az ügyvéd a kamarai felvételét követő két hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.

(2)     ⁴⁷ Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom
gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem.”

(2a) ⁴⁸ Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: ügyvéd, ügyvédjelölt.

(3)  Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(4)  Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot az ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.

(5)  Ha az ügyvéd az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az ügyvéd az esküt határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik.

(6)⁴⁹ A kamara elnöke biztosítja, hogy az ügyvéd a kamarai felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a kamara elnöke ezt nem biztosítja, - az (5) bekezdéstől eltérően - az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a kamara elnöke által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni.

Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése

17.  § (1) Az ügyvéd a tevékenységét - a kamara engedélyével - szüneteltetheti. A szünetelés legrövidebb időtartama 3 hónap. A szüneteltetés engedélyezését a kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az
ügyvéd nem gondoskodott megfelelően megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, valamint - ha a szüneteltetést bejelentő ügyvéd alkalmazott ügyvédet, ügyvédjelöltet foglalkoztat - az alkalmazott
ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a Munka Törvénykönyve szerinti rendezéséről.

(2)⁵⁰ A szüneteltetés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

(3)⁵¹ Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a kamarának bejelenteni.

(4)⁵² A tevékenység folytatásának tényét a kamara a nyilvántartásba bejegyzi. A kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállnak-e.

ÜF

18. § (1) ⁵³ A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni.

(2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.

(3)⁵⁴ A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és - a szüneteltetés alatt fizetendő tagdíj, valamint a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének járó tagdíj fizetése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.

A kamarai tagság területi hatálya

19. § (1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát.
(2) Ha az ügyvéd az irodát más kamara területére kívánja áthelyezni, kérnie kell a másik kamaránál az átjegyzését. Az átjegyzésig az ügyvéd kamarai tagsága a korábbi kamaránál fennáll. Az átjegyzés iránti

kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

III. Fejezet A KAMARAI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

20. §— (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha

a)     a kamarai tagságáról lemondott,

b)     a kamarából kizárták,

c)      meghalt.

(2) Az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd

a)     a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,

b)     a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,

c)      a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg

d)     cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),

e)      az esküt határidőben nem tette le,

f)   tevékenysége szüneteltetésének időtartama lejárt anélkül, hogy a tevékenysége folytatásának szándékát a kamarának bejelentette volna.

(3)  A kamara a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. A (2) bekezdés c) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni.

(4)  A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni. A megszüntetésről szóló határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható.

(5)  Ha az ügyvéd kamarai tagsága a (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szűnt meg az újbóli kamarai felvételre irányuló kérelem a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével nyújtható be.

20/A. §— (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2)  A kamara a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálata céljából kezeli a kamarai tagfelvételi eljárást kérelmező, valamint az ügyvéd azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(3)  A 13/A. § b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara

a)      a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b)      az ügyvéd kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

21. § (1) Kamarai tagságának megszűnésekor a kamara az ügyvédet törli a nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja.

(2) Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnését az ügyvéd nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő 15 napon belül egy országos napilapban a kamara közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.