VII Fejezet
AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
85. § A adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az
adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek
teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről,
adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol.
adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol.
Adóhatósági
igazolás kiállítása—
85/A. §— (1) 512 Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban:
adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában
szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló
állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt
adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás
kiadásának szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az
adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás
tartalmazza az adózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és
vámtartozását, illetve azok hiányát.
(2)5
13 Az
adóhatóság
az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar vagy az
adózó kérelmére magyar és angol nyelven állítja ki. Az adóhatóság az
illetőségigazolást a külföldi hatóság által
rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz
csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a
nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két-, illetőleg többnyelvű
nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.
(3)5
14 Az általános adóigazolás tartalmazza az
adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti
kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak
hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült
adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási
és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság
által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős
megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A
nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának
napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása nincs. A 36/A. § szerinti, a közbeszerzéshez
kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza
a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét),
adóazonosító számát.
(4)5
15 A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az
adózó által bevallott, valamint a munkáltatói, az utólagos és a soron kívüli
adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó
jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a
különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho fizetési
kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó
adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás valamennyi, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóévi adóköteles
jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét
tartalmazza. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a
jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében
megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben
az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó
szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást Az adózó
adóalapja és adója utólagos, valamint soron kívüli adómegállapítás keretében
történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról
vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást,
nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.
(5) Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a
személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre,
valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó
rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás
tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek
hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni
vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb
szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.
AZ ELLENŐRZÉS
Az ellenőrzés célja
86. § (1) Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési
támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása
érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az
adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az
adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az
adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
(2)
Az
adóhatóság a célszerűség és gazdaságosság szempontjait
érvényre juttatva használja fel erőforrásait. Az ellenőrzési irányokat úgy kell
meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az adózókat az önkéntes
jogkövetésre ösztönözze.
(3)
Az ellenőrzés
hatékonyságának növelése és ezzel együtt az adózó adminisztrációs terheinek
mérséklése érdekében az adóhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekben
együttesen, egyidejűleg is folytathatnak ellenőrzést az adózónál.
Az ellenőrzés fajtái
87. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzés célját
a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített
ellenőrzést is),
b) az állami garancia
beváltásához kapcsolódó,
c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
4)— az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes
gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló,
e) az illetékkötelezettségek
teljesítésére vonatkozó,
f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra
vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg.
(2)
Ellenőrzéssel lezárt időszakot az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott ellenőrzés teremt.
(3)5
17 A vállalkozási tevékenységet folytató
magánszemély saját magára vonatkozóan benyújtott, a 31. § (2) bekezdése
szerinti bevallásának a benyújtás adóévében történő utólagos ellenőrzése nem
teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
Hatáskör
az ellenőrzési eljárásban—
88. § (1)519
(2)-(4)520
(5) 521
Az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók
ellenőrzése során - különösen a forgalmazott termékek besorolásának
megállapítása, valós értékük meghatározása érdekében - az állami adó- és vámhatóság
vezetőjének rendelkezése szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot
ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja. A vámhatóság az állami adó- és
vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint
jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési
támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére. Az ellenőrzést és az
ahhoz kapcsolódó hatósági eljárást a
vámhatóság e törvény rendelkezései alapján folytatja le. A jogellenesen szabad
forgalomba helyezett nem közösségi áru után fizetendő adót a vámhatóság
utólagos adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg.
(6)5
22 Az általános forgalmi adó alanyának
tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt
érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi
mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általános
forgalmiadó-alany javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az
áru eredetét, tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok
(különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(7)5 23 Az Európai Közösség más tagállamában
nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét a vámhatóság
ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási
szolgáltatást és az üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési
kötelezettségének.
(8)524
88/A. §— (1) 526 A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok
bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése,
illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami
adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság
megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben
meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett
ellenőrzéseket magukhoz vonhatnak (központosított ellenőrzés).
(2) Az (1)
bekezdés szerinti központosított ellenőrzés
elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok,
tények, körülmények valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket
a) a határon átnyúló, harmadik
országba irányuló jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi
kapcsolatok színlelésével teljesítik,
b) az Európai Közösség más
tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal, adóalanyokkal folytatott
kereskedelmi kapcsolat során megsértik,
c)
belföldi illetőségű, egy vagy több területi
szerv illetékességébe tartozó adózók a kapcsolt vállalkozásokra előírt
szabályok (elszámoló árak) megsértésével, színlelt szerződéssel vagy a
rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon teljesítik,
í#— közbeszerzések megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítése
során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás
alapelvébe ütköző módon megsértik, e)— kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság
hatáskörébe tartozó adóügyekben megsértik.
(3) 529 A központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a
Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv egy eljárásban, több
adózónál egyidejűleg is jogosult lefolytatni. Az
eljáró szerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
eljáró szerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
Az adózók ellenőrzésre történő
kiválasztása
89. § (1) 530 Kötelező az ellenőrzést lefolytatni
a) a vállalkozónál, ha
végelszámolását rendelték el
b) az Állami Számvevőszék
elnökének felhívására,
c) az adópolitikáért felelős
miniszter utasítására,
cl) az önkormányzati
adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat
képviselő-testületének határozata alapján. (2)5
31 Az Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg
az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a
rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a
törvényben meghatározott ellenőrzési szempontok megsértésével mellőzi
valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott
ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás
elvének megsértése áll.
90. § (1) 532 A kötelező ellenőrzéseken túl az állami
adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a
vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás
alapján végzi.
alapján végzi.
(2)533
(3)5
34 Az állami adóhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása
az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a
jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket
leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból
legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel
szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását.
(4) 535 Az ellenőrzési
tájékoztatás tartalmazza
a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
£>,)— az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi
a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
£>,)— az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi
mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait,
ej— az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait,
különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése
alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket
kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő
vállalkozások ellenőrzésére.
(5)
538 Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és
ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza
a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában,
területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget
megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a
bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által
tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett
adatokat is.
(6)
539 Az állami adóhatóság az adózókat - a kötelezően, illetőleg a
kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl - célzott kiválasztási
rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási
rendszerben az állami adóhatóság
a) az adózó által benyújtott
bevallások,
b) az adatszolgáltatások,
c) az adózó adófizetéseit, a
részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, cl) az adózónál
korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai,
e)
más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok,
adatállományok, valamint
f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával
és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.
(7) 540 Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül
alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján
ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az
adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti
képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot
adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az e bekezdés szerinti kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető
tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.
adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti
képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot
adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az e bekezdés szerinti kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető
tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.
A
kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont
különösen, ha
a)
az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság
tagja vagy vezető tisztségviselője volt,
ad) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy,
hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki,
ab)
amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
ac)541
amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,
ad)
amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A.
§-a alapján törölte;
b) az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát
öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos
fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása
miatt vonták vissza.
A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami
adóhatóság elnöke utasításban határozza meg.
(8)5
42 Az állami adóhatóság az ellenőrzésekről vezetett
nyilvántartásában az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetése mellett
megjelöli az ellenőrzésre történő kiválasztás módszerét és az ellenőrzés közvetlen okát.
(9)5
43 E § (1) (3) (4)-(6) valamint (8) bekezdésében
foglaltakat a vámhatóság hatáskörébe utalt adókkal kapcsolatos ellenőrzések
tekintetében is értelemszerűen alkalmazni kell.
Felhívás bevallás
kiegészítésére
91.
§ (1) Az állami adóhatóság a
bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a
magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves
bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért.
(2) A felhívás alapján a
magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról
(kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól
nyilatkozatot tesz.
(3) Ha az állami adóhatóság a
magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi,
ellenőrizheti
a) a más személyekkel közös
háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján
történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,
b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelem (bevétel) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.
(4) Az
állami
adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra
(kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme
és egyéb forrása nyújthatott-e
elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat
hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki
ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.
elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat
hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki
ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.
91/A. §— (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról,
hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B.
§-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot,
köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által
rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a
jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
(2)
Az
adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait
feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes
adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat,
amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység
kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan
költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság
által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg
azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében
merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes
adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az e törvény 108. § (3)
bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az
adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos
ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.
(3)
Ha az adóhatóság
megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem
valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély
tulajdonos életviteléhez szükséges
kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt
bevallás kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-ban foglaltak alkalmazásával.
(4)
Az ellenőrzésre történő
kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg
hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen
benyújtott bevallás esetén a bevallás
beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az
adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az
ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül
köteles megkezdeni. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott
szabályokat kell alkalmazni.
(5)
Amennyiben
az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a
hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az
adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.
(6)
Ha
az adózó a bevallás önellenőrzése következtében az (1)
bekezdés hatálya alá esik, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a
bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és
benyújtani. A bevallást kiegészítő nyilatkozatra, illetőleg az ellenőrzésre
történő kiválasztásra az e §-ban rögzített szabályokat kell alkalmazni.
Határidők az ellenőrzési
eljárásban
92.
§— (1) Az ellenőrzés
határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30
nap.
(2) Az (1)
bekezdéstől eltérően az ellenőrzés határideje:
a)
bevallások utólagos
vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra
vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel
rendelkező adózók esetében 120 nap,
b) központosított ellenőrzés
esetében 120 nap,
c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap,
d) költségvetési támogatás kiutalását
megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő.
(3) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés
mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja.
(4) 546 Amennyiben a felettes szerv,
illetőleg a bíróság az ellenőrzés tekintetében új
eljárást rendel el, az új eljárás ellenőrzési határidejének kezdő napja az új
eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára
adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja. Az új eljárást az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.
adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja. Az új eljárást az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.
(5)
Csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra
vonatkozó, a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést a csődeljárás
kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni.
(6)
Felszámolás esetén a
tevékenységet lezáró adóbevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint az azt
megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított
egy éven belül, egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolást lezáró
adóbevallás kézhezvételét követő 45 napon belül, de legfeljebb a felszámolás
közzétételétől számított egy éven belül kell befejezni. A felszámolást lezáró
adóbevallások utólagos ellenőrzését a kézhezvételüktől, eltérő időpontban
történő benyújtásuk esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás
kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45
napon belül kell befejezni.
(7)
Végelszámolás
esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró
adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró
bevallások közötti időszakról benyújtott
bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró
adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a
végelszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérő
időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló
adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített
végelszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.
(8)
Amennyiben a felszámolást, vagy a
végelszámolást lezáró adóbevallások önellenőrzéssel történő módosítására,
illetve a 34. § szerint kijavítására vagy hiánypótlás elrendelésére kerül sor,
a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások ellenőrzésének
befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás önellenőrzéssel történő
módosításától, kijavításától, vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől, a határozat
bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől,
vagy a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra
kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani. Amennyiben felszámolás esetén
a tevékenységet lezáró adóbevallások, vagy az azt megelőző időszak új eljárás
keretében történő utólagos, vagy ismételt ellenőrzésére kerül sor, az
ellenőrzés a felszámolás közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető,
illetve egyszerűsített felszámolás esetén az ellenőrzést a felszámolást lezáró
adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást
lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes
adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül
kell befejezni.
(9)
Abban
az esetben, ha az adózó az ellenőrzést a megjelenési
kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével
vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az ellenőrzés határidejébe nem számít
bele. Az adóhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az ellenőrzést
folytathatja. Az adóhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul
kötelezi az adózót az akadály megszüntetésére.
(10) Ha az adóhatóság az ellenőrzés
során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi jogsegélyt kér, illetőleg
szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára
adásának napjától az
ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő
kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság a szünetelés kezdő és befejező időpontjáról az adózót értesíti.
ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő
kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság a szünetelés kezdő és befejező időpontjáról az adózót értesíti.
(11)
547 Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében
más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó
vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság a kapcsolódó
vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót
a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál,
vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban
lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ebben
az esetben a kapcsolódó vizsgálat
kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára
adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját
kell tekinteni.
(12)
548 Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy
körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió
adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi
adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától,
a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától, a
külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt
időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás
tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell
hagyni. Az
adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az
ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság
megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a
megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz
hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben
az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság
megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.
(13)
Az
ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző
adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli
körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt
kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a felettes
szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által
indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és
vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben a
felettes szerv által
meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt
esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott
indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egyszer,
legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(14) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzésben kell dönteni.
(15)
Az
adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően
ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő
meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell
lezárni.
(16) Az adóhatóság az ellenőrzés
vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt
törvényi határidőt meg tudja tartani.
Az ellenőrzés megindítása
93. § (1) 549 Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésétől kezdődik. Ha
az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél
egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával
kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten
nem kerül sor.
(2)
Ha
az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a
megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében
az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.
(3)
Az ellenőrzés
lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel
rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: adóellenőr) jogosult. Az adóhatóság
hivatali helyiségében az adóellenőr szolgálati igazolvány nélkül is
lefolytathatja az ellenőrzést.
(4)
550 A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy
annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van
Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha
az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az
értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást
nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál
végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő
személy van jelen
(5)
551 Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor
kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a
vételárat köteles visszatéríteni. Amennyiben a
próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb,
megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a
kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóellenőr
jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot
az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában
közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik.
Az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha
annak vételárát az eladó - az erre vonatkozó felszólítást követően - visszatérítette.
Amennyiben az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését
megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel,
illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti,
ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(5a) 552 Fel
nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot - amennyiben az
adóellenőr jogsértést nem állapít meg - a próbavásárlás befejezésekor nem kell
igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Amennyiben az
adóellenőr jogsértést állapít meg, az (5) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(6) A megbízólevél
tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely
adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen
ellenőrzési típus keretében
vizsgálhatók
vizsgálhatók
(7)
553 Az adóhatóság általános
megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem
rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek
teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az
általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél
érvényességi idejét
(8) 554 Az általános megbízólevéllel az állami adó- és
vámhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés
lefolytatására.
Az ellenőrzés lefolytatása
94. § (1) Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához
való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali
helyiségében kell lefolytatni.
(2)
A
helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a
tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között
lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni
ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött
eszközök, iratok vizsgálata is.
(3) A hatóság hivatali helyiségében
az ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell
megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is
alkalmat adjon
95. § (1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a
költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges
iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton
tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.
tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.
(2)5
55 Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához
szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a
számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági
eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven - ide nem
értve az angol, német és francia nyelvű iratokat - áll rendelkezésre, és az
adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve
bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton
szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum
szakfordítását az adóhatóság részére átadni. Ha az adózó a szokásos piaci ár
meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön
jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációkat
nem magyar, angol, német, vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi
tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás (dokumentáció),
vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására - a
megjelölt határidőn belül - átadni. A felhívás postára adásától, a postai
kézbesítés mellőzése esetén a felhívás átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a
felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés
határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(3)5
56 Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő,
elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által
közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények,
körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az
adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges
felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás,
összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.
(4)5 57 Ha az adózó iratai hiányosak vagy
rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az
adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő
határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a
jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa.
A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban
kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének
számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(5) 558 Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe.
(5a) 559 Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során
a) az adózó tevékenységének
kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy
b)
a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek
kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségével [az előzőekben
és a továbbiakban az a)-b) pont együtt: kutatás-fejlesztési tevékenység
minősítésével összefüggő eljárás]
összefüggésben megkeresheti a
kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására
hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt.
(6) 560 Az önkormányzati adóhatóság, ha a kettős könyvvezetésre kötelezett adózó
ellenőrzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező adóellenőre nincs, az
adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez
megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő (a továbbiakban: megbízott) közreműködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenőrzéséhez
szükséges iratokba betekinthet.
megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő (a továbbiakban: megbízott) közreműködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenőrzéséhez
szükséges iratokba betekinthet.
96. § (1) 561 Az adóhatóság mellőzheti az adózó részére a megbízólevél kézbesítését,
ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat,
könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő
elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.
elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.
(2)
Az
(1) bekezdésben foglalt esetben a helyszínen talált
körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, illetve a bizonylatokat,
könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat átvételi elismervény ellenében, szükség szerint
másolat hátrahagyásával be kell vonni. Az átvételi elismervényen a bevont
iratokat az azonosításukra alkalmas módon kell feltüntetni.
(3)
Az iratok a hivatali
helyiségben
történő tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyen esetekben azok 60
napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű
értesítésével tarthatók az adóhatóságnál.
(4) 562 Amennyiben
a helyszínen pénztárgéppel történő visszaélés
tapasztalható, és a tényállás másként nem tisztázható, a pénztárgép vizsgálat
céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 10 napra
bevonható. A bevonás időszaka alatt adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, amennyiben a külön jogszabályban meghatározottak szerint adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik
pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.
bevonható. A bevonás időszaka alatt adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, amennyiben a külön jogszabályban meghatározottak szerint adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik
pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.
Az adóhatóság jogai és
kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban
97. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését
megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az
ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót az
ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(2) Az adóellenőr az ellenőrzés
során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági
tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3)
Az
adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket,
körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját,
alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték
visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben
írásban is indokolni.
(4) Az ellenőrzés során a tényállást az
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
az adózó kötelezettségévé teszi.
(5)5 63 Bizonyítási eszközök és
bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője,
alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni
szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a
helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok
megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából
származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.
(6)
Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára
szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a
becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető.
98. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy
jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel
összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt
átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől,
alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, f)564 próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
g)
próbagyártást rendelhet el,
h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.
(2) Ha
az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát
veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni
ellenőrzését.
(3)5
65 A vállalkozási tevékenységet nem folytató
magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni,
ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a
lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni
vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.
Az adózó jogai és
kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban
99. § (1) Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során
együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával
biztosítani.
(1a) 566 Az adózó (1) bekezdésben
említett kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a
felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a
végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A
felszámoló által a felszámolás kezdő időpontjától, illetve a végelszámoló a
végelszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót,
végelszámolót terheli azzal, hogy mentesül a mulasztási bírság alól, ha
bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő
érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
(2) Ha
az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt
okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
100. § (1) Az adózó jogosult
a) az ellenőrzést végző
személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekményeknél
jelen lenni,
c) megfelelő képviseletről
gondoskodni.
(2) 567 Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott - az egyes
adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg
az egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági
események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kivételével - egy alkalommal kérheti az akadály megszűnéséig, de legfelj ebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési
cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kivételével - egy alkalommal kérheti az akadály megszűnéséig, de legfelj ebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési
cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.
(3)
Az
adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba
betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra
észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet
megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt
tenni.
(4) Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett
kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek,
illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az
adózóval részletesen ismertetni kell.
(5)5 68 Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés
határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő
lej ártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv
az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt
a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az
eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.
Az adóhatóság által
alkalmazható különös intézkedések az ellenőrzési eljárásban
101. § (1) Az adóhatóság az e törvényben előírt
feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt
személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak,
hogy
adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik.
adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közreműködik.
(2)
Az
igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt
érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi
igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az
adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is
elfogadhatja igazolásként.
(3) Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az adóhatóság a
rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(4) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az
igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
102. § (1) 569 Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja vagy az a személy, aki
az ellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt,
illetve a tanú a személyes megjelenési
kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az
ügyész jóváhagyása szükséges.
kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az
ügyész jóváhagyása szükséges.
(2)5
70 A (3) bekezdésben meghatározott esetben
a NAV hivatásos állományú tagja az adóellenőr által foganatosított eljárási
cselekményeknél jelen lehet, de ellenőrzési cselekményt nem végezhet. (3)5 71 Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr
veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, az adóhatóság a rendőrségről
szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan
lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény
szerinti intézkedések alkalmazásával.
103. §— (1) 573 Az állami adó- és vámhatóság
alkalmazásában álló adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel
összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a
helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján
megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylatkiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési (könyvvezetési) kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt
elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység
helyszíne.
helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján
megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylatkiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési (könyvvezetési) kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt
elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység
helyszíne.
(2)
574 Az átvizsgálást az ellenőrzést
végző adóhatóság rendeli el. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges, kivéve, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás
késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának
meghiúsulását eredményezné. Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott
átvizsgálás esetén az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő végzés, valamint az
arról készített jegyzőkönyv másolati példányának
megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről.
Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói,
illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda átvizsgálása
kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet. Az átvizsgálást
elrendelő végzésben - ha ez lehetséges - meg kell jelölni azokat a tárgyi
bizonyítási eszköznek minősülő dolgokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás
szükséges.
(3)
575 Az adóhatóság az átvizsgálás
megkezdése előtt közli a jelen lévő adózóval, képviselőjével, megbízottjával,
alkalmazottjával az átvizsgálást elrendelő végzést, és - ha az átvizsgálás
meghatározott, illetőleg ismert tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására irányul
- felszólítja a keresett tárgyi bizonyítási eszköz átadására. Ha az adózó,
képviselője, megbízottja, alkalmazottja a felszólításra a keresett tárgyi bizonyítási eszközt átadja, az átvizsgálás nem folytatható, kivéve, ha
megalapozottan feltételezhető, hogy az átvizsgálás során más tárgyi bizonyítási
eszköznek minősülő dolog is fellelhető.
(4)
576 Az átvizsgálás során talált,
tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgot - a romlandó élelmiszerek és az
élő állatok kivételével - az ellenőrzést végző adóhatóság végzésével
lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétől, megsemmisítésétől vagy
értékesítésétől lehet tartani. Nem foglalhatóak le a kölcsönzött kulturális
javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban
felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.
(5)
A jármű, a jármű
rakománya, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a
fuvarellenőrzésnél az adózó jelenlétét biztosítani kell. Ha az adózó nem kíván
jelen lenni vagy ebben akadályozott, és
megfelelő képviseletről nem gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, a
lefoglalást, illetőleg a fuvarellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében
foganatosítja.
(6) Az eszköz, anyag-, árukészlet
tárgyi bizonyítási eszközként akkor foglalható le, ha az az adózó jogszabályban
előírt nyilvántartásában nem szerepel.
(7)
Az
adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenőrzésről,
illetve a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a
lefoglalt dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását,
az intézkedés során megállapított tényeket, illetőleg a hatósági tanúk
azonosításához szükséges adatokat.
(8) Az adóhatóság a lefoglalt dolgot
elszállítja és megőrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a
dolgot az adózó őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának
megtiltásával.
(9) Az adózó vagy képviselője a nála
lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az adóhatóság másolatot
készít.
(10) Ha a
lefoglalás szükségessége megszűnt, a lefoglalást meg
kell szüntetni, és a lefoglalt dolgot - ha törvény másként nem rendelkezik -
annak kell visszaadni, akitől (amelytől) azt lefoglalták Ha a dolgot nem lehet
visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az
adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén
megsemmisíti.
(11)577
Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott végzések, intézkedések
ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a
végzés közlésétől számított 8 napon belül - az ügyész által előzetesen jóváhagyott, átvizsgálást elrendelő végzés kivételével -
panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól
számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására
nincs halasztó hatálya.
Az ellenőrzés befejezése
104. § (1) Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az
ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásával
összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyv
tartalmazza a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával
zárul.
tartalmazza a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával
zárul.
(2)
Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön
jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság
az adózónak nem adja át.
(3)5
78 Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az
adózóval, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazottal
vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság
jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet
adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az
értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja.
Fel nem fedett próbavásárlás esetén - amennyiben az adóellenőr jogsértést nem
állapít meg - az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy az
értékesítésben közreműködő személlyel az adóhatóság nem ismerteti. Amennyiben
próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb
megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az
adóhatóság az ellenőrzés
megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére
kézbesíti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy
képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem
veszi át, azt részére kézbesíteni kell.
(4) 579 Az
ellenőrzést legfeljebb az észrevétel
kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe
vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei
ezt
indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás
tisztázása válik szükségessé (kiegészítő ellenőrzés). Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésre
előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli
körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő
jegyzőkönyvet kell készíteni.
indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás
tisztázása válik szükségessé (kiegészítő ellenőrzés). Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésre
előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli
körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő
jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4a) 580 Ellenőrzésre a hatósági
eljárásban is sor kerülhet, ha a határozat meghozatalához a tényállás
tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót az ellenőrzésről az
ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. Az ellenőrzés
határideje az értesítéstől számított 15 nap, amely nem hosszabbítható meg. Az
adóhatóság a hatósági eljárásban végzett ellenőrzés befejezéséről az adózót az
erről szóló jegyzőkönyvvel értesíti. A hatósági eljárásban végzett
ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre az adózó a kézbesítést (átadást) követő 8
napon belül észrevételt tehet. A hatósági eljárásban végzett ellenőrzés
időtartama, valamint az erről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az
észrevétel beérkezéséig eltelt időtartam, észrevétel hiányában a jegyzőkönyv
kézbesítésétől (átadásától) az észrevételezésre nyitva álló 8 napos időtartam a
hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.
(5) Az adóhatóság a hatáskörébe nem
tartozó ügyben megkeresi az intézkedésre jogosult szervet.
105. § Az utólagos, az
ismételt, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetén
az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról
határozatot hoz Egyéb
esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.
esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.
105/A. §— A jogi személy,
jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó ellenőrzésével
kapcsolatban hozott jogerős és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított határozatot nem kell közzétenni.
Bevallás utólagos ellenőrzése
106. § (1) 582 Az adóhatóság az adózó
adómegállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként,
támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és
támogatás tekintetében is
vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.
vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.
(2) Az adózó által
igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a
bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást
megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság ha az ellenőrzést az adó,
költségvetési támogatás alapjára és összegére is kiterjesztette.
(3)5
83 Ha a
kiutalás
előtti ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igényelt
költségvetési támogatásra, adó-visszatérítésre, adó-visszaigénylésre adózó részben
jogosult, az ezen részösszegre vonatkozó
jegyzőkönyv alapján az adóhatóság a részösszeg kiutalásáról dönthet, míg az
ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre
vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében
észrevételnek nincs helye, az adózó észrevételeit a kérelemmel érintett teljes
összeg kiutalás előtti ellenőrzésének megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv
átvételét követően teheti meg.
107. § (1)5 84 Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló
adatok és a benyújtott adóbevallás (önadózás, munkáltatói adómegállapítás, az
adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (egyszerűsített ellenőrzés).
adómegállapítása) egybevetésével is ellenőrizheti (egyszerűsített ellenőrzés).
(2)
Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az
adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló
adatok az adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják (3)5 85 Ha az ellenőrzés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a
bevallás a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, erről határozatot hoz. Ha az
adóbevallásban közölt adatok, illetőleg az adatszolgáltatás alapján
rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az
adóhatóság az adózót felhívja.
(4) 586
Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az
igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve
költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek,
az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak
bizonyításához szükséges iratokat.
az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak
bizonyításához szükséges iratokat.
A becslés
108. § (1) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek
megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.
(2)
Az adóhatóság
bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt,
hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a
becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.
(3) Becslés alkalmazható
a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,
b) ha az adó, illetve a költségvetési
támogatás alapja nem állapítható meg,
c)
ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma
vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján
alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó,
illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy
cl)
ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a
nyilatkozattételt elmulasztotta,
ejssi ha az e törvény 91/A. §-a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság
által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg
azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében
merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani.
(4)5
88 A (3) bekezdés c) pontja
alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla
(egyszerűsített számla), nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli
ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem
jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével,
eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre
vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és
anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az
adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket,
körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és
együttesen értékelni.
(5) A
bevétel
vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető
bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással,
leltározással és más megfelelő
módszerrel.
módszerrel.
(6)5
89 Becsléssel kell
megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az (5)
bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról
adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak
az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső
okra vezethető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset
körülményeire tekintettel valószínűsíti.
Ennek során az azonos időszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények
között folytató adózók - magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében
hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzők - kereseti,
jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni.
(7)
590 Ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak
bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés
szerint nincs mód, az adóhatóság az adó alapját a (6) bekezdés
alkalmazásával, 12 havi működést vélelmezve állapítja meg.
(8)
591 Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó
terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori
minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi
megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi
foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési
időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett
alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot
legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti
időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak
létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a
mindenkori
minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg.
(9)5 92 A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való
eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Ha az adózó ezen
bizonyítás körében más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb
ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál - ha az adózó
állítását az adózó bevallása, az érintett más adózó bevallása, illetve a nála
korábban végzett ellenőrzés eredménye nem támasztja alá és az ellenőrzés
elrendelését e törvény egyéb rendelkezése nem zárja ki - a kapcsolódó
vizsgálatot haladéktalanul elrendeli és - a feltételek fennállása esetén - a
kapcsolódó vizsgálat során a becslés szabályait alkalmazza.
109. § (1) 593 Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával
vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a
bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem
eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell
megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell
megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az
összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a
jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az
adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban
megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben
meghatározott - összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel
állapítja meg.
(3)5
94 A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést
az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha az adózó nyilatkozata szerint
a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét
megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és
időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy
hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét
megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az
adóhatósághoz benyújtott, jogerős hatósági, bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, fizetésiszámla-kivonat, értékpapírszámla-kivonat
adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési
idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően
végezhet. Egyebekben az eljárásra e fejezet szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(4) 595
Az e § (3) bekezdésének alkalmazásában
a) közhiteles nyilvántartás az
ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi
nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a
légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb
közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga
szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás;
£>,)— szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása
felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a
hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a
fizetési számlán, értékpapírszámlán történő jóváírás.
110. § Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során
kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság
a) a fizetendő adót a tényleges eladási ár,
b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár,
ezek
hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok
szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték
alapján állapítja meg. A levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben
állapítja meg, ha a bizonylatok hiányát természeti, illetőleg az adózó
érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta.
Eljárási
illetékek ellenőrzése
111.
§ A bíróság, az eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon
ellenőrzi a nála benyújtott vagy hozzá került iraton az illeték és a díj
megfizetését.
112.
§ (1) 597 Az állami adóhatóság az illetékekre vonatkozó jogszabályokban
megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel
vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését
rendszeresen ellenőrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles
ügyekkel foglalkoznak.
(2) 598
Az eljáró hatóság az állami adóhatóság ellenőrzési feladatától függetlenül
köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték
vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.
113. § (1) Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon
vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett
nem jelentették be, leletet kell készíteni.
(2) Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a
pénzügyi ellenőrzés során állapították meg.
(3) 599 Nem készíthető lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából az
ingatlanügyi hatóságnál vagy az állami adóhatóságnál késedelmesen jelentették
be.
114. § (1) A leletet az erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával
kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek
megtörténtét is fel kell tüntetni.
(2) Ha a lelet százalékos illeték alá eső vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre
vonatkozik, az űrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az űrlaphoz
az irat másolatát is csatolni kell.
(3) A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.
(4) 600 A
leletet esetleges mellékleteivel együtt az állami adóhatóságnak
kell megküldeni az illeték kiszabása végett.
Ismételt ellenőrzés
115. § (1) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor
a) ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés),a) ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés),
b)(M. az adózó kérelmére, ha az adózó
által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés
megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény,
körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére,
illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c)— ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt
ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,
cl)
felülellenőrzés keretében.
(2)6
03 Az (1) bekezdés b) pontja
alapján ismételt ellenőrzésnek az elsőfokú adóhatóság, vagy ha a korábbi
ellenőrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a
másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről az
adóhatóság végzéssel dönt.
(3) Az
(1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság folytatja le.
(4)6
04 Nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a
korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság
felülvizsgálta.
(5)605
Felülellenőrzés
116. § (1) 606 Az adómegállapításhoz való jog
elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási
időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami
garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha
garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha
a)
az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter
vagy az Állami Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati
képviselő-testület határozata - rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az
elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte,
b) az állami adó- és vámhatóság
vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi a
korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét,
cjöoz
ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását
befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi
ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó-
és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új tény, körülmény különösen a külföldi
adóhatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, az adó megállapítását
befolyásoló új tény, adat, feltéve, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a külföldi adóhatóság
válaszának hiányában fejezte be,
cl)
az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott
ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az
ellenőrzésre az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.
(2)
608 Az (1) bekezdésben meghatározott felülellenőrzést kizárólag a felettes adóhatóság
alkalmazásában álló adóellenőr, illetve az önkormányzat költségvetését
megillető adók tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság
végezheti.
(3) 609 Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban
meghatározott ismételt ellenőrzés nem indítható, ha elrendelése feltételeinek
meglététől számított 6 hónap eltelt.
(4)
610 Ha a felülellenőrzés alkalmával a felettes adóhatóság, illetve az önkormányzat
által kijelölt bizottság a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez,
adatokhoz, körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési
kötelezettséget érinti, a felülellenőrzést lefolytató adóhatóság, illetve az
önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnöke a korábbi
ellenőrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában
elsőfokú határozatot hoz.
(5)
6 11 A
felülellenőrzés
megállapításairól hozott határozat ellen az állami adó- és vámhatóság
vezetőjéhez, illetőleg a kormányhivatalhoz intézett, de a felülellenőrzést
lefolytató szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kij
elölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye.
(6) 612 Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének,
illetve a kormányhivatalnak a határozata törvénysértésre hivatkozással a
bíróság előtt keresettel támadható meg.
Állami garancia
beváltásához kapcsolódó ellenőrzés
117. § (1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem
elbírálása során vizsgálj a a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt
feltételeinek teljesülését.
(2) Az adóhatóság a garanciát,
kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott ellenőrzését
szükség esetén kapcsolódó vizsgálat formájában kiterjeszti az eredeti
kötelezettre is.
(3) Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami
garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.
(4) 613
Az állami adóhatóság a kérelem elbírálása során az e fejezet
rendelkezéseit alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzés kezdő
időpontja a kérelem benyújtásának napja. Az eljárás során nincs helye
megbízólevél kibocsátásának, jegyzőkönyv csak abban az esetben készül, ha a
kérelmet az adóhatóság nem teljesíti. Ha a kérelmet az adóhatóság teljes
mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az egyes adókötelezettségek
ellenőrzése
118. § (1) Az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával
ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes
adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó
megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.
megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.
(2)
Az
(1) bekezdés keretében az adóhatóság különösen a
bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat
kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó-, adóelőleg levonására, beszedésére
vonatkozó előírások megtartását ellenőrzi.
(3) Hibák, hiányosságok esetén
ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását - megfelelő határidő tűzésével - az
ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő az adóhatóság.
(4) Az ellenőrzést lezáró határozatban
az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról is rendelkezhet.
(5) Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során tett megállapítások alapján az
adóhatóság elrendelheti a bevallás utólagos ellenőrzését is.
Adatgyűjtésre
irányuló ellenőrzés
119. § (1) 614 Az adóhatóság
nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok,
tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének
megállapítása érdekében
a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve
frissítése érdekében is.
a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve
frissítése érdekében is.
(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság
aj— próbavásárlással, fel
nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség
teljesítését,
b) leltározással az árukészletek,
alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
c)
a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi
viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a
vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás
körülményeit,
cl) a vállalkozási tevékenységben résztvevők
alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a
bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését, e) az adózónál az
adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot, J)—
a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát vizsgálja.
(3)
617 Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé
teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok
valóságtartalmát, illetőleg az adóhatóság a bevallási időszakon belül
ismételten tárja fel a nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztását,
igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy
forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a
bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.
(4)
618 Az állami adóhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre
adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzést olyan legalább középiskolai
végzettséggel rendelkező személlyel együtt is lefolytathat
(a továbbiakban: kisegítő adóellenőr), aki megfelel a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó alkalmazási
feltételeinek, és akivel az adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést
kötött. A kisegítő adóellenőrre az adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi
és kizárási szabályok az irányadók
(5)
619 A kisegítő adóellenőr az adóellenőrrel együtt az ellenőrzés során üzleti,
üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység folytatására szolgáló helyiségbe,
helyszínre, illetőleg a vállalkozási tevékenységgel összefüggő alapanyag,
félkész termék, áru tárolására szolgáló helyiségekbe beléphet.
(6)620
Egyes gazdasági
események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés621
119/A. §— (1) Az adóhatóság
az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél - a vele
szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének,
adóalapjának, adókedvezményének, adójának
vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából - a
szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzést folytathat le.
(2)
Az
adóhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat le
akkor is, ha az állami adóhatóság a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott
szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény
elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági
események valódiságát.
(3)
Az
egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő
adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a
beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és
tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok
valódiságának vizsgálatára.
(4)
Az
adóhatóság a (2) bekezdés alapján lefolytatott
ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát átadja a NAV - az állami
adóhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat feltáró -nyomozóhatósági
hatáskörrel felruházott szerve részére.
(5)
Az
egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzés során tett megállapítások alapján az adóhatóság
elrendelheti az adózó, illetve az adózónak nem minősülő magánszemély bevallásainak
utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzését is.
(6)
Az
egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha az ellenőrzéssel érintett
időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés van az adózónál, illetve
az adózónak nem minősülő magánszemélynél folyamatban
(7)
Az
ellenőrzés során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult az
adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más
adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély ellenőrzésénél a
tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(8)
Az
ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság megfelelő
határidő tűzésével elrendelheti, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait,
bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, önellenőrizze. Amennyiben az adózó ennek határidőn
belül nem tesz eleget, az adóhatóság a 172. § (20b) szerinti mulasztási
bírsággal sújtja.
A HATÓSÁGI ELJÁRÁS
120.
§ (1) A hatósági eljárás
különösen a következőkre irányul:
a) adóalap, adó (adóelőleg),
adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség megállapítására,
b) költségvetési támogatási
jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény
elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,
c) az ellenőrzés során feltárt
jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására, cl) törvényben
előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.
(2) A hatósági eljárás hivatalból
vagy az adózó kérelmére (bejelentésére, bevallására) indul.
(3) Kérelemre indul különösen:
a)— a nyilvántartás
vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos,
b) a fizetési halasztás,
részletfizetés engedélyezése iránti,
c) az adómérséklési,
cl) az adó soron kívüli megállapítása iránti, e) az adó feltételes megállapítása iránti hatósági eljárás.
(4) Hivatalból indul különösen:
a)— a nyilvántartás
vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos,
b) a hatósági adómegállapítás,
adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés, illetékkiszabás),
c) az ellenőrzés megállapításairól
szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott hatósági eljárás.
(5) 625 A hivatalból indult hatósági eljárás
felfüggesztésének az adózó kérelmére nincs helye.
(6) 626 Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a
hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.
(7) 627Ha az adóhatóság a hatósági
eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a
következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
(8)6
28 Adóügyekben a közigazgatási hatósági elj árás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó
szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) az adózótól - az azonosításához szükséges adatok kivételével - nem
kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal
rendszeresített nyilvános
nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az
adóhatóság közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az
adatszolgáltatásért díj nem
számítható fel,
b)— - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az
adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az a) pontban foglaltakon
túlmenően más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.
121.
§ Az adóhatóság, ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az
ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, illetőleg, ha az a tényállás
tisztázásához szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást
folytat le.
122.
§— Akinek az eljárás során a személyes meghallgatása szükséges, a székhelyéhez,
telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve az
adóhatóság székhelyére idézhető. E szabályt kell alkalmazni az ellenőrzési eljárás
során is.
123.
§— Az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során
eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden,
az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy
jogát, kötelezettségét megállapító döntés. A nyilvántartás vezetésével
kapcsolatos hatósági eljárásban - ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem
elbírálását is -, ha e törvény másként nem rendelkezik az adóhatóság
csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti.
Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is.
£f= 124. § (1) 632 Az adózó vagy képviselője
adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem
rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott
adóhatósági iratot
J^
a) a kézbesítés megkísérlésének
napj án - a b) pont kivételével - kézbesítettnek kell tekinteni,
ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik
vissza, vagy
[J=
b) a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell
kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó
szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.
£j= (1a) 633 Az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról
- a (9) bekezdés szerinti eset kivételével - nem kell értesítenie az adózót.
|X±= (2) 634 Az adóhatósági iratot a személyes átadás
megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó,
vagy az irat átvételére jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta.
(3)635
(4) Ha törvény egyidejűleg több adózó fizetési kötelezettségét írja elő, az
adóhatóság az adómegállapításról szóló határozatot a közös képviselőnek ennek
hiányában valamennyi adózónak külön-külön kézbesíti.
(5)6
36 Adóügyben a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezéseit
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az
elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik
napot követő munkanapon áll be.
(6)6
37 Amennyiben
az adózónak
több meghatalmazott képviselője van, az adóhatóság az iratot az adózó által az
iratok átvételére írásban kijelölt képviselőnek kézbesíti, ilyen kijelölés
hiányában az adóhatóság az iratot az adózó általa választott meghatalmazott
képviselőjének kézbesíti.
(7)6
38 Az adóhatósági irat - a meghatalmazott képviselő
mellett - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is
kézbesíthető. Ilyen esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott
részére ugyanazon a napon kell postára adni. Ha az irat az adózó és a
meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai
az első kézbesítés időpontjában állnak be.
[j= (8) 639 Az (1) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát követően - kivéve ha a
kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be - az
állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzését
követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a címzett
természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát, a
kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat ügyiratszámát, az
internetes honlapján történő közzététel időpontját és azt a telefonszámot,
amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett állami adóhatósági irat
átvétele tekintetében tájékozódhat. Az állami adóhatóság internetes
honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési
vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési
vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már
eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.
f^ (9) 640 Az állami adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus
úton értesíti a (8) bekezdés szerint közzétett adatokról
[J=
a) a központi elektronikus
szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkező adózót,
\^b) a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó
szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt,
(^
c) az adózónak a kézbesítési
vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját.
124/A. §— (1) 642 Nem magánszemély adózó akkor
terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a
kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az
eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló
kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a
hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a
kézbesítés elektronikus úton történt.
(2) 643
Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az
eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos
jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha az adózó az adóhatóság végrehajtási
eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási
eljárás megindulása alapján
szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált
kötelezettségéről, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a fizetési
felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról
történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is
előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap
eltelt. A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem
előterjesztésének - a visszatartásról rendelkező végzés, a 153. § alapján
hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező
határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező
végzés kivételével - nincs helye.
(3) A
kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve
körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó
részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.
(4)6
44 A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó
adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő,
azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
(5)
A
kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a
végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást
kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben
előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.
(6)
Ha
a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által
kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a
kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.
124/B.
§— Az adóhatóság az
önellenőrzés előterjesztésétől számított 15 napon belül - ellenőrzés
lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az
önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az
adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai
Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria,
illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az
önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg. Az önellenőrzést
elbíráló határozat ellen e törvény általános rendelkezései szerint
fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye.
124/C. §— (1) 647 Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az
adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét,
önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai
Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest
visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak
visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó
kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt eltérésekkel - e §
rendelkezései szerint teljesíti.
(2)
648 Az adózó a kérelmet az
Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének
közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon belül az
adóhatósághoz írásban terj esztheti elő, a határidő
elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A kérelmet az adóhatóság
határozattal utasítja el, ha a döntés közzétételének, illetve kézbesítésének
napjáig az adó megállapításához való jog elévült.
(3)
649A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg
kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót
és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az
Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá
nyilatkozni kell arról, hogy
a) az adózó a visszatéríteni kért
adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át,
b)
hatósági vagy
bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem
az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem
előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a
kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül az adóhatóságnál igazolja.
(4)
Az
adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság a visszatérítés
iránti eljárást a (3) bekezdés b) pontja szerinti eljárás megszűnésének
igazolásáig, de legfeljebb 90 napra végzéssel felfüggeszti. Ha az adózó a
felfüggesztés időtartama alatt az eljárás megszűnését nem igazolja és a
határidő meghosszabbítását sem kéri, az adóhatóság a visszatérítés iránti
eljárást végzéssel megszünteti. Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt
egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal
utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság
a kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig és a visszatérítést
elrendelő határozat esetén a jogerőre emelkedést követően - e határozat jogerős
megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig - végrehajtási cselekményt nem
foganatosít.
(5)
Az adóhatóság a
visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt
tényállást veszi alapul, illetve - ha az a tényállás tisztázásához szükséges -
az ellenőrzés során alkalmazható
bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás
arra a személyre is kiterjedhet, akire (amelyre) az adózó a visszatéríteni kért
adót átháríthatta.
(6)
Ha az adózó
visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság - az adó visszatérítésével
egyidejűleg - a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a
visszatérítés teljesítéséről szóló határozat
jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot
fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat jogerőre
emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától
számított 30 napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre
- a 37. § (6) bekezdés kivételével - egyebekben a költségvetési támogatás
kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
124/D.
§— (1) Általános forgalmi
adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítésére a
124/C. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) 651 Az adózó az (1) bekezdésben említett igényét a levonási jog keletkezése
időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak - az Európai
Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság
döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon belül benyújtott - önellenőrzésével érvényesítheti. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon belül benyújtott - önellenőrzésével érvényesítheti. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(3) Ha az adózónak az önellenőrzéssel
helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a -
levonási jog keletkezése időpontjában hatályos általános forgalmi adóról szóló
törvénynek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett - visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a
visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától - vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének
törvénynek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett - visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a
visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától - vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének
napjától - az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki
alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítést - amelyre a
költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni -
az önellenőrzés benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.
(4)
Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések a 115. § (1) bekezdésének b)
pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek
minősülnek.
(5)
A
124/C. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
áthárításnak minősül az is, ha az adózó - a levonási tilalomra tekintettel - a
támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános
forgalmi adó ellentételezésére további államháztartási támogatást kapott.
(6)
A
(2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az
önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint
számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és
egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a
kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A
halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke
arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az
egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.
Hatósági
adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
125. § (1) 652 A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)
a) az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adót,
b)— a termékimportot terhelő általános forgalmi
adót, ha az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem
általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag
közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel
adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató,
különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező
általános forgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,
c)
a regisztrációs adót,
d)— új közlekedési eszköznek minősülő
személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az
Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános
forgalmi adót, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem
minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató
adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet
folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói
adó alanya.
(2)6
55 Az adóhatóság állapítja meg - a helyi iparűzési
adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével - a helyi
adókat, továbbá - a termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó
kivételével - az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján
fizetendő adókat (kivetéses adózás).
(3) 656 A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján
fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg (kiszabás). A
vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló
eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap.
eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap.
(4) Az adókivetés, -kiszabás az
adózó bevallása, bejelentése, illetőleg adatszolgáltatás alapján történik.
(5)
Az adóhatóság a
fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény
előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás
(bejelentés) adatai alapján határoz.
(6) Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az
adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja
fel.
(7) 657 A hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy ha
azt a tényállás tisztázása egyébként indokolja, az adóhatóság az adózó egyidejű
értesítésével az adómegállapítási eljárást
felfüggeszti, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le.
felfüggeszti, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le.
126. § (1) Amennyiben az adó alapja a forgalmi
érték és azt nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett,
illetőleg bejelentett érték az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi
értéktől eltér, a
forgalmi értéket az adóhatóság helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az adózó nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - becsléssel állapítja meg.
forgalmi értéket az adóhatóság helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az adózó nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - becsléssel állapítja meg.
(2) Az
adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az
összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles - más
értékmeghatározókkal együtt - mérlegelni:
a) ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől
elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag
összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó
értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő
ingatlanforgalmat vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település,
illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az adókötelezettség tárgyát képező ingatlanhoz
térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi
érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az
azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra
alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó
hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;
b) ingó szerzése esetén az
azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, illetőleg piaci árát.
127. § (1) A bevallás
(bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adómegállapításhoz
való jog elévüléséig utólagos ellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet
megállapításáról akkor hozhat
határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.
határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.
(2)
Az adómentességet vagy
adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén
az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja
elő.
(3)
A feltételhez kötött, határozott
időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó
az eredeti esedékességtől jár.
127/A. §—
Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat
kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően az
illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség
érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal
benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre, valamint nem minősül
végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti
eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A
kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével
emelkedik jogerőre.
Utólagos adómegállapítás
128. § (1) Az adóhatóság utólag
állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az
adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat
meghozatalára
nyitvaálló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját kell tekinteni.
nyitvaálló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját kell tekinteni.
(2) Nincs helye utólagos adómegállapításnak,
ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell
helyesbíteni.
128/A. §—
(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet
záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két
bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző
időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel
szemben észrevételnek nincs helye.660
(2)
Az (1) bekezdésben
meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló
határidő 30 nap.661
(3)
A (2) bekezdésben
meghatározott határozattal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon
belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva
álló határidő 5 nap.662
(4) 663 A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló
határidő 15 nap.
[j= (5) 664 Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás
belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve
bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről,
illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott
cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság
elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a
cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e
folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást
kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági
értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést
kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai
szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez
esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók azonban új eljárásra
utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a civil szervezet hivatalból
történő megszüntetése és adóköteles tevékenységének megszüntetése
esetén is alkalmazni kell.
(6)
665 Az állami
adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az
adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről,
illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e
az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
(7)
666 Amennyiben a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás megszüntetéséről, a cég
működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően
az általános eljárási szabályok alkalmazandók feltéve, hogy az
ellenőrzés megállapításait tartalmazó j egyzőkönyv átadására még nem került
sor.
129. § (1) Az utólagos
adómegállapítás során az adóhatóság határozattal
a)
adónként, költségvetési
támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a
bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként
különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési
támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet,
valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,
b)
az adózót a terhére
megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi
azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a
befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését,
c)667
cl) teljesítési
határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési,
nyilvántartási szabálytalanságok illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése
szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások
megszüntetéséről.
(2)-(3)668
(4) 669 Ha a nem magánszemély
adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét
követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat
indokolásában elegendő a jegyzőkönyv
megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben,
ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel
állapította meg.
130. § Az adókötelezettséget érintő jogviszony
(szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az
adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál
tett
megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.
megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.
Az adó soron kívüli megállapítása
131. § (1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az
adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.
(2) Az adóhatóság az
adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére az adót
év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges
igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
(3)6
70 Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a
személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön
határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve
rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés,
adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A
tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést
a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell
megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst
terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja.
(4)6
71 Az adóhatóság abban az esetben is határozattal
állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi
letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, amennyiben az adóhatóságnál
a
külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges
igazolást mellékeli.
(5)6
72 A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási
hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az
adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét,
hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából
vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a
bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat.
Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges,
ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell
együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.
(6) 673
Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha
a magánszemély a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót
vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető
(munkáltató) és a magánszemély között vita van.
Az adó feltételes megállapítása
132. §— (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó
(kérelmező) kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő jogügyletre
vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja
az adózó (kérelmező) és az általa megvalósítandó jogügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. Külföldi illetőségű
személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására
irányuló kérelem
az adózó (kérelmező) és az általa megvalósítandó jogügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. Külföldi illetőségű
személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására
irányuló kérelem
(2) Az adózó (kérelmező) a feltételes adómegállapítás
iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítási eljárás során
hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeli
jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adó megállapítás), ha:
jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adó megállapítás), ha:
a) az adózónál az adóévet megelőző
adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy
b) mérlegfőösszege az adóévet
megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi
várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint.
Amennyiben az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges
adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt
várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás során hozott
határozat - az adóévre vonatkozó beszámoló benyújtásának időpontjától kezdődően
- csak a jövőbeli jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ez
esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj
visszatérítésének nincs helye.
(3)
A feltételes
adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott
ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli
jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása
(tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától
kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes
adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem,
csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti.
(4)
A
határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú
eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a
hiánypótlástól számított 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. A
feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig
visszavonható. Sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem
előterjesztése esetén az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30
nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap, amely legfeljebb 30
nappal meghosszabbítható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem az előírt nyomtatványon,
csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő
ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell az adózó
nyilatkozatát arról, hogy
a) a kérelemben megjelölt
tényállás megfelel a valóságnak;
b) a kérelem vagy hasonló kérelme
ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás
vagy bírósági eljárás.
Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes
adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell továbbá a
kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására
hatáskörrel
rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati
példányát.
(6)
A
kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya
értékének 1%-a, de legalább 1 millió, és legfeljebb 8 millió forint.
Szerződéstípusra, illetőleg szerződéscsomagra vonatkozó kérelem esetén a díj 10
millió forint. Több, gazdasági célját tekintve egymással
össze nem függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy
azonos, jövőben megkötendő jogügyletet tartalmazó kérelem (keretkérelem) esetén a díj mértéke jogügyletenként 8 millió forint. A tartós
feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának a díja a feltételes
adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének háromszorosa, de legfeljebb 15
millió forint, a sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem
díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének
kétszerese. Amennyiben az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében
tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj
fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára
irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A kérelmet el kell utasítani,
ha
a) az adózó nem teljesíti az e §
(1)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételeket,
b) az adózó által közölt adatok az
adómegállapításhoz nem elegendőek;
c) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet
vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;
d) a kérelemben foglalt tényállás
már teljesített ügyletre vonatkozik;
e) a tényállás megegyezik az
adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás iránti kérelmének
tényállásával;
f) az ügyben közigazgatási vagy
bírósági eljárás van folyamatban;
g) a kérelem teljesítéséhez
törvényi szabályozásra lenne szükség;
h) a kérelemből a hiánypótlás
ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;
i)
a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.
A kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a
befizetett díj 75%-ának visszautalásáról a határozat jogerőre emelkedését
követően haladéktalanul intézkedik.
(8) Ha az adózó - a hiánypótlási
felhívás ellenére - a díjat hiánytalanul nem fizette meg, az eljárás megszüntetésére
kerül sor.
(9) A feltételes adómegállapítás
tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
(10) A feltételes adómegállapítás
iránti kérelemmel érintett jogügylettel összefüggésben ellenőrzés nem
rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás
során hozott határozat
jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet az adózó (kérelmező) a kérelem adópolitikáért felelős miniszterhez történő benyújtását
követően már megvalósította vagy a kérelemmel érintett jogügylet folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.
jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet az adózó (kérelmező) a kérelem adópolitikáért felelős miniszterhez történő benyújtását
követően már megvalósította vagy a kérelemmel érintett jogügylet folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.
(11) 675
Ha a kérelem
elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami adóhatóság
a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes
adómegállapítás iránti
eljárás határidejébe nem számít bele.
eljárás határidejébe nem számít bele.
A feltételes
adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztése^
132/A. §— (1) 678 Az adózó a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére
irányuló kérelmet terjeszthet elő az adópolitikáért felelős miniszternél a
feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályoknak megfelelően, ha a
feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabály-, tényállásváltozás:
a) a feltételes adómegállapítás
során hozott határozat jogerőre emelkedését követően, de a jogügylet
megvalósítása előtt következett be, és
b)
nem eredményezi a feltételes adómegállapítás során
hozott határozat rendelkező részében foglalt rendelkezések, így különösen a
feltételes adómegállapításban rögzített részletes tényállás és az annak alapján
megállapított adókötelezettség adójogi megítélésének változását.
(2) 679 A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló
eljárás a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövőbeni
alkalmazását állapítja meg a jogszabályváltozás, illetve a
tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal.
tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal.
(3) A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló
eljárás díja a kapcsolódó feltételes adómegállapítás díjának 50 százaléka.
A szokásos piaci ár
megállapítása680
132/B. §— (1) 682 Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a
kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci
ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló
tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat,
ártartományt (szokásos piaci ár).
(2)6
83 A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy
többoldalú eljárás esetén az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság
közötti megállapodás megkötése szükséges.684
(3)
A
kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes
konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság
előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni
ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Az előzetes
egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a szokásos
piaci ár megállapítása iránt folytatott elj árásban nem köti.
(4)
A
szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan,
kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi
állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt
vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására
egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú elj árást választ.
(5)6
85 Kétoldalú vagy
többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az adózó a dokumentációhoz
csatolja a kérelem angol nyelvű szakfordítását. Az adóhatóság felhívására az
adózó csatolja a kétoldalú vagy többoldalú
eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációs részek angol nyelvű
szakfordítását. Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén az
állami adóhatóság a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő
megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében
eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás
elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös
egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján.686
(6)6
87 A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartás
(egyszerűsített nyilvántartás) készítésére nem kötelezett adózók -kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve
többségi befolyással - a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet
nem terjeszthetnek elő.
(7) A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A
határozat érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással
érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre
meghosszabbítható. A határozat érvényessége nem hosszabbítható meg, ha az
eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott,
hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni. A
határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat
érvényességének lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni.
A meghosszabbítás
iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(8)6
88 A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával
összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti
nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles
adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell az állami
adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát
arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.
(9) 689 A szokásos piaci ár
megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem
módszerrel állapítható meg,
b)690
egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint,
ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján
állapítható meg,
c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8
millió forint,
d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10
millió forint. Amennyiben a szokásos piaci
ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj - az eljárás
típusától függően - a díj minimumával egyező összeg.
(10)
691 A (9) bekezdésben meghatározott díjat az eljárás megindítása
előtt kell leróni. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj
összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása esetén a
díj összegének 75%-át vissza kell téríteni. A díj mértéke a szokásos piaci ár,
illetőleg a megállapított ártartomány alsó és felső értékei középértékének
1%-a, ha a szokásos piaci árat tartalmazó határozat összegszerűen megállapítja
a szokásos piaci árat. Amennyiben az 1%-os mértékkel számított díj összege
meghaladja a (9) bekezdésben meghatározott legkisebb díjat, az adózó a díjkülönbözetet az adóhatóság felhívására, a
szokásos piaci árat megállapító határozat közlése előtt köteles megfizetni. A
díjkülönbözet jóváírásától számított 8 napon belül az állami adóhatóság a
határozatot közli az adózóval. A
különbözet megfizetésének elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szokásos
piaci ár megállapítása iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a díj
visszatérítését előíró rendelkezés nem alkalmazható.
(11) A kérelmet el kell utasítani,
ha
a) a kérelmező a tényállásról
valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;
b) a kérelmező által közölt
tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is eredménytelenül
eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár
meghatározásához nem elegendőek;
c) adat merül fel arra, hogy a közölt
tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez;
d) a kérelmező a díjat az arra
vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül sem fizette meg hiánytalanul;
e) a kérelemben foglalt tényállás
már teljesített ügyletre vonatkozik;
f)
kétoldalú,
illetőleg többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem
elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem
kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;
g) az eljárás lefolytatása a díj
mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra, és a kérelmező a
költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;
h)
a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását
érintő megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó
kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;
i)692
Magyarországnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában
kötött nemzetközi egyezménye, vagy az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös
egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;
j)
az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne
szükség;
k) az adózó - a kétoldalú,
illetőleg a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett - egyoldalú eljárást
kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami
adóhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes
hatósága visszautasítja vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre
kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás
egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetőleg többoldalú
eljárás iránti kérelemre módosítja.
(12)
A
külföldi állam illetékes hatóságának egyetértése hiányában
a kétoldalú, illetőleg a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére
egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adóhatóság rendelkezésére
álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.
(13)
A határozatban
foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára
visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat jogerőre
emelkedését követően megállapítható, hogy693
a) a kérelmező valótlan adatokat
tartalmazó kérelmet terjesztett elő;
b) a kapcsolt vállalkozások a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítják meg a
szokásos piaci árat;
c)
a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények,
körülmények jelentősen változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan
módon térnek el, amely a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi;
d) a kérelem elbírálásánál
alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot ennek megfelelően
módosítják;
e) a szokásos piaci ár
meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és az elj
árásban részt vevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem
kezdeményezték;
f)694
(14) A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem
alkalmazható.
132/C. §— (1) Az állami adóhatóság a határozatot az
abban meghatározott érvényességi időn belül az adózó kérelmére határozatban
módosítja. A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából
jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem az eljárásban
résztvevő kapcsolt vállalkozások rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen,
vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának
szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló
körülmények lényegesen megváltoztak. A módosítás iránti kérelem alapján induló
eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)
Az
állami adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt
mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban,
számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az
ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat
meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja
(valódiságvizsgálat). Az állami adóhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt
ellenőrzéssel lezárt időszakot.
(3)
A szokásos piaci ár
megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben
ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a szokásos piaci árat
megállapító határozat jogerőre
emelkedésétől számított 60 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett
szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték A
határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az adózó a
határozatban foglaltaknak megfelelően önellenőrizhet, amennyiben a szokásos
piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően a szerződés vagy
egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.
(4)
Önálló fellebbezésnek van helye a szokásos piaci ár
megállapítására, a határozat módosítására, illetőleg a határozat
érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában
hozott elsőfokú végzés ellen
(5)
Az
eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két
alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi
állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra
megállapított határidő nem számít bele. Amennyiben ezek eredményeként az
eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár
megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául
szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos
piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az elintézési határidő az ennek
alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában megszakad és újból
kezdődik. Erről az állami adóhatóság értesíti a kérelmezőt.
Fizetési halasztás,
részletfizetés engedélyezése
133. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a
továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére
kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra
engedélyezhető.
A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel,
vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle
elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a
feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség
kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés
a) a magánszemélyek
jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
b) a beszedett helyi adóra,
c) a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.
(4)
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában
foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja
vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi,
vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos
megterhelést jelent.
(5) Fizetési könnyítés iránti
kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat
kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor
határozatban közölni:
a)
a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett
kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a
kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
b)
a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a
magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén
késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a
fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
c) a kérelem teljesítése esetén a
fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a
kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő
mértékben
(6) A pótlékok kiszabása kivételes
méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés a) és c) pontjában
említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(7) Törvény a fizetési
halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja,
engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(8) Az adóhatóság a fizetési
halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez
kötheti.
(9)
A
határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó
figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek
befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival
együtt egy összegben esedékessé válik.
(10) 696 Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany
számára a csoportos adóalanyiság időszakában fizetési könnyítés nem
engedélyezhető.
133/A. §— (1) 698 A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi
adó fizetésére nem kötelezett magánszemély - a bevallás benyújtására előírt
határidőig - személyi jövedelemadó bevallásában
nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az
esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő
részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének
napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
(2) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét
veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság
a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít
fel.
133/B. §—
Adómérséklés
134. § (1) 700 Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő
adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy
elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt
élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2) 701 Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem
engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és
bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen
akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély,
jogi személy
vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
(4) 702 Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany
számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.
(5)703
(5)703
134/A. §—
A határozat (végzés) módosítása
és visszavonása705
135. § (1) 706 Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság
által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát
(végzését) az adózó terhére a határozat (végzés)
jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig
módosítja vagy visszavonja a határozatát (végzését) az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.
jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig
módosítja vagy visszavonja a határozatát (végzését) az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adózó terhére történő
módosítás korlátozása nem érvényesül, ha
a)707 a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, költségvetési csalást, adócsalást, illetve munkáltatással
a)707 a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, költségvetési csalást, adócsalást, illetve munkáltatással
összefüggésben elkövetett adócsalást követett
el,
b)708 a határozatot (végzést) hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a
büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat (végzés)
meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős
ítélete megállapította,
c) az adózó rosszhiszemű volt.
(3) A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell bizonyítani.
(4)7 09 Ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos
(4)7 09 Ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos
mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy
az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.
Fellebbezés
136. §—(1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen
fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat
rendelkezést tartalmaz.
(2)7 11 A határozathozatalt megelőző elj árás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést e törvény megengedi.
(2)7 11 A határozathozatalt megelőző elj árás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést e törvény megengedi.
(3) Önálló fellebbezésnek van
helye az első fokon hozott,
a) az eljárást felfüggesztő,
b) az eljárást megszüntető,
c) a kérelmet érdemi vizsgálat
nélkül elutasító,
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával
kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
f) az adózó ismételt ellenőrzésre
irányuló kérelmét elutasító,
g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, h) a végrehajtási kifogást elbíráló, i) az eljárási bírságot kiszabó,
j)
az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában
hozott elutasító végzés ellen
(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos
adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.
(5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról
lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem
vonható vissza. (6)7 12 Az adóhatóság az elkésett
fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el. 136/A. §— (1) A 136. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a fellebbezést az
adószám megállapításának megtagadásáról szóló, valamint a 24/C. § (4) és a
24/D. § (3) bekezdése alapján előterjesztett
kérelem
elutasítása tárgyában hozott határozat (e szakasz alkalmazásában határozat)
közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő
elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye.
(2)
A
137. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a határozattal
szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés
beérkezésének napjától számított 5 napon belül kell felterjeszteni a felettes
szervhez.
(3) A határozat ellen benyújtott
fellebbezés esetén a határozat elbírálásra nyitva álló határidő 15 nap.
(4) A
határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem
nem terjeszthető elő.
137. §— (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál
kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A
fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben
benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.
benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.
(2) A
fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés
beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes
szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja,
illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A
felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges
mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.
138. § (1) 715 A felettes szerv a
fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást
megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az
utólagos
adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap. A
határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja
vagy megsemmisíti.
adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap. A
határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja
vagy megsemmisíti.
(2)7 16 A
felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás
további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az
ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a
tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
139. §— A fellebbezési eljárás során hozott határozatot
(végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot
(végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell
közölni.
közölni.
Új eljárásra utasítás
140. § (1) 718 Amennyiben a
jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új
eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes
szerv - amennyiben
az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások (intézkedések) tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot (végzést) helybenhagyja vagy megváltoztatja.
az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások (intézkedések) tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot (végzést) helybenhagyja vagy megváltoztatja.
(2)7
19 Új eljárásra utasítás
esetén a felettes szerv határozatában (végzésében) meghatározza az új
eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési
támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás
kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új
eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket,
illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.
(3)720
Felügyeleti
intézkedés
141. § (1) 721 A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős
miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy
hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság
határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon
nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedése iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles
adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be.
határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon
nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedése iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles
adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be.
(2)7 22 Az
adóhatóság
a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a
NAV felügyeletére kijelölt miniszter erre irányuló felhívásától számított 15
napon belül köteles az iratokat felterjeszteni.
Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés
iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a
felügyeleti szervhez történő beérkezését követő naptól számított 60 nap,
kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
(3)7
23 A felettes adóhatóság, illetve az
adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt
miniszter a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel
megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben
szükséges új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot
eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, illetve az
adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a
felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz.
(4)
724 Felügyeleti intézkedés
keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó
alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó
terhére változtatja meg. Amennyiben a felettes adóhatóság vagy az
adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt
miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés)
súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új
eljárás lefolytatását rendeli el.
(5)
725 A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV
felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet
érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Az adópolitikáért
felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti
intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a kérelem az (1) bekezdés
szerinti ellenjegyzést nem tartalmazza, vagy ha az adóügyben a NAV elnöke
felettes szervként döntést nem hozott. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért
felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti
intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági
felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért
felelős
miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti
intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti
intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az
adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.
141/A. §— (1) A
felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában
kiadott első- illetőleg másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés
iránti kérelmet terjeszthet elő az a személy is, akit (amelyet) az adóhatóság a
felszámolással megszűnt adózó adótartozásának megfizetésére kötelezett.
(2)
Az
adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét
megállapító - a 35. § (2) bekezdése alapján meghozott - adóhatósági határozat
jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő abban az esetben is, ha a felszámolási
eljárás időtartama alatt hozott adóhatósági határozat olyan időszakra
vonatkozik, amelynek tekintetében az adó megállapításához való jog már
elévült.
(3)
A
(2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a felettes
szerv megállapítja, hogy az elévüléssel érintett időszak vonatkozásában az
adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, úgy az adótartozás
végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő
adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy
megszünteti.
(4)
Az adóhatóság - a 35.
§ (2) bekezdése alapján meghozott határozat közlésével egyidejűleg - az adó
megfizetésére kötelezettel közli a felszámolási eljárás időtartama alatt
hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozatot,
valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.
Súlyosítási tilalom a
hatósági eljárásban
142. § (1) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a
határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás
megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított
egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az
alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új elj árás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.
egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az
alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új elj árás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.
(2) Az
(1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a)— a bíróság jogerős ítéletében megállapított
költségvetési csalás, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett
adócsalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett
csalás,
b) a bíróság által elrendelt új eljárás,
c)— ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami
Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület
határozata - rendelte el,
í#— ha az adóhatóság az ellenőrzést a
társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésének teljesítése érdekében
soron kívül folytatja le, és az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási
jogosultságot teremt,
e)— ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről,
adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt
ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és
vámhatóság vezetője utasítást ad.
Adóhatósági határozat
bírósági felülvizsgálata
143. § (1) 731 Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés
engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését
elrendelő határozat kivételével - a bíróság
az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs
helye bírósági felülvizsgálatnak.
az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs
helye bírósági felülvizsgálatnak.
(2)732
A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
144. §733 Az adóhatóság
alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények
foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Vht.)
rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik Az
adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik,
amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához
szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Végrehajtható
okirat
145. § (1) 734 Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:
a) a fizetési kötelezettséget
megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),
b) az önadózás esetén a
fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,
c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,
d) az adózóval közölt adóhatósági
adómegállapítás,
e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,
f) az egészségügyi szolgáltatási
járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés.
(2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap
kiállítása stb.) nincs szükség.
(3) Az adótartozás után felszámított
pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható
végre.
Eljáró
hatóságok
146. § (1) 735 A végrehajtást - a vámhatóság elsőfokú szervei kivételével - az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.
(2) 736 Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
a) magánszemély esetében a
belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi
helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes
önkormányzati adóhatóság,
b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv
hatáskörébe utalja.
Külföldi magánszemély esetén a fővárosi főjegyző az illetékes
önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az a) pontban
megjelölt illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg.
(3)7 37 Az önkormányzati adóhatóságot megillető
tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az
adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami
adóhatóság folytatja le.
(4)7
38 Az adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye,
székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti helyi bíróság
mellett működő, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó
az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával j ár el azzal az
eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. §-ának (3)-(5) bekezdése az irányadó, és
alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingóárverésre és ingatlanárverésre
vonatkozó rendelkezéseit is.
(5)7
39 Amennyiben ugyanazt az ingóságot vagy ingatlant több
adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az a
végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok
megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást. Más adóhatósággal történő
egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le.
(6)7
40 Ha az illetékesség megszűnéséről az
adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást,
az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát
nem
érinti.
147. §— (1) 742 A nem belföldi illetőségű illetőleg az
egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű
személy (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett személy)
adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt - az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási
jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.
adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt - az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási
jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.
(2)7
43 A pályázat nyertese az adófizetési
kötelezettség, adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése érdekében
jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a
végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig
a pályázat nyertese rendelkezésére bocsátja.
(3)7
44Az (1) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a pályázat nyertesét a külön
megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a
beszedett adó nyolc százaléka illeti meg.
(4)7
45 Az
adóhatóság
a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetőleg végrehajtható
okiratot (a továbbiakban: megkeresést) a pályázat nyerteséhez negyedévenként
küldi meg. A megkeresés
továbbítását követő változásról az adóhatóság a pályázat nyertesét
haladéktalanul értesíti. Amíg a pályázat nyertese az eljárás
eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett
személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
Amennyiben a pályázat nyertese az eljárás eredményességéről a megkeresés
továbbításától számított 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a
fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyezhet be.
(5)7
46 Nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele
akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség
érvényesítésekor belföldön tartózkodik és a fizetési kötelezettség
érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a fizetésre
kötelezett személynek e törvény szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező
belföldi meghatalmazottja van.
Végrehajtás
alá vonható vagyontárgyak
148. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett
adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön
található vagyonára végrehajtás vezethető.
Biztosítási intézkedés
149. § (1) 747 Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése
veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a
pénzkövetelés biztosítását.
(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha
(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha
a)— a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés)
még nem végrehajtható,
£>,)— végrehajtható az adóhatósági határozat
(végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.
(3)7
50 A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli
el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot (végzést) hozta.
(4)7
51 A biztosítási intézkedést
elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során irányadó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gépjármű biztosítási intézkedés
keretében foganatosítandó lefoglalása a gépjármű lefoglalás foglalási
jegyzőkönyvben történő feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv
lefoglalásával történik. Nem foganatosítható a biztosítási intézkedést
elrendelő végzés a kölcsönzött kulturális javak különleges
védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális
javak tekintetében a különleges védelem időtartama alatt.
(5)7
52A biztosítási intézkedést elrendelő
végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a végzés
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6)7
53 A biztosítási intézkedést
elrendelő végzés alapján foganatosított végrehajtási cselekményeket a
végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni. A végrehajtási
eljárás alapjául szolgáló határozat (végzés) megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést
meg kell szüntetni.
(7)7
54 A biztosítási intézkedést
elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a
végrehajtási eljárásra is.
A végrehajtási eljárás
megindítása
150. § (1) 755 Az adóhatóság az
adótartozás megfizetésére az adózót, a 35. § (2) bekezdése szerint az adó
megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja,
eredménytelen felhívás
esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2)756
(3)7 57 Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást
megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a
végrehajtás iránt intézkedik
Átvezetés végrehajtás esetén—
150/A.
§— (1) Amennyiben az
adóhatóság az adózót terhelő adótartozás, illetve az adók módjára behajtandó
köztartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart,
végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az előzőekben említett,
általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az
adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről
az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti.
(2)
Ha az állami adó- és vámhatóságnál fennálló túlfizetés összege
az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó-
és vámhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a
levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra
esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában
számolja el. Az ezt követően
fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok
esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában,
az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni
a tartozások arányában A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás
megfizetettnek minősül.
Visszatartási jog gyakorlása
151. § (1) 760 Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés,
adó-visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a
nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást
(adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot
megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást
(adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot
megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
(2)7
61 Az állami adó- és
vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési
támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott
adótartozás, adók módjára behajtandó
köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt -
önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és
ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.
(3)7
62 A visszatartásról az adózót az
adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra
gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban
értesíti az adózót a visszatartás tényéről.
(4)7
63 Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását
az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás
(adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a magánszemély adózó
esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója
megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(5)7 64 Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott
összegből a törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig
megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését követően 15 napon belül utalja át a
jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.
(6)7
65 Ha az állami adó- és vámhatóságnál igényelt
költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az
adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság,
illetve a vámhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére
számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás
arányában Az elszámolás eredményeként az
állami adóhatóságnál a fennmaradó összeget a vámhatóságnál, illetve a
vámhatóságnál fennmaradó összeget az állami adóhatóságnál nyilvántartott
tartozás kiegyenlítésére kell elszámolni az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás
arányában Az ezt követően fennmaradó összeget pedig a követelések arányában
kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.
(7)7
66 Ha
az önkormányzati
adóhatóságnál igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés,
adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt
fedezetet, azt az önkormányzati adóhatóság
először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az
esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában, a
fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.
Végrehajtás munkabérre,
fizetési számlára—
152. § (1) 768 A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az adóhatóság hatósági
átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles
teljesíteni.
(2)7
69 Ha az adóhatóság a hatósági
átutalási megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján,
végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az
esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a hatósági átutalási
megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési
támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot
fizet.
(3)7 70 Ha az adózó a hatósági átutalási megbízást
megelőzően, de az adó esedékességét követően teljesített befizetést, az
adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget a befizetéstől számított 8 napon
belül kamat
nélkül téríti vissza.
(4) 771
Ha a befizetés az adózónak felróható okból nem beazonosítható, a határidő a
befizetés azonosításától kezdődik. A befizetés pénzforgalmi számlanyitásra
kötelezett adózók esetén abban az esetben minősül beazonosíthatónak, ha az
adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal,
illetve pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó esetén abban az
esetben minősül beazonosíthatónak, ha az adózó adószámát (adóazonosító jelét)
feltünteti.
153. § Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a
hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és
a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy
az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni
elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása)
iránt.
az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni
elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása)
iránt.
Végrehajtás ingó és ingatlan
vagyontárgyakra
154. § (1) 772 A vállalkozási tevékenységet végző adózó üzemi, illetve üzleti
tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtást, az
adóvégrehajtó a gépjármű lefoglalás foglalási
jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg,
az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.
jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg,
az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja.
(2) 773
Az adóhatóság a Vht. 103. §-a szerint lefoglalt gépj árművek forgalomból
történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg
intézkedik.
155. § (1) 774 Az ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha az adótartozás együtt az
500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás
a végrehajtás alá vont ingatlan értékével
arányban áll.
arányban áll.
(2) A jogszabályban
meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az
adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló
lakástulajdon a
végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
(3) 775 Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági
végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot,
amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az
ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
(4)7
76 Ha
az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, az adóhatóságot
az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. Az
adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából
eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az
ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett
intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő
ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
155/A. §— (1) A
természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének
felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel
keletkezett adók módjára behajtandó
köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a
folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan
vonatkozásában, amelynek állam által történő megvásárlását kezdeményezték a
hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.
(2)
Az állami adóhatóság
abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, amennyiben felé az adók
módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő
megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.
(3) Az állami adóhatóság a (2)
bekezdés szerinti igazolás hitelt érdemlőségének ellenőrzése érdekében
megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét vagy a Nemzeti Eszközkezelő
Zrt.-t.
(4)
Az
állami adóhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az
ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról
értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást
elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó
vételi ajánlatot visszautasította.
(5)
Az állami kezesség
érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való
hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami
kezesség érvényesítésére tekintettel
keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a
lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a
megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a
tényről az állami adóhatóságot értesíteni.
156. § (1) 778Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást
foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az
ingófoglalás eredménytelen volt vagy
abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant
abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant
a) rendszerint árverésen, elektronikus árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a
továbbiakban: árverés), illetve
b) árverésen kívüli
eladással kell értékesíteni.
(2)
779 A pályázati, illetőleg az árverési hirdetmény közhírré tételéhez
fűződő jogkövetkezmények az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 15 napon át
történő kifüggesztéssel állnak be. Azokra a lakóingatlanokra
vonatkozó pályázati, illetőleg árverési hirdetményeket, amelyekre a települési
önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg, az
adóhatóság hirdetőtábláján legalább 30 napon át kell kifüggeszteni. Az
árverési hirdetményt az árverést megelőző 5. napig kell kifüggeszteni. A
pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos
internetes honlapján, illetőleg ezzel
egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában közzéteszi
és megküldi az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzatnak is. Az
elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos
internetes honlapján az Elektronikus Árverési Felületen a közzétételhez fűződő
jogkövetkezményekkel teszi közzé.
(3)
780 Ingó- és ingatlanfoglalás esetén - ha az árverés sikertelen volt,
vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás
szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt - az adóvégrehajtó a
becsértéket módosíthatja. Az adóvégrehajtó módosítja a becsértéket az árverés
vagy a nyilvános pályázat közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása
és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő
ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be.
(4)
781 Az adóhatóság a Vht. 125. § (2)
bekezdése, valamint 132/G. § (7) bekezdése szerinti vételár-különbözet
megfizetésére az árverési vevőt határozattal kötelezi. Az árverési vevő
fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban
végrehajtható okirat.
(5) 782 Az ingóság árverése során az adóhatóság a Vht. 120.
§ c) pontjának második fordulatát, 122. § (4) bekezdését, 132/B-F. §-át,
132/G. § (1)-(6) bekezdését, 133. § (4) bekezdését nem alkalmazza.
(6)7
83 Az ingatlan árverése során az
adóhatóság a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:
a)784
nem alkalmazható a Vht. 143. § (1) bekezdés j) pontja és k) pontjának az
„elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejáratáról”
szövegrésze, 145/A-C. §-a, 153. § (4) bekezdése, 154/B. §-a, 155. § (1)
bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 157. § (5) bekezdése, 158. § (2)
bekezdés b) pontja és (3)-(8) bekezdései;
b)
a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a
második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az
arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy másolatát
átadta) és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget.
(7)7
85 Az adóhatóság az árverési vevő, illetőleg
elektronikus árverés esetén az elektronikus árverező adóazonosító jelét az
adótitokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
156/A.
§£52 (1) 787 Az elektronikus árverés során
a Vht. 120-129. §-ait, 132. §-át, 132/A. §-át, 141-156. §-ait kell alkalmazni
az e §-ban szabályozott eltérésekkel. Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény igazolási
kérelemre vonatkozó szabályait, a Vht. 38. § (1) bekezdését, 124. § (1)-(4)
bekezdéseit, 125-126. §-ait, 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)-(3) bekezdéseit,
149. § (2) bekezdését, valamint 154/B. §-át.
(2)7
88 Az
elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság
hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (a
továbbiakban EÁF) árverezhet, és a lakóingatlan árverése során külön törvény
szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat is ezen
gyakorolhatja elővásárlási jogát (a továbbiakban együtt: elektronikus
árverező). Az elektronikus árverés
lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye,
kivéve, ha az elektronikus árverező, mint meghatalmazó vagy megbízó ezt a
központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak
bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt.
(3) Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az adóhatóság utal
arra, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus
árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő
részvétel, illetőleg licit díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő
elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en
keresztül végez, illetőleg tesz közzé.
(4)7
89 Az elektronikus árverésen történő licitben
az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren,
ügyfélkapun keresztül vehet részt.
(5)7
90 Ingatlanárverés esetén előlegként
az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az
adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Amennyiben
az árverés megkezdéséig az előleg összegének az adóhatóság által közzétett
számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját
az előleg összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó
legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően
igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.
(6)
791 Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól
számított harmadik nap 21.00 óráig tart; a legmagasabb vételi ajánlat
vonatkozásában a lakóingatlan árverése során külön törvény
szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az árverés
lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az
EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb
ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus
számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés
időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az
árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha
az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben
az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az
árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés
lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(7)
792 Az érvényes licit legkisebb
összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább
20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000
forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000
forint. A lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal
rendelkező települési önkormányzat a legmagasabb összegű érvényes vételár
összegével megegyező vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát.
(8)
Érvényes árverési ajánlatnak az árverési
hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, ingó esetén
a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat, ingatlan esetén a
becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő legmagasabb
ajánlat minősül. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer.
Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
(9)
A
Vht. 103. §-ának (5) bekezdése alapján lefoglalt
gépjármű elektronikus árverés útján történő értékesítése esetén kizárólag az az
ajánlat érvényes, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a Vht. 170/A. §-ának (1) bekezdése alapján járó összeg
fedezhető. Ebben az esetben az EÁF-en meg kell jelölni az így számított
legalacsonyabb érvényes ajánlat összegét.
(10)
793 Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat
ajánlotta fel, ha pedig e vételi ajánlat vonatkozásában a települési
önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a
települési önkormányzat az árverés nyertese. Az árverés nyertesét az árverést
lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés
lezárultát követően haladéktalanul értesíti.
Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8
napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a
vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy
igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási
megbízás útján megfizette. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére
60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy
más fontos körülmény indokolttá teszi.
(11)
794 Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az
ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az
adóhatóság az ingóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. A felelős
őrzéssel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóhatóság
határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A megfizetésre kötelező határozat az
adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. Amennyiben az árverés nyertese a
vételárat azonosítható módon nem fizette meg, az árverést a következő
legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.
(12) Ha a ki
nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint
amennyit a fizetést elmulasztó elektronikus árverező ajánlott, az adóhatóság a
fizetést elmulasztó elektronikus árverezőt a vételár-
különbözet megfizetésére
határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a
vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött
értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és
a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad.
Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja.
Amennyiben az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa
legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben
az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi
meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre
emelkedéséig megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító
határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a
végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a
végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni. A jogerősen megállapított
fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus
árverésen nem vehet részt.
(13) 795 A második sikertelen elektronikus árverést követő hat hónap elteltével a
végrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti.
Ha az ismételten kitűzött újabb elektronikus
árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A Vht. folyamatos árverezésre vonatkozó szabályai az
elektronikus árverés során nem alkalmazhatók
árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A Vht. folyamatos árverezésre vonatkozó szabályai az
elektronikus árverés során nem alkalmazhatók
(14) 796 Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az
állami adóhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi.
156/B. §— (1) Az ingatlant az adóhatóság az e §-ban és a 156/C-G. §-ban foglaltak szerint az árverési vétel hatályával nyilvános pályázaton is értékesítheti.
156/B. §— (1) Az ingatlant az adóhatóság az e §-ban és a 156/C-G. §-ban foglaltak szerint az árverési vétel hatályával nyilvános pályázaton is értékesítheti.
(2) A pályázaton az árverésből
kizárt személyek nem vehetnek részt.
(3) A nyilvános pályázatot az
adóhatóság pályázati hirdetménnyel tűzi ki, mely tartalmazza
a) az adóhatóság megnevezését,
hivatali helyiségének címét, telefonszámát, a letéti számlájának számát,
b) az adóvégrehajtási ügy számát,
c) a felek nevét, a behajtandó követelést,
d)
a nyilvános pályázat útján értékesítendő ingatlan
megjelölését (helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, a fekvés helye, az
ingatlanon a nyilvános pályázati értékesítést követően fennmaradó terhek, tartozékok,
jellemző sajátosságok, beköltözhető állapot, a kiköltözésre adott halasztás),
valamint megtekintésének helyét és idejét,
e) az ingatlan becsértékét és az előleg összegét,
f) az ajánlat benyújtásának módját,
helyét, naptári nap szerint meghatározott határidejét,
g) az ajánlat érvényességéhez
szükséges tartalmi elemek megjelölését,
h) az ajánlat felbontásának helyét
és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson a felek
és az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,
i)
a nyilvános pályázat elbírálásának módját és a pályázaton résztvevőkre
vonatkozó rendelkezéseket,
j)798
lakóingatlan vonatkozásában azt, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti
települési önkormányzat külön törvény szerint elővásárlási j oggal rendelkezik
(4) A pályázati hirdetményt
kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra
vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) az ingatlanügyi hatóságnak
(5)7 99 A pályázati
hirdetményt - a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően - 15 napig ki
kell függeszteni az adóhatóságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi,
városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, valamint az ingatlanügyi
hatóságnak a hirdetőtáblájára, és az adós kérelmére egyéb megfelelő módon is
közhírré kell tenni. A kifüggesztés időtartama 30 nap azoknál a
lakóingatlanoknál, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály
szerint elővásárlási jog illeti meg.
156/C.
§— (1) Az ajánlatnak
tartalmaznia kell
a) a vevő nevét, születési helyét
és idejét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzékszámát),
b) a felajánlott vételár összegét,
c) az ingatlan becsértéke 10%-ának megfelelő előleg letéti számlára történő befizetéséről
szóló igazolást,
d) ha a vevő ingatlanszerzése
engedélyhez kötött, ennek az - engedély másolatának csatolásával történő -
igazolását,
e) az arról szóló nyilatkozatot,
hogy a vevő nem minősül a 156/B. § (2) bekezdése értelmében a nyilvános
pályázaton való részvételből kizárt személynek.
(2) Az ajánlatot közokiratba,
illetve ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által
ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
(3)
Az
ajánlat benyújtásának határidejét az adóhatóság úgy
állapítja meg, hogy a határidő lejártának a napja a hirdetménynek az adóhatóság
hirdetőtábláján történő kifüggesztésétől számított 30. napnál későbbi időpontra
essen.
(4) Az ajánlatot zárt borítékban, "pályázati ajánlat"
megjelöléssel kell átadni az adóhatóság hivatalos helyiségében az adóhatóság
alkalmazottjának a határidő lejártáig. Az ajánlat átvételéről az átvevő
elismervényt ad az átadónak.
(5) Az ajánlattevő az
ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja, az
erre vonatkozó nyilatkozat megtételére a (4) bekezdés megfelelően irányadó. Az
ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet
módosítani vagy visszavonni.
156/D. §— (1) Az adóhatóság a hivatali helyiségében, a
hirdetményben megjelölt időpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat
felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett
ajánlatokat. A felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)8
02 A felbontási eljáráson az
adóhatóság alkalmazottain kívül a felek, illetve azok, akiknek az ingatlanra
vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az
ajánlattevők - ideértve az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó
önkormányzat képviselőjét - vehetnek részt személyesen vagy képviselő útján;
távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.
(3) Az ajánlatok ismertetése után az
adóhatóság megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok
érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.
(4) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) a pályázati hirdetményben
meghatározott határidő lej árta után nyújtották be,
b) nem tartalmazza a 156/C. § (1) bekezdésében írt valamely adatot vagy nyilatkozatot,
c) az előleg befizetése nem
történt meg,
d) a felajánlott vételár nem érte el
a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át,
e) az aj ánlatban foglalt valamely
nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,
f) nem közokiratba, illetve ügyvéd
vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták.
(5) Az érvénytelen pályázatot
benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
(6) A magánszemély pályázó 100 ezer
forintig, egyéb pályázó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal
sújtható, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az ajánlatában valótlan adatot
közölt.
(7) Eredménytelen a nyilvános
pályázat, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok
érkeztek
156/E. §— (1) Ha az
ajánlatok érvényességének megállapításához további intézkedés szükséges, az
adóhatóság annak megtételéig - legfeljebb 15 napra - az eredményhirdetést
elhalasztja, egyébként azonnal jegyzőkönyvbe
foglalja a nyilvános pályázat eredményét. Az elhalasztott eredményhirdetésre új
időpontot állapít meg, és erről a jelenlévőket szóban, a további érintetteket
pedig haladéktalanul írásban értesíti.
(2)8
04 Az adóhatóság megállapítja a legmagasabb
ajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság
erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a
külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat
a pályázat nyertese.
(3)8
05 Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, az
adóhatóság az eredményhirdetésen megjelent érintett ajánlattevőket erről
tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek Az
eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd az
adóhatóság megállapítja a legmagasabb árajánlatot; a pályázatot a legmagasabb
ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra
tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a
települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta,
a települési önkormányzat a pályázat nyertese.
(4)
Ha az eredményhirdetésen az
azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen levő, azonos ajánlatot
tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, illetve újabb ajánlataik
ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, a nyilvános pályázatot
eredménytelennek kell nyilvánítani.
(5)
A
nyilvános pályázat nyertese a pályázati eredményről készült
jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással
támadták meg, az ezt elbíráló végzés jogerőre emelkedésétől -számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett
összegét az adóhatóság letéti számlájára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a
további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének
elmulasztása esetén az adóhatóság a nyilvános pályázat eredménytelenségét
állapítja meg.
(6)
Ha
a nyilvános pályázat nyertese a vételárat befizette,
és a nyilvános pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap
eltelt, az adóhatóság az eredményt rögzítő jegyzőkönyv kivonatának megküldésével
megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vevő tulajdonjogának az
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából, és erről a nyilvános
pályázat nyertesét értesíti. A kivonat tartalmára megfelelően irányadók az
árverési jegyzőkönyv tartalmát megállapító szabályok.
(7) Az előleg beszámítására és
visszafizetésére a Vht. 148. §-a, a nyilvános pályázat útján értékesített
ingatlan kiürítésére és átadására pedig a Vht. 154. §-a és 154/A. §-a
megfelelően irányadó.
156/F. §^ (1) A nyilvános
pályázat eredménytelensége esetén a nyilvános pályázat ismételten kiírható,
vagy az ingatlant árverésen, illetve árverésen kívül, de az árverési vétel
hatályával is lehet értékesíteni. Az
árverésre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban
érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek. Ha az ingatlant alacsonyabb áron
veszik meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó
pályázó ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó pályázót határozattal
kötelezi a vételár-különbözet megfizetésére. A fizetési kötelezettséget
megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható
okirat.
(2) Ha
a második pályázat is eredménytelen, az ingatlan
végrehajtást kérő általi átvételének van helye (Vht. 158-160. §).
156/G. §— (1) Az adóhatóság
az ingóságot akkor értékesíti nyilvános pályázaton, ha az nagy értékű, és az az
adóhatóság, az önálló bírósági végrehajtó vagy az általuk kijelölt zárgondnok
őrizetében
található; a nyilvános pályázatra a 156/B-F. §-ok rendelkezéseit az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)
A pályázati hirdetménynek
tételesen tartalmaznia kell a pályázatra kiírt ingóság megnevezését,
becsértékét, valamint - amennyiben az értékesíteni kívánt ingóságok
technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotnak - a pályázati
hirdetményben fel kell tüntetni annak tartozékait, jellemző sajátosságait.
(3)
Az
ajánlatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni és a pályázati ajánlat megtételével egyidejűleg az
ingóság becsértékének 10%-át előlegként be kell fizetni az adóhatóság letéti számlájára,
illetőleg az ajánlatok felbontása előtt készpénzben át kell adni az adóhatóság
alkalmazottja részére.
(4) Az ajánlat érvénytelen, ha a
felajánlott vételár nem érte el a becsérték 50%-át.
(5)
A
befizetett pályázati előleg után az adóhatóság kamatot
nem fizet, azt a pályázati eredményhirdetést követően a nem nyertes pályázó
részére haladéktalanul vissza kell utalni az átutalás költségével csökkentett
összegben, a készpénzben megfizetett előleget pedig ki kell fizetni a
pályázónak.
(6) Ha az ajánlattevő vagy képviselője a felbontási eljáráson nem jelenik meg,
ajánlata érvénytelen.
(7)
A
pályázat nyertese a vételár összegét az eredményhirdetést
követően készpénzben azonnal köteles megfizetni; ha ezt elmulasztja, a
pályázatot a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg, a fizetést
elmulasztó pályázó pedig a végrehajtási elj árás további szakaszában nem vehet
részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget
növeli.
(8)
Ha a ki nem fizetett
ingóságot
a tovább folytatott eljárás során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a
fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, a fizetést elmulasztó pályázó a két ár
közötti különbözetet azonnal köteles
megtéríteni, illetőleg az adóhatóság e személyt a vételár-különbözet
megfizetésére határozattal kötelezi; a fizetési kötelezettséget megállapító
jogerős határozat az adóigazgatási elj árásban végrehajtható okirat.
(9)
A
vételár megfizetését követően a pályázat nyertesének az
eladott ingóságot az adóhatóság adja át; a pályázat nyertese az ingóságon a
vételár megfizetésével és birtokba adással szerez tulajdonjogot. A nyilvános
pályázat megsemmisítése a jóhiszemű vevő tulajdonszerzését nem érinti.
(10) Az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Vht. ingóárverésre vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
157.
§— Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során az adópolitikáért
felelős miniszter, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének
hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy
tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő
átruházására - a kikiáltási árnak megfelelő értékben - egyezséget köthet, ha a
vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben
szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést,
illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek
minősül.
158.
§ (1) 809 Zálogjoggal terhelt ingó vagy ingatlan lefoglalása esetén a
zálogjogosultat a Vht. 114. §-ában, illetőleg 140. §-ának (6) bekezdésében
foglaltak szerint kell értesíteni. A 154. § szerint lefoglalt gépjármű esetében
az adóhatóság a gépjármű lefoglalását követő 6 hónap elteltét követően hívja
fel a zálogjogosultat a végrehajtásba történő bekapcsolódásra.
(2)
A bíróság a kérelmet
elbíráló végzést megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az
adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási ügyön az adóhatóság által a
zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.
(3)
A
zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező határozat jogerőre
emelkedését követően a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy
a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos végrehajtási iratokat
küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtás foganatosítását
végző végrehajtónak. E szakasz alkalmazásában végrehajtási irat az adóhatóság
követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.
Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban
159. §— (1) 8 11 A
végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az
adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót
is) törvénysértő intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás j ogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított
8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási
kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás j ogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított
8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási
kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
(2) 812
A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást
az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes
adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a
kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót
tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság
felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott
intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót
az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A
végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági
végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön jogszabályban
meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi
bíróság bírálja el. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan kötelezettség
végrehajtása érdekében foganatosított végrehajtási cselekménnyel szemben
terjeszti elő, amely kötelezettséget az állami adóhatóság a 43. § (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján
tart nyilván, az állami adóhatóság haladéktalanul megkeresi a határozatot hozó
hatóságot a jogerős határozat megküldése érdekében A határozatot hozó hatóság a
megkeresést a beérkezésétől
számított 8 napon teljesíti. Ebben az esetben a végrehajtási kifogás
elbírálásának határideje a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős
határozat beérkezésétől kezdődik.
(3)8
13 A végrehajtási kifogásnak - az ismételt, illetőleg
az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét
nem vitató végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre
halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az
adóhatóság haladéktalanul értesíti.
A végrehajtási
eljárás felfüggesztése és szünetelése—
160. §— (1)8 16 Az adóhatóság
felfüggesztheti vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat (végzés)
végrehajtását felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés)
megváltoztatása vagy
megsemmisítése várható.
megsemmisítése várható.
(2)8
17 Az állami adóhatóság illetékügyekben a
végrehajtási eljárást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési
kötelezettség megszűnése várható.
(3) A
végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó
kérelmére végzéssel határoz. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat
végrehajthatóságát nem érinti.
(4)8
18 A végrehajtási eljárás szünetel, ha
a) az adózó kérelmére az adóhatóság
fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) a fizetési halasztás,
részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában
jogerős döntést még nem hoztak,
c) az adózó meghalt, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal
kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig, cl) az
adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal
előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet jogerősen még nem
bírálták el, ejSi_9 az adó megfizetésére való kötelezésre
e törvény 35. § (2) bekezdésének^ pontja alapján került sor és az adózóval
szemben felszámolási eljárás indult, a felszámolási eljárás megindításának közzétételétől a felszámolás jogerős
befejezéséig, f) külön törvény így rendelkezik.
(5) Nem eredményezi a végrehajtási
eljárás szünetelését az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre
irányuló kérelmének benyújtása, ha
a)— az adózó korábbi, ilyen tárgyú kérelmét az adó hatóság jogerős
határozattal elbírálta, a kérelmet az adózó visszavonta vagy az adóhatóság az
eljárást jogerős végzéssel megszüntette, b) arra az adóhatósági árverés kitűzését, illetőleg
pályázat meghirdetését követően kerül sor, vagy c)— a fizetési
könnyítés, illetőleg tartozás mérséklés engedélyezését törvény kizárja.
(6) A (4) bekezdés b) pontjában
meghatározott szünetelés kezdő napja a kérelem megérkezését követő nap, a cl)
pontban meghatározott szünetelés kezdő napja a kérelemnek a végrehajtást
foganatosító szerv
tudomására jutásának napját követő nap.
tudomására jutásának napját követő nap.
Végrehajtás megkeresésre
161. § (1) 822 Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési
kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás
jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap
elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is
megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a
köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási ügyében megbízottként bírósági végrehajtó
jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.
elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is
megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a
köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási ügyében megbízottként bírósági végrehajtó
jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.
(2)8
23 A
megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett
azonosításához szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a fizetési
kötelezettséget elrendelő határozat (végzés) számát, jogerőre emelkedésének
időpontját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges
járulékait, valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók
módjára való behajtást lehetővé teszi. Ha a behajtást kérőt törvény valamely
végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a
megkeresésben igazolni kell.
(3) 824A behajtási eljárást az adóhatóság
csak pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján indítja meg.
(4) A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul
értesíteni köteles.
(5)
825 Az adóhatóság a végrehajtás
eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt
tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az
adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást
kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást
követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A
határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.
(6) 826 Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a
fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található
vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni.
(7) 827 Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság
haladéktalanul átutalja a köztartozás jogosultjának. Amennyiben a behajtott
összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt
fedezetet,
az adóhatóság a bevételt a különböző tartozások arányában
számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak
(8)
Az adók módjára behajtandó köztartozásra az ingatlanon
történő jelzálogjog-alapítás kivételével a végrehajtási eljárás szabályait kell
alkalmazni.
(9)8
28 Az adók módjára behajtandó köztartozásra az
adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti,
illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak.
(9a) 829 Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés,
mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az
adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő
részére. Az adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja.
(9b) 830
Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés,
illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmet a köztartozás jogosultjához
(behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a
jogosult (behajtást kérő) haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.
(9c) 831 A végrehajtás szünetelésére a
160. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak irányadóak
(9d) 832
A köztartozás jogosultja a kérelemre hozott döntésről annak jogerőre
emelkedését követően - amennyiben lehetséges elektronikus úton - értesíti az
adóhatóságot. A köztartozás jogosultja a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési
könnyítési, mérséklési (elengedési) kérelem elbírálását követően behajtandó
köztartozás pontos összegéről, illetve - fizetési könnyítés engedélyezése
esetén - a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Amennyiben a részére
engedélyezett fizetési könnyítés vagy mérséklés alapján fizetési
kötelezettségét az adós teljesítette, a követelés jogosultja (behajtást kérő) a megkeresést visszavonja, nem teljesítés
esetén ennek tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot
tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik.
(10) 833
Nem kell alkalmazni az e § alatti
szabályokat a központi költségvetés terhére kifizetett azon összeg
vonatkozásában, amely összeg állami kezességvállalás, garancia, vagy
viszontgarancia érvényesítése miatt vált a
tartozás kötelezettjének az állammal szemben fennálló tartozásává - ideértve a
kezességvállalási díjat is - és amely összeget adók módjára kell behajtani.
Végrehajtás az önkormányzati
adóhatóság megkeresésére—
161/A. §— (1) Az állami
adóhatóság - az e §-ban rögzített eltérésekkel - az adók módjára behajtandó
köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati
adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által
nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.
(2)
Az
önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15.
napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő
tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a
jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás
végrehajtását lehetővé teszi.
(3) Az önkormányzati adóhatóság az
állami adóhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és
visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.
(4) Az állami adóhatóság a
tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós
tulajdonában lévő ingatlanra.
(5)
Az
önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja
azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már
visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adóhatóságnál.
(6)
Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság
által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek
megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.
(7) E törvény 147. §-a szerinti
feladatokat az önkormányzati adóhatóság végzi.
Behajthatatlan
adótartozás nyilvántartása—
162.
§—(1) A végrehajtási
eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó
adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló
tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz
való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván
(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az
adótartozás végrehajthatóvá válik.
(3)
Az
adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben
megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10
000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében szükséges
intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.
Ezen adótartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.
A végrehajtás költsége
163. § (1) 838 Az adózó, illetve az adók módjára
behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett - külön jogszabályban
meghatározottak szerint - köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült
költség
(készkiadás) és emellett - jogszabályban meghatározott esetek kivételével
- végrehajtási költségátalány megfizetésére.
(2) 839
Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és
ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.
(3)8
40 Amennyiben a biztosítási intézkedést
elrendelő végzést a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti,
a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli.
Elévülés
164. § (1) 841 Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó
napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást,
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési
támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény
másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el,
amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal
meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a
költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a
költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat
hónap van hátra.
(1a) 842 A bíróság által jogerősen
megállapított
a) költségvetési csalás (Btk 310. §),
b) csalás (Btk 318. §),
c) a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás,
munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy
d) a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy
nyugdíjj árulék fizetési kötelezettség megsértése
esetén, ha azt adóra, járulékra vagy
költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül
el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (1b) 843
Az (1a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha
a)
az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése
korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság
által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették,
vagy
b) az eljárást az elkövetővel
szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg.
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha
az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott
elévülést megszakítja.
(3)
Ha az adómegállapításhoz
való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja,
hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az
adótartozás végrehajtásához való jog
elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az
adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4)8
44 Az illeték megállapításához való
jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el,
amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál
bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a
kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság
tudomására jutott.
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a
másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának
jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem
elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik
(6)8 45 Az
adótartozás
végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség
naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben
az adóhatóság végrehajtási cselekményt
foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás
késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése
megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás
végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés
közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás
befejezéséről szóló végzés közzététele
napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő
késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az
adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben
biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az
időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a
végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8)8
46 Ha jogszabály másként nem rendelkezik,
az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére
(6)-(7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9)8
47 Ha az adóhatóság az adót
megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése
tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az
adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési
vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés
jogerőre emelkedéséig.
(10)848
(11)849
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés
alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös
egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely
az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes
hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés
iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen A
kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is
végezhet az eljárás lefolytatásához
szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás
eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok
vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének
időpontjában már elévültek.
(12)
850 Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az
adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog
elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének
időpontjáig nyugszik.
(13) 851 Az adó megállapításához való jog elévülése 6
hónappal meghosszabbodik,
a) egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy
b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére
kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve
c) az adóhatósági határozat
bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.
164/A. §— (1) 853 Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a
végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 99.
§-ában alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.
(2)
A végrehajtáshoz
való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év
elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából
esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata
alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési
kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre
emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3)
Nyugszik
a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek
Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási
szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás
időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás
foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás
kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben
az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik
és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt
nyugszik.
(4)
A
végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az
Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat
végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK
szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján
jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal
kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog
elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít.
A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog
elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést
(felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy
a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó
részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás
kifizetését fel kell függeszteni.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az adózás rendjéről - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az adózás rendjéről - fejezetek választása oldalra