Hatály: 2013.I.1.
2011. évi CLV. törvény
a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról1
A
nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a
társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó
rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési
és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak, valamint az európai uniós
társfinanszírozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás biztosítása
céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A szakképzési hozzájárulás célja
1. § A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó, iskolai rendszerű képzések támogatása, b)2~
c)
a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag
támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
szervezett szakmai gyakorlat támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési
szak), d)3
e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő
támogatása.
2. A szakképzési hozzájárulásra
kötelezettek köre
2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett -
a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű
a) gazdasági társaság,
kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó
nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított
társaságot, valamint az olyan
társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
b)
szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a
szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,
c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat,
erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a
víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
d)
ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és
szabadalmi ügyvivő iroda,
e) közjegyzői iroda,
f) a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
g) egyéni cég.
(2)
Szakképzési
hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,
külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,
személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel
rendelkezik [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra
kötelezett].
(3)
Annak
a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési
kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban:
átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik
bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó
megfizetésével teljesíti.
(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó
hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési
kötelezettségét.
(5)4 Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
(5)4 Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
a) a büntetés-végrehajtásnál a
fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
b)
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (a
továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi
szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött
és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás
ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap
után,
c) az egyéni vállalkozó a szociális
hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra
tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
d)
az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő
iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen
közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa
foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó
alapját, valamint
e)
a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú
melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával
összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után
3. Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
a) gyakorlati képzés:
1. a szakképzésről szóló törvényben
meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység,
2.
a
gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott
gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a
hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és
ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben
vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges
eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök
minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények
tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik;
b) 5 szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és
azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott
adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1)
bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési
hozzájárulásra nem kötelezett;
adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1)
bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési
hozzájárulásra nem kötelezett;
c) egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában
meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott
szolgáltató tevékenység.
II. Fejezet
A szakképzési
hozzájárulás teljesítése
4. A szakképzési hozzájárulás
alapjának megállapítása és mértéke
4. §- (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet
terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
I^(1a) 7
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az
azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális
hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót
terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének
összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100
ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a
szociális hozzájárulási adó alanya
|y
a) a pályakezdő munkavállalók
után az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése
szerint,
X^b) a tartósan álláskereső személyek
után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint, vagy
^j=> c) a gyermekgondozási díj folyósítását
követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat.
462/D. § (2) bekezdése szerint
C^a foglalkoztatás első két évében igénybe
vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős
foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része
vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős
foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben
meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
£^(2) 8 A szakképzési hozzájárulás
mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban:
bruttó kötelezettség).
(3) A hozzájárulásra kötelezett a
szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
(4) A szakképzési hozzájárulás
kiszámításához
a)
a számviteli törvény
hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális
hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított
éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele
arányában,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő
szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási
szervtől származó bevétele arányában,
c)
a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt
terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény
szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában
meghatározott
kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele
arányában
kell
megosztania.
5. A szakképzési hozzájárulás
teljesítésének módja
5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a) a szakképzésről szóló törvényben
foglaltak szerint
aa)9
a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és
a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján,
az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali
oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a
hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését
követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,
b)10
c) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal,
amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött
hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.
6.
§ Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem
vagy részben vagy időszakosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés
szervezésével, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára
történő befizetéssel teljesíti.
7. § A szakképzési hozzájárulási kötelezettség
teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett
maga választja meg.
6. A szakképzési hozzájárulás
teljesítésének részletes szabályai
Bevallás és visszatérítés
8. § (1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés
szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége
mértékét
a) 2012. évre vonatkozóan 440 000
Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,
b) a 2012. évet követően a mindenkori
éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján,
az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák
szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.
(2)
Az
a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét
kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján gyakorlati képzés
szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a 9. § (1) és (3)
bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az
állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény (a
továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként
kell elszámolni.
(3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg
a (2) bekezdés szerinti visszatérítés.
(4)
Az
(1) bekezdésben foglaltak szerint nem csökkentheti
bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző
iskolával kötött együttműködési megállapodásban az 5. § a) pont aa) alpontjától
eltérően, a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó
szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal
kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.
(5)
Az
a hozzájárulásra kötelezett, aki az 5. § a) pont ab) alpontja
szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével
teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített,
a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást
köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző
intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati
képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás
időtartama a tanulószerződésben
meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a
teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére
díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra
kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati
képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat.
(6) Az átirányítással megvalósuló
gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:
a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési
megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodást kötő felek)
k) nevét (cégnevét),
l)
székhelyét,
m) adószámát,
n)
statisztikai számjelét,
o) cégjegyzékszámát vagy
nyilvántartási számát,
p) kamarai nyilvántartási számát,
b)
a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati
képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti,
évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz,
teljesítési megbízotthoz átirányítanak,
c)
a szakképző iskola szakmai programjában szereplő
gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés
keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát,
annak arányát tanévenként,
d)
a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e
feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,
e)
az együttműködési megállapodást kötő feleknek a
gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint
megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló
felelősségbiztosításának a költségviselőjét,
g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást,
h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles
személy megnevezését.
(7)
Amennyiben a hozzájárulásra
kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés
teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe
teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan
nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat.
(8)
Ha
a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött
tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen
felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési
hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés
felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre
vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon
belül köteles
az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
9. § (1) A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját
és az éves bruttó kötelezettségét,
b) a 8. § (1) bekezdés szerinti
csökkentő tétel éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség
és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó
kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet
követő év február 12. napjáig az állami adóhatóságnak.11
(2) A hozzájárulásra kötelezett az év
1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
(3)
Az
előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal,
hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel időarányosan az előleg
befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel
teljesülése esetén visszaigényelhető.
(4)
Az
előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga
állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő
hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a
(3) bekezdés szerinti összeget.
£j= (5) 12 A befizetett előleg és az
éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 12. napjáig
kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(6)
A
kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi
szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési
hozzájárulás alapjának a 2. § (5) bekezdés b) pontja, valamint e) pontja szerinti
meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó
napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az (1)
bekezdés szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a
szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap
utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg
vagy igényli vissza.
(7) A hozzájárulásra kötelezett a
visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás
esedékességének napjától kezdeményezheti.
10. § (1) Az állami adóhatóság a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető
szakképzési hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig
átutalja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar
Államkincstárnál vezetett számlájára.
Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási
alapjáról és mértékéről, az e törvény szerinti csökkentő tételről a bevallási
időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az
alapkezelővel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.
11. § (1) A hozzájárulásra kötelezettnek a
szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e
törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség
teljesítésének
ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara
közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az
általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a
gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről,
valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz.
III. Fejezet
A képzés, valamint a
képzési rendszer fejlesztésének támogatása
12. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban:
alaprész) éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési és
felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási
előirányzata tartalmazza:
előirányzata tartalmazza:
a) a Kormány döntésén alapuló,
k)
a 14. § szerinti támogatásra,
l)
a szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel
összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeget,
b)
a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről
szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet
normatív támogatását szolgáló keretösszeget,
c)
a közoktatási intézményben nappali rendszerű
iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő,
tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést
tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló
kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel
összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre
megállapított keretösszeget,
d)
a költségvetési törvény által előírt európai
uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és
felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget,
e)
a decentralizált keretösszeget, amely az a)-d) pont
levonását követően fennmaradó összeg 75%-a,
f) a központi keretösszeget,
amely az a)-e) pont levonását követően fennmaradó összeg.
13. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter - a 12. § a) pontjában szereplő
támogatási döntések figyelembevételével - meghatározza a 12. § szerinti
keretösszegek mértékét.
(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a (2) bekezdésben
foglaltakon túl -a) dönt - a 18. § (1) bekezdés c) pontjában
foglaltak figyelembevételével - az alaprész központi keretének elosztásáról,
szakképzési és - miniszteri rendeletben meghatározott - felnőttképzési célú
felhasználásáról, a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a
decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól, a
központi és decentralizált keret terhére nyújtandó támogatásokról,
b) felelős az alaprész
u)
pénzeszközei nyilvántartásáért,
felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,
v)
bevételei
beszedésének elrendeléséért,
be)
követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c) határoz az alaprész felhasználására vonatkozó
döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,
cl) kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek
felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat,
e) ellátja az alaprésszel kapcsolatos, külön
törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
14. § A Kormány döntése alapján - erre irányuló kérelem esetén -
a)
képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50
fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel,
fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság számára,
b)
támogatás
nyújtható a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos
fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008.
augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági
rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások körébe nem tartozó
hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben a
hozzájárulásra kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés keretében az
5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati
képzés folytatását tervezi,
c)
a b) pont alapján támogatásban részesített hozzájárulásra
kötelezett részére a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi
feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé
sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi
jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.
15.
§ Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzésről szóló
törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv,
szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzésre a 12. § b) pontjában meghatározott
keretösszeg mértékéig.
16.
§ Az állam az alaprész pénzeszközeiből a
közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési
évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt
szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával
a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre
megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai
tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.
17.
§ A 12. § e) pontja szerinti decentralizált keret
b)
50%-a a 19. § (1)-(3) bekezdése szerinti célokra,
c) 50%-a a 19. § (2) bekezdése a)-c) pontja szerint
beruházási célú támogatásra jogosultnál az iskolai tanműhelyben folyó
gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és
taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató
tanárok szakoktatók gyakorlati oktatók továbbképzésének támogatására
használható fel.
18. § (1) Az alaprész központi kerete
a) a 19. §-ban meghatározott
szakképzési célokra,
b) a felnőttképzésről szóló
törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra,
valamint
c)
az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel
összefüggő, a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához - az
oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter által évente megkötött külön megállapodás alapján - szükséges
forrás biztosítására, illetve támogatás nyújtására
használható fel.
(2)
Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdés c) pontja
szerinti feladatai:
a)
a köznevelésről szóló törvényben szabályozott
pályaorientáció, a szakiskolai és szakközépiskolai általános műveltséget
megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint ezen feladatok
ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoringtevékenység,
b)
a középfokú beiskolázás központi írásbeli
felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a
szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési
feladatok ellátása,
c) a szakképző iskolai tanulói
létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése,
cl) a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás
tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztése.
19. § (1) Az alaprész központi keretéből az iskolai
rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható a tanulószerződéssel a
hozzájárulásra kötelezettnél az 5. § a) pont ab) alpontjában
foglaltak szerint folyó
gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése.
gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése.
(2) Az
alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel
összefüggésben - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - támogatható
a) a térségi integrált szakképző
központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben,
b)14
a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással
rendelkező szakképzést folytató intézményben,
c) a speciális szakiskolában és
készségfejlesztő speciális szakiskolában,
d) a szakképző iskola fenntartójával
kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt
vevő állami felnőttképzési intézménynél,
e) a felsőoktatási intézményben a
gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
folytatott
szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget
nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.
(3)
Az alaprész központi
keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatás nyújtható
vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére,
illetve szellemi termékek közé sorolható
szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére is [az (1)-(3)
bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: beruházási célú támogatás].
(4) Az (1)-(3) bekezdés, valamint a 17. § szerinti támogatás odaítélése nyilvános pályázat
alapján történik.
(5)
Az
alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a
szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján
működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés
korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez és központi
programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és
gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók
továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez. Az
intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki.
(6) Az alaprész központi keretéből
beruházási célú támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési
szervnek.
(7)
Az alaprész központi
keretéből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak
nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési
feladatellátásában megállapodás alapján
együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a gazdasági
kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben
meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős
miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására.
(8) Az (5)-(7) bekezdés alapján kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.
(9)
Az
alaprész központi keretéből - kérelemre - támogatás nyújtható
az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében
közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel
összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján -
országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.
(10) Az alaprész központi keretéből
támogatható az (1)-(3) bekezdés szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál
a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés,
továbbá az
elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.
elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.
20.
§ (1) Az alaprészből nyújtott
támogatások részletes feltételeiről - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
szerződésben kell megállapodni. A szerződést - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak
szerint - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti meg.
(2)
A
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
felügyelete, irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott
támogatásra vonatkozóan - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
döntése alapján - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által
vezetett minisztérium vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv köti
meg a szerződést.
(3) Az alaprészből nyújtott
támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:
a) a támogatásban részesülő
k)
nevét,
l)
székhelyét,
m)
adószámát,
n)
statisztikai számjelét,
o)
cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén
nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén
törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola, valamint felsőoktatási
intézmény esetében az intézmény OM azonosítóját,
b)
a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál
bejelentett pénzforgalmi számlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához
kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
ahova a támogatás összege átutalható,
c)
a támogatás célját, a felhasználás részletes
leírását,
d)
a támogatás összegét, folyósításának módját és
ütemezését,
e)
a támogatásban részesülőnek a támogatott
programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,
f) a beruházás, illetve a program
megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás
felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel
közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű
felhasználásának jogkövetkezményeit,
i) a beruházási célú támogatásoknál a
jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
j)
azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a
szerződéstől való elállás jogát gyakorolja,
k) mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előír.
(4) Az
alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban
meghatározott egyéb szervek végzik.
21. § (1) Az alaprész
központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási
program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei
finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5 százaléka használható fel.
(2) Az alaprészből kifizetések az adott
naptári évben csak a ténylegesen befolyt bevételek erej éig telj esíthetők
(3) Tárgyéven túli fizetési
kötelezettséget a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az
alaprész 40 százaléka mértékéig vállalhat.
21. § (1)15
A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 14. § b) és c) pontja
szerint a Kormány egyedi döntésén alapuló támogatást, valamint a 19. § (1)-(3)
bekezdése alapján pályázat útján kapott beruházási
célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként
mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási
szerződésben kell rendelkezni.
(2)
Az alaprészből kapott
beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra
legalább tízéves időtartamra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési
tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás
mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben
kell rendelkezni.
(3)
Ha
a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási
szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból
beszerzett eszközt, illetve megvalósított létesítményt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja,
továbbá a beszerzett eszköz a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt
kikerül a kedvezményezett birtokából, illetve a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell
kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat
kétszeresével növelt összegben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza
kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a
lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell.
IV. fejezet
Záró
rendelkezések
7. Felhatalmazó rendelkezések
23. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 8. § (1) bekezdése szerinti
gyakorlati képzési normatívák mértékét és a csökkentő tétel számításának
szabályait,16
b)
a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösztöndíj folyósításával
kapcsolatban felmerült költségek térítésével, valamint az ösztöndíjban
részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző
tanárok díjazásával kapcsolatos szabályokat,
c) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire,
folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.17
(2)
Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért felelős miniszter és a
szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben
állapítsa meg
a)
az alaprészből nyújtott támogatásokkal
összefüggésben - a 14. §-ban meghatározott támogatások kivételével - a
támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás
felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támogatásra
irányuló pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat,18
b) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,
c) a 31. § (2) bekezdése szerinti
adatszolgáltatás részletes szabályait.19
8. Hatályba
léptető rendelkezések
24. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § c) és e) pontja,
valamint az 5. § c) pontja 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 17. § b) és c) pontja
2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 37. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
9. Átmeneti rendelkezések
25.
§ A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési
alaprésze javára fennálló követelések és terhére vállalt kötelezettségek a
Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik,
ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.
26.
§ (1) A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre
vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést
is, a (2) bekezdés figyelembevételével az e törvény hatálybalépését megelőzően
hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 2011. évben kezdődő üzleti évre
vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet
választó hozzájárulásra kötelezett
a) az üzleti év első napjától
december 31. napjáig időarányosan az e törvény hatálybalépését megelőzően
hatályos szabályok szerint,
b) e törvény hatálybalépését
követően e törvény szerint teljesíti.
(3) A 2011. évben kezdődő üzleti év
esetén a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban
a) a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási
kötelezettségét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé,
b) a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási
kötelezettségét az állami adóhatóság felé 2012. február 25-ig benyújtandó soron kívüli
bevallásban teljesíti.
(4)
A
2011. évben kezdődő üzleti év esetén, ha a (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott időszakban a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben
a saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI.
törvény 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a
tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján
megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával
teljesíti, 2012. február 25-ig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási
kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi
központja részére.
(5) A szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter a 12. § szerinti keretösszegeket a (2)-(4) bekezdésre,
valamint a 32. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel tervezi.
27. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e
törvény hatálybalépése előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés
szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati
képzésre
képzésre
a)
együttműködési
megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az
együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a
hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a 8. § (1) bekezdését kell
alkalmazni,
b)
hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény
hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból
még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a 8. § (1)-(2)
bekezdését kell alkalmazni.
(2) A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre akár
együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került sor, a
képzésből az e törvény hatálybalépését követően még hátralevő időre a
hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a 8. § (3)-(7) bekezdését is
megfelelően alkalmazni kell.
28. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a
Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a
fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással
megvalósított
gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el, az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.
gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el, az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti
gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően
tovább nem működtethető, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási j og illeti az érintett szakképző
iskola fenntartóját, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók
gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben a szakképző iskola
fenntartója elővásárlási jogával nem
él, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb
vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók
gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról
a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási
jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából a 22. § (3)
bekezdésében meghatározottak szerint az ingatlanhoz nyújtott támogatást
vissza kell fizetni.
29. § Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa e törvény hatálybalépése előtt
megkötött tanulószerződést vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő
lejárta előtt, e törvény hatálybalépését követően
jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig
jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig
a)
az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi
kamattal növelt összegét az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a
Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási
keretszámlájára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni,
b) a 8. § (1) bekezdés szerinti
csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak
megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
30. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e törvény hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási
kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítette és a
csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-ig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles
elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ha a tárgyi eszköz ingatlan, 10 évig - gyakorlati képzés céljaira használni.
csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-ig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles
elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ha a tárgyi eszköz ingatlan, 10 évig - gyakorlati képzés céljaira használni.
(2)
Ha
a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezését
vagy az adott szakképesítés gyakorlati képzésének a szervezését megszünteti, az
e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a
szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszköznek és
beruházásnak - a képzés megszűnése időpontjában fennálló - az (1) bekezdés
szerint még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési
értékét legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg be kell fizetnie az EFK
számlára.
(3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti
befizetési kötelezettség alól
a) a jogutóddal megszűnő gyakorlati
képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha jogutódja hozzájárulásra
kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja,
továbbá
b)
a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést
jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra
kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi
eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott térségi
integrált szakképző központ keretében működő nappali iskolai rendszerű
szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti eszközátadást más adókötelezettség nem
terheli.
31. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően
hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyújtott fejlesztési támogatás a
támogatási szerződésben meghatározott célokra legkésőbb 2012. december 31.
napjáig használható fel; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-ig be kell fizetni az EFK számlára.
napjáig használható fel; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-ig be kell fizetni az EFK számlára.
(2) A
fejlesztési támogatásban részesített e törvény
hatálybalépését megelőzően 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan köteles
elszámolást készíteni és 2013. március 15. napjáig adatot szolgáltatni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére az e törvény
hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési
támogatásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, a fejlesztési
támogatásban részesített elszámolását elfogadja vagy a jogszerűtlen
felhasználás miatti befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított
összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles
befizetni az EFK számlára.
32. § (1) Az Art.-ban meghatározott elévülés
időtartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét az e törvény hatálybalépését
megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő
kötelezettnek
kötelezettnek
a) e kötelezettsége teljesítését
a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv ellenőrzi, valamint
b) az önellenőrzést is az állami
szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania.
(2)
Az
(1) bekezdés szerinti ellenőrzésre és az
önellenőrzésre, továbbá az ezen eljárások alapján a hozzájárulásra kötelezettet
terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére értelemszerűen az e törvény
hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok az irányadók
(3)
Az
e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok
szerint nyújtott fejlesztési támogatások valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési
alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának az elszámoltatását
és ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi.
d-
|
33. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a
régiónként meghatározott hiány-szakképesítések a régiókba tartozó megyékben is
hiány-szakképesítésnek minősülnek
33/A. §^ Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését először a 2013. január 1-jén vagy azt
33/A. §^ Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését először a 2013. január 1-jén vagy azt
követően kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.
10. Hatályon kívül helyező
rendelkezések
34. § (1)-(2)21
(3)
Hatályát veszti a saját munkavállalók részére szervezett képzés
költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló
15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet azzal, hogy a rendeletet a Szerződés 87. és 88.
cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK
bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan kiírt
pályázatok keretében megvalósuló képzésekre 2013. december 31-ig alkalmazni
kell
(4)
A
Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások
bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló,
2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó
támogatásokra vonatkozóan 2009. szeptember 1-ig kiírt pályázatok keretében
megvalósuló képzésekre - a saját munkavállalók részére szervezett képzés
költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló
15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelettel hatályon kívül helyezett - a szakképzési
hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő
hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás
szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM
rendelet szabályait kell alkalmazni.
35. §—
36. § A 17. § a) pontja 2013. január 1-jén
hatályát veszti.
37.
§23
1 Kihirdetve: 2011. XI.
25.
2 Hatályon kívül
helyezte: ugyane törvény 35. §. Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.
3 Hatályon kívül
helyezte: ugyane törvény 35. §. Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.
4 Beiktatta: 2011. évi CLVI törvény
451. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től. Lásd: 2011. évi CLVI törvény 451. § (1).
5 Beiktatta: 2011. évi CLVI törvény
451. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től. Lásd: 2011. évi CLVI törvény 451. § (3).
6 Beiktatta: 2011. évi CLVI törvény
451. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től. Lásd: 2011. évi CLVI törvény 451. § (5).
7 Beiktatta: 2012. évi CXLVI törvény
1. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
8 Módosította: 2012.
évi CXLVI törvény 1. § (2).
9 A 2011. évi CLXXXVII
törvény 94. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.
10 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 35. §.
Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.
11 Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 68. §.
12 Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 68. §.
13 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 36. §.
Hatálytalan: 2013. I. 1-től.
14 A 2011. évi CLXXXVII törvény 94. § (2) szerinti
szöveggel lép hatályba.
15 A 2011. évi CLXXXVII törvény 94. § (3) szerinti
szöveggel lép hatályba.
16 Lásd: 280/2011. (XII 20.) Korm. rendelet.
17 Lásd: 149/2012. (VII 6.) Korm. rendelet.
18 Lásd: 24/2012. (VIII 15.) NGM rendelet.
Lásd: 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet 33. §, 5-7. melléklet.
Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény
67. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
Hatályon kívül
helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
Hatályon kívül
helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. IX. 2-től.
Hatályba lép: 2014.
I. 1-jén.