Hatály: 2013.I.1
2000. évi C. törvény
a számvitelről-
A
piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac
szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a
vállalkozók mind a nem nyereségorientált szervezetek valamint az egyéb
gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és
azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.
E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak
az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel
vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható
e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról,
vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.
Ennek érdekében az Országgyűlés a számvitelről a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § Ez a törvény
meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során
érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a
nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó
követelményeket.
A törvény hatálya
2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére,
amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. (2) A törvény
hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
(3)2
A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a
polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. 1^2/A. §- (1) 4 E
törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes
felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben)
nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai
szerint vezeti.
r_J=
(2) 5 Az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő
egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól
nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya
alá.
f_^(3) 6 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény
hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni
cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell
megfelelően alkalmazni.
£^(4) 7 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1)
bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak valamint
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek - tételes leltározással
alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a
kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a
törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is)
különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett
eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell
ellenőriztetni.
1^(5) 8 A törvény hatálya
alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan
mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő
mellékletében - az (1)-(4) bekezdés előírásaival összefüggésben - utalni kell
arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó
az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások
tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá a következő
üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá - az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és
a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól - átkerülve (visszatérve)
először készít beszámolót.
Értelmező rendelkezések,
fogalmak
3.
§ (1) E törvény
alkalmazásában
1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei,
az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank továbbá az általuk illetve a
természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;
r_^>2.9
vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára
nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő
vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban:
vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi
vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a
nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az
iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság,
az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem
tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek
amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési
rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;
4. egyéb szervezet:
a) a lakásszövetkezet,
b) a társasház,
c)10
az egyesület, a köztestület,
d) az egyházi jogi személy,
e)
az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
f)11
az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a
közjegyzői iroda,
g)12
h)13
a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
i)
a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
j)
a víziközmű társulat,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok
l)14
a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o) az önkéntes kölcsönös
egészség- és önsegélyező pénztár,
p)
a közraktár,
r) külön jogszabályban
meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
(2) E törvény alkalmazásában
1. anyavállalat: az a vállalkozó,
amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban leányvállalat) közvetlenül vagy
leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni,
mert az
alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval)
tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik vagy
b) más tulajdonosokkal
(részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül
birtokolja, vagy
c)15
a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető
tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy
visszahívja, vagy
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése)
alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a
megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;
2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont
szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;
3.
közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság,
ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont
leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti
jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal -
rendelkezik A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen
irányítják;
4.16 társult vállalkozás: az a -
konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az
anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel
rendelkezik
mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok
20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;
mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok
20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;
5.
egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat
vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság
üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti
vállalkozások közé;
6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a
konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű
vállalkozás együttesen;
7.17 kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4.
pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a
fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);
8.18 kapcsolt
fél: az 1606/2002/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli
standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben
meghatározott
fogalom
fogalom
(3) E törvény alkalmazásában
1.
ellenőrzés: a jóváhagyásra
jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak
- a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az
önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében;
2.
ellenőrzés
megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az
eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások amelyek a beszámolóval
lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak
a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen
értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből
származnak;
d-
|
3.19
jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy
adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások
- eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől
független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott
értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának
évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák
hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes
(előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének
2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1
millió forintot, akkor az 1 millió forintot;
4. nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző
ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön)
feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét
növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát;
növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 3. pont szerinti értékhatárát;
0=5.20
(4) E törvény alkalmazásában
1. közvetített
szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel
(a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon
részben vagy egészben, de változatlan
formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített
szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a
gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a
közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a
gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti
változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen
megállapítható;
2.21 alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai
innovációról szóló 2004. évi CXXXIV törvényben (a továbbiakban Innovációs tv.)
meghatározott alapkutatás;
3.22 alkalmazott
kutatás: az Innovációs tv.-ben
meghatározott alkalmazott kutatás;
4.23 kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben
meghatározott kísérleti fejlesztés;
5. hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható
eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény
terhére elszámolja;
a)
hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az
amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok
száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az
eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők
figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy
b)
hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám,
elvégezhető telj esítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével
meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan
elő
tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával;
6.
maradványérték: a
rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a
rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az
eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.
Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős;
7.
beruházás: a tárgyi eszköz
beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett
tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az
üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű
használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés,
alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz
beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a
lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő
tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen
növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e
tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt;
8.
felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti
állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként
visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott
eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége
megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az
adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából
a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a
korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől
eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát,
teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi
eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly
mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely
elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem
felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való
elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
9.
karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz
folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,
karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a
hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon
javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében
el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres
helyreállítását eredményezi;
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
a)
amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs
fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a
végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az
óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási j
egyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs
fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési elj árás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e)24
amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos
eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a
követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos
eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget),
amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a
felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A
behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.25
(5) E
törvény alkalmazásában
1. üzleti vagy
cégérték:
a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak
telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen
állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek - e törvény
szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti
különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb,
b)26 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi
meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget
biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik,
illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett
ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő
közötti pozitív különbözet,
c)27 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit,
üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással
az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit,
üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az
adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért
fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az
adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével
meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív
különbözet, negatív
számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték
2. negatív üzleti vagy
cégérték:
a) cégvásárlás esetén
(amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és
kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték
kevesebb, mint a cégvásárlás időpontjában
az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek - e törvény
szerinti értékeléssel megállapított - értékével csökkentett összege és ez a
különbözet a megszerzett immateriális javak tárgyi eszközök készletek
reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, a fennmaradó többlet a
negatív üzleti vagy cégérték
b)29 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit a vevő úgy
szerzi meg hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget
biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik
illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett
ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a
különbözet a negatív üzleti vagy cégérték
c)30 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit,
üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással
az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit,
üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik nem forgalmazzák): az
adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért
fizetett ellenérték lényegesen
kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és
kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) -
saját tőke értéke, a kettő közötti negatív különbözet,
d)31
3.32
többségi befolyás, minősített többséget
biztosító befolyás: a gazdasági társaságokról szóló törvényben
meghatározott fogalom;
4. létesítő okirat: a gazdálkodó alapításához szükséges
jogszabályban előírt okirat, ide tartozik különösen: a társasági szerződés, az
alapító okirat, az alapszabály, az egyéb módon nevezett - a tulajdonosok közötti -
megállapodás.
(6) E törvény alkalmazásában
1.
mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez
kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő -
időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához
szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;
2.
hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított
(előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által
értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére
bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét,
valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát,
és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának
(a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide
tartozik különösen: a kötvény a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a
célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy,
az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap
által kibocsátott befektetési j egy;
3.
tulajdoni
részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy
dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített,
jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg
illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy
használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának
meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a
részvény az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a
határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a
kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;
4. diszkont értékpapír: olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem
kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor
névértéken váltanak be;
5.
vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-, üzem- és
fűtőanyag, alkatrészek a 28. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti
eszközök], az áruk (kereskedelmi készletek betétdíjas göngyölegek a közvetített
szolgáltatások),
a készletre adott előlegek
6. saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek a
késztermékek a növendék-, hízó- és egyéb állatok
7.
FIFO
módszer: az elsőként bevételezett
eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül
először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az
eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított)
tételek.
(7) E törvény alkalmazásában
1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás,
amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás
közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök
karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a
bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a
lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti
fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás;
t3=2.33
egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási, az
egyéb hatósági szolgáltatás;
3.— személyi
jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített
kifizetések elszámolt összegek amelyeket a kifizető a természetes személy
részére jogszabályi előírás vagy saját
elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a
bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen a szerzői
jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás
(ideértve az átvállalt kamatot és kezelési
költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos
költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának
térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott
munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a
munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére
kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás
díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a
magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót
terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális
költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes
nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás igénybevételéhez,
továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a
napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári
szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a
szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel
kapcsolatosan fizetett közreműködői
díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és
más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos
közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a
természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a
statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek
minősített összegek. (8) E törvény alkalmazásában
1.35 tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali
ügylet, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi
értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált
értékpapír, másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsönzés: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;
értékpapír, másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsönzés: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;
2.36 repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás,
amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel
egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli
időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal
szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet).
Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra, melynek során értelemszerűen alkalmazhatók a
törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekre
vonatkozó előírásai;
időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal
szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet).
Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra, melynek során értelemszerűen alkalmazhatók a
törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekre
vonatkozó előírásai;
3.37 pénzügyi instrumentum: olyan szerződéses
megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik
félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik
Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos
ügylet;
Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos
ügylet;
4.
elszámoló ár: a tőzsde által a
határidős ügyletek tárgyát képező tőzsdetermékre kereskedési naponként
megállapított és kihirdetett árfolyam (piaci érték), amely a befektetési
szolgáltató napi árfolyamalakulásból adódó pénzügyi kötelezettségei és
követelései kiszámításának alapjául szolgál;
5.
tőzsdén kívüli határidős ügylet: valamely áru, pénzügyi
instrumentum szerződésben előre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és
mennyiségben egy a szerződésben rögzített későbbi időpontban (lejáratkor,
amely a 9. pontban foglalt időszakot meghaladja) tőzsdén kívül történő
adásvétele;
6.38 tőzsdén kívüli opciós ügylet: valamely árura, pénzügyi instrumentumra
tőzsdén kívül kötött, a tőkepiacról szóló törvényben opciós ügyletként
meghatározott fogalomnak megfelelő ügylet;
7.
swap (deviza-, tőke- és
kamatcsere) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett
megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi
ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni
pénzáramlások cseréjét vonja maga után;
8.
kamat
swap ügylet: valamely tőkeösszegre
rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz,
feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott
időközönkénti cseréje;
9. tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő
legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül
teljesített, értékpapír adásvételi, illetve csereügylet;
10. 39fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti
céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali
ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik
ügyletből
vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása,
illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett
ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást
ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet:
vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása,
illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett
ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást
ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet:
a)
piaci érték (valós
érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben
szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci
értékében bekövetkező változás, vagy
valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében)
bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A
fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a
beszámolóban szereplő eredményt;
b)
cash-flow
fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy
kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve
áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával
teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez,
továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező
változás miatt fennálló kockázat fedezetére
szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező
kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is;
c)
külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó
befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben
fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben
lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény,
üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben
fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség
devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet;
11.40 penziós (elhelyezési)
ügylet: olyan ügylet, amelyben az egyik fél ("penzióba adó") a
mérlegében szereplő, tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (a valuta, a deviza
és a saját kibocsátású hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír, illetve saját kibocsátású tulajdoni részesedést
jelentő befektetés kivételével) ruház át a másik félre ("penzió
átvevője"), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a pénzügyi
eszközöket - sorozatban kibocsátott értékpapírok esetén az azonos sorozathoz
tartozó, azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat - a penzió átvevője a
megállapodásban rögzítettek szerinti későbbi időpontban (időpontig),
meghatározott áron visszaszármaztatja az a), illetve a b) pontban
foglaltak szerint a penzióba adónak;
a)
41 valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyan penziós ügylet,
amelyben legalább az egyik fél hitelintézet, és amelyben a penzió átvevőj e
kötelezi magát, hogy a pénzügyi eszközöket egy meghatározott vagy a penzióba adó
által meghatározandó időpontban visszaadja, továbbá a penzióba adó szerződéses
kikötésekkel a pénzügyi eszközök feletti ellenőrzési jogokat (rendelkezési jog
az eszköz tovább értékesítéséről,
fedezetként való felhasználásáról, kölcsönbeadásáról, valamint a hasznok
szedésére vonatkozó jog) fenntartja. A valódi penziós ügylet kölcsönügyletként
kerül elszámolásra, az ügylet tárgyát képező eszköz a penzióba adó
könyveiben marad, az eladási és a visszavásárlási ár különbözete kamatnak
minősül.;
b)
42 nem valódi penziós
(elhelyezési) ügylet: olyan penziós ügylet, amelyben a felek megállapodásától függően, a
penzió átvevője saját döntése (jogosultsága) alapján egy előre rögzített
időpontban (időpontig), vagy az általa
megállapított későbbi időpontban vagy egy, a későbbiekben bekövetkező feltétel
beállta esetén, annak időpontjában az eladási áron, vagy a felek által
meghatározott más áron visszaadja, a
penzióba adó pedig visszaveszi a penzió tárgyát. Nem valódi penziós ügyletnek
minősül az is, ha a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a penzió tárgyát egy
előre meghatározott vagy a penzióba adó
által meghatározandó időpontban visszaadja és a penzióba adó a penzió tárgya
feletti ellenőrzési jogokat szerződéses kitételekkel nem tartja fenn. A nem
valódi penziós ügylet a pénzügyi eszközök adásvételére vonatkozó
általános szabályok szerint kerül elszámolásra;
12. 43 elektronikus
pénz: a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom;
13. pénzügyi lízing: olyan szerződés
alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe vevő
igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt
lízingdíj
ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult
a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül,
illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat;
ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult
a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül,
illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat;
14.
44függő kötelezettség: az olyan - általában -
harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján
fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre
vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek
közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a
váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós
ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek.
Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a
fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és
az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek;
15.
45 biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan
visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a
szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. A biztos (jövőbeni)
kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos
(jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi
ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz
átadására vonatkozó kötelezettségek Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel
kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek;
16.
46 mérlegen kívüli tétel: olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen
kívüli [függő vagy biztos (jövőbeni)] kötelezettség, illetve követelés, amely
pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti
szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés
teljesítésétől függ;
17.
47 függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre
vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti
szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott
garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott
fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti
pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések;
18.
48 biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre vagy
egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek
mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek
határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó
követelések;
19.
49 hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetve
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely az adósnál, illetve az értékpapír
kibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és amely felett az adós, illetve az
értékpapír kibocsátó felszámolása, csődje esetén csak a többi hitelező
kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni;
20. 50 keresztárfolyam: a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az
érintett két devizára az adott napon érvényes - hivatalos devizaárfolyamokból
számított árfolyam (az érintett két deviza egymáshoz
viszonyított aránya).
viszonyított aránya).
(9) 51 E törvény alkalmazásában 1. pénzügyi
eszköz: a) a pénzeszköz,
b)
a szerződéses megállapodáson alapuló követelés
pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől való átvételére
(ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat,
valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős
ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is),
c)
a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog
pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő
cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét),
d) a más vállalkozó saját tőkéjét
megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés);
2. pénzügyi
kötelezettség:
a)
a szerződéses
megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök
más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő
kötelezettségeket, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap
ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket
is),
b)
a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség
pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő
cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását
is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a
határidős kötési ár különbözetében, illetve áru vagy pénzügyi eszköz
leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár összegében);
3. tőkeinstrumentum: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke
(saját tőkeelem);
4.
más vállalkozó
saját tőkéjét megtestesítő instrumentum: más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést
jelentő befektetés a befektetőnél, amely a kibocsátó vállalkozó eszközeiben
valamennyi kötelezettség (beleértve a céltartalékot és a passzív időbeli
elhatárolást is) levonása után fennmaradó részesedést biztosítja;
5.
kereskedési célú pénzügyi eszköz: a rövid távú ár- és
árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése céljából szerzett pénzügyi
eszköz. [Így különösen: a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
és tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a gazdálkodó által keletkeztetett,
a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés,
amelyet a gazdálkodó azonnal vagy rövid távon (egy éven belül) értékesíteni szándékozik,
továbbá a kereskedési célúnak minősített, rövid távú nyereségszerzés céljára
portfolió-kezelésbe helyezett pénzügyi eszköz, a nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő
mérlegen kívüli követelés függetlenül attól, hogy portfolió részét képezi vagy
egyedi szerződésen alapul. ];
6. kereskedési célú pénzügyi kötelezettség: a nem fedezeti célú
származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli kötelezettség, valamint az
értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség;
7.
értékesíthető pénzügyi eszköz: olyan pénzügyi eszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célú
pénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközök és a gazdálkodó által
keletkeztetett kölcsön- és más követelések közé. (Így különösen a
befektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a
befektetett eszközök között kimutatott, nem lejáratig tartott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír, illetve az a vásárolt vagy harmadik fél által a
gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkor
még nem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni, behajtani vagy lejáratig tartani
szándékozik.);
8.
lejáratig tartott pénzügyi eszköz: olyan pénzügyi eszköz
[ideértve a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá az áru leszállításával záruló határidős, opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelést],
amelyet a vállalkozó annak lejáratáig szándékozik és képes megtartani, valamint
a bankbetét, illetve a pénzeszköz. Nem tartoznak ide a gazdálkodó által
keletkeztetett kölcsön- és más követelések;
9.
a
gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más
követelés: a gazdálkodó által pénzügyi eszközök, áruk
vagy szolgáltatások - közvetlenül az adósnak teljesített - rendelkezésre
bocsátásával létrehozott, rögzített vagy meghatározható fizetéssel j
áró pénzügyi eszköz (ide nem értve azt, amelyet a gazdálkodó kereskedési célúvá
minősített, illetve a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra
engedményezett követelést);
10. egyéb pénzügyi kötelezettség: minden olyan - mérlegben
szereplő, illetve mérlegen kívüli - pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik
a kereskedési célú kötelezettségek közé;
11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre
vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap
ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek
a) teljesítése pénzben vagy más
pénzügyi instrumentummal történik,
b)
értéke egy meghatározott kamatláb,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő
befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex,
árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb
hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik,
c)
a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben
igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében
változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,
d) pénzügyi rendezésükre előre
meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.
Nem minősül származékos ügyletnek az olyan határidős és opciós ügylet, amely
kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát
képező áru beszerzése, értékesítése vagy használata, és amely az ügylet tárgyát
képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor (ide nem
értve azt, amikor a pénzügyi rendezés - a záráskori piaci ár és a határidős
kötési árfolyam közötti különbözet, illetve a pénzáramlások pénzügyi elszámolása -
a felek közötti megállapodás alapján, pénzeszköztől eltérő pénzügyi
instrumentum átadásával, rendelkezésre bocsátásával teljesül, pénzmozgás
helyett);
12. 52 valós érték: az az összeg, amelyért egy eszköz
elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség
rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító
felek
között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján lehet:
között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján lehet:
a) a piaci érték, amely
k)
a tőzsdén j egyzett árfolyam, ha a pénzügyi
instrumentum a tőzsdén forgalmazott és van tőzsdén j egyzett ára, árfolyama,
l)
a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha
a pénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén
kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző
árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival
rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően
jellemzi,
m) az előzőek hiányában a pénzügyi
instrumentum összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára
alapján meghatározott érték (számított piaci érték),
b) az általános értékelési eljárásokkal
meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték;
13.
előrejelzett ügylet: olyan ügylet, amelyre
vonatkozóan a felek a szerződést még nem kötötték meg, de amelynek
bekövetkezése nagy valószínűséggel várható és számszerűsíthető az ügylet
fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, illetve egyéb feltételei
tekintetében;
14.
fedezeti hatékonyság: annak
kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy
pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje
alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett
ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban
bekövetkező változásokat. A hatékony fedezet alapvető feltételei:
a)
a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak
változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem
teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy
pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat,
b)
a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós
értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított
aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van,
c)
a fedezeti ügylet és a
fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet
jellegétől függően az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati
idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési
időpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerződéskötés időpontja
és helye stb.),
d) a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a
fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje.
A
fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét
és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a
számviteli politika részeként rögzíteni kell.
(10) 53 E törvény alkalmazásában
nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi Számviteli
Standardok Testülete [International Accounting Standards Board (IASB)] által
elfogadott vagy kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardok [International Accounting Standards (IAS)], Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)] és
a kapcsolódó Értelmezések (SIC, IFRIC interpretations), ezen standardok
módosításai és az azokhoz kapcsolódó értelmezések.
(11) 54 E törvény exportra, importra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában
1.55 külföld: Magyarország államhatárán kívüli terület;
2. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye,
ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye külföldön van;
3.56 belföld: Magyarország területe;
4. belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye,
ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye belföldön van.
(12) 57 E törvény alkalmazásában
Európai Gazdasági
Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam
(13) 58 E törvény alkalmazásában:
1.
hitelesítő záradék: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény 4. § (5) bekezdésének b)
pontja szerinti magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján kibocsátott független
könyvvizsgálói jelentésben szereplő, minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény;
2. korlátozott záradék: az 1. pont
szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, korlátozott
könyvvizsgálói vélemény;
3. elutasító záradék: az 1. pont
szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő
ellenvélemény;
4. záradék megadásának
elutasítása: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói
jelentésben a véleménynyilvánítás visszautasítása.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra