2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 1
E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a
bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető
értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett
tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak
pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
Mindezek
érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény
hatálya
1. § (1) 2 E törvény hatálya - a (3)-(5)
bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki Magyarország területén
a) pénzügyi szolgáltatási,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
b) befektetési szolgáltatási
tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatást nyújt;
c) biztosítási, biztosításközvetítői
és foglalkoztatói nyugdíj -szolgáltatási tevékenységet folytat;
d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
e)3
nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
g) könyvvizsgálói
tevékenységet folytat;
h)
könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői,
adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján
folytat;
i)4
játékkaszinót, elektronikus kaszinót vagy kártyatermet működtet;
j) nemesfémmel vagy az ezekből
készült tárgyakkal kereskedik;
k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer
forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;5
l)
önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
m)
ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a) a szolgáltató ügyfele;
b) a szolgáltató vezetője,
alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.
(3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének
körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó
összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4)
bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott
kötelezettségeket.
(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá
a)6
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12.2. pontjában
meghatározott ügynöki tevékenység;
b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő;
c)
a Bit. 3 3. § (4) bekezdésében meghatározott független
biztosításközvetítő a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti
nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;
d)
a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú
mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység
végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete
szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére
engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében.
(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi,
kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján
végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.
végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.
2. § A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki
a) az e törvény 1. § (1) bekezdés a)-b)
és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és
b)7 Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006.
november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
a) 8 adótanácsadó, adószakértő,
okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott
feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység
folytatására jogosító engedéllyel
rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel;
rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel;
b) azonosítás: a 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. §
(2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése;
c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági
Térség;
d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama
és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
e)
fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontj
ában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a
székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terj ed
ki rá;
f)
hálózat: olyan szervezet, amelyhez
az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott
tevékenységet végző szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös
tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenőrzéssel rendelkeznek;
g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
h) ingatlanügylettel kapcsolatos
tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű
közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan forgalmi
értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és
ingatlanfejlesztés;
i)
árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése a vásárló,
a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
j) könyvviteli
tevékenység; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)-(2) bekezdése
szerinti könyvviteli szolgáltatás;
k) levelezőbanki
szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla
vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve
befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából;
l)
pénzügyi információs egységként működő
hatóság: a pénzügyi információs egység feladatait
ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
m)
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél,
valamint kártya formátumú vezetői engedély;
n) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a
meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő
személyazonosságának a 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti,
továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében
meghatározottak szerinti ellenőrzése;
o)
szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében
meghatározott tevékenységet végző személy vagy szervezet;
p) szolgáltató vezetője: az a természetes
személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen
szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
q) ténylegesen
összefüggő, több ügyleti megbízás:
qa)
azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon
jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
qb)
a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek,
amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,
qc)
az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató
szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési
megbízások;
r) tényleges
tulajdonos:
ra)
az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább
huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a
közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal
összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb)
az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (a továbbiakban: Ptk) 685/B. § (2) bekezdésében
meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik
rc)
az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást
végrehajtanak, továbbá
rd)
alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a
leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt
létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták
meg, vagy
3. aki tagj a az alapítvány kezelő szervének vagy meghatározó befolyást gyakorol az
alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány
képviseletében elj ár;
s)
ügyfél: aki a szolgáltatóval az 1.
§ (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás
igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti
megbízást ad;
t)
ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott
ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;
u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató
tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel
létrejött eseti jogviszony;
v) üzleti kapcsolat:
va)
az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdésében megjelölt
tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli
szerződéssel létrej ött tartós jogviszony,
vb)
a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató
szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy
vc)
az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy elektronikus kaszinó területére
történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony.
4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt
közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki
fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését
megelőző
egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.
egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a)9 az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár,
f^b)10
az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c)11
a Kúria, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete
ellen fellebbezésnek helye nincs,
d)
a számvevőszék elnöke, a számvevőszék
testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja,
e) a nagykövet, az ügyvivő és a
fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú
tagjai,
f) a többségi állami tulajdonú
vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában
meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló
személy:
a)
bármely természetes személy, aki a (2)
bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros
üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy,
aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára
hoztak létre.
5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1)
bekezdésének
a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók
vonatkozásában - a b) pontban meghatározott kivétellel - a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet);
b) a) pontjában meghatározott
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végző
szolgáltatók tekintetében az MNB;
c)
i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az
állami adóhatóság;
d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
e)
m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az e
törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban:
ügyvédekre), valamint a közjegyzőkre
vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
yy)
az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az
ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara),
zz)
a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a
közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara);
f) j) és k) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi
hatóság;
g) f) és h) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi
információs egységként működő hatóság.
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:
a) az üzleti kapcsolat
létesítésekor;
b) a 17. §-ban meghatározottak
kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű
ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) pénzmosásra vagy terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b)
pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
d) ha a korábban rögzített
ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség
merül fel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség
kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek
együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben
az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel
az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot
Ügyfél-átvilágítási intézkedések
7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben
az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a
képviselőt azonosítani és személyazonosságának
igazoló ellenőrzését elvégezni.
igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles
rögzíteni:
a) természetes személy
k)
családi és utónevét (születési nevét),
l)
lakcímét,
m) állampolgárságát,
n)
azonosító okmányának típusát és számát,
o) külföldi esetében a
magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet
u)
nevét, rövidített nevét,
v)
székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás
esetén magyarországi fióktelepének címét,
w)
cégbírósági
nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi
személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló
határozat számát vagy nyilvántartási számát.
(3) A szolgáltató az azonosítás során
a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti
kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti
megbízás
jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében
szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti:
jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében
szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti:
a) természetes személy
k)
születési helyét, idejét,
l)
anyja nevét;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet
ba) 12 főtevékenységét,
bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be)
kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.
(4) A személyazonosság igazoló
ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat
bemutatását:
a) természetes személy esetén
ad) magyar állampolgár személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
ab)
külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító
igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy
tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac)^
b) jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni
jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt
igazoló - 30 napnál
nem régebbi - okiratot, hogy
nem régebbi - okiratot, hogy
ba)— a belföldi
gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a
bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni
vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás
kiállítása megtörtént,
bb)
belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági
nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
be)
külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele
megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági
nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz
történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
(5)
A
(4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben
a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a
cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő
30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba
vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb
nyilvántartási számot rögzíteni.
(6) A személyazonosság igazoló
ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4) bekezdés alapján
bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.
8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél köteles a
szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a
saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg
érdekében jár el.
érdekében jár el.
(2)
Ha az ügyfél
nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár
el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont
aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.
(3)
A
szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha
erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az
üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél
körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott
esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltől a tényleges
tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3)
bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.
(4) A szolgáltató az ügyfelet a
tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre
szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban
(5)
Ha
a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban
kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges
tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra
rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő
ellenőrzése érdekében
9. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az
üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni:
a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.
(2) A
szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha
erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az
üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél
körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott
esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét
(hely, idő, mód) is rögzítheti.
10. § (1) A szolgáltató - a tevékenységére irányadó
jogszabályi előírásoknak megfelelően - köteles az üzleti kapcsolatot
folyamatosan figyelemmel kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása
folyamán
teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló
adataival.
teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló
adataival.
(2) A szolgáltató köteles biztosítani,
hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek
(3)
Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a
tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az
ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos
személyét érintően bekövetkezett változásról.
(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles
ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének
kötelezettségére.
(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)-b), cl) és l) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által vezetett számla terhére
vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem
került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat
- a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő
értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.
11. § (1) A szolgáltató - a (2)-(5) és (8) bekezdés
kivételével - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás
végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos
személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
(2)
A
szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos
személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során
is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése
érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának
valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését
az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.
(3)
Az
1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti
életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve
mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés
alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés
megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti
kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a
személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt
megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően,
hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.
(4)15 Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenységet végző és fizetési számlanyitásra jogosult
szolgáltató jogosult a fizetési számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja,
hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló
ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult
és a képviselő nem végezhet műveletet.
(5)16 Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.)
szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél
és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének
lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási tevékenységet végző
szolgáltató jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007.
évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására,
feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos
személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos
és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban
(6)17 Ha a szolgáltató nem tudja
végrehajtani a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az
érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján
fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és
ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti
kapcsolatot.
(7)
Ha
az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy
átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező
más szervezet átvilágítását is el kell végezni.
(8) Nem kell a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten
elvégezni, ha
a)
a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a
rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7-9. §-ban
meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán
már elvégezte,
b) jelen ügyleti megbízás kapcsán
az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő
személyazonosságát a 7. § (4)-(7) bekezdése alapján megállapította, és
c) nem történt a 7. § (2)
bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében felsorolt adatokban változás.
Egyszerűsített
ügyfél-átvilágítás
12. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és cl)
pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott
ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele
aj az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában
meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy
olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. § (1) bekezdésének a)-e)
és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató,
amelyre e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak,
és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
b)
olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy
több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik
országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények
vonatkoznak;
c) az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv;
cl)— helyi önkormányzat vagy a c) pontba
nem tartozó központi államigazgatási szerv;
e) az Európai Közösség intézménye
(az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai
Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.
(2) Ha
harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában
megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5.
§-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul
továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(3) A
miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat
azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b)
pontjában megállapított feltételeket.
13. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában
meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási
intézkedést köteles elvégezni
a) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások
esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer
forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a
hatszázötvenezer forintot;
b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási
szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult
személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el;
c)19
a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában meghatározott elektronikus pénz esetén, ha az
elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére
kibocsátott összeg:
1. a nem újra feltölthető
elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot;
2. az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus
pénzen nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, kivéve, ha az elektronikus
pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére az adott naptári évben
legalább kettőszáz-hatvanezer forint értékben elektronikus pénzt vált vissza.
(2) Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés
keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos
biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő
vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(3) A biztosító nem köteles azonosítani
az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független
biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.
Fokozott ügyfél-átvilágítás
14. § (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg
személyesen az azonosítás és a személyazonosság
igazoló ellenőrzése céljából.
igazoló ellenőrzése céljából.
(2) A személyazonosság igazoló
ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. §
(2)-(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében
meghatározott okirat hiteles másolatát.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el
az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő
tanúsítvánnyal látta el, vagy
b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a
másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy
c)
a másolatot az okirat kiállításának helye
szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette,
és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar konzuli
tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és
bélyegzőlenyomatát.
15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet
végző szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval
történő levelezőbanki kapcsolat létesítését megelőzően
köteles
köteles
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóról a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és
értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
b) meggyőződni arról, hogy a
harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató elvégezte a
levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél
személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelező számlához történő közvetlen
hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
c) meggyőződni arról, hogy a
harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató kérésre közölni tudja a
vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.
(2) Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval
levelezőbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató szervezeti és működési
szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat
fenn levelezőbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval,
amely fiktív bankkal levelezőbanki kapcsolatot tart fenn
16. § (1) A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél
köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan,
hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a
külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(2) A szolgáltató - ha a nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles
intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály
alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető
nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(3) Külföldi kiemelt közszereplő
esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére
kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
vezetője jóváhagyását
követően kerülhet sor.
17. § (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve
meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató
szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)-(3) bekezdésében szereplő valamennyi
adatra
vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(2)
Az
ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának
aa)-ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)-bc) alpontjában
felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a
magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni.
(3)
Az
(1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási
kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti
megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az
átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az
ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.
Más
szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések
18. § (1) 20 A szolgáltató jogosult
elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az
ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató
szolgáltató
kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.
kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.
(2) A szolgáltató jogosult elfogadni
a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az
ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató
szolgáltató kivételével -
az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet
az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet
a) az Európai Unió más tagállamában
folytató szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben
és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.
(3) 21
Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és
m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult
elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az
ügyfél-átvilágítást az
1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.
1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.
(4) Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és
m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult
elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az
ügyfél-átvilágítást az 1.
§ (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet
§ (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet
a) az Európai Unió más tagállamában
folytató szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben
és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.
(5)
A (2) és (4)
bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha
a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e
törvényben meghatározottakkal.
(6)
Az ügyfél-átvilágítás
eredménye, ha azt - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató
szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában
megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el,
abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint,
ha a szolgáltató
a) kötelező szakmai
nyilvántartásban szerepel, és
b)
az e törvényben megállapított vagy azokkal
egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és
felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik
országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű
követelményeket ír elő.
(7)
A
szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b)
pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul
továbbítja az információkat a miniszternek.
(8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország
teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket.
19. § (1) A 18. §
(1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-9. §-okban
meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az
érintett ügyfél hozzájárulása esetén
jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(2) A 18. § (1)-(4)
bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél-átvilágítást lefolytató
szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli
kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos
azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat,
továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az
érintett ügyfél hozzájárulása esetén -jogosult más szolgáltató
rendelkezésére bocsátani.
20.
§ A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott
esetekben a 7-9. §-okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában
a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét
elfogadó szolgáltatót terheli.
21.
§ A 18-20. § nem alkalmazandó a szerződéses jogviszonyon alapuló
kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett
tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.
A pénzátutalásokat
kísérő megbízói adatok
22. § (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság” a Felügyelet és a pénzügyi
információs egységként működő hatóság.
(2) A szolgáltató a Rendelet 14.
cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti
szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet
4. cikke szerinti megbízói adatokat.
4. cikke szerinti megbízói adatokat.
(3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős hatóság”
és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet, az MNB
vonatkozásában a pénzügyi
információs egységként működő hatóság.
információs egységként működő hatóság.
(4)22
Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben (a továbbiakban:
Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként
működő hatóság a Ket. szerint jár el.
(5) A Rendelet előírásainak
megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő
teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1)
bekezdés b)-e)
pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket alkalmazza:
pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket alkalmazza:
a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a
feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási
tevékenység végzését.
(6)
A 35. § (1) bekezdés e)
pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a
szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában
foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(7)
A
Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a
Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a
pénzügyi információs egységként működő hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott
intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg
a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt
hiányosságok megszüntetésére.
(8)
A
Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének
(4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euróértékének
kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB
hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra
átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás
átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell
alkalmazni.
(9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt a 7.
§ (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának
be) alpontjában meghatározottak értendők.
(10) 23 A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan,
Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk
(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A bejelentési
kötelezettség
23. § (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény,
körülmény felmerülése esetén az 1. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott személy köteles haladéktalanul a (2) bekezdésben
megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a szolgáltató által a 7-9. §
alapján rögzített adatokat, és
b) a pénzmosásra vagy a
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését.
(2) A szolgáltató köteles kijelölni -
a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban:
kijelölt személy), aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
személytől az (1)
bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról
a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.
bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról
a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.
(3) 24 A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek
beérkezéséről a pénzügyi információs
egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót
egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót
(4) A bejelentésnek a (2) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem
teljesíti az ügyleti megbízást.
(5)
A szolgáltató az ügyleti
megbízás végrehajtása után továbbítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint
a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése a (4) bekezdés
szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás
végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését
veszélyeztetné.
(6) 25 A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén
saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi
információs egységként működő hatóság megkeresése alapján bank-, fizetési-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint - az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
tevékenységet folytató szolgáltató esetében - üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg.
információs egységként működő hatóság megkeresése alapján bank-, fizetési-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint - az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
tevékenységet folytató szolgáltató esetében - üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg.
(7)
A
pénzügyi információs egységként működő hatóság
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény
felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs
egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot
képező adat vagy információ szolgáltatását kérheti az adóhatóságtól, illetve a
vámhatóságtól, amelynek átadását az adóhatóság, illetve a vámhatóság nem tagadhatja
meg.
(8)
A (6)-(7) bekezdés alapján a
pénzügyi információs egységként működő hatóság adatot vagy információt akkor
adhat ki külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, ha az
megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes
garantálni a részére nyújtott adatok és információk kezeléséhez.
(9)
Az
1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
személyt és a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) - jóhiszeműsége
esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak
bizonyul.
(10) A pénzügyi információs
egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az
eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente
tájékoztatást tesz közzé.
24. §26 (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az
ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és
a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató
ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató
ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2)
Ha
a pénzügyi információs egységként működő hatóság valamely
ügyleti megbízással kapcsolatban védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján
pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató tudomására, ezt az
információt - ha a pénzügyi információs egység egyidej űleg ezzel ellentétesen
nem nyilatkozik - akként kell tekinteni, hogy annak ellenőrzése céljából a
pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedése szükséges.
(3)
A
szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként
működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában
továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő
hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést
továbbító szolgáltatót
(4) A pénzügyi információs
egységként működő hatóság
a) belföldi ügyleti megbízás
esetében a bejelentés megtételét követő egy munkanapon belül,
b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két
munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.
(5) A pénzügyi információs
egységként működő hatóság írásban értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót
a (4) bekezdés szerinti vizsgálat során
a) a büntetőeljárásról szóló
törvény alapján meghozott intézkedésről;
b) arról, hogy a
büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést.
(6)
A szolgáltató teljesíti
a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő
hatóság az (5) bekezdés b) pont szerint értesíti, vagy ha a
felfüggesztést követően a (4) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi
információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.
(7)
A szolgáltatót és a (2)
bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként működő hatóságot -
jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás
teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - a (6) bekezdésben
meghatározottak alapján - teljesíthető.
25.
§ Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági
ellenőrzése során a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául
szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról
haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
26.
§ (1) 27 A
pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény alapján tudomására
jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelem, valamint a terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §], a
jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A.
§), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása (Btk 303/B. §), a költségvetési csalás (Btk. 310.
§), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés
(Btk. 319. §) bűncselekményének
felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja más nyomozó
hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a külföldi pénzügyi
információs egységként működő hatóság, továbbá
a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére a törvényben
meghatározott feladataik ellátása érdekében.
(2)
A
pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1)
bekezdés alapján továbbított információról adattovábbítási nyilvántartást
köteles vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartást az információ továbbításától
számított öt évig meg kell őrizni.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett természetes
személy személyazonosító adatait, illetőleg a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosításához szükséges adatokat,
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d)
az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított
információt,
e)
az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
A felfedés
tilalma
27. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentés és
adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás
teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről,
valamint
arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő és a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatást nem adhat, és
köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő és a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatást nem adhat, és
köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom
nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, valamint a
büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására.
(3) 28 Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt, a tőkepiacról szóló
2001. évi CXX. törvény és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet
vagy pénzügyi konglomerátum
esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben
meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak
esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben
meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak
(4)
Az (1) bekezdésben
meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli
vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában
meghatározott tevékenységet végző
szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű
követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket
ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.
(5)
Az
1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében az (1) bekezdésben
meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy
több szolgáltató között, feltéve hogy
a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak,
b)
a két vagy több érintett szolgáltató közül
legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a
többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben
meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,
c)
az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés
egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és
d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi
követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
(6)
Az
1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók értesítik az 5. § a)-b),
d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha harmadik
ország teljesítette a (3)-(5) bekezdésben meghatározott
feltételeket. Az 5. § a)b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja ezt az információt a miniszternek.
(7) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben
meghatározott esetekről.
Nyilvántartás,
statisztika
28. § (1) A szolgáltató - az általa vezetett
nyilvántartásban - a 7-10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség
teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát,
valamint a 23. §-ban
meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől
(felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor
kezdődik.
meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől
(felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor
kezdődik.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a)-e), l) és m) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott
nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó
összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti
megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles
megőrizni.
29. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság köteles olyan
statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai
rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen
rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen
(2) A
(1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás
tartalmazza:
a) a 23. §-ban meghatározott
bejelentések és adatszolgáltatások számát;
b) a 24. § alapján felfüggesztett
ügyleti megbízások számát;
c)
terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló
külön törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság
által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont
pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét;
d)
azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát,
amelyek a pénzügyi információs egységként működő hatóság intézkedését
eredményezték, valamint azoknak a számát, amelyek alapján büntetőeljárás
indult;
e) a pénzmosás (Btk. 303-303/A.
§) és a terrorcselekmény (Btk. 261. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult
büntetőeljárások számát, valamint a gyanúsítottak számát;
f) az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban
iii) a vádemelések és vádlottak
számát;
jjj)
az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá
vételek számát és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a
vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott
vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát.
(3)
A
Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában
meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2)
bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az
elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban
meghatározott értékére vonatkozó adatait és f pont fb) alpontjában
meghatározott adatait minden naptári év július 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan
megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
(4) A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti
bontásban kell nyilvántartani.
(5) A pénzügyi információs
egységként működő hatóság a statisztikát az internetes honlapján évente
közzéteszi.
Intézkedések
harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén
30. § (1) Az 1. § (1)
bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet
végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és
leányvállalataiban a 6-11. §-ban, a 28.
§-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni.
§-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni.
(2)
Az
1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles az általa működtetett
belső ellenőrző és információs rendszerről (31. §), valamint a belső szabályzat
tartalmáról
(33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak
tájékoztatást adni.
(3)
Ha
a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az
(1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. §
(1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott
tevékenységet végző szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. § a)-b) pontjaiban
meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen
információkat a miniszternek.
(4)
A
miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat
azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé
az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.
(5)
Ha harmadik ország jogi
szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő
intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban
található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni.
Belső
ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program
31.
§ Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt
vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a
terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat,
ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés
teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és
információs rendszer működtetéséről gondoskodni.
32.
§ (1) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1)
bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a
pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását
lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást
felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat,
tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.
(2)
A
szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1)
bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban
meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni.
(3)
Az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség
biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység
ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak
részvételével speciális képzési programok szervezéséről gondoskodni.
Belső
szabályzat
33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok
teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban:
szabályzat) készíteni.
(2)
Az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására
kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
(3)
Az
5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként - a pénzügyi
információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével -
mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.
(4)
Az
árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató
szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e
törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a
szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi.
Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató
szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó
összegű készpénzfizetést.
Felügyelet,
intézkedések
34. § (1) Az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott
felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja
a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
(2)29
A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott
felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény és a Psztv, az 5. § b) pontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezései
szerint jár el.
(3)
A felügyelet ellátása
során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV törvény (a továbbiakban:
könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.
(4)
A felügyelet ellátása
során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet
ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv), az 5. § e) pont eb) alpontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el.
35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése, illetőleg az e törvényben
meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c),
f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó
szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazza:
szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazza:
a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a
feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) javaslatot tehet a szolgáltatónak
u)
az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való
részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők)
felvételére,
v)
a szabályzat meghatározott határidőn belüli,
meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
c) figyelmeztetheti a szolgáltatót;
d) kötelezi a szolgáltatót a
jogsértés abbahagyására;
e)
az a)-d) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy
önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban
meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötmillió
forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-i),
j) és k) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató
esetében százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2)30
(3)31
(4)
A
szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott
intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató
vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(5)
A
szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott
intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató
alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy
a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a
teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
Az ügyvédekre
és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések
36. § (1) Az e törvényben meghatározott
ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti
kezelését végzi, vagy ha
a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben
végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb
gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
b) ingatlan vételé, eladása,
c)
gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet
alapítása, működtetése, megszűnése.
(2) Az e törvényben meghatározott
ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt - a (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a
Kjt-ben meghatározott
közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb
gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
b) ingatlan vétele, eladása,
c)
gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet
alapítása, működtetése, megszűnése.
(3) Az e törvényben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha
a)
a pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő
védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági
eljárásban történő képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását
követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,
b)
a pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a) pontban írt
képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a
szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a
tudomására.
(4) Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a pénzmosásra vagy a
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás
megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során
jutott a tudomására,
b) a közjegyző nemperes eljárást
folytat le.
37. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentést az
ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a
közjegyző alkalmazottja - ideértve az alkalmazott ügyvédet is - a bejelentést
a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda
alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.
a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda
alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.
(2)
A
területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a
személyt, aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak
haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett
változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles
tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.
(3) Az ügyvédi iroda esetében a
taggyűlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a 31-32. §-ban
meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék
38. § (1) E törvényben meghatározott
kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az
egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot
készít,
amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá.
amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2)
E
törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó
feladatok teljesítésére az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda
köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott
kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az
igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.
(3)
E
törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó
feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében szabályzatnak
minősül.
(4) Az ügyvéd és a közjegyző
bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen
alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(5) E törvény alkalmazásában a
közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.
Záró
és felhatalmazó rendelkezések
39. § (1) E törvény - a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2007.
december 14-én lép hatályba.
(3) Az 1-38. §, 40. §, 42-43. §, 46-51. §, 54-55. § és 56. § 2007. december 15-én
lép hatályba.
(4) A (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba.
(5) A (12) bekezdés és az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba.
(6) A (13) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba.
(7) A 44. § (1)-(2) bekezdése 2008.
december 15-én lép hatályba.
(8) A 44. § (3) bekezdése 2009.
január 1-jén lép hatályba.
(9) A (11) bekezdés 2009. január 2-án lép hatályba. (10)33
(11)34 (12)35 (13)36
40. §37
41. §38
42. § A szolgáltató - a 11. § (6) bekezdésétől
eltérően - 2009. január 1-jét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését
megtagadni, amennyiben:
a) az ügyféllel e törvény
hatálybalépése előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b) az ügyfél a szolgáltatónál
ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján nem jelent meg, és
c)
az ügyfél vonatkozásában a 7-10. §-ban
meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen
rendelkezésére.
43. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra,
hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek
jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket
tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai
tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható.39
tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai
tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható.39
(2)
Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben
állapítsa meg a szabályzat kötelező tartalmi elemeit.40
44. §41
45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5.
§-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől
számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.
(2) E törvény hatálybalépésekor
működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven
napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(3)
E
törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1)
bekezdésének a)-e), i) és l) pontjában meghatározott
tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön
törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy
szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás
céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(4)42
E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja
szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1.
§ (1) bekezdésének f)-h), j) és m) pontjában meghatározott
tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven
napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(5)
A
Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az
egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a
közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül
készíti el a szabályzatot.
(6)
Az
árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha
nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb
2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő
vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
46-51.
§43 52. §44 53-55. §45
Az Európai Közösségek
jogszabályainak való megfelelés
56.
§ (1) E törvény a következő
közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a pénzügyi rendszereknek a
pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának
megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv,
b)
a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint
az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon
korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség
technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006.
augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv.
(2) E
törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói
adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
1 Kihirdetve: 2007. XI 28.
2 Módosította: 2011.
évi CCI. törvény 319. § a).
3 Megállapította:
2009. évi LXXXV. törvény 151. § (1). Hatályos: 2009. XI. 1-től.
4 Megállapítva: 2010. évi V. törvény 16. § alapján. A módosított törvény címe tévesen jelent meg.
Hatályos: 2010. V.
1-től.
5 Lásd: a Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleményét a Gazdasági Közlöny 2008/5.
számában.
6 Megállapította:
2009. évi CL. törvény 113. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
7 Módosította: 2011.
évi CCI törvény 319. § a).
8 Megállapította:
ugyane törvény 2008. évi LXXXI törvény 237. §-ával megállapított 44. § (3).
Hatályos: 2009. I. 1-től.
9 Módosította: 2010.
évi CXLVIII törvény 231. §.
10 Módosította: 2012. évi XXXVI törvény 158. § (22).
11 Módosította: 2011. évi CCI törvény 319. § b).
12 Végre nem hajtható módosítására lásd: 2009. évi
CXV törvény 91. §.
13 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI törvény 390.
§. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.
14 Megállapította: 2010. évi CLIX. törvény 140. §.
Hatályos: 2011. I. 1-től.
15 Módosította: 2009. évi LXXXV törvény 151. § (3).
16 Megállapította: 2011. évi CXCIII törvény 166. §.
Hatályos: 2012. I. 1-től.
17 Módosította: 2009. évi LXXXV törvény 151. § (3).
18 Megállapította: 2010. évi CXLVIII törvény 230. §.
Hatályos: 2011. I. 1-től.
19 Beiktatta: 2010. évi CLIX. törvény
141. §. Hatályos: 2011. IV 30-tól.
20 Módosította: 2011. évi CCI törvény 319. § a).
21 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 319. § a).
22 Megállapította: 2010. évi CLVIII. törvény 131. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 2010. évi CLVIII. törvény 119. § (5)-(6).
23 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 319. § c).
24 Megállapította: ugyane törvény 44. § (1). Hatályos: 2008. XII. 15-től.
25 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 151. § (3).
26 Megállapította: 2008. évi LXIII. törvény 6. §. Hatályos: 2008. XII 16-tól.
27 Megállapította: 2011. évi CCVII törvény 46. §. Hatályos: 2012. I.
5-től.
28 Módosította: 2009. évi LVI törvény 389. §.
29 Megállapította: 2011. évi CCVIII. törvény 73. §. Hatályos: 2012. I.
1-től.
30 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI törvény 255. § 5. Hatálytalan:
2009. X. 1-től.
31 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI törvény 84. § 46.
Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
32 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 39. § (10). Hatálytalan:
2007. XII 16-tól.
33 Hatályon kívül helyezte: ugyane bekezdés. Hatálytalan: 2007. XII 17-től.
34 Hatályon kívül helyezte: ugyane bekezdés. Hatálytalan: 2009. I.
3-tól.
35 Hatályon kívül helyezte: ugyane bekezdés. Hatálytalan: 2008. I.
3-tól.
36 Hatályon kívül helyezte: ugyane bekezdés. Hatálytalan: 2008. I.
4-től.
37 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 39. § (10). Hatálytalan:
2007. XII 16-tól.
38 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 39. § (12). Hatálytalan:
2008. I. 2-től.
39 Lásd: 28/2008. (X. 10.) PM rendelet.
40 Lásd: 35/2007. (XII 29.) PM rendelet.
41 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 39. § (11). Hatálytalan:
2009. I. 2-től.
Megállapította:
2009. évi LXXXV. törvény 151. § (4). Hatályos: 2009. XI. 1-től. Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény
39. § (10). Hatálytalan: 2007. XII. 17-től. Hatályon
kívül helyezte: ugyane törvény 39. § (13). Hatálytalan: 2008. I. 3-tól.
Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 39. § (10). Hatálytalan: 2007. XII 16-tól.