MÁSODIK RÉSZ
Az egyes adókra vonatkozó
különös rendelkezések
Az
egyes adók az általános rendelkezések (első rész)
figyelembevételével és a II-VII.
fejezet rendelkezései szerint vezethetők be.
n. Fejezet
VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK
1. Építményadó
Az adókötelezettség
11. § (1) 21 Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények
közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a
továbbiakban együtt: építmény).
(2)22
(3)23 Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak
rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
(4)24
Az adó alanya
12. § (1)25
Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az
építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékűjog jogosítottja a továbbiakban együtt:
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékűjog jogosítottja a továbbiakban együtt:
tulajdonos).
(2)26
Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz
benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos
jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a
közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Az adómentesség
13.
§ Mentes az adó alól:
a) a szükséglakás,
b)— a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről
szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára
szolgáló helyiség,
d)2^ e)™ J)31
h)— az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint
állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz,
növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló,
magtár,
műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen
állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
Műemléképület
felújításához kapcsolódó adómentesség34
13/A.
§— (1) 36 Ha a műemléki értékként
külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján
helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet)
felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás,
nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak
szerint a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély
jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.
(2)37
E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület
egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános
javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát,
valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés
szerinti mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti.
(3)
Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét
nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg
nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított - 14/A. § (1) bekezdése szerinti
- kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.
(4)38
Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év
január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2)
bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének
időpontját. A megkeresett hatóság tizenöt napon belül válaszol a megkeresésre.
(5)
Amennyiben a megkeresés alapján az
adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség
harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint
nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az
ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt
(6)
Amennyiben
a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg,
hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó
napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak
a 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak - az adóhatóság
határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül -
meg kell fizetnie.
(7)39
Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye
változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg
nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany
terhére előírt adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait -
a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat
hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1)
bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság
megszűnését követő február 15-ig határozatban - a határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel - írja elő. Ha a
korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi
adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított
kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az
adómentes adótárgyat megszerezte, több
ilyen jogutód esetén az adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított
kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni
hányadok arányában írj a elő határozatban.
Az adókötelezettség
keletkezése, változása és megszűnése40
14. § (1) 41 Az adókötelezettség a használatbavételi,
illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján
keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett
építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2)42
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a
hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első
napjától kell figyelembe venni.
(3)43
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének
utolsó napján Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a
második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4)44
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget
nem érinti.
Az adófelfüggesztés45
14/A.
§— (1) 47 Az a 65. életévét
betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen
feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és
ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni
építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az
adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként
esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az
adófelfüggesztés megszűnése napjáig
terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot
számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell
számítani. Az adófelfüggesztés az adóév
első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra
jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az
adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja
be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az
adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.
(2)
48 Az adóhatóság az
adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti kérelmét
nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt
évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel
kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
(3)
49 Az adófelfüggesztés megszűnik a
lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő
vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló
szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó
halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az
adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a
visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a
kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az
adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé
vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését
követően határozatot hoz.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában
kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad
elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal
biztosított követelés erejéig a
tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az
adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja.
Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti
időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.
tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az
adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja.
Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti
időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.
(5) 50 Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden
adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi
adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha
a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.
adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha
a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.
(6) E § alkalmazásában a vagyoni
értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának
figyelembevételével kell megállapítani.
Az adó
alapja
15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől
függően:
a)
az építmény n2 -ben számított hasznos
alapterülete, vagy
b)
az építmény korrigált forgalmi értéke.
Az adó mértéke
16. §^1 Az adó évi mértékének felső határa:
a)
a 15. § a) pontja
szerinti adóalap-megállapításnál 1100 Ft/m ,
b) a 15. § b) pontja
szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
2. Telekadó Az adókötelezettség
17. §— Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
Az adó alanya
18. § Az adó alanya (3. §) az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.
Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékűjog, illetőleg több tulajdonos
esetén a 12. §-ban foglaltak az irányadók.
Az adómentesség
19. §— Mentes az adó alól:
a) az épület, épületrész hasznos
alapterületével egyező nagyságú telekrész,
b) az erdő művelési ágban
nyilvántartott belterületi telek,
c) az építési tilalom alatt álló
telek adóköteles területének 50%-a.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése54 id. §— (1)
Az adókötelezettség
a) belterületi, aranykorona-értékkel
nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a
megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,
b) külterületi telek esetében
a művelési ág törlését követő év első napján,
c) tanyaként nyilvántartott
ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés
ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági
célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,
d) az épület megsemmisülése,
lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettség
a) belterületi telek esetében a
telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének
megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként
történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg,
feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés
alatt áll,
c) a telek épülettel való beépítése
félévének utolsó napján szűnik meg.
(3) Az adókötelezettségben
bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első
napjától kell figyelembe venni.
Az adó alapja
21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől
függően:
a)
a telek n2 -ben számított területe, vagy
b)
a telek korrigált forgalmi értéke.
Az adó mértéke
22. §— Az adó évi mértékének felső határa:
a)
a 21. § a) pontja szerinti
adóalap-számítás esetén: 200 Ft/n2 ,
b) a 21. § b) pontja
szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.
Navigáció: