VI. Fejezet246
(2) Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási
cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított
díjat kell fizetni.
(3) A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített
iratmásolat illetékére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a melléklet IV.
címében foglaltak az irányadók.
38. §248 (1) Az illetéket az eljárást
kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az
illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az
viseli, akit a bíróság erre kötelez.249
(2) Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy
az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek
egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket
megfizetni.
(3) Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra
feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás
indul.
39. §250 (1) A polgári peres és nemperes
eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás
tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban
pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.251
(2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték
számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.252
(3)253 Ha az eljárás tárgyának értéke az
(1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként
nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:254
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes
eljárásban pedig 170 000 forint,
c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres
eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
40. §255 (1) Ha a fél egy eljárásban egy
jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit
érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok
figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell
figyelembe venni.
(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a
kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték
jár.
(3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti
eljárásban az illetéket a választott bírósági határozatban megállapított
perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint
kell meghatározni.
(4)256 A fizetési meghagyásos eljárás
során előterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az eljárásért
fizetendő díj alapjával.
41. §257 (1) Ha a bíróság az eljárás
tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az
illeték alapjának ezt kell tekinteni.
(2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy
annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap
mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Ha az eljárás
tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást
tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az
illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve
figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között
mutatkozik.
42. §258 (1)259 A 39-41. §-ban meghatározott
illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:
b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de
legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;
c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és
szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000
forint, legfeljebb 15 000 forint;
d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint,
legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki
végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750
000 forint;
e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben
való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt
kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000
forint;
f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy
részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább
5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;
g) egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes
eljárás kivételével - az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000
forint, legfeljebb 250 000 forint.
(2)260 Ha az (1) bekezdés c)
pontjában említett eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az
illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési
meghagyásos eljárás perré alakul (ideértve azt az esetet is, ha a felperes a
keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító,
illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon
belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára
adja), az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, melybe a
fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel
csökkentett - összegét be kell számítani.
(3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás
elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható
okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés
biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem
benyújtását is.
(4)261 A birtokháborítás megszüntetése
iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági
eljárás illetékébe be kell számítani.
(5)262 Ha ugyanazon határozat alapján,
ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett
adóssal szemben egyidejűleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti
illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem
után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok
vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint
illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az
egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.
(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény,
valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös
vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték
megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi
igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell
megfizetni.
(3)264 A közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik,
és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel,
társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel,
sajtótermékkel és médiaszolgáltatással - kivéve a panaszügyeket -, elektronikus
hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos - 30 000 forint.
(4)265 A kisajátítási kártalanítási
határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték
mértéke 10 000 forint.
(5)266 A Pp. 349. §-ában meghatározott
munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg -
10 000 forint.
(8)269 A csődeljárás és a felszámolási
eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15
000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében
hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére
történő visszatérítéséről.
44. §270 (1)271 A csődeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező
gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint,
csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000
forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint.
a)274 nyilvánosan működő
részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,
c)276 az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb
jogi személy esetén - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - 100 000 forint,
(2) Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik,
az (1) bekezdésben meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell
fizetni.
amennyiben
az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást
nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem
jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti
összegre történő kiegészítésére.
(3a)281 A jogutód nélkül megszűnt
gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A.
§-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke
10 000 forint.
(4)283 Az átalakulás, minősített többséget
biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való
működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó
változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában
foglalja az átalakulással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint
az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg
bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
(5)284 A cég vagyonában bekövetkezett
változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték
40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg
bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
(6)285 A cégkivonat elkészítésének
illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a
cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni.
(7)286 A cégnyilvántartásban szereplő
elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldéséért, illetve papír
alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket kell fizetni.
46. § (1)287 A 39-41. § szerint megállapított
illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de
legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.
(2)288 Ha a fellebbezés házassági
bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint. Az ítélet
vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra
vonatkozó vagyonjogi rendelkezését - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott
fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(4)289 A csatlakozó fellebbezés illetéke
az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.
47. §290 (1)291 A 39-41. § szerint megállapított
illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás
esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000
forint.
(2)292 A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb
közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 10 000
forint.
(3)293 A cégbírósági, valamint a csőd- és
felszámolási eljárásban, az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés
illetéke 30 000 forint, minden más esetben 7000 forint.
48. §294 Ha a fellebbezés kizárólag a
határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő
megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény
módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8000 forint.
49. §295 A perújítási eljárásban az e
törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban
teljesített illetékfizetésre.
50. §296 (1)297 A 39-41. § szerint meghatározott
illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 10%, de
legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint.
(2)298 A végzés elleni felülvizsgálat
illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 20 000
forint, legfeljebb 1 250 000 forint.
(3)299 A csatlakozó felülvizsgálati
kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 20
000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.
(4)300 A cégbírósági, valamint a csőd- és
felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 000
forint.
51. §301 (1) Ha a 46-48. és az 50. §-ban
szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban
előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a
bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt
megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az
ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.
(2) A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával
kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték
viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt
vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény
ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a
jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.
52. § (1)302 A kizárólag magánvád alapján folyó
eljárásban a feljelentés illetéke 10 000 forint, a fellebbezés illetéke 10 000
forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 15 000
forint.
(2) Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz
feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik
feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több
ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket
megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell
megfizetni.
(3) Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha
az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan
bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben
magánvádnak van helye.
(4) Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben
a vádat az ügyész képviseli.
53. § (1)304 Ha a büntetőeljárás során polgári
jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre
kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres
eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén
felül kell megfizetni.
(2)305 A büntetőeljárással összefüggésben
az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás
illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.
54. § (1)306 Ha a kérelmet nem nyomban a
tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-büntetés
végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell fizetni:
a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére
irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem,
b)307 a pénzbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy
rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti
kérelem
(3)309 Vagyoni jellegű joghátrány
elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem
illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb
20 000 forint.
(4)310 Ha az e §-ban és az 52. §-ban
említett illetéket a kérelmező, illetve a magánvádló felhívás ellenére nem
fizeti meg, a bíróság leletet készít.
55. §311 Választottbírósági eljárásban az
illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb
250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000
forint.
56. §312 (1) Nem kötelezhető illeték
fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e
törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél
jogutódjára nem terjed ki.
(3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által
készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.
b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott
határozat elleni jogorvoslati eljárás;
d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos
eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa
folytán következett be;
e)316 az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a
köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a
Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján
létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
f)317 a megszűnt cég törlése iránti
kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban - a végelszámoló
személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet;
m)321 az önálló bírósági végrehajtónak az
általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben
kezdeményezett eljárása;
o)323 a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű
adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;
p)324 a jogi segítségnyújtás
engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata;
r)325 a külön törvényben meghatározott
hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat
bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló
nemperes eljárások;
t)327 a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti
eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a
4/2009/EK tanácsi rendelet alapján;
u)328 a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti
bírósági eljárás;
v)329 a határon átnyúló tartási ügyekben
a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása
iránti eljárás.
a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő
fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;
b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes
meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás
megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;
e)331 a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes
képviselője részére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a
(2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában, (6) bekezdésében,
valamint (10) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása;
c) ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az
első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;
f)334 ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés
kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás
esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy
a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti.
(2) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást
követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása
folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.
(3)335 Az illeték a peres eljárás
illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.
Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői
eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az
egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános
forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett
összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja
ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a
peres eljárás illetékének 30%-ánál.
(4) Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást
kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.
(5)336 Az (1) bekezdés a) pontjának
rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a
kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt
kerül sor. A 42. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárásoknál,
valamint a fizetési meghagyásos eljárást követően indult peres eljárásban [42.
§ (2) bek. 2. mondat] - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a
mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített
illetékre terjed ki.
(6) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az
(1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(7) A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati
eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a
felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának
megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson
kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.
(8) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (2), (3) és (7) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést
a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést
előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.
(9)337 Ha a felek a polgári eljárást
megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az
eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az
illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50 000
forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték
50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha
b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás
ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike
bírósághoz fordul, kivéve ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak
érvényesítése.
(10)338 Az eljárási illeték az egyébként
fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár bíróság előtt
lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.
59. §339 (1) Akit illetékfeljegyzési jog
illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az
fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
60. §340 (1) Ha az illeték előzetes
megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló
megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól,
különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy
háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső
adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.
(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság341 által kirendelt eseti gondnokot,
valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése
céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert.
61. §342 (1) Az a fél, akinek eltartásáról
szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor
részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind
a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak.
(2) Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha
perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik,
úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az
engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé
tételét célozta.
(3)343 Harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli
állampolgár részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a
Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében
engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyért felelős miniszter
nyilatkozata irányadó.
62. §345 (1) A feleket jövedelmi és vagyoni
viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:
a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan
károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai
szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a
végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az
a minimálbér hússzorosát meghaladja;
b)346 a személy életében, testi épségében
vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár
megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy
egészsége is veszélyeztetve volt;
c)347 a bűncselekményből - ide nem értve
a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint
a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;
d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági
perben érvényesített vagyonjogi igényt;
i)348 a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb
követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a
felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő,
a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;
j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a
topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati
mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val,
illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes
(végrehajtási) eljárásban;
k)349 a lakásszövetkezetet a tagjával és
a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal
szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt
indított eljárásban;
l)350 a büntetőeljárással összefüggésben
az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított
perben;
m)351 az olyan kártérítési perben,
amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül
történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít;
n)352 magánszemély lakástulajdonát
elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben;
o)353 külön törvényben meghatározott
referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő
pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő
adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy
törlése iránt indított perben;
p)354 a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás
adatokon alapuló vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban,
valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely
hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel
nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;
(2)356 Az (1) bekezdés a)-c) és
g)-h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az
összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem
volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél
illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.
(3)357 Az (1) bekezdés i) pontjában
meghatározott, a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre
tekintettel indított felszámolási eljárás esetén az illeték viseléséről a
bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt.
65. §361 (1) A cégbíróság által lefolytatott
törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell
fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő
működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi
felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket
nem kell megfizetni.
(2) Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában
elutasítja, a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti
illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával
egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást
alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről
a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.
4) Az e
§-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó
szabályok az irányadók.