Az illetékekről - lV.-V.


IV. Fejezet
A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK
27. § (1)180 A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni.
(2)181 A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)-c)pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.
(3)182 Az illeték megfizetéséért felelősök körére egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az öröklési illeték megfizetéséért az örököstárs egyetemleges felelőssége nem állapítható meg.
HARMADIK RÉSZ
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
V. Fejezet
A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK183
Az illeték tárgya
28. § (1)184 A közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
(2)185 Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság
a)186 a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja, ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást;
b)187 az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye.;
c) az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.188
(3) Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.189
(4)190 Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.
Az illeték mértéke
29. § (1)191 Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
(2)192 Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint.
(3)193 Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.
(4)194 Végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.
(5)195 A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
(6)196 Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.
(7)197 Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. § (1) bekezdésében meghatározott adóhatósági igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke 50 000 forint. Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. § (3) bekezdése szerinti igazolásért nem kell illetéket fizetni.
(8)198 A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.
Az eljárási illeték alapja
30. § (1)199 Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.
(2) Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni.
(3) Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken.
Az illeték fizetésére kötelezettek
31. § (1)200 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.
(2)201 Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.
(3)202 Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.
(4)203
(5) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
(6)204 Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.205
(7)206
(8)207 A szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket - az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg - annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.
A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése
32. § (1)208 A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.209
(2)210 A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.
(3)211 A 73. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.
Illetékmentesség
33. § (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.
(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;
2.212 az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;
4.213 a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;
d)214
5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha
a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;
b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;
c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és
ca) a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,
cb) a házassági anyakönyvből a házastárs részére,
cc) a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
d)215 tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,
e)216 a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
f)217 az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,
g)218 a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben
történik a kiállítása;
5/A.219 a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;
6. a gyámhatóság220 előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;
8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;
9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;
12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás;
13.221 a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;
14.222 munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;
15.223 foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.), a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;
18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;
19.224 az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;
20. széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
21. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;
22.225 a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
23.226 az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;
24.227 a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;
25.228 a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;
26.229 közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;
27.230 a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
28.231 a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás;
29.232 a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés;
30.233 az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
31.234 az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás;
32.235 őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor;
33.236 a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás;
34.237 a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi eljárása;
35.238 a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;
36.239 az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
36.240 a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;
37.241 az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;
37.242 a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;
38.243 a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;
38.244 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás.
Az államigazgatási eljárási illeték fizetésének módja