Az ingatlan-nyilvántartásról - második rész


MÁSODIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE  I. Fejezet


AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA 
Önálló ingatlanok A földrészlet
11.  § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:
a)      a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok
b)      a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
c)       az utak, terek vasutak csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

(2)  A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (al-részlet).
(3)  Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több al-részletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz al-részletig külön földrészletként kell nyilvántartani.
(4)  A földrészlettel együtt kell nyilvántartani

a)     a földön létesített épületet, építményt, 
b)     társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, 
c)— a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket
ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik és szolgalmi jog alapján más tulajdonában
álló ingatlan alá nyúlik azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.
Az egyéb önálló ingatlanok
12.  § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
a)      az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület),
b)      a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, 
c)a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, 
d)— a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől,
e)minden olyan föld alatti és a földfelszín felett található műtárgyat, létesítményt, építményt (aluljáróban lévő üzletek mélygarázs, közművezeték felüljáró, híd stb.) melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési viszonyok) [a)-e) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan].
13.  § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra
vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)28 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.


Az ingatlan adatai
14.  § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:
a)     a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b)     művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c)      minőségi osztályát, kataszteri tiszta jövedelmét,
d)     ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.
A jogosultak adatai
15.  § (1) 29 Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya
alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt
a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
(3)     30 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok
16.  §— Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
a)32 tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,33
b)      a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c)       megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d)      haszonélvezeti jog és használat joga,
e)       telki szolgalmi jog,
f)    állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, 
g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, 
h) tartási és életjáradéki jog, 
i) jelzálogjog (önálló zálogjog), 
j) végrehajtási jog. 
16/A. §—
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények
17.  § (1) 35 Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
a)     a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b)     a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
c)      a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,


d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
e)az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása,
f)bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
g) az ingatlan jogi jellege,
h)bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
i)épület létesítése vagy lebontása,
j)az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
p)árverés, nyilvános pályázat kitűzése,
q)a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
r) tulajdonjog fenntartással történt eladás,
s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
u) ranghely megváltoztatása,
v)a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, illetőleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. §-ának (3) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat módosítása, továbbá az elfogadás, a módosítás időpontja,
z)az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása.
(2)45 Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. Az l)-z) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.
(3)46 Tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye jegyezhető fel az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén - minden további jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a tulajdonjog bejegyzési engedélyt) -történő átszállását eredményező pénzügyi lízingbe adás esetében is.
n. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI
[^18. § (1)47 Az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak adatbázisából, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, valamint az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok adatbázisából áll (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartás). Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis része.
(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők illetőleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetők
A tulajdoni lap
19. § (1)48 Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell


bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.
1^(2) 49 A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni külön lapként is vezethető.
Az okirattár
20. § (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.
(2)    50 Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. 


Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis­ra 
21. § (1) 52Az egységes ingatlan-nyilvántartás céljára az Fttv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott térképi adatbázis szolgál.
r^(3) 54Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás szempontjából az Fttv. 11. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.
(4)55 Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
A törölt bejegyzések jegyzéke
^J= 22. §— A település egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisában meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.
III. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS MÓDJA
23. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.
(2)    A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.
(3)    A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(4)    A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.
(5)    57 A területegységre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet (tiszta jövedelmi fokozat), továbbá egyes települések földminősítési szempontból történő besorozását, a besorozás megváltoztatását az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a miniszter határozza meg.


24. § (1) 58 Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulaj doni lapon kell nyilvántartani.
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell
nyilvántartani.
(3)59 A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül. (5) 60 A 12. § e) pontjában meghatározott egyéb önálló ingatlanokat külön tulaj doni lapon kell nyilvántartani.




Navigáció:

Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ingatlan nyilvántartásról - fejezetek választása oldalra