MÁSODIK
RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
RENDSZERE I. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA
Önálló ingatlanok
A földrészlet
11. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:
a) a föld felszínének
természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem
szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a
vagyonkezelői (kezelési) viszonyok
b) a kialakított építési telek a
tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül,
c)
az utak, terek vasutak csatornák elágazással és
kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az
országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek
tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.
(2) A földrészletet művelési ágak
és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani
(al-részlet).
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több al-részletet tartalmaz, azt
legfeljebb húsz al-részletig külön földrészletként kell nyilvántartani.
(4) A földrészlettel együtt kell
nyilvántartani
a) a földön létesített épületet,
építményt,
b) társasháznál a
tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,
c)—
a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és
helyiségeket
ha
azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa
azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince
tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik és szolgalmi jog alapján
más tulajdonában
álló ingatlan alá nyúlik azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.
álló ingatlan alá nyúlik azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.
Az egyéb önálló
ingatlanok
12. § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
a)
az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és
más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a
tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület),
b)
a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön
tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban:
öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost
megillető hányaddal együtt,
c)— a szövetkezeti házban levő szövetkezeti
lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
d)— a közterületről nyíló pincét (föld alatti
raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől,
e)— minden olyan föld alatti és a földfelszín felett található műtárgyat,
létesítményt, építményt (aluljáróban lévő üzletek mélygarázs, közművezeték
felüljáró, híd stb.) melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a
vagyonkezelői (kezelési viszonyok) [a)-e) pontok szerinti ingatlanok
együtt: egyéb önálló ingatlan].
13. § (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti
házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is,
amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra
vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).
(2)28 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás
helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok
egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás
kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a
lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy
önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek
a bejárata közterületről nyílik és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában
álló ingatlan alá nyúlik.
Az ingatlan adatai
14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan
fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál
az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és
területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés
alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri
tiszta jövedelmét,
d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.
A jogosultak adatai
15. § (1) 29 Az ingatlanok nyilvántartása során a
magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya
alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya
alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt
a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
(3) 30
Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat
kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal
közölni.
Az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezhető jogok
16. §— Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok,
illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
a)32
tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi
jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon
esetében a vagyonkezelői jog,33
b)
a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó
használati jog,
c) megállapodáson és bírósági
határozaton alapuló földhasználati jog,
d)
haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f)
állandó jellegű földmérési jelek,
földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító
használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint
törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
h)
tartási
és életjáradéki jog,
i) jelzálogjog (önálló zálogjog),
j) végrehajtási jog.
16/A. §—
Az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyezhető tények
17. § (1) 35 Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő,
jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
c)
a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének,
kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
e)— az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
jogorvoslati kérelem benyújtása,
f)— bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás
átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni
felülvizsgálati kérelem benyújtása,
g)
az ingatlan jogi
jellege,
h)— bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás
átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
i)— épület létesítése vagy lebontása,
j)— az ingatlan-nyilvántartási eljárás
felfüggesztése,
k)
jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós
környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
l)
bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
m)
bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési
tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
n)
a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
o) az e törvényben meghatározott
perek és büntetőeljárás megindítása,
p)— árverés, nyilvános pályázat kitűzése,
q)— a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt
megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
r)
tulajdonjog fenntartással történt eladás,
s)
a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való
rendelkezés jogáról történő lemondás,
t)
jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
u)
ranghely megváltoztatása,
v)— a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII.
törvény 10. §-ának (2) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a
tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat
elfogadása, módosítása, illetőleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII.
törvény 10. §-ának (3) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a
tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító
alapító okirat módosítása, továbbá az elfogadás, a módosítás időpontja,
z)— az e törvényben meghatározott megismételt
hagyatéki eljárás megindítása.
(2)45 Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban
említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő
joghatásokat nem érinti. Az l)-z) pontokban meghatározott tények
feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik
jogszerzővel szemben.
(3)46 Tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye
jegyezhető fel az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén - minden további
jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a tulajdonjog bejegyzési engedélyt) -történő
átszállását eredményező pénzügyi lízingbe adás esetében is.
n. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI
[^18.
§ (1)47 Az
egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis olvasható formában megjeleníthető
tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak
adatbázisából, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból,
valamint az okirattárból és az analóg és digitális archív térképi adatok
adatbázisából áll (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartás). Az egyéb önálló
ingatlanok alaprajza vagy egyéb ábrázolása az állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis része.
(2) A
számítógépes adatfeldolgozás útján a település
ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha
szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben
foglalt bizonylatok is készíthetők illetőleg számítógépes adatkapcsolat
létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában
megjeleníthetők
A tulajdoni lap
19. § (1)48 Az
ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz
kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a
jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell
bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.
1^(2) 49 A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni
lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell
tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes
rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi
számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával. Az ingatlanok helyrajzi
számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási
szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni
törzslapként és tulajdoni külön lapként is vezethető.
Az okirattár
20. § (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló
okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti
kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben
keletkezett más iratokat tartalmazza.
(2) 50 Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól
elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az okirattárban lévő iratok a
köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisra
21. § (1) 52Az egységes ingatlan-nyilvántartás céljára az Fttv. 13. §
(1) bekezdésében meghatározott térképi adatbázis szolgál.
r^(3) 54Az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás
szempontjából az Fttv. 11. § (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza.
(4)55 Az egyéb
önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az
ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban
lévő épületrészek továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló
vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca,
házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát
és alapterületét.
A törölt bejegyzések jegyzéke
^J= 22. §— A település egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisában
meg kell őrizni a törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre
vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló
okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is
vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.
III. Fejezet
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
MÓDJA
23. § (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár,
négyzetméter) kell nyilvántartani.
(2)
A mező- és erdőgazdasági művelés
alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a
természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert,
gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési
ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként
kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.
(3)
A település belterületének 1 ha
meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül -
művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.
(4)
A mező- és erdőgazdasági művelés
alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét
osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell
megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak
megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.
(5) 57 A területegységre vonatkozó
kataszteri tiszta jövedelmet (tiszta jövedelmi fokozat), továbbá egyes
települések földminősítési szempontból történő besorozását, a besorozás
megváltoztatását az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a miniszter határozza meg.
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a miniszter határozza meg.
24. § (1) 58 Az
ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulaj doni lapon kell
nyilvántartani.
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell
nyilvántartani.
(3)59
A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait
szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára
szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(4) Az önálló tulajdonú
épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették
külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház,
illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban,
illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga
elkülönül. (5) 60 A 12. § e) pontjában meghatározott
egyéb önálló ingatlanokat külön tulaj doni lapon kell nyilvántartani.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ingatlan nyilvántartásról - fejezetek választása oldalra
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény az ingatlan nyilvántartásról - fejezetek választása oldalra