A jogszabály mai napon (2012.XI.28.) hatályos állapota
A £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
A £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
2002. évi XLIII. törvény
az egyszerűsített vállalkozói adóról1
Az
Országgyűlés
az egyszerűsített adó-megállapítási és beszedési szabályok alkalmazása
érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél az általános szabályok
szerint történő adóztatás tevékenységük
jellege miatt nehézségekbe ütközne, valamint az Európai Unióhoz való
csatlakozásból eredő szempontok érvényesítése céljából a következő törvényt
alkotja:2
I. Fejezet
A törvény
hatálya
Az egyszerűsített vállalkozói adó
1. § (1) 3 Magyarországon egyes személyek vállalkozási (gazdasági)
tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített
vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.
(2) Az evából származó bevétel a
központi költségvetést illeti meg.
(3) Az adózó az evával összefüggő
adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései szerint teljesíti.
(4) Az evával összefüggő hatósági
ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik
(5) 4 Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat
figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a
társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő
adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során
adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során
Az adó
alanya
2. § (1) 5 Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e
törvényben meghatározott valamennyi feltételnek valamint
a) az állami adóhatóságnak
bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint
teljesíti, vagy
b) az állami adóhatóság e törvény
külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván (2)6 Adóalany
lehet:
a) az egyéni vállalkozó;
b) az egyéni cég
c) a közkereseti társaság; cl)
a betéti társaság;
e) a korlátolt felelősségű
társaság;
f) a szövetkezet és a
lakásszövetkezet;
g) az erdőbirtokossági társulat; h) a végrehajtói
iroda;
i)
az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;
j) a szabadalmi ügyvivői iroda.
(3) A
(2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor
lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző
adóévben
a)-
a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a
jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég
nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a
jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni
cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek
összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla-
vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság
kiszabását;
c)- az általános forgalmi adóról
szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra,
műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az
utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok
alkalmazására;
cl) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen
elrendelt felszámolás hatálya alatt;
e)- a magánszemély az általa
végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt,
a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég
a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany
annak megfelelő bevételt) számolt el.
(4)10
A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben
akkor lehet adóalany, ha
a)— az adóévet megelőző második adóévben (üzleti
évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második
naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor
előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 30
millió forintot nem haladta meg,
b)— az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves
szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg azzal, hogy az a)-b)
pont alkalmazásában
c) bevétel:
cd) nem adóalany egyéni
vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott
vállalkozói bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi
adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
eb)— nem adóalany jogi személynél, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél a számvitelről
szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott
árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles
bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló
törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
cc)
adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. §
(1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel.
(5) A
(2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor
lehet adóalany, ha
aj—az adóévre ésszerűen várható, e törvény
előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1)
bekezdése szerinti bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg;
b)— az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és
a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya
alá tartozó tevékenységet;
c)— az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;
d)&
e)— belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik.
(6)19
(7) 20 A (2) bekezdésben
meghatározott jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az
egyéni cég az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - akkor lehet
adóalany, ha az adóévben
a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét
is);
b)— más jogi
személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik
részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott
részjegy vagy nyilvánosan működő
részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye),
azzal,
hogy az a) pontban meghatározott feltétel
teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.
(8) 22 A (3) bekezdés a) pontja
szerinti folyamatos tevékenység végzésére, az e) pontban meghatározott
bevétel elérésére, valamint - feltéve, hogy más e törvény szerinti
adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat - az (5) bekezdés e)
pontjában meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló feltétel nem
vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá
arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben
meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.
(9)23 Az adózó a szünetelést
- a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel
egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi
bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés
elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.
Az adóalanyiság
megszűnése
3.
§ (1) Az adózó adóalanyisága
megszűnik:24
a)— a naptári év utolsó napjával, ha a naptári
évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény
rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette
meg;
b) a változás bekövetkezésének
napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra
előírt bármely feltételnek;
c)— az adóalanyiság választására jogosító
értékhatár meghaladásának napját követő nappal;
d)— a kapott előlegről kibocsátott utolsó
bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30
millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot;
e) az adóhatóság határozata
jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási
bírságot
állapított meg;
állapított meg;
f) a magánszemély adóalany egyéni
vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;
g) a végelszámolás, a felszámolás
kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;
h)— a részesedés
megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati
jogot biztosító részesedést szerez olyan
magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító
részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben
korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést
nem kell alkalmazni;
i)— a változás bekövetkezésének napját megelőző
nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá
válik.
(2) 30 Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő
magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy
elvesztését követően a nevében és javára
törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja, feltéve, hogy az özvegy vagy az örökös e szándékát az
adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az özvegy vagy az örökös e bejelentéssel egyidejűleg választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot vagy a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4)
bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a személyi jövedelemadóról szóló
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor
törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja, feltéve, hogy az özvegy vagy az örökös e szándékát az
adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az özvegy vagy az örökös e bejelentéssel egyidejűleg választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot vagy a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4)
bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a személyi jövedelemadóról szóló
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor
a) értelemszerűen alkalmazza az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt
magánszemély adóalanyiságának (tevékenység megszüntetése nélküli) megszűnésére
e törvényben előírt rendelkezéseket,
b) az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére
irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
(3)
31 Az adóalanyiság megszűnésének
adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve,
ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása
miatt szűnik
meg.
(4)
32 Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni
betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális
javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli
hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi
jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű
jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik
adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg,
amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben
költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján
költségként elszámoltnak kell tekinteni.
(5)
33 Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén
özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve
a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó
bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője
az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja,
feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel.
Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a
cégbíróságnak. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. §
(3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4)
bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a
bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti
bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az új tag nem az e
törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor az e törvényben előírt, az
egyéni cég adóalanyiságának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
Nyilvántartási kötelezettség
4. § (1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.34
(2) 35 A
korlátolt
felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói
iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi
ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős
könyvvitel rendszerében teljesíti.
(3)36
A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan
mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben
foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős
könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény
előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság
által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó
később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.
(4)
Az
adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a melléklet
előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely
adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
(5)
A
nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak
bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy
törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést
követően is megállapítható legyen.
(6) 37 A bizonylatot (ide értve a
beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához
való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott
példányára is
vonatkozik.
vonatkozik.
(7) Az e törvény szerinti
nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban
meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez
szükséges nyilvántartás vezetése
alól.
alól.