Hatály: 2013.I.1. ~ A £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról 1
Az Országgyűlés
- figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
- figyelemmel az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebből fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
- tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:2
HARMADIK RÉSZ VEGYES, ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XX. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Gazdasági célú letelepedés
254. § (1) Az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági
tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van.
(2)
Abban
az esetben, ha e törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez
joghatást fűz, és az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett
egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek vagy
annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett.
(3) A (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az adóalany lakóhelyére vagy szokásos
tartózkodási helyére abban az esetben, ha nincs gazdasági célú letelepedési
helye.
Szokásos piaci ár
255. § (1) Szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes
versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy
szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés
helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak
helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak
(2) Összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdéstől eltérően -
a szokásos piaci ár:
a) termék értékesítése esetében
nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál,
ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási
értékénél;
b) szolgáltatás nyújtása esetében
nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a
teljesítés érdekében kiadásként felmerül.
Átváltási árfolyam
256. § (1) 276 Ahol e törvény euróban
meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelő forintösszeg
megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének
napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési
szabályok alkalmazásával - 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni.
napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési
szabályok alkalmazásával - 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni.
(2) Az (1)
bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 99. § (1)
bekezdésének a) pontjában említett esetben a tárgy naptári év egészére
alkalmazandó forintösszeg megállapításához a tárgy naptári évet megelőző év
október hónapjának első munkanapján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.277
Egyes adókötelezettségek alóli
mentesülés
257. § (1) 278 Az adót önadózással megállapító, a (2)
bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott
adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó
fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel
kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra
vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.
fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel
kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra
vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.
(2) A
bevallástételi kötelezettség alól a következők mentesülnek:
a) az az adóalany, aki (amely)
kizárólag a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése vagy 87. §-a szerint
adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez;
b) az az adóalany, aki (amely) ilyen
minőségében
u)
alanyi adómentességben részesül;
v)
mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár
el.
Adóvisszatérítés kérelemre 279
257/A. §— (1) Külföldi
illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány, segély (a továbbiakban
együtt: adomány) esetében, ha annak kedvezményezettje igazoltan a 85. § (4)
bekezdés b)-f) pontjában felsorolt személyek, szervezetek valamelyike,
az állami adóhatóság - a kedvezményezett írásos kérelmére - visszatéríti a
termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított
és az ellenérték részeként megtérített, illetőleg az általa fizetendő adóként
is megállapított előzetesen felszámított adót, feltéve, hogy
a)281
a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele a kedvezményezett
alapszabályában (alapító okiratában) megjelölt olyan tevékenységnek ellátását
szolgálja, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú
tevékenység, egyházi személynek, szervezetnek minősülő kedvezményezett esetében
pedig a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tevékenység,
b) az adományozó az adomány összegét
- az adóügyi illetősége szerinti állam joga szerint - a vonatkozó adózási
rendelkezésekkel összhangban számolta el,
c) az adományozó az adomány
felhasználását kifejezetten ahhoz a feltételhez köti, hogy a kedvezményezettet
mentesíteni kell a termékek, szolgáltatások árába (díjába) belefoglalt adó
viselése alól, és
d) a kedvezményezettet az adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg.
(2) Az adó-visszatéríttetési jog legfeljebb olyan
hányadban illeti meg a kedvezményezettet, amilyen hányadban az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott tevékenység, feladat ellátását szolgáló kiadásokból
az adomány összege részesedik.
XXI. Fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
258. § (1) A Közösség tagállamaiban az e törvényben használt "adó"
kifejezés jelentését a 9. számú melléklet tartalmazza.
(2) E
törvény
alkalmazásában az "adó" kifejezés harmadik állam esetében olyan adót
vagy adójellegű befizetést jelent, amely lényeges szabályozási tartalmában
alapvetően a következő elvek
érvényesülésének tesz együttesen eleget
érvényesülésének tesz együttesen eleget
a) típusa szerint: közvetett;
b) a költségvetési bevétel valós
realizálási helye szerint: végső fogyasztást terhelő;
c) a termékek, szolgáltatások
forgalmához való fizetési kötelezettség kapcsolódása szerint: minden forgalmi
szakaszra kiterjedő;
d) beszedésének módja szerint: adó
halmozódást kiküszöbölő.
(3) E törvény alkalmazásában az
"adószám" kifejezés
a)282
Magyarország esetében a belföldön adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba
vett egyedi azonosítására szolgáló, az Art.-ben meghatározott adószámot
(közösségi adószámot), csoportazonosító számot jelenti;
b)
a Közösség más tagállamai esetében a
tagállamban az (1) bekezdés szerint meghatározott adó fizetésére kötelezettként
hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan betűből
és/vagy számból álló jelet jelenti, amely a tagállam joga szerint
tartalmában megfelel a Héa-irányelv 215. cikkének;
c) harmadik állam esetében az adott államban a (2) bekezdésnek megfelelő adó
fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására
szolgáló jelet jelenti.
(4) E törvény alkalmazásában a
"jövedéki termék" és a "jövedéki adó" kifejezés
a)283
Magyarország esetében a Jöt. hatálya alá tartozó terméket és a Jöt. alapján
fizetett vagy fizetendő adót jelenti;
b) a Közösség más tagállamai esetében azt a terméket és azt az adót
jelenti, amely termékre és adóra a tagállamnak az a joga vonatkozik, amely
tartalmában megfelel a Jövedékiadó-irányelv rendelkezéseinek,
figyelemmel az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási
keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK tanácsi irányelv 3. cikkére is,
kivéve a földgázcsővezeték-hálózaton keresztül szállított gázt és a
villamos energiát, valamint az e termékek után - az előzőek szerint
meghatározott - fizetett vagy fizetendő adót.
259. § E törvény alkalmazásában
1. adóbiztosíték: az adó
megfizetésének biztosítására szolgáló összeg, amelyet a Vám tv-nek a
vámbiztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával
nyújtanak, és amely összegében
a) a 95. § szerinti adómentesség
esetében megfelel a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló
eljárásban megállapított adónak;
b) az adóraktározási elj árás során
kiraktározandó/kiraktározott termék esetében megfelel a termék szokásos piaci
árának figyelembevételével megállapított fizetendő adónak;
2.284
állandó telephely: a székhelyen kívül a
gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra
létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági
tevékenység - székhelyhez képesti - önálló folytatásához
szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az
adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1)
bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi
képviselete a legközvetlenebbül érintett, kivéve, ha az Európai Unió kötelező
jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;
3.
áruminta: a képviselt terméknek
kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék
bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél
fogva más cél elérésére nem is alkalmas;
4.
bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony
mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az
ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért
téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek;
5.
elektronikus úton kibocsátott
számla: a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok
vagy - digitális tömörítés felhasználásával - adatállományok elektronikus úton
történő továbbítása, személyes
rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb
elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára;
6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő
követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a
kártérítést;
7. építési telek: az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület,
amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak;
8.
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
9.
kis
érték: a juttatott vagyoni előny
értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék
átengedéskori - adót is tartalmazó - szokásos piaci árának alapulvételével kell
megállapítani;
9/A.285
közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvényben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön
törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott
meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás,
feltéve, hogy
a)
az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény
valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak
látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben
meghatározott célt,
b)
az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az
adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő
bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen
személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának
azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére
történő utalás, és
c)286
az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított
igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét,
székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló
jelét és a támogatott célt;
10. külföldi utas: az a természetes személy, aki Közösség egyetlen tagállamának sem
állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó
tartózkodásra, továbbá az, aki a Közösség
valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van;
valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van;
11.287
lakóhely: tartós ottlakásra szolgáló
hely, amellyel a természetes személy személyes és gazdasági kapcsolatai a
legszorosabbak (létérdekek központja), kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi
aktusa ettől eltérően rendelkezik;
12.
lakóingatlan: lakás céljára létesített és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy
ilyenként feltüntetésre váró ingatlan Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha
az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a
gazdasági épület;
13. nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független
felek, akik (amelyek)
a) egymás viszonylatában kapcsolt
vállalkozások;
b) között névre szóló
tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
c) között az egyik fél a másik
félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
d) között a 6. § (5) bekezdése
szerinti viszony áll fenn;
e) egymás közeli hozzátartozói,
vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója;
14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;
15.
pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési
megbízás vagy ígérvény - ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközt -, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve,
hogy annak
jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel
szemben megszűnik;
16.
pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, kivéve azt a pénzügyi eszközt,
amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának
megszerzését is jelenti;
17.
288 rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások: a nyilvánosság
számára vételre szánt, megszerkesztett rádió-, illetőleg televízió-műsornak a
médiaszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában való
megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása vagy
továbbjuttatása;
18.
289 sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt)
és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,
valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt)
és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek
azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló,
illetőleg beépített új ingatlant
értékesítenek,
a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési
illeték tárgyát képezte,
az az előzőekben említett
darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek,
továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket
telekmegosztással egyazon építési telekből
(telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az előzőekben
említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be;
19. 290 székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a
helye, ahol a központi ügyvezetés helye van, kivéve, ha az Európai Unió
kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;
20. 291 szokásos tartózkodási hely: adott naptári évben az
adott állam területén a természetes személy tartózkodásának időtartama
összességében - a ki- és beutazás napját is egész naptári napnak számítva -
eléri, vagy meghaladja a 183 napot, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;
eléri, vagy meghaladja a 183 napot, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;
21.
tárgyi eszköz: az ingatlan,
valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű
használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a
gazdasági tevékenység folytatását;
22.
továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék
saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése,
amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos
értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől;
23.
telekommunikációs
szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető
információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb
elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására,
kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges
vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való
hozzáférés biztosítását is;
24.
termék fuvarozása: az is, ha az
értékesített termék közlekedési eszköz, és annak fuvarozása oly módon történik,
hogy a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helye közötti távolságot a
közlekedésben maga az értékesített közlekedési eszköz teszi meg;
25.
új közlekedési eszköz:
a)
szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a
gépjármüvet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja
a 48 cm -t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az
értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6
hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett
meg;
b)
víziközlekedési
eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5
métert - kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet
kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati
tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak,
továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is -, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az
első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa
hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;
c)
légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet
jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot -
kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi
forgalomban részt vevő vállalkozás használ - feltéve, hogy az értékesítés
teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt
el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült;
26. vevői készlet:
a)
belföldön a termék leendő beszerzőjének saját
raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan
terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének
tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék
használatára, egyéb módon történő hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást
és a próbagyártást - bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés
teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a
termék fizikai kitárolása is megtörténik;
b)
a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt
jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldről továbbított termékhez a
lényeges szabályozási tartalmat illetően ugyanolyan vagy ahhoz hasonló joghatásokat fűz,
mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel.
XXII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazás
260. § (1) 292 Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy
rendeletben állapítsa meg
aj— az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a közhasznú
tevékenységet folytató személyt, szervezetet [100. § (2) bekezdése], továbbá a
külföldi illetőségű adományozót és a tőle származó pénzbeni adomány
kedvezményezettjét [257/A. §] terhelő igazolási kötelezettségeket, valamint az
adó-visszatéríttetési kérelmek kötelező adattartalmát és az utólagos
adóvisszatérítés egyes eljárási szabályait;294
b)
a Közösség más
tagállamában [244. § (2) bekezdésének a) pontja] és az elismert harmadik
államban [244. § (2) bekezdésének b) pontja] letelepedett adóalanyra,
valamint a 200. § (3) bekezdésében említett
nem adóalany j ogi személyre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem kötelező
adattartalmát, formátumát és kitöltésének módj át, továbbá az elismert harmadik
államban letelepedett adóalanyt és a 200. § (3) bekezdésében említett
nem adóalany jogi személyt terhelő igazolási kötelezettségeket;295
c)
a számla és a nyugta kiállításának módjára,
ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő
megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó
szabályokat.
(2)
Az
adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra,
hogy - a külpolitikáért és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -
rendeletben állapítsa meg a 107. § szerinti adómentességhez, illetőleg
adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettséget, az
adó-visszatéríttetési kérelem kötelező adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés
eljárási szabályait.296
(3)
Az
adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra,
hogy - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben
állapítsa meg az elektronikus úton kibocsátott számla és az abban foglalt
adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosítására
vonatkozó szabályokat.297
Hatályba
léptető rendelkezések
261. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott eltéréssel - 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit
- a (4)-(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban
foglaltak figyelembevételével - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
foglaltak figyelembevételével - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
(2)
A
8. §, valamint az Art. - e törvénnyel megállapított - 22/A.
§-a és 33. §-ának (9) bekezdése, továbbá az Art. - e törvénnyel módosított -
178. §-ának 1. pontja e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyező, 2008. január 1.
napját megelőzően jogerőre emelkedett határozatok esetében a határozat jogerőre
emelkedéséhez fűződő jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell
alkalmazni.
(3)
A
20. § (5) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, a 80. § (2)
bekezdésének b) pontjában, a 88. § (1) bekezdésében, a 218. § (1)
bekezdésében, a 220. § (1) bekezdésében, a 224. § (1) bekezdésében, a 237. § (1)
bekezdésében és a 239. § (1) bekezdésében meghatározott választási jog
gyakorlására vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettséggel összefüggő
rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek
hatályba azzal, hogy azokat ettől az időponttól kezdődően lehet az állami
adóhatóság felé teljesíteni úgy, hogy az azokhoz fűződő jogkövetkezményeket
2008. január 1. napjától kell alkalmazni, feltéve, hogy e törvény
rendelkezéseiből más nem következik
(4)
Ha
a tulaj don kisaj átítása egyúttal termék értékesítését is
eredményezi, e törvény rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni
először, amelyekben a tulaj don kisaj átítására irányuló elj árás 2008. január 1. napján
vagy azt követően indul.
(5)
Adóvisszaigénylési, illetőleg -visszatéríttetési ügyekben a 99. §-t, 100.
§-t, 107. §-t és 108. §-t, valamint a XVIII. fejezet rendelkezéseit azokban az
esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adóvisszaigénylési, illetőleg -
visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
(6)
Azokban
az esetekben, amelyekben az adóalany a 2007. évet érintően a rá vonatkozó
utolsó bevallási időszakban az Áfa tv. [262. §] rendelkezései szerint negatív
előjelű elszámolandó adót állapít meg, és e törvény hatálybalépését követően
annak visszaigénylését kérelmezi az állami adóhatóságtól, adó-visszaigénylési
kérelmének benyújtására és annak elbírálására - az adóalany előzetes
bejelentése alapján -a 186. §-t kell alkalmazni.
(7) A 259. § 18. pontjában említett 2
naptári év első éve a 2008. év.
(8)
A
156. §-t és 157. §-t először 2008. július 1. napjától
kezdődően kell alkalmazni azzal, hogy a 156. § (3) bekezdésében említett
kérelmet legkésőbb 2008. március 31. napjáig kell a vámhatósághoz benyújtani.
Hatályát vesztő rendelkezések
262. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) az általános forgalmi adóról
szóló 1992. évi LXXIV törvény (a továbbiakban: Áfa tv.),
b) az Áfa tv. módosításáról szóló
1993. évi LXX. törvény,
c) a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV törvény
39. §-ának (5) bekezdése és 40. §-a,
d) a mezőgazdasági termelők adózási
feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XVII. törvény 7. §-ának (15) bekezdése,
e) az Áfa tv. módosításáról szóló
1998. évi LXIV törvény,
f) az adókra, járulékokra és egyéb
költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999.
évi XCIX. törvény 200. §-a,
g) az adókra, járulékokra és egyéb
költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000.
évi CXIII. törvény 270. §-a, h) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 305. §-a,
i) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény 12. §-ának (2)
bekezdéséből "e törvénnyel megállapított 305. §-ának (12) bekezdését,
valamint" szövegrész és 13. § (2) bekezdése, j) az adókról, j
árulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról
szóló 2003. évi XCI. törvény 211-213. §-ai, k) az Áfa tv. módosításáról
szóló 2004. évi IX. törvény 67-71. §-ai,
l)
az adókról járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 303. §-a és 304. §-a, m)
az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 57-59. §-ai és 62. §-a, n) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2005. évi LXXXII. törvény 45. §-a, o) az Áfa tv. módosításáról
szóló 2005. évi XCVII. törvény,
p)
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló
törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX törvény 182. §-a, q) az egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 228-230. §-ai,
r) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény
132. §-a, 196-199. §-ai és 217. §-a, s) az Áfa tv. módosításáról szóló 2007. évi LXII.
törvény
hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit - a (4) és (5) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével -
azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti
adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31.
napjáig bezárólag keletkezett. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
továbbá:
a) a kiskereskedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami
vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló
1990. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (4) bekezdése,
b) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi XLIX törvény 56. §-ának (4) bekezdéséből az "- és
általános forgalmi adó" szövegrész,
c) a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése,
d) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV törvény 30. §-ának (2) bekezdéséből az "- és általános forgalmi
adó" szövegrész,
e) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV
törvény 9. §-ának (1) bekezdéséből a ", valamint az általános forgalmi
adó" szövegrész,
f) a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 14.
§-ának (2) bekezdéséből az "általános forgalmi adó- és" szövegrész,
g) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény
88. § (1) bekezdésének harmadik mondatából "az általános forgalmi adó
és" szövegrész, valamint (2) bekezdésének második mondatából "az általános forgalmi
adó és" szövegrész
hatályukat vesztik
azzal, hogy rendelkezéseit - a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével -
azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti
adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31.
napjáig bezárólag keletkezett.
(3)298
(4) Az Áfa tv. 7. § (3) bekezdésének e) pontját
és 9. § (3) bekezdésének a) pontját e törvény hatálybalépését követően
is alkalmazni kell abban az esetben, ha a terméknek más tulajdonába történő
ellenérték nélküli átadása, illetőleg ha a szolgáltatásnak ellenérték nélkül
történő nyújtása érdekében igazoltan szükséges termék beszerzése, szolgáltatás
igénybevétele e törvény kihirdetése napját megelőzően történt.
Módosuló jogszabályok
263-266. §—
267. § Ahol más jogszabály az Áfa tv.-t említi,
azon e törvény hatálybalépésétől kezdődően - ha e törvény másként nem
rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell érteni.
Jogharmonizációs záradék
268. § Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak
való megfelelést szolgálja:
a)
a Tanács 72/230/EGK második irányelve (1972.
június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra
vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított
rendelkezések összehangolásáról;
b) a Tanács 78/1032/EGK harmadik irányelve (1978. június 12.) a nemzetközi
utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi,
rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által
megállapított rendelkezések összehangolásáról;
c)sol
d) a Tanács 83/181/EGK irányelve (1983. március 28.)
a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának
bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli
mentességek tekintetében történő meghatározásáról, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:
mentességek tekintetében történő meghatározásáról, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:
cla) a Tanács 85/346/EGK irányelve
(1985. július 8.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése cl) pontja
hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó
alóli mentességek
tekintetében történő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról;
db)
a Tanács 88/331/EGK irányelve (1988. június 13.) a 77/388/EGK irányelv 14.
cikke (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges
behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő
meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról;
de) a Tanács 89/219/EGK irányelve
(1989. március 7.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja
hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó
alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról szóló
83/18 1/EGK irányelvnek a Kombinált Nómenklatúra bevezetése figyelembevételével
történő módosításáról;
e) a Tanács 86/560/EGK tizenharmadik irányelve
(1986. november 17.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak
összehangolásáról - a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos
adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól;
adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól;
f) a Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.)
a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jellegű kisebb küldemények
behozatalának adómentességéről;
g)— a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:
g)— a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:
sss)
a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december
19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a
rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó
hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási időszaka tekintetében
történő módosításáról;
ttt)
a Tanács 2007/75/EK irányelve (2007. december 20.)
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a
hozzáadottértékadó-mértékekre vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések tekintetében
történő módosításáról;
uuu)a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.)
a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében
történő módosításáról;
vvv)a Tanács 2008/117/EK irányelve
(2008. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK
irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni
küzdelem érdekében történő módosításáról;
ge) a Tanács 2009/47/EK irányelve (2009. május 5.) a közös
hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottérték-adó
kedvezményes mértéke tekintetében történő
módosításáról;
módosításáról;
gj)— a Tanács 2009/69/EK irányelve (2009. június
25.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az
importtal kapcsolatos adócsalás tekintetében történő módosításáról;
gg)— a Tanács 2009/162/EU irányelve (2009.
december 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv
különböző rendelkezéseinek módosításáról;
gh)— a Tanács
2010/23/EU irányelve (2010. március 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra
alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása
tekintetében történő módosításáról;
/?,)— a Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a
visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban
letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottértékadó-visszatérítés
részletes szabályainak megállapításáról, valamint annak a következő irányelvvel
történt módosítása:
ha) a Tanács 2010/66/EU irányelve
(2010. október 14.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy
másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben
előírt hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak
megállapításáról szóló 2008/9/EK irányelv módosításáról.
Átmeneti rendelkezések
269. § (1) Abban az esetben, ha e törvény és az Áfa tv. ugyanazon érintett
félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletből
származó, önadózással gyakorlandó
jogokról és kötelezettségekről egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépésétől kezdődően is kizárólagosan az Áfa tv. rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törvény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illetőleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket - valamennyi érintett fél együttes döntése alapján - e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megelőzően - az elévülési időn belül - keletkeztek, feltéve, hogy erről a döntésről valamennyi érintett fél közös elhatározással, előzetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkésőbb 2008. február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
jogokról és kötelezettségekről egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépésétől kezdődően is kizárólagosan az Áfa tv. rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törvény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illetőleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket - valamennyi érintett fél együttes döntése alapján - e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megelőzően - az elévülési időn belül - keletkeztek, feltéve, hogy erről a döntésről valamennyi érintett fél közös elhatározással, előzetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkésőbb 2008. február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
(2)
A
262. § (2) bekezdésének g) pontjában megjelölt
jogszabályhelyen meghatározott átadásokhoz kapcsolódó, e törvény
hatálybalépését megelőzően teljesített beszerzések tekintetében az adólevonási
jog -
e törvény rendelkezéseitől függetlenül - továbbra is gyakorolható.
(3)
E
törvény hatálybalépését követően továbbra is nulla
százalékos adómérték alkalmazandó az ISPA előcsatlakozási eszközből támogatott
projekt keretében közvetlenül a kedvezményezett részére történő
termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon részére, amelyet Kohéziós
Alapból finanszíroznak. E rendelkezést azon termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások esetén lehet először alkalmazni, amelyek után az
adófizetési kötelezettség 2004. május 1-jét követően keletkezik.
(4)
Az
Áfa tv. alapján választott csoportos adóalanyiság 2007.
december 31. napjával megszűnik, és a bevallással le nem fedett időszakról a
csoport valamennyi tagja bevallást tesz valamennyi adójáról az Art. soron kívüli
bevallásra vonatkozó szabályai szerint.
(5)
Az a személy, szervezet,
akinél (amelynél) külön törvény rendelkezései alapján köthető koncessziós
szerződés keretében átengedhető vagyont, vagyoni értékű jogot, tevékenység
gyakorlásának lehetőségét olyan beruházás
hozza létre, amelyhez kapcsolódó - 2004. január 1. és 2007. december 31.
közötti időszakban teljesített - beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó
tekintetében az Áfa tv. előírásai alapján adólevonási jog nem állt fenn, az így
le nem vont előzetesen felszámított adó tekintetében utólag - e törvénynek az
adó levonására vonatkozó előírásainak figyelembevételével - adólevonási joggal
élhet, feltéve, hogy a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog,
tevékenység gyakorlásának átengedése, hasznosítása e törvény rendelkezései
szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adólevonási jog
akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog,
tevékenység gyakorlásának átengedése után a fizetendő adót - e törvény
rendelkezései szerint - meg kell állapítani.
Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy az utólag levonható
előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg adott adómegállapítási
időszakban nem haladhatja meg az ugyanezen
adómegállapítási időszakban - a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű
jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után - megállapított fizetendő adó
összegét.
(6)
E
törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa tv.
előírásai szerinti önálló pozíciószámonként számított árrést alkalmazó adóalany
az adott pozíciószám alá eső utak árrés számítását 2007. december 31. napján
köteles lezárni, és az így megállapított adót bevallásába beállítani. Az
előbbiek szerint megfizetett adó az e törvény hatálybalépését követően
beérkezett szolgáltatói számlák figyelembevételével korrigálható.
270. §307 (1) Az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény,
valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
célzó adó- és vámjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. törvény) módosított 206. § (1) bekezdés c) pontját és a Mód1. törvénnyel megállapított 206. § (2) bekezdését
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele, előlegfizetés hiányában pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítése 2011. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. törvény) módosított 206. § (1) bekezdés c) pontját és a Mód1. törvénnyel megállapított 206. § (2) bekezdését
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele, előlegfizetés hiányában pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítése 2011. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
(2)
A
Mód1. törvénnyel megállapított 257/A. §-t azokban az
esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a pénzbeni adomány, segély
felhasználása 2011. január 1-jén vagy azt követően beszerzett termék, igénybe vett
szolgáltatás érdekében történik.
(3)
A
3. számú melléklet I.
részének a Mód1. törvénnyel megállapított 18. pontját
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint
megállapított időpont 2011. január 1-jére vagy azt követő napra
esik.
271.
§308 A 3. számú melléklet II.
rész az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXV
törvénnyel megállapított 2. pontját azokban az esetekben
kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint
megállapított időpont az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXV
törvény hatálybalépésének napjára vagy azt követő
időszakra esik.
272.
§309 A 7. §-nak az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő
befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított (4)-(5) bekezdéseit azokban az esetekben kell alkalmazni
először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont a Módtv.
hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra esik.
273.
§310 (1) A törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló
2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított 17. § (3) bekezdés d) pontjának
és 18. § (2) bekezdésének rendelkezései azokban az esetekben is alkalmazhatók,
amelyekben az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság
egyéni cég alapítása miatti megszűnése 2010. január 1-je vagy azt követő
időpont.
(2)
Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása egyúttal
önellenőrzést is igényel, az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
274. §311 (1) A törvény az egyes
gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított
17. § (3) bekezdés g) pontjának és 18. § (2) bekezdésének rendelkezései
azokban
az esetekben is alkalmazhatók, amelyekben a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személy adóalany a
gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére 2010. január 1-jén vagy azt követő időpontban adja át.
az esetekben is alkalmazhatók, amelyekben a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülő természetes személy adóalany a
gazdaságát a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére 2010. január 1-jén vagy azt követő időpontban adja át.
(2)
Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása egyúttal
önellenőrzést is igényel, az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
275. §312
(1)
A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 59. § (3) bekezdését abban az
esetben kell először
alkalmazni, amikor az előlegnek a törvény 59. § (1) bekezdése szerinti jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1. napjára esik vagy azt követi.
alkalmazni, amikor az előlegnek a törvény 59. § (1) bekezdése szerinti jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1. napjára esik vagy azt követi.
(2)
A
törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre
vonatkozó, egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (3)-(4)
bekezdésbe foglalt eltéréssel - azokban az esetekben kell alkalmazni először,
amelyekben a törvény 84. §-a szerint megállapított időpont 2012. január 1.
napjára esik vagy azt követi.
(3)
A
törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre
vonatkozó, 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést a
törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott
részlet vagy elszámolás vonatkozik még 2012. január 1. napja előtt befejeződik
de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik
esedékessé.
(4)
Azt az általános
forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell
megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik még 2012. január 1. napja előtt
megkezdődik de 2012. január. 1. napján vagy azt követően fejeződik be, azon
naptári napok száma szerint, amelyek
a) 2012. január 1. napját megelőző időszakra, illetőleg
b) 2012. január 1. napjára vagy azt követő időszakra esnek az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy
kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint
külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti
időarányos részteljesítésre a törvény 2011. december 31. napján hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése 2012. január 1.
napján vagy azt követően válik esedékessé.
(5) Az általános
forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló
pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2012. február 29. napjáig az arra
jogosított szervizzel át kell állíttatni.
(6) A (5) bekezdésben említett átállításig
a) a gépi nyugtaadásra szolgáló
taxamétert és
b) az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgépet használó, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.
(7)
A törvény 124. § (2)
bekezdés a) pontja 2011. december 31-én hatályos szabályát továbbra is
alkalmazni kell azokra az elszámolási időszakokra, amelyeknek a kezdő napja
2012. január 1. napját megelőző napra esik.
(8)
A
törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 131. §
(2) bekezdését először arra az adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely
2012. január 1. napján kezdődik
(9)
A
törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 135. § (2)
bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz
rendeltetésszerű használatbavétele 2011. december 31. napját követően történt
meg.
(10)
Az
adóalany dönthet úgy is, hogy a 2011. december 31. napján
vagy azt megelőzően rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is a
törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított
135. § (2) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését
adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés
pótlékmentesen végezhető el.
(11)
A
törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 5. számú
melléklet 3/A. pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni,
amelyekben az arányszámot 2012. évre állapítják meg.
276. §313
(1)
A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével
kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvénnyel (a
továbbiakban: Mód2 törvény)
megállapított 142. § (1) bekezdés i) pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 1. napjára esik vagy
azt követi.
megállapított 142. § (1) bekezdés i) pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 1. napjára esik vagy
azt követi.
(2)
A Mód2 törvénnyel
megállapított 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén,
ha a teljesítés időpontja 2012. július 1. napjára esik vagy azt követi, de a
terméket beszerző adóalanynak a 60. §
(1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2012. július 1. napját megelőzően
kellene megállapítani, a Mód2 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés i)
pontja nem alkalmazandó.
(3)
Amennyiben a Mód2 törvénnyel megállapított
142. § (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez
fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2012. július 1. napját
megelőző napra esik az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő
adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2)
bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével
csökkentett része után keletkezik
tí- 277. §314 Az adózást érintő egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 169. § d)
pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az
adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
|
278.
§315 A 3/A. számú
melléklet II. rész az adózást érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2. pontját azokban
az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben
a 84. § szerint megállapított időpont az adózást érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény kihirdetését követő 31. napra vagy
azt követő időszakra esik
279. §316
(1)
Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi
adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany
2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy
megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített
- összege
a) sem a 2012. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén
az adóalany az alanyi adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben is
választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.
280. §— Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek
fennállása esetén - a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első
alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő adómegállapítási időszakra alkalmazhatja.