Az általános forgalmi adóról ~ 187-196.§ -ig


Hatály: 2013.I.1. ~ £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról 1


Az Országgyűlés

-  figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
-  figyelemmel az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
-   figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebből fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:2





MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
XHL Fejezet
ALANYI ADÓMENTESSÉG
187. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e
fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani.
(2)  Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében
a)    adófizetésre nem kötelezett;
b)    előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
c)     kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.
188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek -
forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a)     sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.
d- (2) 196 Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.
(3)  Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:
a)  az adóalany vállalkozásában
k)           tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
l)              immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

b)     az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,
c)      az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

ee)       első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
ff)             első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

d)     az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
e)      a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
f)    a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
g)  a XIV fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fej ében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

189. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegendő a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.
190. § Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja.


191. § (1) Az alanyi adómentesség megszűnik, ha
a)    az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b)    az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánj a választani;
c)     a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének^ pontjában említett feltétel nem teljesül.

(2)   Ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.
(3)   Abban az esetben, ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

192.  § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
193.  § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében

a)    a 188. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben;
b)    a 11. és 12. § szerinti termékértékesítése esetében;
c)     a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtása esetében;
í#— a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében;
e)— a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, illetőleg abban az esetben sem, ha élt a 20. § (5) bekezdésében említett választási jogával, vagy ha a 20. § (7) bekezdése vonatkozik rá;
/)— a terméknek a 19. § b) és c) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében; gj^oo termék importja esetében
(2)   Az adóalany nem j árhat el alanyi adómentes minőségében abban az esetben sem, ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az alanyi adómentesség időszakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, és amelynek rendezésére a 132. § (2) bekezdése alkalmazandó.
(3)   Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében a 139-141., 146., 147. és 150. §-okban említett esetekben.

194. § Az adóalany jogosult nem alanyi adómentes minőségében eljárni abban az esetben, ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az alanyi adómentesség időszakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, és amelynek rendezésére a 132. § (4) bekezdése alkalmazandó.
195. § (1) Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el.
(2) 201 Az (1) bekezdéstől eltérően:
aj a 11. § (2) bekezdésének aj pontja,
b)    a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja,
c) a 188. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és cl) a 193. § (1) bekezdésének cl) pontja
szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, az a)-d) pontokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására.
(3) 202 A (2) bekezdés szerinti jog gyakorlására egyebekben az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a)     a (2) bekezdés c) pontjában említett esetben az adólevonási jog keletkezésére és az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg megállapítására a 122. §-t,
b)     a (2) bekezdés d) pontjában említett esetben az adólevonási jog terjedelmére a 121. § a) pontját kell alkalmazni.
196. § Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adóra - a 195. § (2) bekezdésében említett kivétellel - az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.


Xin/A. Fejezet^


PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS 204
196/A. §— Pénzforgalmi elszámolás esetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 
196/B. §— (1) Az az adóalany, aki (amely)
a)    a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
b)    gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá
c)     nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,
jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.
(2)  Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával,
a)    az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után - ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89. §-a szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza - az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;
b)    termék beszerzéséhez - ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti;
c)     számla érvénytelenítése vagy módosítása esetén az alábbiak szerint kell eljárni:
ee)       olyan számla érvénytelenítése, vagy ellenérték visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a 169. § p) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó csökkenését a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót csökkentő tételként, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany fizetendő adót növelő tételként abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti,
ff)             ellenérték fizetési kötelezettséget keletkeztető számlamódosítás esetén, - feltéve, hogy a 169. § p) pontja szerinti pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt azon a számlán, amelynek adattartalmát az okirat módosítja - a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany a módosításból eredően keletkező fizetendő adót az a) pont szerint állapítja meg, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany adólevonási joga is ekkor keletkezik,
gg) a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany, az általa befogadott számlának a pénzforgalmi elszámolás időszakában történő érvénytelenítése vagy módosítása esetén a ca) és cb) alpontokban foglaltakat mint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője értelemszerűen alkalmazza.
(3)  A (2) bekezdés alkalmazásában
a)  ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele, megfizetése részletekben történik,
k)           a fizetendő adót a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
l)              a levonási jog a megfizetett részlet erejéig gyakorolható;
b)  az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt vagy más módon szűnik meg.
(4)   A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a 169. § p) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem tüntette fel.
(5)   A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó - (2) bekezdés a) pontja szerinti - megállapítása között
a)    az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető,
b)    felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
c)     tevékenységét szünetelteti, vagy
d)    b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül megszűnik,
a fizetendő adót - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell megállapítani.
(6)  Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany
a) e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult,
b)    felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
c)     tevékenységét szünetelteti, vagy
d)    b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül megszűnik,
a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát - a (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban gyakorolhatja.
196/C. §— (1) A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege
a)     sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:
a) az adóalany vállalkozásában
k)     tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
l)              immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
b)    a termék 89. § szerinti értékesítése,
c)     a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
d)    a 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fej ében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.
196/D. §— Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.
196/E. §— Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja. 
196/F. §— (1) A pénzforgalmi elszámolás megszűnik
a)    a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b)    a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül;
c)     a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül a 196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak;
d)    az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;
e)     az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

(2)   Ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.
(3)   Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
(4)  Az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza.
196/G. §— (1) Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.