Hatály: 2013.I.1. ~ A £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról 1
Az Országgyűlés
- figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
- figyelemmel az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebből fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
- tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:2
MÁSODIK
RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
XHL Fejezet
ALANYI ADÓMENTESSÉG
187. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal
belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye
vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e
fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani.
fejezetben meghatározottak szerint alanyi adómentességet választani.
(2) Abban az
esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett
választási jogával, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi
adómentes minőségében
a) adófizetésre nem kötelezett;
b) előzetesen felszámított adó
levonására nem jogosult;
c) kizárólag olyan számla
kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban
meghatározott százalékérték nem szerepel.
188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2.
§ a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek -
forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző
naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt.
d- (2) 196 Az alanyi adómentesség választására
jogosító felső értékhatár: 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.
|
(3) Az alanyi
adómentesség választására jogosító felső
értékhatárba nem számítandó be:
a) az adóalany vállalkozásában
k)
tárgyi eszközként használt termék
értékesítése,
l)
immateriális jószágként használt, egyéb módon
hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti
értékesítése,
c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó
földrészlet értékesítése, amelynek
ee) első rendeltetésszerű
használatbavétele még nem történt meg, vagy
ff)
első rendeltetésszerű használatbavétele
megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az
értékesítés között még nem telt el 2 év,
d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
e) a 85. § (1) bekezdése szerinti
adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
f) a 86. § (1) bekezdésének a)-g)
pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
g) a XIV fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe
tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fej ében megtérített vagy megtérítendő
ellenérték.
189. § Az adóalany
belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári
évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegendő a 188. § (1) bekezdésének
b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.
190. § Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy
naptári év végéig választja.
191. § (1) Az alanyi adómentesség megszűnik, ha
a) az adóalany az alanyi
adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b)
az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a
jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy
az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet
nem kívánj a választani;
c) a tárgy naptári évben a
tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének^ pontjában említett feltétel nem
teljesül.
(2)
Ha az alanyi adómentesség az (1)
bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany alanyi adómentes
minőségben nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség
választására jogosító felső értékhatárt.
(3)
Abban
az esetben, ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja
szerint szűnik meg, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó
joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
192. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
193. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség
időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében
a) a 188. § (3) bekezdésének a)-d)
pontjaiban meghatározott esetekben;
b) a 11. és 12. § szerinti
termékértékesítése esetében;
c) a 14. § szerinti
szolgáltatásnyújtása esetében;
í#— a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása
esetében;
e)— a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli
beszerzése esetében, illetőleg abban az esetben sem, ha élt a 20. § (5)
bekezdésében említett választási jogával, vagy ha a 20. § (7) bekezdése vonatkozik rá;
/)— a terméknek a 19. § b) és c) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében; gj^oo termék importja esetében
(2)
Az
adóalany nem j árhat el alanyi adómentes minőségében abban
az esetben sem, ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett
levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben
utólag, az alanyi adómentesség időszakában olyan változás következik be,
amelynek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó
összegét a különbözet csökkenti, és amelynek rendezésére a 132. § (2) bekezdése
alkalmazandó.
(3) Az adóalany az alanyi
adómentesség időszakában szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében a
139-141., 146., 147. és 150. §-okban említett esetekben.
194.
§ Az adóalany jogosult nem alanyi adómentes minőségében eljárni abban az
esetben, ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható
előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben
utólag, az alanyi adómentesség időszakában olyan változás következik be,
amelynek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó
összegét a különbözet növeli, és amelynek rendezésére a 132. § (4) bekezdése alkalmazandó.
195. § (1) Az alanyi adómentesség időszakában
keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem
jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el.
(2) 201 Az (1)
bekezdéstől eltérően:
aj a 11. § (2) bekezdésének aj pontja,
b) a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja,
c) a 188. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és cl) a 193. § (1) bekezdésének cl) pontja
szerinti
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adóalany
jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, az a)-d) pontokhoz
kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására.
(3) 202 A (2)
bekezdés szerinti jog gyakorlására egyebekben az
előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a (2) bekezdés c) pontjában említett esetben az adólevonási jog
keletkezésére és az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg
megállapítására a 122. §-t,
b) a (2) bekezdés d) pontjában említett esetben az adólevonási jog terjedelmére a 121. § a) pontját kell alkalmazni.
196. § Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított
adóra - a 195. § (2) bekezdésében említett kivétellel - az adóalany a
későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.
Xin/A. Fejezet^
PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS 204
196/A. §— Pénzforgalmi elszámolás esetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
196/B. §— (1) Az az adóalany, aki (amely)
a)
a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései
szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha
a Kkv. hatálya alá tartozna, és
b) gazdasági céllal belföldön
telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy
szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá
c) nem áll csőd- vagy
felszámolási eljárás hatálya alatt,
jogosult
az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást
választani, kivéve, ha alanyi adómentességben részesül.
(2) Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával,
a)
az általa belföldön,
a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása után - ide nem értve a termék 10. § a) pontja és
89. §-a szerinti értékesítését, valamint
azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a
törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza -
az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor,
kézhezvételekor állapítja meg;
b)
termék beszerzéséhez
- ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek
megfelelő beszerzést -, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá
áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi
elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban
gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket
értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti;
c) számla érvénytelenítése vagy
módosítása esetén az alábbiak szerint kell eljárni:
ee)
olyan számla érvénytelenítése, vagy ellenérték
visszatérítéssel járó módosítása esetén, amelyen a 169. § p) pontja
szerint a pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt, az áthárított adó
csökkenését a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany fizetendő adót
csökkentő tételként, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany
fizetendő adót növelő tételként abban az adómegállapítási időszakban veszi
figyelembe, amelyben a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti,
ff)
ellenérték fizetési kötelezettséget keletkeztető
számlamódosítás esetén, - feltéve, hogy a 169. § p) pontja szerinti
pénzforgalmi elszámolásra utalás szerepelt azon a számlán, amelynek
adattartalmát az okirat módosítja - a terméket értékesítő,
szolgáltatást nyújtó adóalany a módosításból eredően keletkező fizetendő adót
az a) pont szerint állapítja meg, a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő
adóalany adólevonási joga is ekkor keletkezik,
gg)
a pénzforgalmi
elszámolást választó adóalany, az általa befogadott számlának a pénzforgalmi
elszámolás időszakában történő érvénytelenítése vagy módosítása esetén a ca)
és cb) alpontokban foglaltakat mint a termék beszerzője,
szolgáltatás igénybevevője értelemszerűen alkalmazza.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában
a) ha az ellenérték jóváírása,
kézhezvétele, megfizetése részletekben történik,
k)
a fizetendő adót a részlet jóváírásakor,
kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
l)
a levonási jog a megfizetett részlet erejéig
gyakorolható;
b) az ellenérték jóváírásának,
kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó
követelése vagy kötelezettsége engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás
miatt vagy más módon szűnik
meg.
(4)
A
(2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható arra a
termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán
az adóalany a 169. § p) pontja szerinti hivatkozást, utalást nem
tüntette fel.
(5) A pénzforgalmi elszámolást
választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó - (2) bekezdés a) pontja
szerinti - megállapítása között
a) az e törvényben szabályozott jogállásában
olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne
követelhető,
b) felszámolási, végelszámolási
vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
c) tevékenységét szünetelteti,
vagy
d) b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül
megszűnik,
a fizetendő adót - a (2)
bekezdés a) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a
jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben a
tevékenységet lezáró adóbevallásban, a c) és d) pontokban
említett esetben az Art. szerinti soron kívül benyújtandó adóbevallásban kell
megállapítani.
(6) Ha a pénzforgalmi elszámolást
választó adóalany
a) e törvényben szabályozott
jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként előzetesen
felszámított adó levonására nem jogosult,
b) felszámolási, végelszámolási
vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
c) tevékenységét szünetelteti,
vagy
d) b) pont szerinti eljárás nélkül jogutód nélkül
megszűnik,
a termék beszerzéséhez,
szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát
- a (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az a) pontban említett
esetben a jogállás-változást megelőző napon,
a b) pontban említett esetben a tevékenységet lezáró adóbevallásban, a
c) és d) pontokban említett esetben az Art. szerinti soron kívül
benyújtandó adóbevallásban gyakorolhatja.
196/C. §— (1) A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben
választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves
szinten göngyölített összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző
naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2) A
pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső
értékhatárba nem számítandó be:
a) az adóalany vállalkozásában
k) tárgyi eszközként használt
termék értékesítése,
l)
immateriális jószágként használt, egyéb módon
hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
b) a termék 89. § szerinti
értékesítése,
c) a 85. § (1) bekezdése szerinti
adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
d) a 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás fej ében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.
196/D. §— Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is
választhatja a tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben
elegendő a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltételt
időarányosan teljesíteni.
196/E.
§— Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja.
196/F. §— (1) A
pénzforgalmi elszámolás megszűnik
a) a naptári év utolsó napjával, ha
az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre
nem kívánja alkalmazni;
b) a pénzforgalmi elszámolás
választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, ha a tárgy
naptári évben a tényadatok alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában
említett feltétel nem teljesül;
c) a naptári év utolsó napjával, ha
az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül a
196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak;
d) az eljárás jogerős elrendelését
megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy
kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;
e) az adóalany tevékenységének
szüneteltetését megelőző nappal.
(2) Ha a pénzforgalmi elszámolás az
(1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi
elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás
választására jogosító felső értékhatárt.
(3) Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik
meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszűnés
évét követő második naptári év végéig nem élhet.
(4) Az adóalany a 196/B. § (5)
bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza.
196/G. §— (1) Az adóalany a
pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik.
(2) Az
(1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art.
változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.