HARMADIK RÉSZ
A MUNKA ÜGYI KAPCSOLATOK
XIX. fejezet
Általános rendelkezések
230.
§ A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a
munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi
tanács és a munkáltatók, vagy érdekképviseleti szervezeteik
kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a
munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a
kollektív tárgyalások rendjét vagy a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló
eljárást.
231.
§ (1) A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben
meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik
előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül,
másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk
választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően -
belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(2) Az érdek-képviseleti
szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni,
ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
(3) A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására. A
szakszervezet a munkáltatónál szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait
bevonhatja.
232. § A munkáltató, az üzemi tanács, a
szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult,
valamint a tisztségviselő személyéről.
233. § (1) E rész alkalmazásában
a)
tájékoztatás: a munkaügyi kapcsolatokkal vagy
a munkaviszonnyal összefüggő, törvényben meghatározott információ átadása,
ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és
képviseletét lehetővé tévő módon,
b) konzultáció: a munkáltató és az
üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
(2) A konzultációt a megállapodás
érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell
lefolytatni, hogy biztosított legyen
a) a felek megfelelő képviselete,
b) a közvetlen, személyes
véleménycsere,
c)
az érdemi tárgyalás.
(3) A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de - hosszabb határidőt tartalmazó eltérő
megállapodás hiányában - legfeljebb a kezdeményezés időpontjától számított hét
napig a munkáltató a tervezett
intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.
intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.
234. § (1) A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt
folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra
kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági
érdekeit vagy működését veszélyeztetné.
érdekeit vagy működését veszélyeztetné.
(2)
Az
üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében
eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a
munkáltató jogos gazdasági érdekei, vagy működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként való kezelésre történő
utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt
az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben
semmilyen módon nem használhatja fel.
(3)
Az
üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében
eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a
munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy a személyhez fűződő
jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
XX. fejezet
Az üzemi tanács
104. Általános szabályok
235. § (1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató
döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A
munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok
tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács,
valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli.
236. § (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a
munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a
munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre
számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
(2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot
megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik
(3) Az üzemi tanácsot öt évre
választják.
(4) Az üzemi tanács választásával
és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik
237. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. § (1)
bekezdés szerinti létszáma
a)
a száz főt nem haladja meg, három,
b)
a háromszáz főt nem haladja meg, öt,
c) az ötszáz főt nem haladja
meg, hét,
d)
az ezer főt nem haladja meg, kilenc,
e) a kétezer főt nem haladja meg,
tizenegy,
f) a kétezer főt meghaladja,
tizenhárom
(2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi
tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók
létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal.
238. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki -
az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval
munkaviszonyban áll és az adott telephelyen
dolgozik.
dolgozik.
(2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki
a) munkáltatói jogot gyakorol,
b) a vezető hozzátartozója,
c)
a választási bizottság tagja.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése,
megszüntetése vagy kártérítési felelősség megállapítása.
239. § Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban
álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult.
105. Az üzemi tanács választása
240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási
eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.
(2) A választási bizottságot az
üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást
hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább
három fő.
(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja.
(4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák
létre.
(5) A választási bizottság tagja
tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
Erre az időre távolléti díj illeti meg.
241. § A választásra jogosult, valamint a
választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a
választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges
adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja
meg.
242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult
munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult
munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.
(2) A választási bizottság a
jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi
és ezt közzéteszi.
(3) A jelöltlistát a választási
bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi.
(4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba
választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a
jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.
243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.
(2) A választásra jogosult
munkavállalónak egy szavazata van.
(3) Szavazni legfeljebb a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számú jelöltre lehet.
244. § (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg.
(2) A
választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek
tartalmaznia kell különösen
a) a választásra jogosultak
számát,
b) a szavazáson részt vevők számát,
c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
d)
az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
e) a megválasztott üzemi
tanácstagok és póttagok nevét,
f) a választással összefüggő
esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést.
(3) A választási jegyzőkönyvet a
választási bizottság haladéktalanul közzéteszi.
(4) Az üzemi tanács megbízatása a
választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.
245. § Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem az előírt módon adták,
b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,
c)
a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak
szavazatot.
246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237. § (1) bekezdésében
meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes
szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok
harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.
harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.
(2) Az
üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az
érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte.
247. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több
mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett
részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra
jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában
jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában
a) keresőképtelen beteg,
b) fizetés nélküli szabadságon van.
(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell
ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.
(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint
egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell
tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de
legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt
választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év
elteltével lehet tartani.
248. § (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 237. § (1) bekezdésben
meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.
(2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért
jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó
helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a
választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók
(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több
mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a
jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a
legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték.
(4) Az üzemi tanács póttagjának
kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt
százalékát megszerezte.
(5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban
egy év elteltével lehet tartani.
249. § (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy
eredményének megállapításával kapcsolatban a 289.
§-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.
§-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.
(2) A
bíróság
megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges
megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot,
amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben
valószínűsíteni kell.
106. A központi és a
vállalatcsoport szintű üzemi tanács
250. § (1) Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre.
(2) A központi üzemi tanácsba az
üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt delegálnak. A központi üzemi tanács
létszáma a tizenöt főt nem haladhatja meg.
(3) A központi üzemi tanácsra
egyebekben az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
251. § (1) A központi üzemi tanácsok, ezek hiányában az üzemi tanácsok az
elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál vállalatcsoport szintű üzemi
tanácsot hozhatnak létre.
(2) Az üzemi tanácsba a központi
üzemi tanácsok, vagy az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt delegálnak. Az
üzemi tanács létszáma a tizenöt főt nem haladhatja meg.
(3) Az együttműködés szabályait a
vállalatcsoporton belül a munkavállalókra vonatkozó döntések meghozatalára
jogosult és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács állapítja meg.
(4) A vállalatcsoport szintű üzemi
tanácsra egyebekben az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
107. Az üzemi tanács
megszűnése
252. § Az üzemi tanács megszűnik, ha
a) a munkáltató jogutód nélkül
megszűnik,
b) a 236. § (2) bekezdésében meghatározott
feltétel megszűnik,
c) megbízatási ideje lejárt,
d) lemond,
e) visszahívják,
f) tagjainak száma több mint egyharmaddal csökkent,
g) a munkavállalók létszáma ötven fő alá vagy legalább kétharmaddal
csökkent,
h) a bíróság a választás
eredményét megsemmisíti, továbbá
i)
törvényben meghatározott egyéb esetben.
253. § (1) Az üzemi tanács visszahívásáról szavazást kell tartani, ha azt a választásra
jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka írásban indítványozza. A
szavazás érvényes, ha ezen a választásra
jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges.
jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges.
(2) Visszahívásra irányuló indítvány
egy éven belül ismételten nem tehető.
(3) Az üzemi tanács visszahívására
a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
254. § Az üzemi tanács a 252. § b)-c) és f)-g) pontban meghatározott ok
miatti megszűnése esetén megbízatása az új üzemi tanács megválasztásáig, de
legfeljebb a megszűnéstől számított három hónapig
fennmarad.
fennmarad.
108. Az üzemi tanács tagja
megbízatásának megszűnése
255. § Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik
a) a 238. § (1) bekezdésében foglalt
feltétel bekövetkeztével vagy
b) az üzemi tanács
megszűnésével,
c) a 238. § (2) bekezdésében foglalt
feltétel bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) visszahívással.
256. § (1) Az üzemi tanács tagjának visszahívásáról szavazást kell tartani, ha
ezt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka írásban indítványozza.
A szavazás érvényes, ha ezen a
választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges.
választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges.
(2) Visszahívásra irányuló indítvány
egy éven belül ismételten nem tehető.
(3) Az üzemi tanács tagjának
visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
257. § Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az üzemi
tanácsba a megszerzett szavazatok számának megfelelő sorrendben póttagot kell
behívni.
109. A gazdasági egységek összevonása,
szétválasztása, valamint a munkáltató személyében bekövetkező változás
258. § (1) Gazdasági egységek összevonása esetén, ha minden egységben működik
üzemi tanács, az összevonást követő három hónapon belül új üzemi tanácsot
választanak
(2) Gazdasági egységek összevonása
esetén, ha csak az egyik gazdasági egységben működik üzemi tanács, a
képviselettel nem rendelkező munkavállalók képviseletét három hónapon belül
üzemi tanácstag választásával biztosítani kell.
(3) Gazdasági egység szétválasztása
esetén a szétválasztást követő három hónapon belül az új gazdasági egységeknél
üzemi tanácsot választanak.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a gazdasági egységek összevonására
vagy a gazdasági egység szétválasztására a munkáltató személyében bekövetkező
változás miatt kerül sor.
110. Az üzemi tanács működése
259. § (1) Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül
összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ.
(2) Az üzemi tanács ülésén a tag
csak személyesen vehet részt.
(3) Az üzemi tanács működésének
szabályait ügyrendje állapítja meg.
260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi
tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás
szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti
meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni.
meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban be kell jelenteni.
(2) A
munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(3)61
Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács
elnöke munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő
megszüntetéséhez vagy a munkáltató üzemi tanács elnökét érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére
és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét
legalább tizenkét hónapon át betöltötte.62
(4)
Az
üzemi tanács a (3) bekezdésben foglaltak szerinti
munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli
tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a
tervezett intézkedéssel az üzemi tanács nem ért egyet, a tájékoztatásnak az
egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha az üzemi tanács véleményét a
fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a
tervezett intézkedéssel egyetért.
(5) Nem kell alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, ha a munkavállaló a 273. § szerinti védelemre
jogosult.
261. § A munkáltató az üzemi megállapodásban meghatározott módon biztosítja
annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács a tevékenységével kapcsolatos
tájékoztatást közzétegye.
111. Az üzemi tanács feladata és
jogköre
262. § (1) Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok
megtartásának figyelemmel kisérése.
(2)
Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult
tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a
munkáltató nem utasíthat el. (3)63 A munkáltató félévente tájékoztatja az
üzemi tanácsot
a) a gazdasági helyzetét érintő
kérdésekről,
b) a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a
foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek
jellemzőiről,
c)
a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók
számáról és munkakörük megnevezéséről. (4) Az üzemi tanács
félévente tájékoztatja tevékenységéről a munkavállalókat.
263. § A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt
a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.
264. § (1) A munkáltató döntése előtt legalább
tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb
csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. (2) Az (1)
bekezdés alkalmazásában munkáltatói intézkedésnek minősül különösen
a)
a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti
egység önálló szervezetté alakítása,
b)
termelési, beruházási program, új technológia
bevezetése, a meglévő korszerűsítése,
c) a munkavállalóra vonatkozó
személyes adatok kezelése és védelme,
d)
a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai
eszköz alkalmazása,
e) az egészséges és biztonságos
munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a
foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés,
f) az új munkaszervezési módszer,
valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása,
g) a képzéssel összefüggő tervek,
h) a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele,
i) az egészségkárosodást szenvedett
vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó
intézkedések tervezete,
j) a munkarend meghatározása,
k) a munka díjazása elveinek meghatározása,
l)
a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés,
m) az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség
biztosítására irányuló intézkedés,
n) a családi élet és a
munkatevékenység összehangolása,
o)
munkaviszonyra
vonatkozó szabályban meghatározott egyéb intézkedés.
265. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átadó és az
átvevő munkáltató legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatja
az üzemi tanácsot a változás
a) időpontjáról vagy tervezett
időpontjáról,
b) okáról,
c)
a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális
következményeiről.
(2)
Az
(1) bekezdésben meghatározott időpontban az átadó és az
átvevő munkáltató - megállapodás megkötése érdekében - tárgyalást kezdeményez
az üzemi tanáccsal a munkavállalókat érintő tervezett intézkedésekről.
(3) A tárgyalásnak ki kell
terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének
módjára, eszközére és e következmények enyhítését célzó eszközökre.
(4)
Az
átadó és az átvevő munkáltató akkor is teljesíti a
tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségét, ha a munkáltató személyében
bekövetkező változást megalapozó döntést a munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy
hozta meg. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy tájékoztatási és tárgyalási
kötelezettségét azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy
személy a döntéséről a munkáltató tájékoztatását elmulasztotta.
266. § Az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban
pártatlan magatartásra köteles, sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem
támogathatja, és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács
sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.
sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.
112. Az üzemi megállapodás
267. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács az e fejezetben foglaltak
végrehajtására, együttműködésük előmozdítására üzemi megállapodást köthet.
(2) Az üzemi megállapodás
határozott időre, de legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának tartamára
köthető.
(3) Az üzemi megállapodás három
hónapos felmondási idővel felmondható.
(4) Az üzemi megállapodás
megszűnik az üzemi tanács megszűnésével.
(5) 64 Az üzemi megállapodás
a)
a 233. §-ban,
b)
a 236. § (4) bekezdésében,
c) a 238-249. §-ban,
d)
a 252-255. §-ban,
e) a 259. §-ban,
f) a 261. §-ban,
g) a 266-268. §-ban foglaltaktól
nem térhet el.
(6) Az üzemi megállapodás a
262-265. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja.
268. § (1) Az üzemi megállapodás - a XII. fejezetben meghatározottak kivételével - szabályozhatja a 277. § (1)
bekezdés a) pontban foglaltakat. Ilyen tartalmú megállapodás
megkötésének feltétele, hogy a
munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére j ogosult szakszervezet nincs.
munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére j ogosult szakszervezet nincs.
(2) Az üzemi megállapodás (1)
bekezdés szerinti szabályainak hatálya
a) a munkáltató által kötött
kollektív szerződés hatálybalépésével vagy
b) a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogosultságának a munkáltató számára történő
bejelentésével megszűnik.
(3) A (2) bekezdés b) pontban, valamint a 252. § b)-g) pontban
meghatározott esetben az üzemi megállapodás szabályait a megszűnéstől számított
hat hónapig alkalmazni kell.
(4) Az üzemi megállapodásra
a) a 277. § (2)-(5) bekezdésében,
b) a 278. §-ban,
c) a 279. § (3)-(4) bekezdésében,
d) a 280. §-ban,
e) a 282. §-ban
foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
113. Az üzemi megbízott
269. § (1) Az üzemi megbízottra - a 268. §-ban foglaltak kivételével - az üzemi
tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A
260. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosultságot a munkavállalók
közössége gyakorolja.
XXI. fejezet A szakszervezet
270. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a
munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
(2) E törvény alkalmazásában
(2) E törvény alkalmazásában
a) szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a
munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,
b) a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál
képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.
271. § (1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez
való tartozásáról nyilatkozzék
(2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e
valamely szakszervezetnek, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy
vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló
munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az
attól való távolmaradástól függővé tenni.
272. § (1) A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint
jogosult kollektív szerződést kötni.
(2) A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő
kérdésekben tájékoztatni.
(3) A munkáltató - a szakszervezettel
egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a
tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.
(4) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és
szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.
(5) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos
véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt
kezdeményezni.
(6) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval
vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint
élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel
kapcsolatban képviselje.
(7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme
céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
(8) A szakszervezet - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő
után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége
céljából használhassa.
(9) A munkáltató a szakszervezeti
tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket
nem követelhet.
273. §— (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - a
(3) bekezdés szerint megjelölt - választott szakszervezeti tisztséget betöltő
munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő)
munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.66
munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.66
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak
megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább
tizenkét hónapon át betöltötte.67
(3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen
foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első
napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma
a) az ötszáz főt nem haladja
meg, egy főt,
b) az ötszáz főt meghaladja, de
az ezer főt nem haladja meg, két főt,
c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,
d) a kétezer főt meghaladja, de
a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,
e) a négyezer főt meghaladja, öt
főt jelölhet
meg.
(4)
A
(3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az
(1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által
megjelölt egy tisztségviselőt.
(5)
A
szakszervezet akkor jogosult a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint
megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a
tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt.
(6)
A
szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói
intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának
átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért
egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet
véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett
intézkedéssel egyetért.
274. § (1)68 A munkavállalót
szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében
munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint
megjelölt munkavállaló
mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.
mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.
(2)
Az
(1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető
összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két
szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt
a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.69
(3)
A
munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt
munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a
munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül
indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt
megváltani nem lehet.
(5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára
távolléti díj jár.
275. § A szakszervezet képviseletében eljáró,
munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval
munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és
a
munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.
munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.
XXII. fejezet
A kollektív szerződés
114. A kollektív szerződés megkötése és tartalma
276. § 70 (1) Kollektív szerződést
köthet
a) a munkáltató, a tagok
felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá
b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.
(2) A
szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a
munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a) a munkáltatóval munkaviszonyban
álló,
b) munkáltatói érdek-képviseleti
szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés
hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.71
(3)
A
szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére
jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy
tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei erre
felhatalmazzák.72
(4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a
kollektív szerződést együttesen köthetik meg.
(5)
A
munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív
szerződést több munkáltató köti, akkor - e kollektív szerződés felhatalmazása
alapján - a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést. A
több munkáltató által kötött kollektív szerződést a 277. § (4) bekezdés
alkalmazásában tágabb hatályúnak kell tekinteni.
(6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre
számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.
(7) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.
(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a
kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott
feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a
módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal - részt venni.
277. § (1) A kollektív szerződés szabályozhatja
a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,
b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik
gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.
(2) Kollektív szerződés - eltérő
rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet.
(3) Kollektív szerződés
a) a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, továbbá
b) a 271-272. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja.
(4) A szűkebb hatályú kollektív
szerződés az általánostól - ennek eltérő rendelkezése hiányában - csak a
munkavállaló javára térhet el.
(5) A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések
összehasonlításával kell elbírálni.
278. § A kollektív szerződést írásba kell foglalni.
115. A kollektív szerződés hatálya
279. § 73 (1) A kollektív szerződés
hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a) a kollektív szerződést kötötte, vagy
b) a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja.
(2) A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezése hatálya a
kollektív szerződést kötő felekre terj ed ki.
(3) A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a
munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed.
(4) Több munkáltató által
létesített munkaviszony esetén - eltérő megállapodás hiányában - a
munkavállalóra a 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltató által kötött
kollektív szerződés hatálya terjed ki.
(5) A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.
116. A kollektív szerződés
megszűnése
280. § (1) A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható.
Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet
jogosult felmondani.
(2) A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül
nem gyakorolható.
(3) A határozott időre kötött
kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik.
281. § 74 (1) A munkáltató, a
munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti
szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát
veszti.
(2) Több munkáltató vagy több
munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés
esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy
munkáltatói érdekképviseleti szerv tekintetében veszti hatályát.
(3) Több szakszervezet által
kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak valamennyi
szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.
(4) A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő
szakszervezet (szakszervezeti szövetség) a 276. § (2)-(3) bekezdés alapján nem
jogosult kollektív szerződés kötésére.
(5) A (4) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor
kell alkalmazni, ha a 276. § (2) bekezdés alapján egyik szakszervezet sem
jogosult kollektív szerződés kötésére.
117. A munkáltató személyében bekövetkező
változás
282. § (1) 75 A munkáltató személyében bekövetkező
változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra
kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket
az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.
(2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés
hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik,
vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki.76
118. Eltérő megállapodás és
felhatalmazás
283. § E fejezet rendelkezéseitől
a) a 279. § (4) bekezdésében,
b) a 280. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat kivéve eltérni nem lehet.
284. § Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
rendeletben határozza meg a kollektív szerződés megkötésének bejelentésére és
nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
Navigáció: