MÁSODIK
RÉSZ
A KÖZJEGYZŐI
SZERVEZET
II. fejezet
A közjegyzői szolgálat
keletkezése és megszűnése
A közjegyzői szolgálat
keletkezése
16. § (1) 30 A közjegyzőt a miniszter nevezi ki határozatlan időre.
(2) A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.
(3) Egy székhelyre több közjegyzőt
is ki lehet nevezni.
(4)31
17. § (1) 32Közjegyzővé - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki
a)
magyar
állampolgár,
b)^
c)— az országgyűlési képviselők választásán választható,
d)
egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
e) a jogi szakvizsgát letette,
f) legalább 3 évi közjegyző
helyettesi gyakorlatot igazol,
(2) 36 Az (1) bekezdés J) pontj ában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3
éves bírói, ügyészi, ügyvédi, j ogtanácsosi vagy közj egyzői gyakorlat.
(3) 37 Nem nevezhető ki közjegyzővé az, a)— aki büntetett
előéletű,
b)— aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll,
c)— akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése
miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, függetlenül
attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,
cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott,
ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított tizenkét évig, eb) szándékos
bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
gg) szándékos bűncselekmény miatt
kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés
beálltától számított nyolc évig,
hh) szándékos bűncselekmény
miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt
évig,
ii) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cl)— akivel szemben a bíróság
kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés
jogerőre emelkedésétől számított három évig, e)— akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés
fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10
évig, f)— aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására
alkalmatlan,
g)— aki életmódja
vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges
közbizalomra érdemtelen, h)— akivel szemben a 7. §-ban meghatározott
összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az
eskütétel időpontjáig megszünteti.
(4)46
17/A.
§— (1) A közjegyzői
kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg
a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b) hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége
részére - annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzői
kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény fennáll-e.
18. § (1) A közjegyzői
állást pályázat útján kell betölteni. (2)
Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett
közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot
tesz a kinevezésre.
19.
§— Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek
nemzetiséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell
részesíteni.
20. § (1) Közjegyzőt a
beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni. (2) 49 Az érintett egy
vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket -
beleegyezésükkel - pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Nincs
helye kölcsönös
áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő
3 éven belül és a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének
napját megelőző 5 éven belül.
(3) 50 Ha a közjegyzői álláshelyet a miniszter - a 18.
§-ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti
be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át.
(4)51 Az áthelyezéssel a
közjegyző szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye
és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve -
eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyző
áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal
kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a
kinevezésre vonatkozó szabályokat.
21. § (1) 52 A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon
belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt
megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali
helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés
h) pont].
helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés
h) pont].
(2)53 Az
eskü
szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló
törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő
szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet
lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”
(3)54 Az egyes közjogi tisztségviselők
esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő
tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően:
közjegyző, közjegyzőhelyettes.
21/A. §— (1) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes
hivatali aláírása a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes névaláírásának, valamint
a közjegyző hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyző és a
közjegyzőhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben
általa készített közokiratot.
(2) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali
elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által részükre
rendszeresített minősített elektronikus aláírás. A közjegyző és a
közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.
közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.
(3) 56 A hivatali elektronikus aláírásként olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely
megfelel a következő feltételeknek:
a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette
annak a tényét is, hogy az aláíró közjegyző vagy közjegyzőhelyettes;
b)
a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a
tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított
visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a
nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány
visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
(4) 57 A hivatali elektronikus aláírás nem használható, ha
a) az aláíró közjegyzői szolgálata
megszűnt vagy az aláírót törölték a közjegyző-helyettesi névjegyzékből,
b) az aláírót szolgálata alól
felfüggesztették vagy vele szemben határozott időre szóló, hivatalból való
felfüggesztés fegyelmi büntetést szabtak ki,
c) az aláíró közjegyzői szolgálatát
szünetelteti,
cl) az aláíró az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről
vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen
személy vált képessé.
(5)58 A
kamara a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az aláíró a cl) pontjában
foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus
aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve
visszavonását.
(6)59 A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány
érvényességét a kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a
tanúsítványt visszavonja.
A közjegyzői
szolgálat megszűnése
22. §— (1) A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) a közjegyző felmentéséről
szóló határozat jogerőre emelkedésének
b) a közjegyzői szolgálat
megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedésének
c) a közjegyzői fegyelmi bíróság
hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító
határozata jogerőre emelkedésének \^cl)— a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésének vagy
e) a közjegyző halálának napján
(2) A miniszter a közjegyzőt felmenti, ha a közjegyző a szolgálatáról a miniszterhez
intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.
(3) A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha
a)— a közjegyző magyar állampolgárságát
elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
b)
a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés b),
c) vagy cl)
pontjában meghatározott körülmény következett be,
c)
a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem
tette le, vagy
d) a közjegyző a kinevezését
követően keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg.
(4) A miniszter a közjegyzői
kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, ha a közjegyző kinevezését követően
jut tudomására, hogy a kinevezés 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
feltételei a kinevezés időpontjában nem
álltak fenn, vagy a közjegyzővel szemben a kinevezés időpontjában a 17. § (3)
bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény állt fenn
22/A.
§— (1) A területi kamara
elnöksége a közjegyzői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közjegyzővel szemben nem
áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
(2)
A hatósági ellenőrzés
céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a
közjegyzővel szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény.
(3) A területi kamara elnöksége,
valamint a miniszter a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
körülmény vizsgálata céljából kezeli
a) a közjegyzői kinevezésre
pályázó személy,
b) a közjegyző
azon
személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv
által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontja
alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a
miniszter
a) a közjegyzői pályázat elbírálásáig,
b) a közjegyzői kinevezés esetén
a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői szolgálat megszűnésének
megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
23. §— (1) Ha a területi
kamara elnöksége a 22. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt, a
közjegyzői szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást,
köteles azt a miniszternek
haladéktalanul bejelenteni.
haladéktalanul bejelenteni.
(2)
A
közjegyző felmentéséről, a közjegyzői szolgálat
megszűnésének és a közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapításáról a
miniszter a kamara véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről - a
határozat megküldésével - értesíti a területi kamara elnökségét.
(3)
A
miniszter a közjegyző kölcsönös áthelyezése, felmentése,
továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása, valamint a
közjegyzői kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár
el.
24. §— (1) 66 A közjegyző nem
gyakorolhatja a hivatását
a) a 22. § (1) bekezdés a), c) és
d) pontjában meghatározott esetekben a közjegyzői szolgálat
megszűnésének időpontjától kezdődően,
b)— a magyar állampolgárság elvesztésének
időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési
képviselők választásán nem választható,
c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy
d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági
ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,
d) az azt követő naptól kezdődően,
amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még - a
mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül - teljesíthette volna és
e) a 21. §-ban meghatározott
eskütételt megelőzően
(2) 68 Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat,
eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott időponttól
számított 30 napon belül köteles a közjegyzői levéltár részére
átadni
a) a közjegyző okiratait és
nyilvántartó könyveit,
b) minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői titoktartás kiterjed,
c) a közjegyző igazolványát,
d) a közjegyző elektronikus
aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzőjét, valamint
e)— a közjegyző által használt, a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara és a közjegyzői levéltár tulajdonában lévő eszközöket.
(3)70 A közjegyzői
levéltár az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és
eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyző irodájában található, a
közjegyző által használt számítástechnikai eszközökből.
(4)71 A (2) bekezdésben meghatározott
személy köteles lehetővé tenni a közjegyzői levéltár alkalmazottja számára azt,
hogy az átadás céljából a közjegyző irodájába belépjen, iratait és
nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökből az adatokat törölje.
(5)72 A (2)-(4) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket a közjegyző másik székhelyre történő áthelyezése esetén is
alkalmazni kell azzal, hogy az iratok, nyilvántartások és eszközök leadásának
kötelezettsége nem vonatkozik a hivatali elektronikus aláírást létrehozó
eszközre és a kamara tulajdonában álló azon egyéb eszközökre, melyek áthelyezés
utáni további használatáról a közjegyző és a kamara megállapodott.
A közjegyzői szolgálat
szünetelése^
24/A. §^ (1) Ha a
közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg
polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás
befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén
mandátuma megszűnéséig közjegyzői szolgálata szünetel. A közjegyző a szünetelés
időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós
helyettest kell kirendelni. (2) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a
közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból
eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.
ÜL fejezet
A közjegyzőjelölt és a
közjegyzőhelyettes
25. § (1) A közjegyzői kar utánpótlását a
közjegyzőjelöltek és a közjegyző helyettesek biztosítják. (2) 75 A közjegyzőjelölt és a
közjegyző helyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.
26. §— (1) Közj egyzőjelöltként kérelemre a területi
kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c)
egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
cl) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel
közjegyzőj elölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött. (2) 77 A 17. § (3) bekezdésének
rendelkezéseit a közjegyzőjelölt névjegyzékbe történő felvételénél is
alkalmazni kell.
27. §— Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara
névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)-c)
pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi
szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.
szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.
27/A. §— (1) A
közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes nyilvántartásába vétel iránti
eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a
közjegyzőjelölt, valamint a közjegyző
helyettes tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontj ában foglalt
körülmény vizsgálata során a 17/A. §, valamint a 22/A. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
28. §— A közj egyzőj elölt és a közjegyző helyettes
munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményére is
figyelemmel kell megállapítani.
29. § (1) 81 A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest
a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a
gyakorlati képzéséről gondoskodni.
(2)82 A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és
felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; a tanúsítvány
kivételével az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról
kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyzőnek az okiratra vezetett
ellenjegyzése szükséges.
(3)83 A
titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a
közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) pedig a
közjegyző helyettesre is irányadóak, azzal, hogy a közjegyző helyettes az ügy elintézéséből a 32-37. § szerinti
helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó
közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok.
(4)84 Ha a
közjegyző
a (2) bekezdés szerinti ellenjegyzésben tartósan akadályoztatva van, vagy az
ellenjegyzés a közjegyző halála vagy más ok miatt lehetetlenné válik, az
ellenjegyzést a közjegyző székhelye
szerinti területi kamara elnöksége által az ellenjegyzés teljesítésére
kirendelt közjegyző is teljesítheti. A kirendelt közjegyző az ellenjegyzést a
(2) bekezdésben meghatározott közjegyző (annak halála esetén jogutódai)
felelősségére és veszélyére teljesíti.
IV. fejezet
A közjegyzői irodák
30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a
székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy
természete vagy sürgőssége indokolja.
31. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy
több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat
fenn
(2) A
közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket
és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.
(3) Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.
3l/A.
§— (1) 86 A közjegyző egyénileg vagy
közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.
(2) A
közjegyzői iroda a közjegyzői tevékenység végzésének
elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező
szervezet.
(3)87
A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására,
működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére - e
törvényben foglalt eltérésekkel - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A közjegyzői iroda tagja a közjegyzői irodában őt megillető vagyoni
hányadot csak olyan személyre ruházhatja át, aki megfelel az e törvényben a
közjegyzői iroda tagjára előírt feltételeknek és a területi
kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta.
kamara elnökségétől az irodai tagság létesítésére az engedélyt megkapta.
(5)88
A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a
közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás
lefolytatása nélkül - egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.
31/B. §— (1) Közjegyzői irodát természetes személyek
alapíthatnak olyan módon, hogy a szavazati jog több mint 50%-át közjegyző tag
(e címben a továbbiakban: közjegyző tag), a (3) bekezdésben foglalt esetben a
közjegyző tagok együttesen gyakorolják, és vezető tisztségviselő is csak
közjegyző tag lehet.
(2)
Nem
lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző,
közjegyző helyettes és közjegyzőj elölt, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi
bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, a határozat jogerőre emelkedésétől
számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás
időpontjában a közjegyző, a közjegyző helyettes vagy a közjegyzőjelölt ellen
fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség
elbírálásáig fel kell függeszteni.
(3) Két vagy több közjegyző
csak akkor lehet ugyanannak a közjegyzői irodának a tagja, ha őket azonos
székhelyre nevezték ki.
(4) A közjegyző helyettes és a
közjegyzőjelölt csak az őt alkalmazó közjegyző tagságával működő jogi
személyiségű közjegyzői irodának lehet tagja.
(5) A nem közjegyző, közjegyző
helyettes vagy közjegyzőj elölt természetes személy akkor válhat közjegyzői
iroda tagjává, ha
a) magyar állampolgár,
a) magyar állampolgár,
b)— vele szemben nem áll fenn a 17. § (3)
bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény,
c)— az országgyűlési képviselők választásán
választható.
d)&
(6)93 A nem közjegyző, közjegyző
helyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy a közjegyzői irodai tagság
létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a területi
kamara elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények
fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzői irodai tagság
létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján -továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy
a közjegyzői irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem közjegyző,
közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőj elölt természetes személlyel szemben
fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
(7)94 A területi kamara elnöksége a
nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy
közjegyzői irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági
ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem
közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal
szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot
igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
(8)95 A (7) bekezdésben meghatározott
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem közjegyző,
közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben
fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
(9)96 A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége
a) a közjegyzői irodai tagság
engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a közjegyzői irodai tagság
engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői
irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig kezeli.
31/C.
§— (1) 98Közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe
bejegyzett iroda működhet. A közjegyzői iroda az előtársaságra vonatkozó
szabályok alapján nem kezdheti meg működését. (2) A közjegyzői iroda alapító okiratában meg
kell határozni
a) a közjegyzői iroda nevét és
székhelyét,
b)
a közjegyzői iroda tagjait nevük és lakóhelyük
feltüntetésével; a közjegyző tag esetében székhelyét és hivatali helyiségének
(a 30. §-a szerinti irodájának) címét is, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt
tag
esetében az őt alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét is,
c) az irodavezető közjegyző tag nevét és székhelyét, több irodavezető esetén az irodavezetés
és képviselet szabályait,
d) a tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját és
idejét,
e)
a szavazati jog terjedelmét és gyakorlásának módját,
f)
a taggyűlés és a megismételt
taggyűlés működésének szabályait, ideértve az összehívás módját, a
határozatképesség szabályait és a határozathozatal módját, a taggyűlésen kívüli
határozathozatal szabályait,
g) annak az értékhatárnak a megjelölését, amelytől
függően a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,
h)
az
eredmény felosztásának szabályait,
i)
a közjegyzői iroda megszűnése esetére a tagok közötti elszámolás
szabályait. (3) A közjegyzői iroda neve a következő lehet:
a) az egyetlen közjegyző tag neve és a „közjegyzői irodája” kifejezés,
b) több közjegyző tagságával
működő iroda esetén mindegyik közjegyző teljes neve, vagy mindegyik közjegyző
családi neve és a „közjegyzői iroda” kifejezés.
(4)99
A közjegyzői iroda székhelye egyben a központi ügyintézés
(döntéshozatal) helye. A közjegyzői iroda székhelyét a területi kamara
elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja.
31/D. §— (1) A közjegyzői iroda alapításához a
területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az
engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a
területi kamara elnökségéhez előterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzői
irodai tagság létesítése esetén is. (2)1 01 A
területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt két
hónapon belül megadja, ha
a) alapító okirata megfelel az
irányadó jogszabályoknak,
b) tagja megfelel a közjegyzői irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek.
(3)1 02 A
területi
kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az
alapító okiratban foglaltakat - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi az
alapító okiratban foglalt adatok valódiságát.
(4)1
03 A közjegyzői iroda köteles az alapítási
engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés
és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek, mint cégbíróságnak; a
közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön
létre.
(5) 104
Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a
közjegyzői iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély
kiadása vagy a közjegyzői irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási
engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a
cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti
eljárás lefolytatását.
31/E. §— (1) A közjegyzői iroda alapítása és működése
nem érinti a közjegyző (a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt) e törvény szerinti
jogállását, így a hivatás személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét,
valamint a fegyelmi és anyagi felelősségét sem
(2)
A
közjegyzői iroda vagy tagja (a tag ebben a minőségében) a
jogszolgáltató hatósági tevékenységet illetően (1. §) utasítást sem a
közjegyzőnek, sem a közjegyző helyettesnek, sem a közjegyzőjelöltnek nem adhat.
(3) A közjegyzői iroda üzletszerű
gazdasági tevékenységet csak a közjegyzői tevékenység elősegítésére folytathat.
(4)
A
közjegyzői iroda tagjának a közjegyzői
(közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti) minőségére tekintettel rendelkezésre
álló adatok csak a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára
használhatók
fel, az adatokhoz egyéb célból történő hozzáférés tilos.
31/F.
§— (1) A közjegyzői irodai
tagsági jogviszony megszűnik:
a)
a közjegyző tag szolgálatának megszűnésével,
kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,
b)
a tag halálával,
c)
a közjegyzői irodai tagsághoz e törvényben
előírt valamelyik követelmény megszűnésének bekövetkezésével,
d)
a tagot megillető vagyoni hányad átruházásával,
e)
a közjegyző tag rendes vagy rendkívüli
felmondásával,
f) a nem közjegyző tag kizárásával.
(2)
Ha
a közjegyző tag szolgálata nem hivatalvesztés fegyelmi
büntetés kiszabása miatt szűnik meg, és a közjegyző tag (ha a tagság a
közjegyzői szolgálatnak a közjegyző tag halála miatti megszűnésével szűnt meg,
akkor a közjegyző tag örököse) egyébként megfelel a nem közjegyző taggal
szemben támasztott követelményeknek, a tagság - kérelmére - a taggyűlés
határozatával nem közjegyzői tagságként fennmaradhat.
(3)
A
volt taggal (örökösével) - ha a tagsága nem az őt
megillető vagyoni hányad átruházásával szűnt meg - a tagsági jogviszony
megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megillető
vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony
megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.
(4) A közjegyzői iroda megszűnik
akkor is, ha
b)
az egyetlen közjegyző tag tagsági jogviszonya vagy közjegyzői szolgálata megszűnt,
továbbá ha a közjegyző tag (közjegyző tagok) szavazati joga nem több, mint 50%.
(5) 108
A közjegyzői iroda csak másik közjegyzői irodával egyesülhet, vagy
közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a
közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához mint átvevő közjegyzői irodához
csatlakozik. A közjegyzői iroda gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó
szervezetté nem alakulhat át. (6)1 09 A közjegyzői iroda
átalakulásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye szükséges.
V. fejezet
A közjegyző helyettesítése
32. § (1) 110 A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi
kamara elnöke helyettest rendel.
(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő
közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy
nyugalmazott bírót lehet kirendelni.
(3) A helyettes személyére a közjegyző, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége
tesz javaslatot.
33. §— A területi kamara elnöke a közjegyző által
javasolt személyt az egy naptári évben előforduló valamennyi távolléte esetére
előre állandó helyettesként rendelheti ki.
34. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha
a) a közjegyzői állás
megüresedett,
b) a közjegyzőt hivatalából
felfüggesztették,
c)
a közjegyző tartósan távol van
35. § A helyettesített közjegyző a helyettesítés
tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.
36. § (1) 112 A területi kamara elnöke a helyettes részére
a kirendeléséről okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát
is.
(2) 113 Az a
helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a területi kamara elnöke előtt
köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. § (2)
bekezdése szerinti felelősségbiztosítás fennállását is.
37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló
toldatot fűz.
(2) A közjegyzőre vonatkozó
rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.
(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzőtől díjazás,
a tartós helyettest a közjegyzői iroda tiszta bevétele illeti meg.
VI. fejezet A közjegyzői önkormányzat szervei A területi közjegyzői kamara
38. §— A területi közjegyzői kamara köztestület,
amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett
közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak.
A területi közjegyzői kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
39. §— Magyarország területén 5 területi kamara
működik:
a)— a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a
Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék, b)— a
Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a
Zalaegerszegi Törvényszék, cjUA a Miskolci Közjegyzői Kamara: a
Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék, d)— a Pécsi
Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi
Törvényszék,
e)— a Szegedi Közjegyzői
Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék illetékességi
területén
40. § A területi kamara székhelye a megnevezésében
szereplő város.
41. § A területi kamara jogai és feladatai
különösen:
a) megválasztja és visszahívja a
területi kamara elnökségét és elnökét,
b) meghatározza a kamarai
hozzájárulást,
c)
meghatározza a területi kamara éves
költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
cl) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít
a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről,
szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről, e)— megállapítja a
területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül
bemutatja a miniszternek, f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat
létre.
42. § (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer
tart ülést.
(2) Az ülést a tagok egyharmadának
kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon
belüli időpontra kell összehívni.
(3) A területi kamara ülését a
területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
43. § (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara
ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyző a területi kamara
ülésén nem vehet részt.
(2) A területi kamara üléséről
alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentő közjegyző,
közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
(3) A területi kamara tagja nem
vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját
személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés], a nála szolgálatot
teljesítő közjegyzőjelöltet vagy közjegyző helyettest, továbbá a vele közös
irodában működő közjegyzőt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés
megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni.
44. § (1) A területi kamara ülése akkor
határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van Ha a szervezeti és
működési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan
napirendi
javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(2) A
területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A területi közjegyzői kamara
elnöksége
45. § (1) 122 A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a
területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7
közjegyző, 3 közjegyző helyettes. Ha a területi
kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyző helyettes tagból áll
kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyző helyettes tagból áll
(2) A területi kamara elnökét és a
területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja.
(3) A megválasztáshoz a
szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az
érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a
szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell
dönteni.
46. § A területi elnökség a közjegyző tagjai közül
megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása
esetén helyettesíti.
47. § (1) 123 Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző
tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól. (2) Az elnök
megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.
48. § A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe
tartozik különösen az, hogy
a) felügyeletet gyakorol a
területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyző
helyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,
b) dönt a területi kamara
ülésének összehívásáról,
c) megválasztja a közjegyzői
fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait, cl) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző
ellen,
e)^
/)— közreműködik a közjegyzői állások
betöltésében,
g)~ javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara részére,
h)—jóváhagyja a
területi kamara elnökének intézkedését.
49. § A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:
aj— engedélyezi és
nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,
b) egyeztetést végez a felek és a
közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,
c)
intézi a panaszügyeket,
cl)
szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyző helyettesek gyakorlatát,
elkészíti a minősítésüket, e) ellátja a területi kamara
gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,
j)— gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb
munkáltatói jogokat az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,
g)IM
h)— megválasztja a
vizsgálóbiztosokat,
i)— meghatározza a közjegyzők helyettesítésének
rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós
helyettest, j)— kirendeli a közjegyző helyettest.
49/A.
§— (1) A területi elnökség
a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és
közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a
személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50
év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok
törléséről.
(2) A közjegyzők névjegyzéke a
következő adatokat tartalmazza:
aj— természetes
személyazonosító adatok,
b)ll6
c) székhely, illetékességi
terület,
cl)
az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése,
e) a jogi szakvizsga kelte, minősítése,
f) a kinevezést megelőző joggyakorlat,
g) a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai,
h) a közjegyzői
kinevezés napja,
i)
az eskütétel napja,
j) a hivatalba lépés időpontja,
k) az áthelyezés időpontja,
/)— a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, oka,
m)
rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja),
n)
a hivatalvizsgálatok időpontja,
o)
a fegyelmi büntetések,
#)— a közjegyző
aláírásmintája.
(3) A közjegyzők távollétéről
külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt
helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját.
(4) A közjegyzőjelöltek, illetőleg
a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában
foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:
a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok,
b) az első helyettesi kirendelés,
az eskütétel időpontja,
c) a minősítés eredménye, cl) a fegyelmi büntetések,
e)
az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,
f) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja,
gj— a közjegyző helyettes aláírásmintája.
(5) 140 A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles
a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara
pedig a közjegyzői irodát a következő adattartalommal
hivatalból nyilvántartásba venni:
hivatalból nyilvántartásba venni:
a)
a közjegyzői iroda neve,
b)
a közjegyzői iroda székhelye,
c) a közjegyzői iroda tagjainak
adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, székhelye), cl) az alapítási
engedély megadásának időpontja,
e) a cégjegyzékbe történő
bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
f) a nyilvántartásba történő
bejegyzés időpontja,
g) a nyilvántartásból történő törlés
időpontja.
(6) A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli
a kamarai névjegyzékből, ha
a)
a
közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
b)— magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az
országgyűlési képviselők választásán már nem választható, c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás
gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta, cl)— vele szemben a 17. § (3)
bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,
e)
a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy
alkalmatlanná nyilvánították,
f)
a névjegyzékbe történő
bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem
szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban
összeférhetetlenségi ok keletkezett,
g)— a területi elnökség megállapítja, hogy a
névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. §-a (3) bekezdésének/)
és g) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn, h) a közjegyző működésének vizsgálata során a
területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a
jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának
(7) A közjegyző, a közjegyzőj elölt és a közjegyző helyettes az (5) bekezdés a)-g)
pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi
elnökségnek
(8)1
44Ha a közjegyzői iroda a (2)
bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok
közlése iránt megkeresi a közjegyzői iroda bejegyzését végző cégbíróságot.
49/B.
§— A Magyar Országos
Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyző helyettest és a közjegyzőjelöltet
külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.
49/C. §— (1) A területi kamara a közjegyzőkről és
közjegyzőhelyettesekről vezetett nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglalt
adatait - a h) és i) pontban foglaltak kivételével - a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara részére átadja, amely az adatokat a külön törvény
rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. A (2) bekezdésben foglalt
adatoknak a területi kamara nyilvántartásából történő törlését követően azokat
haladéktalanul törölni kell a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
nyilvántartásából.
(2) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a közjegyző és a közjegyző
helyettes családi és utóneve, születési neve,
b) a közjegyző székhelye,
illetékességi területe,
c) a közjegyzői kinevezés napja, cl) a hivatalba lépés
időpontja,
e)
az áthelyezés időpontja,
f) a közjegyző szolgálati
viszonya szünetelésének vagy felfüggesztésének ténye,
g) a közjegyző helyettest
alkalmazó közjegyző neve, székhelye, h) a közjegyző bélyegzőjének szövege, sorszáma,
i) a bélyegző és a hivatali
elektronikus aláírás tanúsítvány érvényességének kezdete és lejárta,
/)— a közjegyző és a
közjegyző helyettes aláírásmintája.
(3) A területi kamara a közjegyző
tevékenységének ellenőrzése során a tényállás megállapítása céljából jogosult a
közjegyző adatigényléséről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási
nyilvántartásokból adatot
igényelni.
50. § (1) A területi elnökség a szükséghez képest,
de legalább havonta egyszer tart ülést. (2) A területi elnökség
ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
51. § (1) 148A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és
legalább az elnökségi tagok fele jelen van.
(2) A területi elnökség a
határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata
dönt.
(3)
A
közjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a
közjegyző tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön
kívül 5 közjegyző részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyző
helyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt.
52. § (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét,
gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről
és végrehajtásáról.
(2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.
(2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara
53. § (1) 149 A Magyar Országos
Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák
alkotják
(2)1
50 Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb
önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. Az országos
kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba. (3) Az országos kamara székhelye: Budapest.
54. § (1) 151 Az országos kamara jogai
és feladatai különösen
a) jogszabályokat kezdeményez, és
közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,
b) meghatározza a területi kamarák
anyagi hozzájárulását,
c) meghatározza az országos kamara
éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót, cl) szociális és
jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,
e)— központi nyilvántartásokat
hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a
zálogjogi nyilvántartást,
f) ellátja a közjegyzők
képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
g) egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a
területi kamarák közötti vitás ügyekben, h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben, i)
statisztikai adatszolgáltatást végez,
j)— működteti a
közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat, k)— nyilvántartást
vezet a jogerős fegyelmi határozatokról, /)— pénz, értéktárgy és
értékpapír bizalmi őrzésére, vagy a letétkezelésre vonatkozó szabályok
megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk
legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,
m)— e törvényben vagy más jogszabályban
hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére
kötelezi a közjegyzőt,
«,)— a területi kamara tagjai részére
szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez,
oj— kiállítja és
nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok
tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11.
tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont],
/>,)— vezeti az elektronikus letéti tárat.
(2)1
60 Az országos kamara a feladatainak ellátása körében
jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minősülő adatok kezelésére és
nyilvántartására.
(3) 161Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban
az eljárást elektronikus úton történő írásbeli kapcsolattartással nem lehet
lefolytatni.
55. § Az országos kamara iránymutatást ad ki
különösen:
a)— a közjegyzők, közjegyző helyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási
szabályairól,
b) a közjegyzői önkormányzatok
működéséről,
c)
a közjegyzői közös irodák működésének
feltételeiről,
cl) a közjegyzői nyilvántartásokról,
e) a statisztikai adatszolgáltatásról,
f) a közjegyzői díjszabás
alkalmazásáról,
g) a közjegyző őrzésében levő
pénz, értéktárgy és értékpapír kezeléséről és nyilvántartásáról,
h) a közjegyzők
működésének vizsgálatáról,
i) a közjegyzőjelöltek és
közjegyzőhelyettesek szakmai képzéséről, foglalkoztatásáról és anyagi
ösztönzéséről,
jjlM a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel
szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről, &j— a
közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott
tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának
és bevonásának részletes eljárási
szabályairól.
56. § Az országos kamara szervei:
a) a választmány,
b) az elnökség (a továbbiakban:
országos elnökség),
c) az elnök (a továbbiakban:
országos elnök),
cl) a számvizsgálók.
57. § (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara
által választott, területi
kamaránként 4-4 közjegyzőből és egy-egy közjegyző
helyettesből, valamint a területi kamarák elnökeiből
áll.
áll.
(2)1
65 A választmány közjegyző tagjainak megbízatása
négy, a közjegyző helyettes tagoké két évre szól.
58. § (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ. (2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget.
59. § A választmány szakbizottságokat hozhat
létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt és
közjegyzőhelyettest felkérhet.
60. § (1) A választmány ülését az országos elnök
évente legalább egyszer köteles összehívni.
(2) Legalább 7 választmányi tag
írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni.
(3) Az ülés helyszínét az
országos elnök határozza meg.
61. § (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv
részére nincs fenntartva.
(2) A választmány a határozatait
szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök
szavazata dönt.
(3) A választmány akkor
határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag - közöttük 7
közjegyző - jelen van
(4) Egyszerű vagy sürgős ügyben az
országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet
el.
62. § (1) 166 Az országos elnökség intézi azokat az
ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja
a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. (2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza;
határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség
esetén az országos elnök szavazata dönt.
63. § Az országos elnök
aj— képviseli az országos kamarát, annak
választmányát és elnökségét,
b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik
előkészítéséről és végrehajtásáról,
c)
irányítja az országos kamara gazdálkodását,
cl) önállóan intézi azokat az
ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek; az ilyen intézkedéséről a
választmányt, illetőleg az országos elnökséget a soron következő ülésen köteles
tájékoztatni.
64. § (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyző
helyettest számvizsgálóvá választ.
(2) A számvizsgálók feladata az
országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési
beszámolójának ellenőrzése.
(3) A számvizsgálók a
megállapításaikról tájékoztatják a választmányt.
65. § (1) Az országos kamara szervezeti és működési szabályzatot készít,
amelyben rögzíti saját szervezetét, működési rendjét és gazdálkodását, a
területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggő
jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.
jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.
(2)1
68 Az országos kamara köteles az iránymutatását,
továbbá a szervezeti és működési szabályzatát a meghozatalától számított 30
napon belül bemutatni a miniszternek.
66. § (1) 169 Ha az iránymutatás, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat,
továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, a miniszter -
határidő kitűzésével - felhívja az önkormányzati
szervet a jogszabálysértés megszüntetésére.
szervet a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2)1
70 Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat
köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül annak megfelelően az
iránymutatást, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy
egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3)171 Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn
belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a
vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv
ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani
és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a törvényszék
hatáskörébe tartozik
(4)172A
miniszter által indított perben fél lehet az az
önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(5)173 Ha a bíróság a (3) bekezdés
alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
a) az iránymutatást, szervezeti és
működési szabályzatot, illetőleg az önkormányzati szerv határozatát
megsemmisítheti,
b) a törvényes működés
helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő önkormányzati
szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok
összehívását,
c)
a jogszabálysértő önkormányzati szerv működését
felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost
rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.
(6)1
74 A
felügyelőbiztos
köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetőleg az
önkormányzati szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. Ha a
területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a működés törvényességét
helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni. (7)1 75
Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem
viselhet. (8)1 76 A felügyelőbiztos a
tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a
minisztert. (9)1 77 A felügyelőbiztos díjazását és
költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli.
Egyéb rendelkezések
67. §— Az elnöki, az
elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj
állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a
területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő
költségeket.
68. § (1) A területi kamara és az országos kamara
az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetőt alkalmazhat.
(2) Az ügyvezető közjegyző,
közjegyző helyettes vagy nyugalmazott közjegyző lehet
(3) Az ügyvezető a feladatait az
elnök utasítása szerint látja el.
VII. fejezet A közjegyzők működésének felügyelete
69. § (1)179
(2)1 80 A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi
(2)1 80 A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi
elj árást kezdeményezhet.
(3) A közjegyzők ügyvitelének,
hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi
elnökség feladata.
(4) A területi elnökség a közjegyző
hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként
megvizsgálja a közjegyző működését.
(5) 181 A törvényszék elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének
vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.
69/A. §— (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.
69/A. §— (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.
(2) A területi elnökség a vizsgálat
keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait
megtekintheti, azokról másolatot készíthet.
(3) A közjegyző köteles a
vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában
foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.
(4) A területi elnökség a vizsgálat
eredményét határozattal állapítja meg.
(5) Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg,
hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban
szereplő kötelezettségeit
a) felhívja a közjegyzőt a
jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi
bíróság elnökénél.
(6) Az (5)
bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben
fellebbezésnek nincs helye.
VIII. fejezet Fegyelmi felelősség
Fegyelmi vétség
70. §— Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyző helyettes
vagy az a közjegyzőjelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont
személy),
a) aki e törvényben vagy más
jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja,
illetve
b) akinek vétkes magatartása a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik - annak súlyára való
tekintettel -, vagy egyébként alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének
csorbítására.
71. §— Ha az eljárás alá vont személy vétkessége
enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár
következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés
kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezhető.
kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezhető.
Fegyelmi büntetések
72. §— (1) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható
fegyelmi büntetések a következők:
a)
figyelmeztetés,
b)
írásbeli megrovás,
c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
d)
pénzbírság,
e) határozott időre szóló
hivatalból való felfüggesztés,
f) hivatalvesztés.
(2) A
fegyelmi vétséget elkövető közjegyző helyettessel és
közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
d) pénzbírság,
e) törlés a kamarai
névjegyzékből.
73. §lSíí (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más
fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel
szemben kétmillió forintig, közjegyzőhelyettessel és
közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.
közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.
(2) Pénzbírság kiszabásánál
figyelembe kell venni az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyait. A
pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont
személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.
(3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi
bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi,
illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.
(4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyző a felfüggesztés tartama
alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati
viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban
létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn
74. § (1) 187 A fegyelmi büntetés kiszabásánál
figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a
kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a
gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
(2)1 88 A
fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány
nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a
rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet.
Elévülés
75. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzői fegyelmi
bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja
meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
Eljáró szervek
76. § (1) 189 Az eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit
a közjegyzői fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el. (2) 190
Fegyelmi bíróság a törvényszéken és a Kúrián működik. (3)1 91 A
fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság
jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.
77. § (1) 192 A területi elnökség a területi kamara tagjai
közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a törvényszékhez 6 közjegyzőt, a Kúriához 2
közjegyzőt választ fegyelmi bírónak. (2)1 93 A területi elnökség a
kamara tagjai közül 3 évre a törvényszéki fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt
választ vizsgálóbiztosnak. (3)1 94 Fegyelmi bírónak és
vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves
közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok.
78. § (1) 195 A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a törvényszék elnöke,
illetőleg a Kúria elnöke nevezi ki. (2) A fegyelmi bíróság
elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítésű
tagok sorából.
79. §— A fegyelmi bíróság tagjai és a
vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a törvényszék elnöke előtt a 21. §
(2) bekezdés szerint esküt tesznek. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről
és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében
szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől
függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.
80. § (1) 197 Az eljárás alá vont személyek fegyelmi
ügyeiben elsőfokon a törvényszéknek, másodfokon a Kúriának a közjegyzői
fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.
(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző.
(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos
végezheti.
81. §— Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el
a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
ennek jogerős befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt
elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,
b) az a közjegyző, akire nézve a 4.
§-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,
c)
az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása
szükségessé válhat,
d) az eljárás alá vont személy
képviselője,
e)
a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként,
f) a fegyelmi
bíró
vizsgálóbiztosként,
g)199 aki a 69/A. § szerinti vizsgálat lefolytatásában
részt vett.
82. § (1) 200Ha olyan körülmény merül
fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetőleg a
fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a
fegyelmi eljárás
alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Ezenkívül joga van a fegyelmi tanács egy tagját az ok megjelölése nélkül kifogásolni.
alá vont személy elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Ezenkívül joga van a fegyelmi tanács egy tagját az ok megjelölése nélkül kifogásolni.
(2) Az
elfogultságról a fegyelmi tanács határoz.
(3)2
01Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a
Kúria jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.
83. §— (1) 203 A
fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket a miniszter, a szolgálati
érdeket a vizsgálóbiztos képviseli.
(2)2
04 Ha a miniszter és a vizsgálóbiztos
nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb
adatait is figyelembe véve bírálja el. (3)2 05 A fegyelmi tanács a határozathozatal
előtt a miniszter képviselőjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az
iratokat kézbesíti.
84. § (1) 206 A fegyelmi eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van képviseletre.
(2) A képviseletet közjegyző, közjegyző helyettes vagy ügyvéd láthatja el.
A fegyelmi eljárás megindítása
85. §— Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a
törvényszék elnöke, illetőleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi
bíróság elnökénél.
86. § (1) 208 A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi
tanács elnöke haladéktalanul közli, és kijelöli az ügyben eljáró
vizsgálóbiztost.
(2) A fegyelmi tanács határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.
(3)209 Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot
rendel el.
(4)210Egyszerű ügyben a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve -
azonnal tárgyalást tűz ki vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §).2
11
87. § A fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.
Fegyelmi vizsgálat
88. §— A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt
vizsgálóbiztos folytatja le.
89.
§ (1)213 A vizsgálóbiztos köteles a tényállás
megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében
meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt és - szükség esetén - a
tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást
végezhet Az eljárási cselekményről köteles jegyzőkönyvet felvenni.
(2)2
14 Ha a fegyelmi elj árás alá vont személy a
meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez az elj árás
lefolytatását nem akadályozza.
90. § (1) 215 A vizsgálóbiztos az eljárása eredményéről írásban jelentést készít a
fegyelmi tanács részére, és ezt a miniszternek is megküldi.
(2)2 16 A fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet.
(2)2 16 A fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet.
Az elsőfokú fegyelmi tanács
eljárása
91. § A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a
következő intézkedések valamelyikét teszi meg:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli
el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b) kitűzi a fegyelmi tárgyalást,
c) tárgyalás mellőzésével
fegyelmi intézkedést hoz,
d) az eljárást megszünteti.
92. § (1) 217A tárgyalásra a fegyelmi
eljárás alá vont személyt és a képviselőjét meg kell idézni, a miniszter
képviselőjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell.
(2)2 18Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.
(2)2 18Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.
(3)2
19A fegyelmi eljárás alá vont személy kérheti, hogy a tárgyaláson a képviselőjén kívül
a bizalmát élvező - legfeljebb 3 - közjegyző legyen jelen
93. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a
tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és
kihirdeti a határozatokat.
(2) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró teendőit a közjegyzők közül választott fegyelmi bíró látja el.
(2) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró teendőit a közjegyzők közül választott fegyelmi bíró látja el.
94. § (1) 220 A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás
megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke
meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont
személyt.
személyt.
(2)2
21 A bizonyítási eljárás során a
fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és
szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett
jegyzőkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel,
kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat.
(3)2
22 A fegyelmi eljárás alá vont személy és
képviselője, valamint a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője a
bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést
intézhet.
(4)2
23 A
bizonyítási
eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, a miniszter képviselője,
majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül a
fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.
Fegyelmi határozat
95.
§ A fegyelmi tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyítási
eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg.
Határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegeléséből
nyert meggyőződése alapján hozza meg.
96. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen
történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) Elsőként az előadó bíró
szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.
(4) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács legalább 4 tagjának
ilyen értelmű szavazata szükséges.
97. § (1) 224 A fegyelmi tanács határozata a fegyelmi eljárás alá vont személyt a
fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek nyilvánítja, és dönt az eljárási
költség viseléséről.
(2)2
25 Ha a határozatban az eljárás alá
vont személy vétkességét mondják ki, és a fegyelmi bíróság nem mellőzi a
fegyelmi büntetés kiszabását (71. §), a határozatnak a fegyelmi büntetést is
tartalmaznia kell.
98. § (1) 226 A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell
hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a
miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos részére
kézbesíteni kell.
kézbesíteni kell.
(2) A
fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai
írják alá.
Jegyzőkönyv
99. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni; ez a
résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.
(2) A tanácskozásról és a
szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban, az iratok között
kell őrizni.
(3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács
elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
Fellebbezés
100. § (1) 227 A törvényszék fegyelmi tanácsának
határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter
képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Kúrián működő
közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).
közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).
(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon
belül kell az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a
fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés halasztó hatályú.
(4) Az elsőfokú fegyelmi tanács a
fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait a
másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszti.
A másodfokú fegyelmi tanács
eljárása
101. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke
megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, és határidőben
nyújtották-e be.
(2) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálj a el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tűz.
(3)2 28 A tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbező előadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekű fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.
(2) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálj a el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tűz.
(3)2 28 A tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbező előadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekű fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú
fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
102. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a
tárgyalás befejezése után kihirdeti.
(2) Ha az eljárás hiánya nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú
fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot
új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a
fellebbezések keretei között az ügy érdemében határoz. Határozata jogerős. (4)2 29 A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi
eljárás alá vont személy számára kedvezőbb döntést akkor is hozhat, ha nem
fellebbezett az elsőfokú határozat vagy annak bármely rendelkezése ellen
(5) A másodfokú fegyelmi eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait
megfelelően alkalmazni kell.
Fegyelmi intézkedés
103. § (1) 230 Egyszerű ügyben vagy ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a terhére
rótt cselekményben a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács
tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi
büntetés kiszabható.
(3) 231 Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat
kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi
intézkedés hatályát veszti, és az első fokú
fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.
fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.
Felfüggesztés
104. § 232 (1) Az első fokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként az eljárás
alá vont személyt szolgálatából felfüggeszti, ha
a) a büntetőeljárás során az
eljárás alá vont személyt letartóztatták,
b) az eljárás alá vont személy
ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt
eljárás indult.
(2)2
34 A felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és
a miniszter képviselője indítványt tehet.
(3)2 35 Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről
hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá
vont személy, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője a másodfokú fegyelmi
tanácshoz fellebbezhet; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(4) A felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személyre a munkaviszony,
szolgálati viszony, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony
létesítésének és vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik.
A büntetőeljárással
kapcsolatos rendelkezések
105. § (1) A fegyelmi bíróságot bűncselekmény alapos
gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(3)2 36 A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a törvényszék elnökét értesíti. Az
(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(3)2 36 A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a törvényszék elnökét értesíti. Az
eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi
elnökség, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője
részére.
Új eljárás kezdeményezése
106. § (1) 237 A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a törvényszék elnöke,
a területi elnökség, vagy az eljárás alá vont személy új eljárást
kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra,
illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új
elj árásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.
illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új
elj árásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.
(2)2
38 Új eljárás
kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak a közjegyző életében
és csak az elévülési időn belül van helye.
Költség
107. § (1) A fegyelmi eljárás költségét az állam
előlegezi.
(2)2 39 Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy részben megtéríteni.
(2)2 39 Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy részben megtéríteni.
A fegyelmi büntetés
nyilvántartása
108. § (1) 240 A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát
megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzői
Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól
nyilvántartást vezet.
nyilvántartást vezet.
(2) A
jogerős fegyelmi büntetést a közjegyzők, a közjegyzőjelöltek,
illetőleg a közjegyző helyettesek névjegyzékében fel kell tüntetni.
A fegyelmi büntetés törlése
109. § (1) A fegyelmi büntetés akkor törölhető, ha a
kiszabása óta figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 5 év
eltelt.
(2)2 41 A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az első
(2)2 41 A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az első
fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt,
és erről a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti.
Alkalmatlanság
110. §— (1) 243 A területi elnökség javaslatára a miniszter a 17.
§ (3) bekezdésének f) és g) pontjában említett körülmények
fennállása esetén felszólítja a közjegyzőt, hogy meghatározott idő alatt
mondjon
le közjegyzői szolgálatáról.
le közjegyzői szolgálatáról.
(2) 244 Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, a miniszter értesíti az első
fokú fegyelmi bíróságot. Az első fokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás
szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a
közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.
közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.
(3) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi
határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú
eljárásnak
(4)2 45A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén a miniszternek az (1)-(2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.
(4)2 45A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén a miniszternek az (1)-(2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.