A közjegyzőkről - l.


Hatály: 2014.I.1.
1991. évi XLI. törvény 



a közjegyzőkről 


ELSÓ RÉSZ 

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 

I. fejezet 

Általános szabályok 

Általános elvek

1. § 2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak
(2)3 A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
(3)  A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.
(4)  A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. (5)4
2.  § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
3.  § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik amely jogszabályba ütközik vagy
jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik a közjegyző a közreműködését megtagadja.
4.  § A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.
5.  §- (1) A közjegyző a közreműködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki
a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.
(2)6 A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye szerinti törvényszéktől. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon kívül helyezi és a közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
6.      § A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.
7.      §^ (1) 8 A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet keresőtevékenységként. A közjegyző e kereső tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének.

(2)  A közjegyző nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.
(3)  A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a)      a választottbírói tevékenység,
b)      a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített kuratóriumi tagság és tisztségviselés, c)- külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység, d)— a közjegyzői kamarában végzett tevékenység.
(4) A közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldány tervezetet.
8.      § A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
9.      § (1)12A közjegyzőt - ha törvény kivételt nem tesz - az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.
(2) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
10.  § (1) A közjegyző - a közjegyzői működése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.
(2)13 A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább ötvenmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.
(3)14 A Magyar Országos Közjegyzői Kamara választmányának felhatalmazása alapján a közjegyző javára és érdekében a felelősségbiztosítás kötelező értékéig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg a felelősségbiztosítást; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére ebben az esetben is a közjegyző jogosult.
11. § A közjegyző a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.
11/A. §— (1) 16 A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:
a)     bejegyzés a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekből, kivéve, ha a törlésre a közjegyzői fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerős határozata alapján kerül sor,
b)     a közjegyzői iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c)      felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból - kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).
(2)  A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minősül a közjegyzőj elölt, a közjegyző helyettes, illetőleg az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyző, valamint a közjegyzői iroda tagja és volt
tagja.
(3)17 A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be.
(4)18 A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.
(5)19
(6)     20 A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni.
(7)  A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és
adatszolgáltatásra kötelezheti.
(8)     21 Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb tizenöt napon belül kell kibocsátania.
(9) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a)     a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerű aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,
b)     a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c)      közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét, d)— szükség esetén a közjegyzői iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(10)23
A közjegyző illetékességi területe
12.  § (1) A közjegyző illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik.
(2) A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.
(3)24 Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság.25 (4) A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.
(5)26 A közjegyzői szolgáltatások zavartalanságának és megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a miniszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének beszerzését követően évente felülvizsgálja a közjegyzői állások számát és székhelyét.
A közjegyzői önkormányzat
13.  § A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
a)     a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban területi kamara),
b)     a területi kamara elnöksége,
c)      a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
14.  § (1) 27 Az önkormányzati szervek jogi személyek.
(2) 28 A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.
15.  § (1) A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét. Közreműködik a közjegyzőkre
vonatkozó jogszabályok előkészítésében
(2)  A közjegyzői önkormányzat működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.
(3)  A közjegyző és a közjegyző helyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható.
15/A. § 29 A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.




Navigáció:

 Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közjegyzőkről - fejezetek választása oldalra