IV. Fejezet
A hatóság
döntései
Határozat és végzés
71. § (1) 352A hatóság - az (5) és (6)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az
eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.
(2)3 53Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy
(2)3 53Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy
a) az ügyfelet megilleti a
kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést,
b) ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a
hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3)354
(4) A
(2) bekezdésben szabályozott esetekben a megszerzett
jogot rá kell vezetni a kérelemre, továbbá - kérelemre - annak az ügyfél
birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére
másolatot kell kiadni.
(5)3
55 A
hatóság
mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott
jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott
mértékre történő emelésére irányul.
(6)3
56 A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha
jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre
irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az
ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen
gyakorolja.
(7)3
57 Ha a technikai lehetőségek adottak, a hatóság
papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozza meg döntését.
72. § (1) 358 A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg -
tartalmaznia kell
a) az eljáró hatóság megnevezését,
az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél
által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
c)
az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) 359 a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának
helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági
felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését
és állásfoglalása rendelkező részét,
dc)360 az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
dc)360 az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
rr)
az eljárási költség megállapítását, ha arról a
hatóság nem külön dönt,
ss)
az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
ha arról a hatóság nem külön dönt,
df)361
a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes
teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési
kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlékfizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való
megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
dg)
a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési
illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló
tájékoztatást,
e) az indokolásban
yy)
a megállapított tényállást és az annak alapjául
elfogadott bizonyítékokat,
zz)
az ügyfél által felajánlott, de mellőzött
bizonyítást és a mellőzés indokait,
aaa)a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott
határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet
játszó szempontokat és tényeket,
bbb)a szakhatósági állásfoglalás indokolását,
ee)— az ügyintézési határidő túllépése esetén az
ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást,
hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb
résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. §
alkalmazásának van helye,
ej)
azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
eg)
a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő
utalást,
J) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör
gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a
nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának
aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.
(2)3
63 A végzésnek - ha jogszabály további
követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában,
d) pont da), dj) és dg) alpontjában, e) pont ec),
ej) és eg) alpontjában,^ és g) pontjában meghatározott
tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1)
bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee)
alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.
(3) A 22. § (4) bekezdése szerinti,
ideiglenes intézkedésről szóló végzés indokolásában ismertetni kell az
ideiglenes intézkedés szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket és
körülményeket,
valamint a felmerült költséget, feltéve, hogy a költség megtérítésére az ideiglenesen intézkedő hatóság igényt tart.
valamint a felmerült költséget, feltéve, hogy a költség megtérítésére az ideiglenesen intézkedő hatóság igényt tart.
(4) 364 Indokolást és jogorvoslatról való
tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha
a) a hatóság a kérelemnek teljes
egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az
ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy
b) az kizárólag valamely eljárási
cselekmény időpontját határozza meg.
(5) 365 Az
egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből
mellőzhető az indokolás.
(6)3 66 Az indokolás mellőzhető, ha az
késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos
kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés
meghozatalától számított tíz napon belül meg kell küldeni az
indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az
indokolás kézbesítésének napjától kell számítani.
73. §— (1) A döntés csak olyan védett adatot
tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az,
akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe
vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.
A döntést úgy kell megszövegezni, hogy abból ne legyen levonható következtetés
annak a személynek a kilétére vonatkozóan, akinek a természetes személyazonosító
adatai és lakcíme zárt kezelését rendelték el.
(2)368 A döntést külön okiratban kell megszövegezni,
jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön okiratban
kell megszövegezni a döntést, ha azt kézbesítés útján vagy elektronikus úton közlik, vagy
ha a szóban közölt döntés kézbesítését az ügyfél kéri.
(3)369 Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés,
illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező
részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és
a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult
az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat
elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.
(4)370A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az
ügyiratra feljegyzett döntésben a 72. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,^
pont da), dc)-dg) alpontjában és g) pontjában foglalt
adatokat, ezeken kívül azokat a 72. § (1) bekezdés szerinti adatokat kell
szerepeltetni, amelyek az iratból nem tűnnek ki.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a
hatóság a döntését az erre a célra rendszeresített formátumban, a jogszabályban
meghatározott adattartalommal adja ki.
A hatósági
döntések jogereje—
73/A. §— (1) A hatóság
első fokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye,
vagy
d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését
helybenhagyta.
(2) A
fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés
visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés
a) az első fokú döntés közlésekor,
ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott
a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott
lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a
fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a
fellebbezésről vagy
visszavonja
fellebbezését.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az első fokú döntés, valamint a
másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az első fokú döntés a másodfokú döntés
közlésével válik jogerőssé.
(5)
A
fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság
önállóan fellebbezhető első fokú végzése vagy a határozata a fellebbezési
eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé.
(6) Az első fokú döntés
fellebbezéssel nem érintett rendelkezései az (1)-(5) bekezdésben
meghatározottak szerint jogerőssé válnak, ha
a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése
ellen,
b)
jogszabály így rendelkezik arra tekintettel, hogy
kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az
ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott
rendelkezésekre.
74. §— (1) Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő
teljesítést is megállapíthat.
(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében
annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség
teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban
együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok
lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan
nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó
szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére
és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
(3)3 74 A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy
a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból
igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság
elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet,
egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.
(4) A
hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a
jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.
(5)3
75 Jogszabály a fizetési
kedvezmény nyújtására a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket
állapíthat meg, továbbá a feltételek meghatározásával rendelkezhet a
kötelezettség mérséklésének és elengedésének lehetőségéről.
Az egyezség jóváhagyása
75. §—(1) Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet
eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget,
feltéve, hogy az
a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
b) nem sérti a közérdeket, mások
jogát vagy jogos érdekét, valamint
c)
kiterjed a teljesítési határidőre
és az eljárási költség viselésére.
(2)377
Hatósági szerződés
76. § (1) 378 Ha jogszabály lehetővé teszi, az elsőfokú hatóság
a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös
rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel
hatósági szerződést köthet.
hatósági szerződést köthet.
(2) Hatósági szerződés csak
írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés
megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat.
(2a) 379 A hatósági szerződés tartalmazza
(2a) 379 A hatósági szerződés tartalmazza
a)
a szerződő felek személyét azonosító és a szerződés
teljesítéséhez szükséges adatokat,
b)
a szerződés tárgyát,
c) a felek közötti kapcsolattartás módját,
d)
a felmondási okokat,
e) a szerződésszegésnek minősülő
magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, valamint
f) ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének
gyakoriságát és rendjét.
(3) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget
vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne
kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját
szerződésszegése
esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés 77. § (2) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének
esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés 77. § (2) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének
(4)3 80 Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell
beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a
szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe
történő foglalásával köthető meg.
(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés
megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A
hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.
(6) Jogszabály előírhatja, hogy a
szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő hatóság felügyeleti szervének
hozzájárulása. A hozzájárulást az eljáró hatóság szerzi be.
(7) A hatósági ügynek szerződéssel
való lezárására a 33. §-ban megállapított ügyintézési határidő irányadó.
77. § (1) 381Az ügy szempontjából
jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények
lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél
kezdeményezheti.
(2) 382 Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság a hatósági
ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel
érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege,
valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a
végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.
valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a
végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.
(3)
Ha
a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti,
az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén - a
szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási
ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
(4) Az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a hatósági szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre
vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A döntés közlése és
nyilvános közzététele
78. §2^2 (1) a határozatot közölni
kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít
meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más
hatósággal vagy
állami szervvel.
állami szervvel.
(2)3
84 A végzést azzal kell közölni, akire nézve az
rendelkezést tartalmaz, valamint azzal, akinek az jogát vagy jogos érdekét
érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel. A hatóság
az
ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad
ki másolatot a vele nem közölt végzésről.
(3) Ha
jogszabály úgy rendelkezik, hogy a döntést csak az
ügyiratra kell feljegyezni, azt nem kell közölni az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott személlyel. Ilyen esetben a hatóság kérelemre külön illeték vagy díj
felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről.
(4)3 85 A hatóság a döntését a 28/A. § (1) bekezdésében
meghatározott módon közölheti. A 71. § (7) bekezdése szerinti esetben a hatóság
a nem elektronikusan kézbesítendő iratokat az elektronikus döntésről készített hiteles
papír alapú másolatként kézbesíti.
(5) A hatóság a döntést hivatalos
iratként kézbesíti. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan
fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv
ezt előzetesen
kérte vagy ehhez hozzájárult.
kérte vagy ehhez hozzájárult.
(6)386Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is lehet közölni az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott személlyel. A közlés tényét és időpontját az iratra
fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott személy kérelmére a szóban közölt döntést tíz napon
belül írásban meg kell küldeni a számára.
(7)387 Ha a hatóság a döntést
elektronikus úton közölte, és az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy a
döntés átvételét öt napon belül nem igazolja vissza, a hatóság másik írásbeli
formában közli vele a döntést. Ilyen esetben a döntés
közlésének napja a második közlés napja. Törvény vagy kormányrendelet ettől
eltérően állapíthatja meg a döntés elektronikus úton való közlésének
szabályait.
(8)3 88 Ha az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott személy rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló
elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét megadta, a hatóság
rövid szöveges üzenetben, telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztathatja
a döntéshozatal tényéről, és arról, hogy a döntés öt napon belül átvehető a
hatóság hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben Személyes átvétel esetén a közlés tényét és időpontját az
iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel aláíratni. Ha az (1) és
(2) bekezdésben meghatározott személy a döntést határidőn belül nem veszi át, a
hatóság haladéktalanul írásban megküldi részére a döntést.
(9) 389
Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral
fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése alapján a döntést nem az e
törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a
döntést tíz napon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja.
döntést tíz napon belül írásban is meg kell küldeni. A döntés közlésének napja ilyen esetben a második közlés napja.
(10) A döntés közlésének napja az a
nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy a (8) bekezdésben meghatározott
módon átadták. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését
követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
78/A.
§— Az ügyfelet kérelmére a
hatóság - az iratok megküldéséről, közzétételéről való gondoskodással
egyidejűleg - elektronikus levélben tájékoztatja391 a) - a 39/A. § alapján
hozott végzés kivételével - a vele nem közlendő végzések, valamint b)392
a neki postai úton megküldendő, illetve hirdetményi úton közzéteendő iratok
szövegéről.
79. § (1) Ha a postai úton történő kézbesítés
azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a
küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek kell tekinteni.
kézbesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha
az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza,
az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második
megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(3)3
93 A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a
(2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat
megküldésével tíz napon belül értesíti az ügyfelet.
(4)3
94 a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési
vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de
legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül
terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés
alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni,
ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
(5)
Nem
természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő
kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem
szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére
irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem
vehette át a hivatalos iratot.
(6)
A
kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve
körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba
hiányát valószínűsítik. Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a 67. § rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(7) A kérelmet az a hatóság
bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta.
(8)3
95 A hatósági kézbesítő által történő kézbesítésre az
e §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
79/A.
§— (1) Elektronikus
kapcsolattartás esetén az elektronikus nyilatkozat az alábbiak szerint
kézbesítettnek minősül, feltéve, hogy a kézbesítésére biztonságos kézbesítési
szolgáltatás útján kerül sor:
a) ha a kézbesítési szolgáltató a
nyilatkozat kézhezvételét igazolja vissza, az átvétel napján,
b) ha a kézbesítési szolgáltató azt
igazolja vissza, hogy a nyilatkozat átvételét a címzett megtagadta, az átvétel
megtagadásának napján, vagy
c)
ha a kézbesítési szolgáltató azt igazolja vissza,
hogy a nyilatkozatot a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a
második értesítést követő ötödik munkanapon
(2)
Az
ügyfélnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy
az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése
az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is
kizárja.
(3) A biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő kézbesítési megoldásokkal
jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési
vélelem e megoldásoknál nem alkalmazható.
80. §— (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő
közlésnek van helye, feltéve, hogy398
a)
az ügyfél lakcíme,
illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel
érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat-
és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem
járt eredménnyel,
b) a jogutód nem ismert,
c)
az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési
meghatalmazottat, vagy
d) a hirdetményi kézbesítésen kívül
igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazása elháríthatatlan akadályba
ütközik, vagy alkalmazásuk előre eredménytelennek mutatkozik.
(2)3 99 A hirdetmény tartalmazza
(2)3 99 A hirdetmény tartalmazza
a) a kifüggesztés napját,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) az ügyfél nevét és utolsó
ismert lakcímét, illetőleg székhelyét, továbbá
e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése
meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál
átveheti.
(3)4 00 Hirdetményi úton történő közlésnek van helye a hatásterületen élő és a 15. §
(5) bekezdésében meghatározott szervezetek esetén, ideértve, ha az ügyfelek
körét vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani, továbbá
abban az esetben, ha a 28/D. § alapján törvény vagy kormányrendelet hirdetményi
úton való kapcsolattartást ír elő. Ilyen esetben a hirdetmény tartalmazza:
a)
a kifüggesztés napját,
b)
az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d)
a kérelmező ügyfél nevét (megnevezését),
e)
az ügy jellegétől függő hatásterületet,
f) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, amely a hatóságnál
megtekinthető, valamint
g) a jogorvoslat lehetőségéről és benyújtásának határidejéről való tájékoztatást.
(4) A
hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára és az ügyfél
lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a
jogellenes magatartás elkövetésének helye szerinti, valamint a hatásterületen
lévő önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a központi rendszeren és
a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni,
ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában
a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. Ha a
hatóság kijelölés alapján jár el, a hirdetményt a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező, valamint a kijelölés alapján eljáró hatóság is kifüggeszti
és közzéteszi.
(5)4 01 A hirdetmény hatóság
hirdetőtábláján való kifüggesztésének és elektronikus tájékoztatásra szolgáló
honlapján való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie. A hirdetményi
közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság
hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Hirdetményi közlés
esetén a hirdetmény hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztésének és levételének
napját az iraton meg kell jelölni, az internetes honlapon történő közzététel
idejét pedig visszakereshető módon dokumentálni kell.
(6) Ha a hirdetményi úton történő közlés feltételei már nem
állnak fenn, a hatóság haladéktalanul gondoskodik a hirdetmény eltávolításáról,
és a kapcsolattartás általános szabályai szerint felveszi a kapcsolatot az
ügyféllel.
80/A.
§— (1) A hatóság közzéteszi
azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított
határozatot, amelyet
a) állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e
tevékenységével kapcsolatban hozott,
b) közérdekű keresetindítással
meg lehet támadni,
c)
olyan ügyben hozott, amelyben jogszabály alapján a
hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
használati jogosultja ügyfélnek minősült, d)403 amelyben több
mint ötven ügyfél vagy ötnél több, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott
szervezet vesz részt,
e) korlátozottan rendelkezésre
álló természeti erőforrás elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott,
f) olyan ügyben hozott, amelyben az
ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított,
g) személyek széles vagy pontosan
meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető
helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében
hozott, h) a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi
okból hozott,
i) jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó
vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott, vagy j) törvény
rendelkezése szerint nyilvánosan közzé kell tenni.
(2) A hatóság a határozatot a
hirdetményi közlés szabályai szerint teszi közzé azzal, hogy a hirdetményben a
határozat rendelkező részének és indokolásának kivonata vagy indokolásának
kivonata is
közzétehető. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság a személyes adatokat a 69/A. § (2) bekezdésének megfelelően megismerhetetlenné teszi.
közzétehető. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság a személyes adatokat a 69/A. § (2) bekezdésének megfelelően megismerhetetlenné teszi.
81.
§— (1) Az ügyfél köteles az
első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás
előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha
a) magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik,
b) képviselőt nem nevezett
meg, és
c)
elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
(2)4 05 A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az
eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye,
és azokat az ügyfél részére továbbítsa; e tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló
és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell
tekinteni, hogy az a meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon
minősül az ügyféllel közöltnek.
(3) Ha a 80. § (1) bekezdés a)-c) pontja
szerint hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, és a döntés az ügyfél számára
kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a
döntés
közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki. A kézbesítési ügygondnok gondoskodik az ügyfél tartózkodási helyének megállapításáról és a döntés kézbesítéséről.
közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki. A kézbesítési ügygondnok gondoskodik az ügyfél tartózkodási helyének megállapításáról és a döntés kézbesítéséről.
(4) 406 Ha a kézbesítési ügygondnok eljárása nem járt sikerrel, a döntést azon a
napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a
kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak
bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított tizenötödik napon.
bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított tizenötödik napon.
(5) Sikeres kézbesítés esetén a
kézbesítési ügygondnok a sikeres kézbesítés napjáról és az ügyfél tartózkodási
helyéről haladéktalanul értesíti az őt kirendelő hatóságot.
A döntés
kijavítása és kiegészítése—
81/A. §— (1) 409
Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a
hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha
az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a
költségviselési kötelezettségre. (2) A kijavítást a hatóság a) a döntés
eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő
feljegyzéssel,
b) a hibás döntés bevonása mellett
a döntés kicserélésével vagy
c)
kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) 410 A kijavítást közölni kell azzal,
akivel a kijavítandó döntést közölték.
81/B.
§— (1) Ha döntésből j
ogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez
tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.
(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha
a) a döntés jogerőre
emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy
b) az jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogot sértene.
(3) A kiegészítést a hatóság
a) önálló kiegészítő döntéssel és - lehetőség szerint - e ténynek a döntés
eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével vagy
b) a hiányos döntés bevonása
mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a
döntés kicserélésével teljesíti.
(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan
jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
(5) 412 A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - fejezetek választása oldalra