IV. Fejezet HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Az adókötelezettség,
az adó alanya
35. §— (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi
területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a
továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a
vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre
irányuló tevékenysége.
Az állandó
és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység78
37. §— (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési
tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott
székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét
részben
vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2)80
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az
önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem
rendelkező vállalkozó
a)
építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást
tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett
tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181
napot,
b)
bármely - az a)
pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából
közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat
illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
(3)81
Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a
természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat
illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés
megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű
iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.
Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott
ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót,
akkor azt - eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott
önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési
tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes
bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az
önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő
év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával
egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó
eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.
Az adókötelezettség
keletkezése és megszűnése
38. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával
keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel
végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az
irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó
alapja
39. §— (1) 83 Állandó jelleggel végzett
iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az
eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az
alvállalkozói
teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
(2)84
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy
külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját -
a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak
kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének
naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak
számít.
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az
adó alapjának egyszerűsített meghatározása85
39/A.
§— (1) 87 A 39. § (1) bekezdésétől eltérően
a)— a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban:
átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő)
vállalkozó,
b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy
nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál
rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a
tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8
millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2),
illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5)
bekezdésre - is megállapíthatja.
(2) 89Az (1) bekezdés a) pontja
szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege,
azzal, hogy az adó
alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó
árbevételének 80 százaléka.
(4)90 Ha az adóévben a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem
munkaviszony létesítése miatt szűnik meg vagy az (1) bekezdés b) pontjában
említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 8 millió forintot meghaladó
nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 39. § (1)
bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában
említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy
veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja
meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés
alkalmazásával is megállapíthatja.
(5)91 Az
adó
alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az
erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására
előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
|^39/B. §— (1) Az
egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját -
a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - az
egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
1^(2) A kisvállalati adó
hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy
a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának
20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
£j=(3) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó
vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) -
kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó,
meg nem változtatható - döntése esetén az adó adóévi alapja - a 39. § (1)
bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és
telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó
vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév
egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel,
akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az
adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
fj=>
(4) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választja
és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben
[J=
a) 12 hónap, akkor adóját évente
két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik
hónapjának 15. napjáig,
Xp> b) 12 hónapnál rövidebb, akkor
adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló
adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15.
napjáig lefizeti meg.
[j= (5) A kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel - a
41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a
(6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint
adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti
adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
£^(6) A (3) bekezdés szerinti
adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás az önkormányzati adóhatóság
által rendszeresített nyomtatványon adóbevallást nyújt be, ha
[jpa)
a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló
adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik, a megszűnés hónapjának utolsó napját
követő 15 napon belül,
X^
b) a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre
ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózók tételes
adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye. Ekkor a
kisadózó vállalkozásnak az adóévi adókötelezettségre jutó és a ténylegesen
megfizetett adó összegéről, annak különbözetéről az adóévet követő év január
15-ig kell bevallást benyújtania, a különbözet ekkortól igényelhető vissza.
X^>
(7) A vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással
egyidejűleg:
[J= a) a
kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság
időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a
különbözet előjele pozitív), illetve visszaigényelheti (ha a különbözet
előjele negatív),
Xj^b)
a 41. § (3) és (6) bekezdések alkalmazásával adóelőleget is bevall, feltéve,
hogy az adóelőleg bevallásának - a 41. § (4) bekezdésének figyelembe vételével
- helye van.
1^(8) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti
adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a
kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját
megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról adóbevallást nyújt be az
önkormányzati adóhatósághoz.
[J=(9) A (3) bekezdés szerinti
adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság
által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a
kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított
15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A
bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak
minősül.
|^>
(10) Az adó alapjának az (1)-(2) bekezdés szerinti
megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5)
bekezdése szerint kell megtenni.
[J=(11) Ha a vállalkozó az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az
adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti
adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári
év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint
kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt
feltételek egyébként fennállnak.
£j= (12) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül,
akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a (2) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1)
bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén
feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
|^(13) Ha a vállalkozó az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
X^a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló
bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság
megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig
terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban
szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra
számított összegű adóelőleget az
előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban
bevallani, azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési
időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
X^b) az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig
köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a
tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti
vissza.
£j= (14) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó
hatálya alól kikerül, akkor
£j=a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással
egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő
adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra
(e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a
bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított
összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési
időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell adóelőleget
bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be
adóelőleget.
£j= b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s
ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő
adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
Az önkormányzat
által nyújtható adómentesség, adókedvezmény93
39/C. §— (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3)
bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt
megállapítani a vállalkozó számára.
(2) Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg,
akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján
számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem
haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az
adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió
Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. (3) Az adómentesség,
adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi - a (2) bekezdésben
foglaltaknak megfelelő - vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
A foglalkoztatás növeléséhez
kapcsolódó adóalap-mentesség95
39/D.
§— (1) A 39. § (1) bekezdés
szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított
adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés
hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi
létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió
forint/fő összeggel.
(2)97 Nem vehető igénybe az
adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás
igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a
Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele
új munkahely létesítése.
(3)
Az
átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi
Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve
kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi
átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell
hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám
állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról
és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő
vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.
(4)
Az
adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély
vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem
minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak
nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén
az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd
vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben
szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet
megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd
vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított
összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók
végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással
létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes
vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött
vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az
egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi
létszámát kell tekinteni.
(5) Az adóalap-mentesség az adóévet
követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(6)
Ha
az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi
létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot
meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe
vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot
meg kell növelni.
A szabályozott
ingatlanbefektetési társaság adómentessége98
39/E. §— (1) Mentes az adó alól a szabályozott
ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.)
szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e §
vonatkozásában: társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott
ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában:
elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti
proj ekttársasága.
(2)
Ha az elővállalkozást az
állami adóhatóság anélkül törli az elővállalkozások nyilvántartásából, hogy
társaságként nyilvántartásba venné, akkor az elővállalkozás és annak
projekttársasága az (1) bekezdés szerinti
mentesség figyelmen kívül hagyásával számított, az elővállalkozásként való
működés időszakára eső adó kétszeresét köteles az önkormányzati adóhatóságnak
bevallani és megfizetni.
(3)
Ha az elővállalkozás
projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban
fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a
projekttársaság (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával
számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság
megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása
benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni.
Az adó mértéke
40.
§— (1) Állandó jelleggel
végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa
a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,
b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,
c) 2000. évtől az adóalap 2%-a.
(2)1
01 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési
tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
(3)
A
székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz
az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a
(4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű
tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4)
Az
ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely,
illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás
szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve
telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok
arányában vonható le.