A Tb. törvény végrehajtásról


Hatály: 2013.I.1



195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1.  §- (1) 2 Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a)      a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b)      a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
(2) 3A Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában meghatározott személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér a járulékalap.
2. § (1)4
(2)-(4)5
(5)6 (6)7
(7) 8 Amennyiben a pénztártag a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és erről a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában a biztosítási jogviszony, illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik jogviszonyában sem áll fenn.
2/A. t
3.       §— Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
4.       § (1) 11 Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem
állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
(2)12 Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
(3)13
(4) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
(5)14 A Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
4/A. §— (1) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ [Tbj. 24. § (2) bek] figyelembevételével kell megállapítani.
(2)  Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
(3)  A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(4)  A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(5)17 A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
(6)18 A biztosítás szünetelése alatt - a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján - kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.
4/B. §—A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette.
4/C. §—
5. § (1)21
(2) 22 A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.
5/A. §— (1) 24 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.
(2)25 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(3)26 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról - az ellátásban részesülő személy nevének, TAJ-számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével - az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP-et, a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(4)27 Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a jogerős határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és az OEP közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező jogerős határozatok közül az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás
benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a jogerős határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
(5)28 Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv és az állami adóhatóság - a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően - a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
5/B. §^
5/C. §— (1) 31 A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, a nyugdíjj árulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(2)32 A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(3) Ha a saját jogú nyugdíjas a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.
5/D. § (1)33 A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a)     pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulék alaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b)     a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetve árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján telj esí tik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével a NAV, mint állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolják el.
(2) 34 A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti járulékfizetés szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrend tagjának tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
(3)-(4)35
(5)36(6)37 5/E. §25
5/F. §22 Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.
5/G.§^(1)41
(2) A Tbj. 25/A. § c) pontja alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a hivatásos állomány tagjai esetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát kell érteni.
6. §«
6/A. §— (1) A Tbj. 29/A. § (3)-(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetést vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles a járulékalapjának a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglalt körülmények miatti csökkentését igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(2) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.
6/B. §—
6/C. §— A Tbj. 30/A. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a)      a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét b)      a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt kell figyelembe venni.
7.  § (1)46A Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra
kötelezett.
(2)47 Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj . 31. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.
7/A. §— (1) 49 A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(2)50 Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjj árulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
(3)51 Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem A naptári évi összeghatár megállapításánál - a naptári éven belül - az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
(4)52 Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az Art. 30. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.
(5)53 7/B. §— 7/C. §—
8.  § (1) 56 A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy -
kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében
[Tbj. 34. §-ának (5) bek] a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes.
(2) 57 A Tbj. 34. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a megállapodást más javára kötik a kedvezményezettre - irányadó öregségi nyugdíj korhatár - figyelemmel a korkedvezményre is - betöltése után kerülhet sor.
(3)58 Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogosult.
(4)59 A Tbj. 34. §-ának (10) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány.
8/A. §— A megállapodás alapján megfizetett járulékot - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni61
aj ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás), illetőleg
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe,
c)— abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolj a, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező j ogviszonyban állt.
9.  §— (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles egészségügyi szolgáltatási j árulékot fizetni.
(2)64
9/A. §—
9/B. §^
9/C. §— A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott elj árás során felhasználható minden olyan közokirat és telj es bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely
a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.
10.     §— 10/A. §^ 11.     §—
12.      § (1)71 (2)72 13.      §^
13/A. §— (1)75 (2)76
14.      §^
15.      §^
16.  §— (1) A (2) bekezdésben nem említett esetben a külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos - a jövedelem megszerzésének
napját megelőző hónap 15. napján érvényes - devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az
MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.
17.  §— (1)81A Tbj. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
(2) Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
17/A. §^
18.  §— (1) 84 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint
illetékes állami adóhatósághoz
a)— a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját, b)— az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját, c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt jogosítványt) kiadó szerv megnevezését. (2) Az egyéni vállalkozó, ha
a)      a Tbj. 4. §-ánakj9 pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő
b)  legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a megszüntetésétől számított, c)— közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetőleg a vállalkozói
tevékenység kezdetét követő
15 napon belül az (1) bekezdésben említett igazgatási szervnél bejelentést tesz.
19.      §— 19/A. §^ 20.  §— 20/A. §5!
21.  §22(1)-(5)93 (6)94 A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP - a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel - közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervvel. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az OEP-pel és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.
2 l/A. §—
21/B. §—
21/C. §— (1) 98 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - a helyi önkormányzati kör kivételével - az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal mint kifizetőhely esetén az OEP-nél igényelheti.
(2)99 Az elszámolást az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok mint kifizetőhelyek esetén az OEP részére kell megküldeni. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 8 napon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(3)100 A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi szerveinek adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó - a
külön jogszabályban meghatározott - szabályok szerint történik.
(4)1 01 A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
22. § (1) 102 A Magyar Államkincstár területi szerve a Tbj. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nek jelenti be. Az adatok átadásának módjáról a Magyar
Államkincstár az OEP-pel köt megállapodást.
|^(2) 103 A települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek jelenti be.
(3)1 04 A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésében említett személyeket az OEP-nek jelenti be.
(4)1 05 A Tbj . 16 § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek teljesíti.
(5) 106 A NAV az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(6)1 07 A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról az ONYF és az OEP megállapodást köt.
(7)1 08 A z (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített programmal, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. A Tbj. 44/A. § (10) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón az OEP által rendszeresített programmal, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(8)1 09 Az OEP a nyilvántartása szerint taj-számmal rendelkező személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, taj-számáról, valamint azok változásáról adatot szolgáltat az ONYF-nek Az adatok átadásának módjáról az OEP és az ONYF megállapodást köt.
(9)110 Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról a NAV és az OEP megállapodást köt.
(10) 111 Az OEP a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
23. §1 12 (1) A 24-27/B. § rendelkezéseit
a)     a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21 -i 574/72/EGK tanácsi rendelet, az 1408/7 1/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet,
b)     a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
[a továbbiakban a) és b) pont együtt: koordinációs rendeletek] és
c)  a Magyar Köztársaság által kötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására irányuló eljárásban kell alkalmazni.
(2) A 26-27/B. § alkalmazásában
a)     munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy,
b)     munkaviszony: az a) pont szerinti személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,
c)      munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoztatója,
d)     önálló vállalkozó: a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.
24. § 113 (1) 114 A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató - az OEP által
erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
a)      munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b)      a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c)115 a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatj a,
d)     a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e)      a kiküldetés tervezett időtartama.
(2) A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy
a)       a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,
b)       a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
c)        a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
d)       a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
e)        a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
f)    a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
g)   Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és
h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
(3) A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
a)     külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
b)     egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.
25. §1 16 (1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.
(2) Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha
a)       a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
b)       a 24. § (3) bekezdés a) pontjában említett nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy a 24. § (3) bekezdés b) pontjában említett belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte
a 25 százalékot.
(3)  A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában - akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).
(4)  A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt telj esí tettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató

a)      legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
b)      a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
(5) Nem kell a j elentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.
(6) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha
a)117 a foglalkoztató
k)      a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság,
l)               a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
m)    a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint -
más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat, vagy
b)  a munkavállaló
ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napi biztosítással,
bb)— kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
be) korábban ugyanabban az államban volt - a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben - a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
bel) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.
26. §— (1) 120 Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban
(a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes
egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
fojilL a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi j egyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c)  annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
cl) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
(2)1 22 A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja. (3)1 23 Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez - az (1) bekezdés b) pontja szerint - hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.
27. §— (1)1 25 Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs
rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes
egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek - az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon - az alábbi adatokat szolgáltatja:
a)     természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b)     a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
cjlM a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
cl) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.
(3)  Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha
ajl21 a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
b) az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.
(4)1 28 Ha a munkavállaló a koordinációs rendeletek hatálya alá tarozik, a (3) bekezdés akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.
27/A. §— (1)130 Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről - az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül - hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.
(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.
(3)  Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.
(4)  Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.
(5)1 31 Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
(6) 132 Ha az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hivatalból megállapítj a, hogy a magyar j og alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem telj esülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
27/B. §— (1) A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó az OEP-től kérheti.
(2) A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha
a)     a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot,
b)     kivétel megállapítása hiányában a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy
c)      olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
28. § (1) 134 Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3-4. §-ok felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezései 1997. december 13-án lépnek hatályba azzal, hogy a biztosítás 1997. december 12-ét követő időtartamra vonatkozó elbírálásánál e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a felhasználási szerződés megkötésére az említett időpontot megelőzően került sor. (3)135
(4)  E rendelet szabályait az 1997. évi LXXIV törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében nem kell alkalmazni.
(5)  A Tbj. alkalmazásában a gyermekgondozási segély összege alatt a 10/1982. (IV 16.) MT rendelet alapján folyósított gyermekgondozási segély esetén a jövedelempótlékkal növelt összeget kell érteni. (6)1 36A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁH (FÁKISZ) számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézmények vonatkozásában a TÁH-ok (FÁKISZ) teljesítik.
29. §— (1) 138 A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a
megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a
foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjj árulék
megfizetését. Az előterj esztett kérelemben közölni kell
a)— a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), pénzforgalmi számlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b)   a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen
időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c)  személyekként mely "tól-ig" terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
cl) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(2)  Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával.
(3)  A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.
(4)     140 H a a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A
járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént.
30. §— A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm rendelet
módosításáról szóló 107/2010. (IV 9.) Korm rendelettel megállapított
a)      5/G. § (2) bekezdése a munkavállaló választása szerint 2010. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható,
b)      23-27/B. §-t a 2010. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
30/A. §— A 19/A. §-ban foglaltaktól eltérően az egyik pénztárból a másik pénztárba átlépett vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. január 1-je és 2010. december 3 1-e közötti bevallási időszakra tévesen az átadó pénztárhoz benyújtott bevallásokat és beérkezett befizetéseket az átadó pénztár feldolgozza, és azt a tag egyéni számláján kimutatja. A tagsági jogviszony megszűnését követően könyvelt tagi követelés összegét a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával történt egyeztetést követően az átlépés szabályai szerint átutalja a pénztártag aktuális
pénztárába, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A rendezésről a pénztár - az adatátadás módjáról kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően - értesíti az állami adóhatóságot.
30/B. §— (1) Az állami adóhatóság a Tbj. 51. § (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben foglalt adategyeztetés eredménye alapján a 2011. április 30-ig beérkezett - a 2007. január 1. és 2010. szeptember 30. közötti bevallási időszakokra vonatkozó tagdíj, tagdíj-kiegészítésekre vonatkozó - foglalkoztatói helyesbítéseket (önellenőrzés, adózói javítás) 2011. május 31-ig átadja az érintett magánnyugdíjpénztár részére, annak érdekében, hogy a tagok könyveletlen befizetései előírásra kerüljenek.
(2)  A magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdésben foglalt adatátadás, valamint a rendelkezésére álló adatok (pl. az állami adóhatóság korábbi adatközlése) alapján a függő tételek azonosítását elvégzi, és a tagi követelés összegét a tag egyéni számláján az Mpt. 24. § (11) bekezdés szerinti átadás időpontjáig nyilvántartásba veszi (jóváírja).
(3)  Az állami adóhatóság a Tbj. 51. § (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben foglalt adategyeztetést a 2011. április 30-a után beérkezett foglalkoztatói helyesbítések (önellenőrzés, adózói javítás) esetén kizárólag a magánnyugdíjpénztári tagok vonatkozásában végzi el.
31. §— Ez a rendelet a 23-27/B. §-ban
a)      a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet II. címének a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet III. címének az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet 1. és 2. cikkének és
b)      a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1  Megállapította: 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
2  Számozását módosította: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 6. § (1) a).
3  Beiktatta: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 8. § (1).
4  Hatályon kívül helyezte: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 8. § b). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.
5  Hatályon kívül helyezte: 297/2010. (XII 23.) Korm. rendelet 13. § b). Hatálytalan: 2010. XII 23-tól. Hatályon kívül helyezte továbbá: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § a).
6  Hatályon kívül helyezte: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 15. § (1) b). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
7  Hatályon kívül helyezte: 328/2006. (XII 23.) Korm. rendelet 7. § (2) c). Hatálytalan: 2007. IV. 1-től.
8  Beiktatta: 114/2005. (VI 27.) Korm. rendelet 1. §. Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § a).
9  Hatályon kívül helyezte: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
10   Megállapította: 294/2002. (XII 27.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
11    Megállapította: 294/2002. (XII 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.
12   Megállapította: 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 331/2009. (XII 29.) Korm. rendelet 6. § (1) a).
13   Hatályon kívül helyezte: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 17. § (3) a). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
14   Megállapította: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.
15   Hatályon kívül helyezte: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 7. § a). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
16   Megállapította: 259/2001. (XII 19.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2002. I. 1-től. Lásd még: ugyane rendelet 10. § (3)-(4).
17   Módosította: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 8. § (2) a).
18   Beiktatta: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
19   Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
20   Hatályon kívül helyezte: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 17. § (3) b). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
21   Hatályon kívül helyezte: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 8. § b). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.
22   Számozását módosította: 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §.
23   Beiktatta: 221/1998. (XII 30.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Először az 1999. január hónapra vonatkozó járulékfizetések vonatkozásában kell alkalmazni.
24
Módosította: 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. § (1) a).
25   Megállapította: 202/1999. (XII 26.) Korm. rendelet 4. § (1). Módosította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 17. § (3) c), 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 8. § (2) b), 182/2009. (IX. 10.) Korm.
rendelet 124. §, 273/2010. (XII 9.) Korm. rendelet 87. § (2), 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § b).
26   Beiktatta: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 3. §. Módosította: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 8. § (2) c), 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §, 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § c).
27   Megállapította: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
28   Beiktatta: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.
29   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § a). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
30   Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
31   Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § c).
32   Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § d).
33   Megállapította: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 87. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.
34   Megállapította: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2001. I. 1-től.
35   Hatályon kívül helyezte: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
36   Hatályon kívül helyezte: 331/2009. (XII 29.) Korm. rendelet 6. § (2) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
37   Hatályon kívül helyezte: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
38   Hatályon kívül helyezte: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 7. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 324/2011. (XII 28.) Korm. rendelet 4. §.
39   Beiktatta: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
40   Megállapította: 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
41   Hatályon kívül helyezte: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § f). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
42   Hatályon kívül helyezte: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 7. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
43   Megállapította: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
44   Hatályon kívül helyezte: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § g). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
45   Megállapította: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
46   Módosította: 159/2006. (VII 27.) Korm. rendelet 18. § (1).
47   Módosította: 159/2006. (VII 27.) Korm. rendelet 18. § (1).
48   Beiktatta: 221/1998. (XII 30.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Először az 1999. január hónapra vonatkozó járulékfizetések vonatkozásában kell alkalmazni.
49   Módosította: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 10. § (1) b), 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 13. § (1) a), 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § b).
50   Módosította: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § b).
51   Módosította: 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 13. § (1) b).
52   A második mondat szövegét megállapította: 202/1999. (XII 26.) Korm. rendelet 6. §. Módosította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 17. § (2) e).
53   Hatályon kívül helyezte: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 11. § h). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
54   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § c). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
55
Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
56   Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § e), 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 6. § (1) b), 60/2012. (III 30.) Korm. rendelet 5.
§.
57   Beiktatta: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 3. § (2). Módosította: 259/2001. (XII 19.) Korm. rendelet 10. § (1) a).
58   Megállapította: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § f).
59   Beiktatta: 331/2009. (XII 29.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
60   Beiktatta: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 4. §. Módosította: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § e).
61   Módosította: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 15. § (1) b).
62   Beiktatta: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.
63   Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.
64   Hatályon kívül helyezte: 331/2009. (XII 29.) Korm. rendelet 6. § (2) b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
65   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § f). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
66   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § g). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
67   Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
68   Hatályon kívül helyezte: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 7. § f). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
69   Hatályon kívül helyezte: 202/1999. (XII 26.) Korm. rendelet 19. § (1) b). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.
70   Hatályon kívül helyezte: 64/1998. (III 31.) Korm. rendelet 26. § (2). Hatálytalan: 1998. VII 1-től.
71   Hatályon kívül helyezte: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 8. § b). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.
72   Hatályon kívül helyezte: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 15. § (1) b). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.
73   Hatályon kívül helyezte: 28/2007. (II 28.) Korm. rendelet 10. § (3) b). Hatálytalan: 2007. IV. 1-től.
74   Megállapította: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.
75   Hatályon kívül helyezte: 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 13. § (1) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.
76   Hatályon kívül helyezte: 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
77   Hatályon kívül helyezte: 159/2006. (VII 27.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
78   Hatályon kívül helyezte: 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 13. § (1) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.
79   Megállapította: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
80   Megállapította: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.
81   Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 124. §.
82   Hatályon kívül helyezte: 159/2006. (VII 27.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.
83   Megállapította: 202/1999. (XII 26.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.
84   A felvezető rész szövegét megállapította: 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 8. §. Módosította: 159/2006. (VII 27.) Korm. rendelet 18. § (2) a), 331/2009. (XII 29.) Korm. rendelet 6. § (1) e).
85   Megállapította: 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.
86   Módosította: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 15. § (1) a).
87   Módosította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 17. § (2) g).
88   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § h). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
89   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § i). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
90   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § j). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
91   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § k). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
92   Megállapította: 328/2006. (XII 23.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Lásd még: ugyane rendelet 7. § (3).
93   Hatályon kívül helyezte: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 7. § k). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
94   Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (4). Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § j).
95   Hatályon kívül helyezte: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 7. § l). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
96   Hatályon kívül helyezte: 354/2011. (XII 30.) Korm. rendelet 3. § l). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
97   Beiktatta: 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 16. §. Számozását módosította: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 13. §.
98   Megállapította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
99   Megállapította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 5. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
100   Módosította: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 15. § (1) a), 113/2011. (VII 7.) Korm. rendelet 8. §.
101    Beiktatta: 258/2003. (XII 24.) Korm. rendelet 11. §. Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § k).
102   Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 16. § (1). Módosította: 113/2011. (VII 7.) Korm. rendelet 8. §.
103   Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 16. § (1). Módosította: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 8. § (2) f), 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §, 334/2010. (XII 27.) Korm.
rendelet 10. § l), 174/2012. (VII 26.) Korm. rendelet 13. §.
104
Megállapította: 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § m).
105  Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 16. § (1). Módosította: 333/2008. (XII 30.) Korm. rendelet 8. § (2) f), 332/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 9. §, 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet
10. § l).
106  Megállapította: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 7. § (1). Módosította: 331/2007. (XII 13.) Korm. rendelet 1. § 20., 273/2010. (XII 9.) Korm. rendelet 87. § (2).
107  Megállapította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 16. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.
108  Megállapította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
109  Megállapította: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
110   Beiktatta: 259/2001. (XII 19.) Korm. rendelet 9. § (3). Módosította: 262/2005. (XII 14.) Korm. rendelet 15. § (1) a), 273/2010. (XII 9.) Korm. rendelet 87. § (2).
111     Megállapította: 328/2004. (XII 11.) Korm. rendelet 7. § (2). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §, 124. §.
112   Megállapította: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
113   Megállapította: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
114   Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § n).
115   Módosította: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 6. § (2) a).
116  Megállapította: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
117  Megállapította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
118     Módosította: 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § o).
119     Megállapította: 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §. Hatályos: 2010. V. 1-től.
120    Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § p).
121     Módosította: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 6. § (2) b).
122    Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § q).
123    Beiktatta: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
124    Megállapította: 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
125    Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § r).
126    Módosította: 266/2011. (XII 13.) Korm. rendelet 6. § (2) c).
127    Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § s).
128    Beiktatta: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.
129    Beiktatta: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
130    Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § t).
131     Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § u).
132    Módosította: 334/2010. (XII 27.) Korm. rendelet 10. § v).
133    Beiktatta: 107/2010. (IV 9.) Korm. rendelet 6. §. Hatályos: 2010. V 1-től.
134    A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V 8.) Korm. rendelet 1. § 1315. Hatálytalan: 2008. V 16-tól.
135    Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V 8.) Korm. rendelet 1. § 1315. Hatálytalan: 2008. V 16-tól.
136    Megállapította: 64/1998. (III 31.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 1998. III 31-től. Az ugyane rendelet 26. § (3) bekezdése szerinti, ugyanezt a jogszabályhelyet érintő módosítást nem vehettük
figyelembe. Módosítva: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (6) alapján.
137    Beiktatta: 221/1998. (XII 30.) Korm. rendelet 23. §. Hatályos: 1999. I. 1-től. Először az 1999. január hónapra vonatkozó járulékfizetések vonatkozásában kell alkalmazni.
138    Módosítva: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 10. § (1) b) alapján. Módosította: 366/2007. (XII 23.) Korm. rendelet 17. § (2) j).
Módosította: 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §.
A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 208/2000. (XII 11.) Korm. rendelet 10. § (1) b). Hatálytalan: 2001. I. 1-től.
Beiktatta: 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. V. 1-től.
Beiktatta: 297/2010. (XII 23.) Korm. rendelet 10. § (2). Hatályos: 2010. XII 23-tól.
Beiktatta: 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2011. V. 31-én 20.00 órától.
Beiktatta: 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2010. V 1-től.