III. Fejezet
A TÁRSADAL OMBIZTOSÍTÁS ELLÁ
TÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSUL TAK
A biztosítottak
5. § (1) E törvény alapján biztosított72
a)— a munkaviszonyban
(ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati
jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati
jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői
jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási
jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos
állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai
szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban:
munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy
részmunkaidőben történik,
b)— a szövetkezet tagja - ide nem értve az
iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,
vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
c) a tanulószerződés alapján
szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d)— az álláskeresési támogatásban részesülő
személy,
e) a kiegészítő tevékenységet
folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet
folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g)— a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni
vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben
meghatározott77 közérdekű önkéntes tevékenységet végző
személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát,
illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h)— az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi
személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a
saját jogú nyugdíjast,
i)— a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó
nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen
legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet
közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család
kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen - ide nem értve
a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az
özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíj
korhatárt betöltötte.
(2)80 Az (1) bekezdés g) pontjában
foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző
személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek
szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó
szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak
nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője,
továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott
tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője
(tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot
képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g)
pontjában említett összeget.
(3)81 Biztosított az a természetes személy is, aki a
munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a
szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény
hatálya alá tartozik.
6. § (1) 82 A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a
társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
(2) Az a személy, aki az 5. §
(1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében
meghatározott jogviszonyban áll és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti
ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra j ogosult.
7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény
eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak
megszűnéséig áll fenn. (2)83
8.
§— Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa)— a fizetés nélküli szabadság idejére
terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély
vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy ab) a fizetés nélküli
szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik
igénybe,
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
c)
a munkavégzési
(szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a
munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint
átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj),
táppénzfizetés történt,
cl) az előzetes letartóztatás,
szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt
vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá,
ha az elítéltet utóbb a bíróság j ogerősen felmentette,
e) az ügyvéd, a közjegyző, a
szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
f) az egyéni vállalkozói tevékenység
szünetelésének ideje alatt.
9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy
biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában
és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a
biztosítási
kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában
és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. § (1) bekezdésében
említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha
a)—
táppénzben,
baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
b) gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben
az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon
biztosított volt.88
10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:89
a)— az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való
bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
b)— ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a
kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi
jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén
e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.
(2) A
társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a)— a gazdasági társaság, az egyesülés, a
szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a
tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak
megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás
napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b)— egyéb esetben a társas vállalkozásnál
létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony
létrejötte napjától annak megszűnése napjáig
tart.
(3)94
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
a) az őstermelői igazolványban
feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba
vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
c)
az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában
meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a
biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn Megszűnik a
biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból
vagy a közös őstermelésből.
11. § A biztosítás nem terjed ki:
a)— külföldi állam Magyarországra akkreditált
diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú
tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú
háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet
tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő
külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az
alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam
társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi
szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös
háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed
rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
b)— a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett
külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik
állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha
a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül
sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés
ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés
befejezésétől számítva három év nem telt el;
c)— az európai parlamenti képviselőre. d)&
12.
§ A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a
34-35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.
13.
§— E törvény rendelkezéseit
a) a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint
kell alkalmazni.
Társadalombiztosítási ellátások
14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az
egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b)LQÜ. pénzbeli ellátások:
u)
terhességi-gyermekágyi segély,
v)
gyermekgondozási díj, be) táppénz;
c) baleseti
ellátások:
cd)
baleseti egészségügyi szolgáltatás,
eb)
baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék;
d)— megváltozott munkaképességű személyek
ellátásai:
oo) rokkantsági ellátás,
pp) rehabilitációs ellátás.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
aa)
öregségi
nyugdíj,
ab)-ac)lJíl
b) hozzátartozói nyugellátás:
u)
özvegyi nyugdíj,
v)
árvaellátás, be) szülői nyugdíj,
bd)
baleseti hozzátartozói nyugellátások; c)— rehabilitációs járadék
A társadalombiztosítás egyes
ellátásaira jogosultak
Baleseti ellátásra
jogosultak
15. § (1) 104 Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói
nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező
egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.)
meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki egyéni, illetve
társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet
folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a),
b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban
áll. (2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki
a) nevelési-oktatási és
felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati
képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi
állampolgárt,
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,
c)
őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott,
elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy (a továbbiakban:
fogvatartott), cl) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg
katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy
egészségkárosodást,
e) közérdekű munkát
végez,
j)— külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.106
Egészségügyi szolgáltatásra
jogosultak
16.
§— (1) Egészségügyi
szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. §
szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a) táppénzben,
terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben,
baleseti járadékban, b)— a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán
nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,
c)— mezőgazdasági járadékban (öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek
ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági
támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi
jövedelempótlékban, cl) nemzeti gondozási díjban
(pótlékban), hadigondozotti ellátásban, e)— bányászati
keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
f) gyermekgondozási segélyben,
g)— Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi
g)— Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi
vagy rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban) részesül,
h)— az aktív korúak ellátására való jogosultság
keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási
díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,
i)— a közoktatásról szóló törvény hatálya alá
tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló
törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű
oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú
magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi
szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj
alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a
szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó -
magyar állampolgársággal nem rendelkező - személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal
támogatott képzési formában hallgatói j ogviszonyban áll,
j)— megváltozott munkaképességű illetve
egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50
százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi
állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű és az illetékes hatóság erre
vonatkozó igazolásával rendelkezik,
k)— a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte
és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
l)— kiskorú, magyar állampolgársággal
és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén
lakóhellyel rendelkezik,
m) személyes gondoskodást nyújtó
bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a
külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban
részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes
magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás
keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
n)
fogvatartott,
o)— a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
p)— egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében
kötött megállapodás alapján jogosult,
r)— a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi
szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
sj— nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e
tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a
minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét,
t)— hajléktalan,
u)— a korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban
részesül,
v)— az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti
életjáradékban részesül.
(2) A 13. § hatálya alá tartozó
külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály illetőleg nemzetközi
egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.
(3) 124 Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében
- az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas kivételével -
az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy
az érintett személy belföldinek minősüljön.
az érintett személy belföldinek minősüljön.
(4)1
25 Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó
igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani.
Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági
sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1)
bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.
(5)1 26 Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az
egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól
függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy
térítés
ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető
ellátások körét külön törvény határozza meg.
16/A.
§— A 16. § (1) bekezdésének i)
pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a
hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság
megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói
jogviszony szünetelésének időtartamát is.
A magánnyugdíj
keretében járó szolgáltatás és kifizetés—
17. §— A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett
a) nyugdíj járadékra, vagy
b) egyösszegű kifizetésre
szerezhet
jogosultságot a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.
IV. Fejezet
AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE
Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok—
18. §— (1) 132 A
társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére133
a)— a biztosított
természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási
járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt:
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,
b)^
c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas
vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi
szolgáltatási járulékot,
szolgáltatási járulékot,
cl) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön
törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást,
fizet.
(3)138
(4) A
foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.
(5)1
39 A járulékokat a
járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint
kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony
megszűnését követően kifizetett (kiosztott) j árulékalapot képező j övedelem
után is meg kell fizetni. (6)140
19. § (1)141
(2)1
42 A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
(3)1
43 A biztosított által fizetendő
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni
egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a
munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
(4)1
44 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas
vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő
egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege 213
forint).
(5)1
45 A foglalkoztató az 5. §-ban említett
biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai)
ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti
meg.
d=(6)146
(7)147
20. §— r>20/A. §i42
Járulékalapot nem képező
jövedelem
21. § Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulék alapját:150
a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított
társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a
foglalkoztatót terhelő összege, b)— az Szja tv. 71. §-a szerinti béren
kívüli juttatás, c)— a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló
járadék), d)— a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom,
védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű,
alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni
jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként
kifizetett díj, e)— a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
22. §—
23. §— A 5. § (1)
bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú
tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli
juttatásokat a
társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.
társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.
Az egészségbiztosítási-
és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék—
24. § (1) 158 A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében
meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdésében meghatározott
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja
szerinti j övedelme (kivéve a 21. § szerinti j övedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet159
ői— nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után,
szerinti j övedelme (kivéve a 21. § szerinti j övedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet159
ői— nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után,
b)— pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a
külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási
állomány keretében járó juttatás után. (2) 162 A foglalkoztatott
a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a
központi költségvetésről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott
összeg naptári évre
számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső
határ).163
(3)1
64 A járulékfizetési felső határt évente január
1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső
határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A
járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá
azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben,
terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási
segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt
időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a
napi járulékfizetési felső határ szorzatával.
(4) 165
Amennyiben a
foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az
(1)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a
biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.
(5)-(7)166
Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok167
25. §— A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező
jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot
fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú
nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
25/A.
§—Nem fizet a 19. § (3)
bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot
a) az 5. § (1) bekezdésének b)-d),
g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve
az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében
közreműködő
szövetkezeti tagot -,
tyLIQ. az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a
vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a
munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van,
c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
26. §— (1) 172 A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs
járadékban, a 2012. január 1-jét
követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
(2)1
73 Az álláskeresési támogatásban részesülő személy
az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.
(3)1
74 Az egyházi személy után az egyház a minimálbér
alapulvételével a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű
nyugdíjjárulékot, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A
járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az
állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.
(4)175
(5) 176
A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak
nem minősülő - személyek a gyermekgondozási díjban részesülők valamint a 16. §
(1) bekezdés c)-J), h)-o), s)-v) pontjában meghatározott személyek után
havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
(7) 178
A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató - a
foglalkoztatott helyett - 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó
üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet
felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról
benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti
meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és
összegéről.
(8)179
(9)1
80 Az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho)
fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított az e
törvény szerinti nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési
kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló
törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
(10)181
(11)182
A társas vállalkozás és a
társas vállalkozó járulékfizetése
27. § (1)183
(2) 184 A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése
szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól
személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.
személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.
(3) Abban az
esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes
tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási
kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.
(4) 185 a 4.
§ í^ pont
5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés
díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.
r>(5)186
r>(5)186
28. §— (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni
kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a
gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének
időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát
szünetelteti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes
tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a
27. § (1) bekezdésben
meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári
napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási j ogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári
napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási j ogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
Az egyéni vállalkozók
járulékfizetése
29. § (1)188
(2)189
(3)1
90 A biztosított egyéni vállalkozó a
19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése
szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem
szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A
nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az
egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig
fizet.
(4)1
91Az egyéni vállalkozó a
járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjj árulékot és
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra,
amely alatt192
a)
táppénzben, baleseti táppénzben,
terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a
gyermekgondozási
segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama
alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c)
fogvatartott,
d)193 ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát,
egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
e) a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó
keresőképtelen.
(5)1
94Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem
állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra
a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési
felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok
naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének
szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó
biztosítási j ogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
(6)195
(7)196
29/A. §— (1)1
99 Az a
biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a
továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott
járulékokat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér
másfélszerese.
(2)2
00 Az eva adózó egyéni vállalkozó
járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni
kell a 29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit.
(3)201 Az eva adózó egyéni vállalkozó a
magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében
egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (2)-(3) bekezdés szerinti
járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb
járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben
az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az
állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható
okiratnak minősül.202
(4)203 A
(3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni
vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya
megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap
utáni járulékfizetést.
30. §—
A mezőgazdasági őstermelő
járulékfizetése—
30/A. §— (1) 207 A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a
tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek
megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében
meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
valamint a nyugdíjjárulékot.
(2)2 08 Az (1) bekezdéstől eltérően az a
mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet
megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti
mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt,
az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20
százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni
egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja
tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár
számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi
szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító
támogatást.
(3)2
09 A
mezőgazdasági
őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése
érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3)
bekezdésében meghatározott természetbeni és
pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2)
bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A
mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első
negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.
A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
(4) A mezőgazdasági őstermelő
járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
(5)210
Járulékfizetés több
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén—
31. § (1)2 12 Több biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik
jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot.
munkaerő-piaci járulékot.
(2)2
13 A nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel
járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után
együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíját) a naptári év folyamán addig kell levonni,
amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot a
járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a
túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a
biztosítottnak.
(3)214
(4)2 15
A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező
jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott
adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban
megállapított jövedelem, ha
a) az - átalányadózónak nem
minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás
foglalkoztatással j áró munkaviszonyban is áll, vagy
b) az egyéni vállalkozó, a társas
vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű
oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás
foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban
előírt munkaidőt össze kell számítani.
(5)216 Amennyiben a társas vállalkozóként
biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy
ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy
alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas
vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas
vállalkozásnak
(6)217 Annak az egyéni vállalkozónak, aki
egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési
kötelezettsége a 29. § (3) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint
áll fenn Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló
járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező
jövedelem Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január
31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy
a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget
társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni
vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben
említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.
(7)218
32.
§—
33.
§—
Megállapodás
társadalombiztosítási ellátásra
34. § (1) 221 Az a belföldi nagykorú személy, aki nem magán-nyugdíjpénztári tag és
nem saját jogú nyugdíjas, és aj—aki az 5. és a 13. §-ban említett
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11.
§ szerint a biztosítás nem terjed ki, £>)— akinek biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és
nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjj árulék
fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.224 (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás
szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére
külön-külön nem köthető meg.
(3)225
(4)2
26 Az (1) bekezdés alapján kötött
megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által
megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a
naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján
érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér, vagy a járulékfizetési felső határ összegének
figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján
fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a
módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a
megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a
megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a
kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel
járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési
kötelezettség szünetel.
(5)2
27 Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást
köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével
számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nem magánnyugdíjpénztári
tag nagykorú személy, aki
a)228
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott
tanulmányoknak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (ideértve a
doktorandusz-képzést is),
£>,)— a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott
húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíj korhatár
1997. december 31-e utáni betöltése esetén -az öregségi résznyugdíjhoz előírt
tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi
résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges
hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként
elismertetni.
(6)2
30 A (5) bekezdés szerinti esetekben a
megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként
elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján
érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja
szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik,
a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő
hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
(7) 231 Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a
nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és
a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható
meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő
szerzésére megállapodás nem köthető.
a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható
meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő
szerzésére megállapodás nem köthető.
(8) Szolgálati idő szerzése
érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes
gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
nyugdíjjárulék
megfizetésével
megfizetésével
a) 1998. évre, a gyermekgondozási
segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint
b)232
(9) 233 A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a
járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek
figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy
összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b) pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha változik a gyermekgondozási segély összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő
nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b) pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha változik a gyermekgondozási segély összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő
nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
(10)234 Az e törvény szerint nem biztosított és
egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy
megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának
biztosítására.
(11)235 A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4)
bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek
esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.
(12)236 A Magyarország területén oktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben
meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási
járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(13)237 A
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem,
illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése
érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a
járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az
előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország
hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások
figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
35. § (1) 238 A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő
felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg
a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó
rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a
szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya)
ettől eltér, ennek időpontját.
(2) 239
Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését
követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes j árulék
egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot
havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell
megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik
a járulék esedékességének
napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a
tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a
megállapodás megszűnéséig áll fenn
(3)240 A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja
szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján
jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő
hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás
megszűnését vonja maga után.
(4)241 A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem
rendelkezik - a Tny.tv, illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)2 42 A (4) bekezdés rendelkezéseitől
eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján
egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás
megkötését követő hatodik hónap első napjától jár,
kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése
visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi
szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
(6)2
43Megállapodás alapján
egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele
megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.
(7)244
Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése-Só. §^
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének
megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó
járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a
járulékot
járulékot
(3)2
48 A kiegészítő tevékenységet folytató társas
vállalkozó a nyugdíjj árulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig
fizeti meg.
37. §— (1) 250A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási
járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjj árulékot
fizet. A nyugdíjj árulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem
fizet. A nyugdíjj árulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem
(2)2
51 Az egyszerűsített vállalkozói
adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a
nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően -
az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.
(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében
meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére.
(4) 252 A kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési
felső határig fizeti meg.
37/A.
§— Nem kell egészségügyi
szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő
tevékenységet folytató vállalkozó
a) keresőképtelen, gyermekgondozási
segélyben részesül,
b) fogvatartott,
c) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai
tagsága szünetel,
cl) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.
38. §— (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet
folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4)
bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy
jogviszonyban kell megfizetni.
jogviszonyban kell megfizetni.
(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi
szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
(3)
Ha
a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a
tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas
vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas
vállalkozás fizeti meg utána.
(4)
A
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni
vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata
alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a
társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony
esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.
39. §— (1) 256 A
központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének a)-o), s)-v) pontjában
említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5)
bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel
és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.
és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.
(2)2
57 Az a
belföldi
személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1)
bekezdésének a)-p) és s)-v) pontja, valamint a 13. § szerint sem
jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi
szolgáltatási járulékot fizetni.
(3) 258
A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes
személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarország
területén Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos
időszak is,
amely
alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország
területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egy éves
időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi
szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében (4)2 59 a járulékfizetést
a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is
teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával
válik érvényessé.
(5)
A
járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti
kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a
járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási
járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.
(6)
Az
állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi
szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése
szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton
megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.260
39/A. §— (1)2
62 A 39. § (2) bekezdésében meghatározott
járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1)
bekezdésének a)-p) és s)-v) pontjában meghatározott jogosultsági
feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn
(2) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül
sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján
megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása
mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.
Navigáció: