MÁSODIK
RÉSZ
EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. Fejezet
A SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)
58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt
rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre,
elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai
műveletre is.
műveletre is.
(2) A 4. § (2) bekezdésében
foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti programnyelvétől eltérő
programnyelvre történő átírására is.
(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(4) A szerző munkaviszonyból folyó
kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. § (3)-(4) bekezdésében
foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed
ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver
bármely más módosítására - ideértve a hiba
kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági
másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
(3)
Aki
a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző
engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését,
továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása
során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló
elgondolást vagy elvet megismerje.
60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy
fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más
szoftverekkel való együttes működtetéséhez
szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának
felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
b) az együttes működtetéshez
szükséges információ az a) pontban említett személyek számára nem vált
könnyen hozzáférhetővé;
c)
e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a
részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához
szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján
megszerzett információ
a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes
működtetésen kívüli célra;
b) mással nem közölhető,
kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt
szükségessé teszi;
c)
nem használható fel a kifejezési formájában
lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és
forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. §
(1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1) bekezdésében
szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
(5) Nem kötelező a szoftver
felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a
kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén
VII. Fejezet
ADATBÁZIS130
60/A.
§131 (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb
tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye,
amelynek tartalmi elemeihez -számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg
hozzá lehet férni.
(2) Az adatbázisra vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez,
illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések
nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú
adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftverre.
61. § (1) 132 Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő
adatbázis.
(2) 133 Az adatbázisra vonatkozó
vagyoni jogok átruházhatók.
(3)1 34 A szerző munkaviszonyból
folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a 30. § (3)-(4)
bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
62. § (1) 135 Nem
szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a - gyűjteményes műnek minősülő -
adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való
hozzáféréshez és az adatbázis
tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
(2)1
36 Ha csak az adatbázis valamely részének
felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az
adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2)
bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(4)1 37 Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól.
(5)1 38 Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén
(4)1 37 Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól.
(5)1 38 Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén
VIII. Fejezet
A REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT
MŰ
63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a
felhasználóra átruházhatók.
(2)
E
vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte
szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja,
mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása,
valamint a szerzőnek járó díjazás.
(3) E művekre a közös jogkezelés
nem terjed ki.
(4)
139 Előzetesen meglévő műnek
reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó
megállapodhatnak abban, hogy a művet - kizárólag az (1)-(3) bekezdésben
foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából -
reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő
szervezettel szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet
írásban értesíti.
IX. Fejezet
FILMALKOTÁSOK ÉS MÁS AUDIOVIZUÁLIS MŰVEK
Általános szabályok
64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet
meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal
összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen
hordozón
rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjesztő film.
rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjesztő film.
(2)
A
filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és
zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének
kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben
felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait.
(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy,
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki
vagy amely saját nevében kezdeményezi és
megszervezi
a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb
feltételeiről.
65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és
az előállító ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél
sem változtathatja meg egyoldalúan
(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy
bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor - a szerzők közötti eltérő
megállapodás hiányában - a rendező képviseli a többi szerzőt.
(4) Az előállító - az (1)-(2)
bekezdésben szabályozott jogok kivételével - a szerzők személyhez fűződő
jogainak a védelmében is felléphet.
(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség
teljesítéseként megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
A megfilmesítési szerződés
66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban:
megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy a szöveg
nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában
átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot
átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot
(2) 140A felhasználás engedélyezésére
vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (3) és (6)
bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
(3)
A
szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében
külön-külön díjazás illeti meg. A felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül
az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap. A díj
megfizetésére az előállító köteles.141
(4) Az előállító a szerződés alapján
őt megillető jogokat más - akár belföldi, akár külföldi - természetes vagy jogi
személlyel együttesen is gyakorolhatja.
(5) Az előállító évente legalább
egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó bevételeiről a
szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
(6)
Ha
az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a
megfilmesítést nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem
fejezi be, a szerző felmondhatja a szerződést és arányos díj megfizetését követelheti.
A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg megilleti, a művel pedig szabadon
rendelkezik.
(7)
Ha
a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó
műre kötik meg, az előállító köteles a mű átvételétől számított hat hónapon
belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet elfogadja-e vagy annak
kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás
elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az
átvételtől számított három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására
vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet
elfogadottnak kell tekinteni.
(8)
A
szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül
ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési
szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő
jellegzetes alakra, valamint - a felek megállapodása esetén - a szerzőnek a
film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
X. Fejezet
KÉPZŐMŰVÉSZETI,
FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK,
MŰSZAKI
LÉTESÍTMÉNYEK
TERVEI
Személyhez
fűződő jogok
67. § (1) A mű jogosulatlan
megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény
tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a
külső megjelenést
vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
(2)
A
tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki
létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát
azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető
jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül
gyakorolhatja.
(3)
A szerző nevét abban az
esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti,
építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki
létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen
alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás
céljára [33. § (4) bek] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a
szerzőt.
(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása
esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások
felhasználására nem alkalmazható.
(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és
arról felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított
képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző
hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.
(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. §
(4) bek] képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti
alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül
felhasználható.
A kiállítás joga
69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari
tervezőművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása
végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez
méltányos érdekét nem sérti.
méltányos érdekét nem sérti.
(2)
Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás
kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához
nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
A követő jog
70. §— (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével
történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést
csak a műalkotás tulajdonjogának első - a szerző
részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E díjazásról nem lehet lemondani.
részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E díjazásról nem lehet lemondani.
(2)
E
§ alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti
alkotás (pl. kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia,
szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző
készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a
másolat, ha korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával
készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a
szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell tekinteni.
(3) E § alkalmazásában
műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi
személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
(4) 143 A
szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más
köztartozást nem tartalmazó - pénzben kifejezett vagy kifejezhető
ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
a)— 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében;
a)— 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében;
b) 3 százaléka a vételárnak az 50
000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében;
c) 1 százaléka a vételárnak a 200
000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; cl)
0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő
forintösszeg közötti részében; e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000
eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
(5) A díj mértéke nem haladhatja
meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) A díjfizetési kötelezettség
nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha az adót és más
köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg
az 5000 forintot.
(7) A forintösszeg számításánál a
Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári negyedév első napján
érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
(8)
Ha
muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti
műalkotás tulajdonjogát, az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem
kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális intézmény működése
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(9)
A szerzői díjat a
műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó
szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását
eredményező ügyletben több műkereskedő működik
közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. Ilyen
esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül - ha eltérően nem
állapodnak meg - az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők
közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás
hiányában a kötelezettség közülük a vevőt terheli.
(10)
A
műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet
követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött
szerződések után a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek.
A szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem
bizonyul lehetetlennek, valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj
összegét. A közös jogkezelő szervezet a hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás
szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben
meghatározott átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig
követelheti mindazoknak az adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek
(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely
tagállamának állampolgára, továbbá
b) az Európai Gazdasági Térségen
kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző, illetve jogutódja
állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az
illető országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és
jogutódjaik számára, vagy
c)145
arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági
Térség egyik tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén
van
(13) 146 A (12) bekezdés b) pontja
tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. Az
eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i
2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya
alá tartozó műalkotás esetében az igazságügyért felelős miniszter az Európai
Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja ki a nyilatkozatot.
Egyéb
rendelkezések
71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a
belsőépítészeti alkotás tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a
törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti - a szerződésben meghatározott körben - a kizárólagos
felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező
művészt meg kell hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni kell
arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül
használja fel.
72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az
ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a szerzői jogról - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a szerzői jogról - fejezetek választása oldalra