A társasház alapítása, alapító okirat
5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha
abban legalább két, külön tulaj donként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás
céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
(2) A társasházat az ingatlan
valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi
alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
(3) Az alapító okiratban a külön
tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára
szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog
létesíthető.
(4)
A (3) bekezdés szerinti
elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára
szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön
jogszabályok eltérő rendelkezése.
(5) Az alapításhoz a
társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
6.
§ A társasháztulajdon földrészletre való
feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az
ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek
megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely
ingatlanokat fogják terhelni.
7.
§ (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület
engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet
tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító
okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban
a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(3)
A
feljegyzett alapítást követően a társasház
ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi
engedély alapján kérhető. Ha a használatbavételi engedély eltér az építési
engedélytől, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot
60 napon belül módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító
okirathoz csatolják.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik
tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot
ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2)
Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő
lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a
bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó
társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok
tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.
9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:
a) a külön tulajdonba kerülő
lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló
épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a
külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek
meghatározásának módját,
c) a közös tulajdonba kerülő
épületrészek felsorolását,
d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
e) a közösség közös nevét, amely
egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.
Navigáció: