1998. évi LXVI. törvény
az egészségügyi
hozzájárulásról^
Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak
ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés
elvének érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások
finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben
meghatározott egészségügyi hozzáj árulást kell fizetni.
(2)2 Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.
(2)2 Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.
A százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás
2. §- Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség
terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban
együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi
magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után
együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi
magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után
£j= 3. §- (1) 5 A kifizető, - kifizető
hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után
adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély
27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az
adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
X^a) összevont
adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe
vett jövedelem,
{j*b) külön adózó jövedelmek közül
£j*ba) a béren kívüli juttatásnak
nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként
meghatározott összege,
J^bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege Ezután
(2)6
Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az
egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(3)7
A magánszemély az adóévben megszerzett8
a) vállalkozásból kivont
jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c)9 osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e)10 ingatlan
bérbeadásából
[Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem
esetén a teljes összeg után 14 százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási
jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és
pénzbeli egészségbiztosítási járulék
az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék a Tbj.
36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási
járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e)
pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer
forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
[J=
(4) 11 A kifizető a béren kívüli juttatás
(Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulást fizet.
£j= (5) 12 Mentes a százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául
szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell
fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem,
amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
£^>(6) 13 Az Szja tv. 70. § (4)
bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év
május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a
fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4)
bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított
10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.
d=(7)-(9)14
|^>4. § (1) 15Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos
mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15
százaléka.
(2)16
(3)17
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített
bevallási nyilatkozatot benyúj tó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
(4) A
fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által
fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20
százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény szerinti egyéni vállalkozónak
5.
§ (1) 19Nem kell megfizetni a százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:
a)— táppénz, baleseti táppénz,
terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
b)— a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a
kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján
fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag
részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt
pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése
miatt visszafizetett
magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
c)
a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás,
valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
d)— az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által
a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
e)— az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
f)— az iskolai
szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás
keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai
szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett
személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott
ellenszolgáltatás,
h)— bármely
EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert
(szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott
tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.
i)— a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált
tőke összege feletti összeg.
(2)28A
kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem
terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyihozzájárulás-fizetési
kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után
(3)29
A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya
alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell
egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulásfizetési
kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi
hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító
igazolással igazolja.
6-9.
§30
Eljárási szabályok
10. § (1) Az egészségügyi hozzájárulás
bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség
megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás
beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az
e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.
(3) 31 Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az
állami adóhatóság látja el.
(4)32
11.
§ (1)33
(2)34
A kifizetőt, valamint a magánszemély terhelő
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg,
vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti
meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az
állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől
származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség,
az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és
vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(3) 35 A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig
nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy
magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja
az egymillió forintot.
(4)36
Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként
az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével
állapítja meg.
(5)37
Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek
minősül.
|^(6) 38 A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi
hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a
kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a
megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatás
és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi
jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
(7)39
A magánszemély egészségügyi hozzájárulásának
megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem
alkalmazhatóak.
(8)40
Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett
magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az
adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó
bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással
elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet
a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg
megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a
bevallásra előírt határidőig állapítja meg vallja be, és a bevallás
benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni
vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja
meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint
vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a
személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet
követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói
osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó
bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig
fizeti meg.
(9) 41 Ha az egyszerűsített bevallási
nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a
munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések
szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő
nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről
is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a
jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával
megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására - a
levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a
levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.
(10)42
(11) 43 E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek
a) az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag
részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
b) a számlavezető a
nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott
számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg
tekintetében, c)— az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a
jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén (12)45
11/A. §— (1) A 3. § (3)
bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán
mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési
kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem
nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
(2)
47 A magánszemély nyilatkozhat
arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege
várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a
hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege
mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó
személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallj a be, és a
bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha
magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a
nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi
hozzájárulást.
(3)
48 Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét
meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a
kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott
bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi
hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a
magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás
benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
(4)
49 Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi
hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési
jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem
kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető
az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az
Art. alapján nem köteles
bevallás benyújtására.
11/B. §— E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a
számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai
közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított
rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és
keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
Záró
rendelkezések
12.
§ (1) 51 Ez a törvény 1999. január
1-jén lép hatályba.
(2) A százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulást - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - az
1999. január 1-jétől juttatott (megszerzett) jövedelmek után kell megfizetni.
(3)
Az egészségügyi
hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) illeti
meg. Felhasználásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A
befizetett egészségügyi hozzájárulást az E. Alap javára az adóhatóság
folyamatosan utalj a át.
|^(4) 52 A
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször
módosított 1991. évi IV törvény 58. §-a
(5) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaadók a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott
feltételek szerint - foglalkoztatáspolitikai érdekből - támogatásban részesülnek
a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az általuk foglalkoztatott
munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájárulás
megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és
részletes szabályait.53
(5) 54 Ahol jogszabály egészségügyi hozzájárulást említ, azon az e törvény szerinti
egészségügyi hozzájárulást is érteni kell, továbbá az Szja-nak, illetve a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.
évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.
évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.
(6) A százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulást a 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti jövedelmek
után első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói
osztalékalapra, illetőleg
az 1999. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.
az 1999. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.
1 Kihirdetve: 1998. XI 14.
2 Módosította: 2009.
évi LXXVIII. törvény 44. § a).
3 Megállapította:
2005. évi CXIX. törvény 142. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 202. § (6)-(7).
4 Megállapította:
2005. évi CXIX. törvény 143. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Alkalmazására lásd:
ugyane törvény 202. § (6)-(7).
5 Megállapította:
2011. évi CLVI törvény 220. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
6 Megállapította:
2009. évi LXXVII törvény 122. § (1). A korábbi első mondatot hatályon kívül
helyezte: 2010. évi CXXIII törvény 174. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
7 Megállapította:
2006. évi LXI törvény 157. §. Módosította: 2007. évi CXXVI törvény 420. § b),
449. § b), 2009. évi CXVI törvény 102. § a).
8 Módosította: 2008.
évi LXXXI törvény 250. § (3). A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre
és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell
alkalmazni. Lásd: 2008. évi
LXXXI. törvény 269. § (2).
LXXXI. törvény 269. § (2).
9 Módosította: 2008.
évi LXXXI. törvény 250. § (1) a), 2010. évi CXXIII. törvény 174. § c).
10 Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 420. § b),
2010. évi CXXIII. törvény 174. § d).
11 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 220. § (2).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
12 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 171. §.
Módosította: 2011. évi CLVI törvény 222. § a).
13 Megállapította: 2011. évi CLVI törvény 220. § (3).
Hatályos: 2012. I. 1-től.
14 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII törvény
174. § e). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
15 Megállapította: 2011. évi CLVI törvény 221. §.
Hatályos: 2012. I. 1-től.
16 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi LXXXI törvény
250. § (2). Hatálytalan: 2009. II 1-től.
17 Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 220. §
(1). A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXVI törvény
139. § (1) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
18 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII törvény
194. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
19 Számozását módosította: 1998. évi XCI törvény 39.
§ (11) b).
20 Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 127. §.
Hatályos: 2000. I. 1-től.
21 Megállapította: 2002. évi XLII törvény 209. §.
Módosította: 2010. évi CXXIII törvény 174. § f).
22 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 123. §
(1). Hatályos: 2010. I. 1-től. A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre
és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni. Lásd:
2009. évi LXXVII törvény 224. § (1).
2009. évi LXXVII törvény 224. § (1).
23 Megállapította: 2009. évi LXXVII törvény 123. §
(2). Hatályos: 2010. I. 1-től. A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre
és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni. Lásd:
2009. évi LXXVII törvény 224. § (1).
2009. évi LXXVII törvény 224. § (1).
24 Beiktatta: 1999. évi LXIV törvény
7. § (5). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 420. § e), 2009. évi CXVI.
törvény 139. § (1) b).
25 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI törvény
223. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
26 Beiktatta: 2010. évi CXXIII
törvény 172. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.
27 Beiktatta: 2010. évi CLIV. törvény
35. §. Hatályos: 2010. XII 22-től.
28 Megállapította: 2009. évi LXXVII törvény 123. §
(3). Módosította: 2010. évi CXXIII törvény 174. § g).
29 Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény
71. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. A 2010. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell
alkalmazni.
30 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte:
2009. évi LXXVIII. törvény 44. § b)-c). Hatálytalan: 2010. I 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVIII. törvény 50. §.
31 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) s).
32 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény
449. § f). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.
33 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVIII. törvény
44. § d). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
34 Megállapította: 2005. évi CXIX. törvény 145. § (1).
Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) s), 2007. évi CXXVI. törvény 420.
§ g).
35 Beiktatta: 2006. évi LXI törvény
158. § (1). Hatályos: 2006. IX. 1-től.
Alkalmazására lásd: ugyane törvény 251. § (7).
36 Megállapította:
2010. évi CXXIII törvény 173. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. A 2010. évi
CLIII. törvény 79. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.
37 Az első mondatot beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény
224. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től. Az utolsó mondatot hatályon kívül
helyezte: 2002. évi XLII törvény 315. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.
Számozását módosította: 2006. évi LXI törvény 158. § (1).
38 Beiktatta: 1999. évi XCIX. törvény 130. §. A harmadik mondat
szövegét megállapította: 2010. évi CXXIII törvény 173. § (2). A 2010. évi CLIII
törvény 79. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.
Módosította: 2011. évi CLVI törvény 222. § b).
Módosította: 2011. évi CLVI törvény 222. § b).
39 Számozását
módosította: 1999. évi XCIX. törvény 130. §.
40 Módosította: 2006. évi LXI törvény 158. § (2),
251. § (3) b). Az első mondat szövegét megállapította: 2008. évi LXXXI törvény
145. §. A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 2008. évi
LXXXI törvény 250. § (1) b). Az utolsó mondat szövegét módosította: 2009. évi CXVI törvény 102. § b), 2009. évi CLII törvény 24. § (6), 2010. évi CXXIII törvény 174. § h).
LXXXI törvény 250. § (1) b). Az utolsó mondat szövegét módosította: 2009. évi CXVI törvény 102. § b), 2009. évi CLII törvény 24. § (6), 2010. évi CXXIII törvény 174. § h).
41 Megállapította: 2001. évi LXXXIV. törvény 24. §
(2). Hatályos: 2002. I. 1-től.
42 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII törvény
174. § i). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.
43 Megállapította: 2005. évi CLVI törvény 11. §.
Hatályos: 2006. I. 1-től.
44 Beiktatta: 2007. évi CXXVI.
törvény 246. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. A 2008. január 1-jétől
megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési
kötelezettségre kell
alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
45 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVIII törvény
44. § d). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
46 Beiktatta: 2005. évi CXIX. törvény
146. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 202. §
(6)-(7).
47 Megállapította: 2006. évi CXXXI törvény 96. §.
Hatályos: 2007. I. 1-től. Rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő időszakra
kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
48 Megállapította: 2008. évi LXXXI törvény 146. § (1).
Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett
egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
Megállapította:
2008. évi LXXXI. törvény 146. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően megszerzett jövedelmekre és
keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
Lásd: 2008. évi LXXXI. törvény 269. § (2).
50 Beiktatta: 2010. évi CXXIII.
törvény 173. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től. A 2010. évi CLIII. törvény 79. §
(2) szerinti szöveggel lép hatályba.
51 Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 378.
52 Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 145. §,
2011. évi CLXVI. törvény 88. § (8).
53 Lásd: 30/1999. (VI. 9.) GM-SzCsM együttes rendelet.
54 Az utolsó mondatrészt beiktatta: 1998. évi XCI. törvény
39. § (11) c). Hatályos: 1999. I. 1-től.