Hatály: 2013.I.1. ~ A £j* jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról 1
Az Országgyűlés
- figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,
- figyelemmel az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
- figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebből fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkező jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
- tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, az általános forgalmi adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:2
ELSŐ
RÉSZ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
Bevezető rendelkezés
1. § Az e törvény alapján megfizetett általános
forgalmi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás központi kormányzata
költségvetésének bevétele.
Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen
minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai
Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték
fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja után.
3. § E törvény rendelkezéseit
a)
az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva.) hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre, valamint
b)- a jövedéki adóról és a
jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a
továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott
dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról
az a) pontban említett esetben az Eva., a b) pontban említett
esetben pedig a Jöt kifej ezetten rendelkezik
4. § (1) 4 Belföld alatt Magyarország területe értendő.
(2) Közösség és tagállamai,
valamint azok területe alatt az 1. számú mellékletben meghatározottak
értendők.
(3) Harmadik állam és annak területe alatt az értendő, amely nem tartozik a (2)
bekezdés hatálya alá.
Adóalany
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy
szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat,
tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy
szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a
magyar jog alapján kell elbírálni.
szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a
magyar jog alapján kell elbírálni.
(2) Abban az esetben, ha
a gazdasági tevékenység közvetlenül közös
tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték
fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége.
Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak
közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában
képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni
hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.
Gazdasági tevékenység
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg
tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték
elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak
végzése független formában történik.
végzése független formában történik.
(2)
Gazdasági tevékenység
körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari,
mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói
tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott
tevékenységeket is.
(3)
Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának
részét képező, illetőleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkező
vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékű jogot ellenérték fej ében hasznosítja.
(4) Szintén gazdasági tevékenység és
adóalanyiságot eredményez az is, ha
a)
egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró, az
5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (a továbbiakban
együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagy belföldről
fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de - a beszerző
nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a
küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy -
bármelyikük javára - más végzi;
b) egyébként nem adóalanyi
minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és
ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
u)
annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem
történt meg, vagy
v)
első rendeltetésszerű használatbavétele
megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az
értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a
továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan];
c) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró
személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.
(5) Nem minősül az (1) bekezdésben
említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység,
amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb
irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb
2 / 109
feltételeinek és körülményeinek meghatározásában
7. § (1) 5 Nem
gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország
Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott
jogszabály alapján közhatalom
gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.
gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.
(2)6 Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az
igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és
igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és
ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás
elosztásáról való döntési tevékenység.
(3) A (2) bekezdéstől függetlenül a
tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt
tevékenységek nem minősülhetnek közhatalmi tevékenységnek.
(4)
7 A (2) bekezdés sérelme nélkül közhatalmi tevékenységnek minősül továbbá a
jogszabály által kijelölt közreműködő szervezeteknek az Európai Regionális
Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó
támogatások felhasználásának rendjét, a Svájci-Magyar Együttműködési Program,
valamint az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtását meghatározó jogszabályok
hatálya alá tartozó uniós és egyéb nemzetközi források felhasználásának
lebonyolításával kapcsolatos tevékenysége.
(5) 8 A (4) bekezdés vonatkozásában
közreműködő szervezet:
a)
az európai uniós
források tekintetében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai
Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések
megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK
tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az
igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt
végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek tekintetében,
b)
a 348/2007. (XII. 20.) Korm rendelettel kihirdetett, a kibővült Európai
Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci
Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött
Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás
alapján a Svájci-Magyar Együttműködési Program tekintetében a Projektek
végrehajtását végző Projekt Végrehajtók tekintetében bármely, a Nemzeti
Koordinációs Egység felelőssége alatt vagy a Nemzeti Koordinációs Egység
nevében eljáró köz- vagy magánszférába tartozó jogi személy vagy szervezet,
c)
a 201/2005. (IX. 27.) Korm rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság
Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött,
a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009
közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről
az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég
Királyság Kormánya, másrészről a
Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT
Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló
együttműködési megállapodás alapján az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a
Norvég Finanszírozási Mechanizmus tekintetében az a támogatásközvetítő
szervezet, amely a pályázati alap projektgazdája, a pályázati alapot kezelő, az
annak keretében rendelkezésre álló támogatást további pályáztatással
szétosztó szervezet.
Csoportos adóalanyiság
8. § (1) Azok az adóalanyok,
a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési
hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van
belföldön, és
b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre.
(2) A
csoportos adóalanyiság értelmében
a)
az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyok (e §
alkalmazásában a továbbiakban: tag vagy tagok) belső, egymás közötti
kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló
adóalanyisága - a (6) bekezdésben említett kivétellel - szintén megszűnik,
valamint
b)
a tagok külső, harmadik
féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot
eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos
adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.
(3) A csoportos adóalanyiság az
állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendő tag erre irányuló
közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. Nem kérelmezheti a csoportos
adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és
annak elbírálása jogerősen még nem zárult le. Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban
tagként részt venni (e § alkalmazásában a továbbiakban kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság
létrehozatalára. A kérelemnek, illetőleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és
annak elbírálása jogerősen még nem zárult le. Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban
tagként részt venni (e § alkalmazásában a továbbiakban kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság
létrehozatalára. A kérelemnek, illetőleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
a) a tagok által kijelölt képviselőt és a képviselő feltétlen beleegyező
nyilatkozatát a képviselet vállalására; továbbá
b) tagonként külön-külön
ba)
a tag nevét, címét és adószámát;
v)
az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának
igazolását;
w)
a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely
alkalmas a (2) bekezdésben említett belső és külső kapcsolatok egyértelmű,
megbízható és maradéktalan elkülönítésére;
x) kötelezettségvállalást a (6) bekezdés teljesítésére; c) kívül maradó adóalany esetében:
ee) az adóalany nevét, címét és
adószámát;
ff)
az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának
igazolását;
gg) kötelezettségvállalást a
(7) bekezdés teljesítésére.
(4) 9
A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a
csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül - ha törvény másként nem
rendelkezik - egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő
jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.
jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.
(5)
Az
a tag, aki (amely) a csoportos adóalanyiságot megelőzően
belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként működött, a (3) bekezdésben
említett állami adóhatósági engedély jogerőre emelkedésének napját megelőző
nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti
kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg.
(6)
A
csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag - mind a
csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően - egyetemlegesen felelős
a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi taggal együtt a
csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak
a) a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben
meghatározott kötelezettsége teljesítéséért, és
b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény alapján keletkező kötelezettsége
teljesítéséért.
(7) A kívül maradó adóalany -
mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően - egyetemlegesen
felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a
csoportos
adóalanyiságban részt vevő tagnak
adóalanyiságban részt vevő tagnak
a) a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben
meghatározott kötelezettség teljesítéséért;
b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak a csoportos adóalanyiság
időszakában, e törvény alapján keletkező kötelezettség teljesítéséért.
(8) A
kívül
maradó adóalany, illetőleg a csoportos adóalanyiság időszakában létrejövő olyan
adóalany, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek
teljesülnek (e § alkalmazásában a
továbbiakban: csatlakozó új adóalany) dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével
jön létre, a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak a közös,
kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá:
továbbiakban: csatlakozó új adóalany) dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével
jön létre, a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak a közös,
kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá:
a) a kívül maradó adóalany
esetében a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában,
b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítését.
(9) Az a kívül maradó, illetőleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként
csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, a (8) bekezdésben említett állami
adóhatósági engedély jogerőre emelkedésének napját
megelőző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény
szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg.
(10)
A
csoportos adóalanyiságban részt vevő tag dönthet úgy is,
hogy a csoportos adóalanyiságból kiválni szándékozik A csoportos
adóalanyiságból történő kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejezett írásos
kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt
vevő valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező
nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a
kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás jogerőre
emelkedésének napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a (3) bekezdés cc)
alpontjában meghatározott feltételt.
(11) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg.
Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha
a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag - ide nem értve a (10) bekezdésben
meghatározott kiválási kérelmet - kéri;
b) a képviselő a képviseletet a
továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és
bejelentése a (3) bekezdés a) pontja szerint nem történik meg;
c)
a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tagra az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek;
d) a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában meghatározott feltételek
bármelyike a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesül;
e)
a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott
feltétel a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesül;
f) a csoportos adóalanyiság időszakában olyan adóalany jön létre, akire (amelyre) az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és a csoportos
adóalanyisághoz
iii) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott kötelezettségeket; vagy
jjj) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság a (8) bekezdés
értelmében nem engedélyezi;
g) a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag
jogutód nélkül megszűnik
(12)
A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély
visszavonásának jogerőre emelkedésének napjával, mint fordulónappal a csoportos
adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha
jogutódlással szűnne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban
részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül szűnik meg.
Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az
átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a
birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen
joghatást eredményező ügylet.
joghatást eredményező ügylet.
(2) Az
(1) bekezdésben említett birtokba vehető dolog:
a)
magában foglalja a dolog módjára hasznosítható
természeti erőket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése
egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti;
b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő
eszközt, valamint - az a) pontban említett kivétellel - az értékpapírt.
10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:
a)
a termék birtokba adása
olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy
részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a
tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték
maradéktalan megtérítésével megszerzi;
b)
a megbízó és bizományos között a termék feletti
tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és
a vele jogviszonyban álló harmadik fél között - a 9. § (1) bekezdése értelmében -
termék értékesítése teljesül;
c)
az adós és hitelező között a termék feletti
tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a
dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére - a
9. § (1) bekezdése értelmében - értékesíti, és az abból származó ellenérték
közvetlenül őt illeti meg;
d)— az építési-szerelési munkával létrehozott, az
ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban
az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult
bocsátotta rendelkezésre.
11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja]
az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját
vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére
vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan
az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan
az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
(2)
Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:
a) az adóalany vállalkozásán belül
végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő;
b) az adóalany
u)
vállalkozásában kitermelt, előállított,
összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg
v)
vállalkozásához vásárolt vagy importált
termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy
ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be,
adólevonási j og nem illetné meg;
c)
tárgyi eszköznek nem minősülő termék
felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve,
hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához
kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg;
d)
az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés
időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b)
pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog
illette meg.
(3)11
Nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek
a) a közcélú adomány,
b) ha az adóalany - vállalkozásának
céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis
értékű terméket.
12. § (1) Ellenérték fejében teljesített
termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott
termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a
Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot
magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más
végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti
megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van
(2) Az
(1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha
a) a Közösség azon tagállamában,
ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor
van, a termék értékesítésére a 29. §-ban említett feltételek teljesülnek;
b) a Közösség azon tagállamában,
ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor
van, a termék értékesítésére a 32. §-ban említett feltételek teljesülnek;
c) a termék vasúti-, vízi- vagy
légiközlekedési eszközön történő értékesítésére a 33. §-ban említett feltételek
telj esülnek;
d)12
a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen
rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, a hő- vagy hűtési energia hő- vagy
hűtési hálózaton keresztüli, valamint a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. §
alkalmazandó;
e) a termék értékesítése a 89.,
98-104. és 107-109. §-ok szerint történik;
f)
a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a
küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1)
bekezdésben említett adóalany - mint a szolgáltatás igénybevevője - termékén munkát végeznek,
majd annak befejezését követően a terméket - az (1) bekezdésben említett
adóalany nevére szóló rendeltetéssel - belföldre továbbítják;
g) a Közösség azon tagállamában,
ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor
van, az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket szolgáltatás nyújtása
érdekében
ideiglenesen használja;
ideiglenesen használja;
h) az (1) bekezdésben említett adóalany termékét 24 hónapot meg
nem haladó ideiglenes használat céljából a Közösség más tagállamába továbbítja,
ahol ha ugyanezt a terméket importálták volna, az importált termék ideiglenes
behozatal jogcímén teljes adó- és vámmentességben részesülne;
i)
az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket a Közösség más tagállamában
fenntartott vevői készlete céljára továbbítja.
(3)
Ha a (2) bekezdésben felsorolt esetekben az ott
meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor
az (1) bekezdéshez fűződő joghatás haladéktalanul beáll.
Szolgáltatás nyújtása 13
13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is:
a) vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését;
b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére. (3)14 Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója
a) részére az ellenértéket
akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél
megtéríti, vagy
b) a teljesítésével keletkezett,
követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi,
feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték
megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként
fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. (4)15
14. § (1) Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja]
az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját
vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére
vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az
adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az
adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
(2)16
Szintén
ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy
alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától
idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a
szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási j
og illette meg.17 (3)18 Nem minősül
ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás.
15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más
javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak
igénybevevője és nyújtója is.
Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok
16.
§ A termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha
az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat
(végzés) alapján, illetőleg árverés útján történik.
17.
§ (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő
joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni
betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja
rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
feltételek szerint történik.
(2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő
joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1)
és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
(3) A
(2) bekezdésben említett jogutódlással történő
megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:19
a) gazdasági társaságnak a
gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulását (ideértve az
egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is);
b) szövetkezetnek a
szövetkezetekről szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti
átalakulását;
c) szövetkezet gazdasági
társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a
közösségi alap Szöv. tv. szerinti átadását más szövetkezet vagy szövetkezeti
szövetség részére; d)— az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a
továbbiakban: Evtv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való
jogosultság - egyéni cég alapítására tekintettel történő -
megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evtv. szerinti átalakulását;
e) egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági termelő halálát, vagy cselekvőképességének elvesztését, feltéve,
hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet
ed)
elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illetőleg
eb)
cselekvőképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági
őstermelő nevében és javára a törvényes képviselője folytatja;
j) a 8. § (5), (9) és (12) bekezdéseiben említett eseteket;
g)— a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető természetes személy
adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli
hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont] minősülő természetes személy részére történő gazdaságátadását, feltéve,
hogy a gazdaságátadás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
nyújtott támogatással történik;
h)— költségvetési szerv államháztartásról szóló
törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének
megváltozását.
18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], illetőleg a
jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni
értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon)
tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:
tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:
a)—a szerzéskor vagy annak közvetlen
következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
b) kötelezettséget vállal arra,
hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben
szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel -
a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
c)
sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e
törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva
össsze-egyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek
teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
(2) 24
Az elévülési időn belül a
szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli
a) az apportálót,
b) a jogelődöt a jogutódlással
történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,
c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek (amelynek) egyéni vállalkozói tevékenység
folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel
megszűnt,
d) az egyéni cég tagját az egyéni
cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén, valamint
e) azt a 17. § (3) bekezdés g)
pontja szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
támogatásban részesülő természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a
mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk. 685.
§ b) pont] minősülő természetes személy részére átadja azon e törvényben szabályozott kötelezettségek
teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz
fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek
bármelyike nem teljesül, az apportra, illetőleg a jogutódlásra vonatkozóan a
feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás
nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.
nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.
Termék Közösségen belüli
beszerzése
19. § A 2. § b) pontja a következő eseteket
foglalja magában:
q) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítő olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba
q) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítő olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba
vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely
tartalmában a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi
irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 282-292. cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a
termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. § alkalmazása alá;
b) új közlekedési eszköz beszerzése;
c) jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedéki adó-fizetési kötelezettség keletkezik [a)-c) pontok a továbbiakban együtt: termék Közösségen belüli beszerzése].
20. § (1) A 19. § a) pontjától eltérően nem kell adót fizetni:
a) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében, amely ha belföldön
teljesített termékértékesítés lenne, a 103., 104. és 107. §-ok szerint mentes
lenne az adó alól;
b)
használt ingóság [213. § (1) bekezdésének a) pontja],
műalkotás [213. § (1) bekezdésének b) pontja], gyűjtemény darab [213. §
(1) bekezdésének c) pontja] vagy régiség [213. § (1) bekezdésének d) pontja] Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az
értékesítő viszonteladóként [213. § (1) bekezdésének e) pontja] jár el,
aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék
a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e
tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a
Héa-irányelv 312-325. cikkeinek;
c)
használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy
régiség Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesítő
nyilvános árverés szervezőjeként [213. § (1) bekezdésének f) pontja] jár
el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon
tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor
volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely
tartalmában megfelel a Héa-irányelv 333-341. cikkeinek;
d)
olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében -
ide nem értve az a)-c) pontokban említett eseteket, valamint a 19. §
b) és c) pontjában említett termékek Közösségen belüli beszerzését
-, amelynek beszerzője
da) ilyen minőségében mezőgazdasági tevékenységet folytató
adóalanyként [197. § (1) bekezdése] jár el; vagy
db) olyan adóalany, aki (amely)
kizárólag olyan termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyhez
kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg, ideértve azt is, aki (amely)
alanyi
adómentességben részesül; vagy
adómentességben részesül; vagy
dc) nem adóalany jogi személy.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja abban
az esetben alkalmazható, ha
a)
az adott naptári évben a d)
pontban említett termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének - adó
nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10
000 eurónak megfelelő pénzösszeget, és
b) az a) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is
teljesült, feltéve, hogy ilyen beszerzések ténylegesen történtek
(3)
A
(2) bekezdés a) pontjában említett felső
értékhatárba a Közösség azon tagállamaiban megtérített vagy megtérítendő
ellenérték számít, amelyekben a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás
megkezdésekor volt.
(4)
Az (1) bekezdés d) pontjának
alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli
beszerzésére sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével a beszerző
először meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett felső
értékhatárt.
(5)
Az
(1) bekezdés d) pontjában említett beszerző az
állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem
az (1) bekezdést, hanem a 19. § a) pontját - az ott meghatározottak szerint -
alkalmazza.25
(6) Az a beszerző, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával,
attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.
(7)26
Azt a közösségi adószámmal egyébként rendelkező
beszerzőt, aki (amely) nem élt ugyan az (5) bekezdésben említett választási
jogával, de a termék Közösségen belüli beszerzése kapcsán közösségi adószámát megadta a termék értékesítőjének, és az annak
figyelembevételével járt el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) erre az
ügyletre, valamint az ezt követő összes olyan termék Közösségen belüli
beszerzésére, amelyet részére az előzőekben említett ügylet teljesítésének évét
követő második naptári év végéig teljesítenek, nem az (1) bekezdést, hanem a
19. § a) pontját - az ott meghatározottak szerint -alkalmazza.
21. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése a termék felett a tulajdonosként
való rendelkezés olyan megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti
feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő,
akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt.
akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt.
(2)
Abban
az esetben, ha a terméknek adófizetésre kötelezett, nem adóalany
jogi személy általi beszerzése úgy történik, hogy ez a személy a terméket a
Közösség területén kívül adja fel küldeményként vagy fuvarozza el, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás
befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának
teljesítési helye, ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék
a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt.
(3)
Abban
az esetben, ha a (2) bekezdés szerint a termék importjának teljesítési
helye belföld, az importáló jogosult az általa ilyen jogcímen megfizetett adó
visszatéríttetésére, amennyiben igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában,
ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor
volt, megfizette az adót a termék Közösségen belüli beszerzése után e tagállam
joga szerint.
22. § (1) Termék Közösségen belüli ellenérték
fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a
vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett
terméket
továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket
ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket
ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
(2)
Az
(1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha a
továbbításra fordított esetben, mint 12. § (1) bekezdése szerinti
termékértékesítésre a 12. § (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott
meghatározott feltételek szerint.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a terméket
belföldön fenntartott vevői készlete céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez fűződő joghatás akkor nem áll be, ha
a) a termék továbbítóját ezzel
összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, valamint
b)
a vevői készletből terméket beszerző olyan
belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e
törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen
lenne
az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak
csorbítására lenne alkalmas.
(4)
Ha a (2) bekezdésben
hivatkozottak szerint az ott, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott
feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1)
bekezdéshez fűződő joghatás haladéktalanul beáll.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez fűződő joghatás a vevői
készletből terméket beszerzőre áll be.
23. §— Szintén termék
Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha Magyarország
Észak-atlanti Szerződésbeli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak
belföldre, amelyet a
honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint -
szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség.
honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint -
szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség.
Termék
importja
24. § (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő
behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget
létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Szerződés)
24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban.
24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban.
(2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség
vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a
Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam
területével esik egy tekintet alá.