A személyi jövedelemadóról - lV.

NEGYEDIK RÉSZ

VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Statisztikai besorolási rend

78. §— E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások, tevékenységek esetében a 2011. december 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni.

Nyilatkozatok⁷⁸⁰

78/A. §— (1) ⁷⁸² A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához és érvényesítéséhez kormányrendeletben meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:

a)      a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;

b)      arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti

rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása;

c) arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;

cl) arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint;

e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait.

(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység), azzal, hogy ilyen családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.

(3)^{7 83} A 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a kifizetőnek kérnie kell az őstermelői igazolvány felmutatását, azonban nem kell a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az őstermelői igazolványba a kormányrendelet előírása szerint. A kifizető ebben az esetben is az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának vagy a regisztrációs számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak.

(4)     ⁷⁸⁴ A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az adómentesség értékhatárát (23. §) meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének
feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a
tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is megerősíti. A
gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a
mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.

(5)  A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti a (4) bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt mindannyian azonosan
választják.

(6)⁷⁸⁵ A mezőgazdasági kistermelő a nemleges nyilatkozatot a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetén adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében teheti meg.

(7)⁷⁸⁶ A (4)-(6) bekezdés rendelkezései szerint adott nemleges nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra egyebekben is az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8)⁷⁸⁷

Üzemanyagár—

78/B. §^

Felhatalmazások

79.  § A Kormány - az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel - az adó következő évi mértékeire a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal együtt tesz javaslatot.

80.  § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza

a)      a közműfejlesztés támogatásának rendjét;⁷⁹⁰

b)      egyes költségtérítések formáit és a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségek mértékeit;⁷⁹¹ c)— a közlekedési kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak minősül;⁷⁹³

í#— a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait;⁷⁹⁵ ejZ2á a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával összefüggő előírásokat;⁷⁹⁷

J)^m

gj— azon betegségek körét, amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősülnek.⁸⁰⁰

81. § (1) ⁸⁰¹ Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:

a)      az e törvény végrehajtásához szükséges nyomtatvány kötelező alkalmazását;⁸⁰²

b)      az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjét, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.⁸⁰³ (2)^{8 04} Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a súlyos fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét.⁸⁰⁵ (3)^{8 06} Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozzák meg a 3. számú melléklet 1.22. pontjában, továbbá a 11. számú melléklet 1.26.

pontjában foglaltak alkalmazásának feltételeivel összefüggő részletes szabályokat.⁸⁰⁷

(4)808

(5)^{8 09} Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.

81/A. §— A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.

82. §— (1) ⁸¹²Az MNB a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát.⁸¹³
(2) ⁸¹⁴ Az állami adóhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással

kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.^{8 15} Az üzemanyagárat három - az előző évben nagy forgalmat bonyolító - belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontj ától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.

(3)816

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

83.  § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel - az 1996. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett
adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2)⁸¹⁷ (3)818 (4)819

(5)-(6)⁸²⁰

(7)821

(8) E törvény hatálybalépését követően kamat címén jóváírt, kifizetett jövedelmekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kamat mely időszakra vonatkozik.

(9)     ⁸²² Az egyéni vállalkozó által igénybe vehető pénztartalék kezelése céljából az állami adóhatóság kincstári számlát nyit és ezzel összefüggésben olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az egyéni
vállalkozó által pénztartalék címén befizetett összegek és a számláról kivett pénzfelhasználások egyenlegezett éves átlagos állományának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és
jóváírására. Az állami adóhatóság által megnyitott kincstári számlánál a pénztartalékkal összefüggő nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvény⁸²³
hatálya alá.

(10) Ahol jogszabály - jelöléssel vagy anélkül - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt ⁸²⁴ említi, ott a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell érteni.

(11)⁸²⁵ E törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve a végrehajtói iroda tagjára, a szabadalmi ügyvivői irodára, a szabadalmi ügyvivőre, valamint a közjegyzői irodára, a közjegyzőre, illetve a közjegyző iroda tagjára is alkalmazni kell.

(12)⁸²⁶A magánszemély a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását - választása szerint - az üzembe helyezése időpontjában irányadó statisztikai besorolási rend vagy vámtarifaszám alapján is megállapíthatja.

(13) ⁸²⁷A 2007. december 31-éig megvalósított értéknövelő beruházás esetén a magánszemély az e törvény 3. §-ának 2006. december 31-én hatályos 32. pontjának előírását is alkalmazhatja.

83/A. §— (1) A magánszemély befektetési adóhitelét 2007. április 20-ig visszafizeti. Az állami adóhatóság a magánszemély visszafizetendő adóhitelét - a (4) bekezdés előírásai szerint - 2004. május 31-ig megállapítja, és 2004. március 20-i határidővel a magánszemély e célra nyitott adószámláján kötelezettségként előírja azzal, hogy a kötelezettséggel összefüggésben 2007. április 20-ig késedelmi pótlék nem számítható fel. Az állami adóhatóság a magánszemélyt az előírt kötelezettségről 2004. június 30-ig határozatban értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben előírt határidőt megelőzően történő visszafizetés esetén - ha a magánszemélynek a befizetés időpontjában nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása - a
magánszemélyt az a)-c) pontokban meghatározott kedvezmények (visszafizetési kedvezmény) illetik meg:

a)      amennyiben a magánszemély a 2003-as adóévre befektetési adóhitelt nem vesz (nem vehet) igénybe, az általa 2004. október 31-ig a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 81,82 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 45 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá;

b)      a magánszemély által 2004. március 20.-2005. június 30. közötti időszakban - ide nem értve az a) pontnak megfelelő esetet - a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 20 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá;

c)       a magánszemély által 2005. július 1.-2006. június 30. közötti időszakban a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 5,26 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 5 százalékát az állami adóhatóság a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja jóvá.

(3)  Amennyiben az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján csökkenti a magánszemély visszafizetési kötelezettségét, az egyes időszakok záró napját követő 30 napon belül határozatban értesíti a magánszemélyt a még fennálló visszafizetési kötelezettségről, illetve az esetleges túlfizetésről.

(4)  A befektetési adóhitel-állomány megállapítása során először meg kell határozni a befektetési adóhitel 2002-ben fennálló alapját, majd 2003-ra nulla összegű befektetésállomány figyelembevételével ki kell számítani a visszafizetendő adóhitelt, amely összeget növel a befektetésállomány 2003. évi növekménye után érvényesített adóhitel, illetve csökkent a befektetésállomány 2003. évi tényleges csökkenése miatt visszafizetendő adóhitel.

(5)  Magánszemély halála esetén - annak halálakor együtt élt házastársa, vagy örököse bejelentése, vagy bíróság, államigazgatási szerv jelzése (adatszolgáltatása) alapján - az állami adóhatóság a még meg nem fizetett visszafizetendő adóhitelt határozattal törli.

(6)  Ha az ország területét külföldi letelepedés céljából elhagyni kívánó magánszemély kéri az adóhatóságtól adójának megállapítását, a még vissza nem fizetett adóhitelt az adót megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóság a külön adószámlán nyilvántartott visszafizetési kötelezettség határidejét megfelelően módosítja, és az adót megállapító határozatában felhívj a a magánszemély figyelmét a még vissza nem fizetett adóhitel összegére és a megfizetési határidő módosulására.

(7)  Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak értelmezésénél a 43. § és a 8. számú melléklet 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni. A téves számlára befizetett összeg visszafizetési kedvezményre jogosító befizetésként történő figyelembevételére, vagy egyéb módon az e §-ban meghatározott szabályoktól eltérés engedélyezésére nincs lehetőség.

84. §— (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza:

a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről;

b)83Q. a Tanács 2003/48/EK irányelve a kamatozó megtakarítási formákból eredő jövedelmek adóztatásáról;

cj§ll az Európai Közösségek Bizottsága 94/79/EGK ajánlása a magánszemély által nem az illetősége szerinti tagállamban szerzett egyes jövedelmek adóztatásáról.

(2)⁸³² Ez a törvény - az 1998. évi XV törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően - a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

(3)⁸³³ Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(4)⁸³⁴ Ha e törvény valamely rendelkezése a (3) bekezdésben említett 1857/2006/EK bizottsági rendeletben foglalt támogatást nevesít, azon - külön említés hiányában is - a rendelet 4. cikkében foglalt támogatást kell érteni.

84/A. §— (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a)      az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak;

b)      az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre, de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.

(2) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június 30-a utáni időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói

adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányos összegéből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.

(3)  A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. július 1-je előtti időszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapnak - az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összege után a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg.

(4)  A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és

a)      a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és

b)      foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és

c)       az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és

d)      vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,

és

e)  az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti
időszakára eső naptári napokkal arányosan

ea)  legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,

vagy

eb)  - ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van - legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott
járulékalapra

vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)-e) pontját követő egyéb rendelkezései - az utolsó mondata helyett az e § (5) bekezdésének rendelkezései - az irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét - az adóévben érvényesített összes kedvezmény az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai szerint történő arányos megosztásával -

a)      az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot

b)      az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

(6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre
vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéknek - a megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és
az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan megosztva - az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott adómérték minősül.

84/B. §— (1) A 6. § (4) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1. alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jétől alkalmazni lehet.

(2) A 49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 2010. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését.

84/C. §— (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elnyert díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában.

(2) Az 1. számú melléklet 8.28. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.

84/D. §— A 44/A. § (1) bekezdése c) pontjának az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adóról való rendelkezésnél is figyelembe lehet venni.

84/E. §— A 49/A. § (6) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezése a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.

84/F. §^ Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

84/G. §— (1) A 8. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A 2006. szeptember 1-je előtt megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetében

a)  határozott időtartamú kamatperiódus esetén

ad) a 2006. szeptember 1-je előtt indult teljes kamatperiódusra 2010. december 31 -ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

ab) a 2006. augusztus 31-ét követően indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani;

b)  határozott időtartamú kamatperiódus hiányában

u)            a 2011. január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

v)             a 2010. december 31-ét követően megszolgált, jóváírt (kifizetett) kamat után az adót a 8. § szerint kell megállapítani.

(3) Az adó mértéke nulla százalék

a)      a 65. § (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben, ha az értékpapír megszerzése,

b)      a 65. § (1) bekezdés cl) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése

2006. szeptember 1-jét megelőzően történt, figyelembe véve, hogy ezt a rendelkezést biztosítási szerződés esetében nem lehet alkalmazni a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett, azzal, hogy az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.

(4)  A (2)-(3) bekezdésben nem említett esetekben - feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték - az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az e törvény 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)  A 67/A. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján az árfolyamnyereségre irányadó szabályok alkalmazása során a magánszemély a 2006. augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát.

(6)^{8 42} Az EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóval 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító által a magánszemély biztosított vagy kedvezményezett részére bármely jogcímen kifizetett, juttatott nem adómentes bevétel (jövedelem) után az adó mértéke - más törvényi rendelkezéstől, így különösen az e törvény 65. §-ában és e §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól függetlenül - nulla százalék, feltéve, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor. Az e feltételnek való megfelelést a magánszemély a biztosító által kiállított olyan igazolással is bizonyíthatja, amely tartalmazza a magánszemély családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint a bevétel összegét és pénznemét, továbbá a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor.

84/H. §— A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1. számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.

84/1. §— Az e törvényt módosító törvények átmeneti rendelkezései alapján igénybe vehető adókedvezményeket a magánszemély az említett átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adójával szemben érvényesítheti.

84/J. §^ E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdését az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendő adó megállapítására is alkalmazni kell.

84/K. §— E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a magánszemély - ha az ingatlan-bérbeadási vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére a 3. §-nak a az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénnyel módosított 17. pontja alapján az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választotta - az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdésének és 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit,

b) az egyéni vállalkozó az 50. § (9) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegrésze harmadik bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adókötelezettsége megállapításánál is alkalmazhatja.

84/L. §— A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

a)      2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése, illetve

b)      az Mpt. 24. § (15) bekezdése,

ej— az Mpt. 83. § (7) bekezdése, valamint 84. § (4) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket. 

84/M. §— (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

a)      2010. november 3-át követően az Mpt. 123. § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal, illetve

b)      az Mpt. 24. § (15) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2012. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal,

ej— az Mpt. 83. § (7) bekezdése, valamint 84. § (4) bekezdése szerint történő visszalépése esetén az adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

(2) Az adóhatóság - egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.

84/N. §— Az 57/A. § (1) bekezdésének az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvénnyel módosított rendelkezését a magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységére vonatkozó tételes átalányadózás 2011. évi választására is alkalmazhatja.

84/0. §— Az 1. számú melléklet 3.2. pontjának a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV törvény módosításáról szóló 2011. évi LXIV törvénnyel megállapított 3.2.6. alpontját a 2011. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

84/P. §— Az 1. számú mellékletnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV törvény módosításáról szóló 2011. évi LXIV törvénnyel megállapított 4.5. pontját a hatálybalépését megelőzően, de 2011. január 1-jét követően megszerzett, pénzjutalomra is alkalmazni kell.

84/Q. §— A 2011. október 1-jét megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére e törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

84/R. §— A 28. § (20)-(22) bekezdéseinek rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a jövedelemre, amelyre az adózó legkésőbb 2012. december 31-ig a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82. §-a szerinti szabályokat alkalmazza.

84/S. §— Az 1. számú mellékletnek az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvénnyel megállapított 7.20. pontjában foglalt rendelkezés az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napjától alkalmazható.

84/T. §— (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

(2)  A 62/A. § rendelkezését a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni.

(3)  2012. december 3 1-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

(4)  A 70. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (2) bekezdése rendelkezését a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a 2012. évben induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.

(5)⁸⁵8

(6) A 77/C. § (22a) bekezdésének rendelkezését a kihirdetéskor még nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet.

(7)859

(8)  Az 1. számú melléklet 4.22. alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően megszerzett bevételre is alkalmazni lehet.

(9)  A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 206. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépése napjától a végtörlesztés céljából felvett kötvénykölcsönök esetében is alkalmazni lehet.

84/U. §— (1) A 72. § (4) bekezdésének az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított o) pontját az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően, de legkésőbb 2011. december 31-ig folyósított, a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének napjától az említett rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatói kölcsön biztosítása a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg).

(2) Az 1. számú mellékletnek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 2.8. pontjának rendelkezését az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2011. december 31. közötti időszakban folyósított, a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének napjától biztosított vissza nem térítendő támogatás a következő évek javadalmazását nem érintheti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósíthat meg).

84/V. §— E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 1. számú melléklete 4.5. pontját a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre lehet alkalmazni.

Navigáció:

Visszalépés a Törvénytár: Törvény a személyi jövedelem adóról - fejezetek választása oldalra