VI. Fejezet
ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ
Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség
115. § (1) A meghatározó befolyás megítélésénél a leányvállalatok bármelyikét
megillető - a 3. § (2) bekezdés 1. pontjának alpontjai szerinti - jogokat az
anyavállalatnál kell számításba venni.
(2)
Az
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési
kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat
az (1) bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de
azt harmadik személyek - saját nevükben - az anyavállalat vagy egy
leányvállalata javára gyakorolják.
(3) Az összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül kell
hagyni azokat a jogosultságokat (jogokat), amelyeket
a) szerződés alapján átruházott
jogkörben mások helyett gyakorolnak;
b) biztosítékként átvettek, és a
jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják;
c)
mint kezességvállalónak birtokba adtak és a jogokat a
kezes érdekében gyakorolják.
(4)
A
3. § (2) bekezdése 1. pontjának a) és b) alpontja
szerinti szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül vagy
közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le
kell vonni a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész alapján vagy
jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a
szavazati jogokat, amelyekkel az adott vállalat - mint anyavállalat - szavazati
jogaiból saját leányvállalata rendelkezik.
(5) A leányvállalati viszony
létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a
minősítést a leányvállalattal közölni.
116. § (1) 382 Nem kötelező
összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti
jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető
anyavállalat), amely maga
is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térség valamely államában rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács
1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót,
valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §,
és ha383
is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térség valamely államában rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács
1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót,
valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §,
és ha383
a)
a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni
hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban (ide nem értve a
mentesíthető anyavállalat vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága
tagjai által jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszerzett tulajdoni
hányadot), vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi
tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
b)
az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek
részvénytársaságnál, illetve európai részvénytársaságnál összesen legalább
10%-os (egyéb vállalkozónál legalább 20%-os) mentesíthető anyavállalati részesedés
van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves
beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető
anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.
(2)3 84
Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és
összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak a mentesíthető
anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy fölérendelt anyavállalatnak, ha a fölérendelt anyavállalat e törvénnyel vagy a
Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével, illetve az Európai Parlament
és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletével összhangban vagy azokkal egyenértékű módon, illetve azoknak megfelelően
készíti el és hozza nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolóját,
valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentését, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai
beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem alkalmazzák a mentesíthető
anyavállalatra a 119. § előírásait, és ha teljesülnek az (1) bekezdés a) és
b)
pontjában
foglaltak.
(3)3
85 Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén a
mentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletének a
következőket is kell tartalmaznia:
a) az összevont (konszolidált)
éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét; valamint
b) utalást arra vonatkozóan, ha az
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól az (1)-(2)
bekezdés szerint mentesítették.
(4) 386
Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén a mentesített anyavállalat éves beszámolójának
kiegészítő mellékletében a mentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai
befektetett eszközeinek tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének saját
tőkéjének valamint foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának adatait
vállalkozásonként külön-külön be kell mutatni.
(5)3 87 Nem
alkalmazható az (1)-(2) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra,
amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti -
értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már
kérelmezték
(6)3 88 Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén
magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált)
éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekről
készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. E
közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a 154. §-ban
foglaltaknak megfelelően, a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont
(konszolidált) éves beszámolójának elfogadásától számított 60 napon belül.
117. § (1) Az
anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves
beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti
évben a mérleg fordulónapján a
következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg 2700 millió
forintot,
b) az éves nettó árbevétel 4000
millió forintot,
c)
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak
száma a 250 főt.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti
mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint
közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is)
konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű
vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
(3)
Amennyiben
az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű
vállalkozásai valamelyike nem rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1)
bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mutatóérték
meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat
kell figyelembe venni.
(4)389 A hitelintézeti, a biztosítói anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint
anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik
(5)390 Az (1) és (6) bekezdés nem
alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba
bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott
értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már
kérelmezték.
(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót
készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119. § alapján
felmentette és ezen vállalkozásokra, valamint társult vállalkozásaira alkalmazható a
129. § (2) bekezdése. Az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében
köteles tájékoztatást adni arról, hogy az e §-ban nevesített felmentési
lehetőségek közül melyiket alkalmazta.
118. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az
anyavállalatot, minden leányvállalatot, továbbá a 128. § (2) bekezdése szerinti
feltételeknek megfelelő közös vezetésű vállalkozást -
a 119. § kivételével - be kell vonni.
a 119. § kivételével - be kell vonni.
(2)
Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló
készítésekor az anyavállalat által a konszolidálásba bevont leányvállalatok
közös vezetésű vállalkozások összetételében az üzleti év folyamán lényeges változás következett be, úgy az összevont (konszolidált) éves
beszámolóba fel kell venni olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egymás
után következő üzleti évek összevont (konszolidált) éves beszámolóinak
összehasonlítását. Az összehasonlíthatóság követelményének úgy is eleget lehet
tenni, ha az előző üzleti évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait a
változásnak megfelelően módosítják vagy a változásokról a kiegészítő
mellékletben adnak részletes tájékoztatást.
(3)3 91 Minden leányvállalat - függetlenül
attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz a
beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) a beszámolóját,
valamint a 121. § (1) bekezdése szerinti közbülső beszámolót, továbbá ha ezen
beszámolók könyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az
anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az
összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.
119. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésbe, ha
a)
az összevont (konszolidált) éves beszámoló
elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba
először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta
kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul
magas költségek mellett és késedelmesen tudj a szolgáltatni; vagy
b) a leányvállalatban lévő
részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából
szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy
c)
lényeges és tartós jogi korlátozások vagy
rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2)
bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában; vagy
d) az összevont (konszolidált)
éves beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működött.
(2)
A
leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves
beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az
anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.
Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek akkor együttesen
kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk
sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló
megbízható és valós összképet.
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésű vállalkozásra is értelemszerűen
alkalmazhatók.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazását akkor, ha összevont
(konszolidált) éves beszámolót készít az anyavállalat, az összevont
(konszolidált) kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben a
leányvállalatokat, a közös vezetésű
vállalkozásokat az anyavállalat az (1)-(3) bekezdés alapján a konszolidálásba
nem vonja be és ezért nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót, az
(1)-(3) bekezdés alkalmazását az éves beszámolója kiegészítő mellékletében kell
indokolnia.
(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe az (1) bekezdés a)-c)
pont és (2)-(3) bekezdés szerint be nem vont leányvállalatnál, közös
vezetésű vállalkozásnál szerzett részesedés értékének megállapítására -
figyelembe véve a 129. § (2) bekezdését - a 130. § rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Az összevont (konszolidált)
éves beszámoló formája, tartalma
120. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont
(konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az
összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll.
(2) Az összevont (konszolidált)
éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 6. számú melléklet szerint
tér el az éves beszámoló mérlegétől és eredménykimutatásától.
(3)
Az
összevont (konszolidált) éves beszámolót világos és
áttekinthető formában úgy kell elkészíteni, hogy az a számviteli alapelvek
figyelembevételével a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi
és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon.
(4)
Ha
az összevont (konszolidált) mérlegben és
eredménykimutatásban szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós
összkép bemutatásához, vagy ha azt különleges körülmények külön is indokolják, akkor az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek
kell tartalmaznia mindazon adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont
vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi helyzetének, működésük eredményének
megbízható és valós bemutatásához szükségesek.
(5)
Az
összevont (konszolidált) éves beszámolóban a
konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy
kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének. Ennek érdekében az összevont (konszolidált) éves
beszámolóban az eszközök és a források, a bevételek és a ráfordítások (a
teljesítmények és a költségek), a nyereség és a veszteség értékéből -az anyavállalat és a hozzátartozó leányvállalatok, közös vezetésű
vállalkozások, illetve ez utóbbiak egymás közötti kapcsolataiból adódó -
halmozódásokat ki kell szűrni. Az anyavállalatot a 126-127. § szerinti
halmozódások kiszűrése tekintetében - azon adatok vonatkozásában, amelyeket a bevont
beszámolók [a 121. § (1) bekezdése alkalmazása miatt] nem telj eskörűen
tartalmaznak - választási lehetőség illeti meg.
(6)
Az előző üzleti év
összevont (konszolidált) éves beszámolója készítésénél alkalmazott értékelési,
konszolidálási módszereket, a beszámoló tagolását, részletezését csak indokolt
esetben lehet megváltoztatni. Az előző
üzleti évtől való eltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítő
mellékletben fel kell sorolni és meg kell indokolni, a vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásukat pedig be kell mutatni.
(7) Az összevont (konszolidált)
éves beszámoló összeállítása során - más előírás hiányában - e törvény 17-95.
§-ainak előírásait a 121-134. §-ok figyelembevételével kell alkalmazni.
(8)392 A 20. § (3)-(5) bekezdése
szerinti anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját - saját
döntésétől függően - devizában, vagy - a 20. § (2) bekezdése szerint -
forintban is elkészítheti.
(9)393 Az összevont (konszolidált) éves beszámoló
részét képező összevont (konszolidált) mérleget, összevont (konszolidált)
eredménykimutatást és az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletet a hely
és a
kelet feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles
aláírni.
121. § (1) 394 Ha egy - a konszolidálásba bevont - vállalkozás beszámoló
készítésének mérlegfordulónapja több mint három hónappal megelőzi az összevont
(konszolidált) éves beszámoló
mérlegfordulónapját, akkor ennek a vállalkozásnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjára közbülső beszámolót kell készítenie, és a konszolidálásba annak alapján kell bevonni. Az
összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjáig bejegyzett - előtársasági formában is működött - leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást is közbülső beszámoló alapján kell bevonni. Az az
időtartam, amelyre a közbülső beszámoló vonatkozik, nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.
mérlegfordulónapját, akkor ennek a vállalkozásnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjára közbülső beszámolót kell készítenie, és a konszolidálásba annak alapján kell bevonni. Az
összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjáig bejegyzett - előtársasági formában is működött - leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást is közbülső beszámoló alapján kell bevonni. Az az
időtartam, amelyre a közbülső beszámoló vonatkozik, nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.
(2) 395
Ha a konszolidálásba bevont vállalkozás az összevont (konszolidált) éves beszámoló
üzleti évében úgy alakult át, hogy az átalakulás időpontjára véglegesen is
beszámolót kellett készítenie, akkor ezen vállalkozást a jogelőd leányvállalat, közös
vezetésű vállalkozás adatait is tartalmazó közbülső beszámoló alapján kell a
konszolidálásba bevonni.
(3)3
96 Beolvadás esetén közbülső beszámoló készítési
kötelezettség akkor van, ha a beolvasztott vállalkozás - a beolvasztást
megelőzően - leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősült.
122. § (1) 397 Az
összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése során az anyavállalat, a
konszolidálásba bevont leányvállalatok, a tőkerészesedés alapján bevont közös
vezetésű vállalkozások mérlegeit
és eredménykimutatásait össze kell foglalni.
és eredménykimutatásait össze kell foglalni.
(2) 398 A konszolidálásba bevont leányvállalatok eszközeit és forrásait, a
bevételeket és a ráfordításokat teljes egészükben, a tőkerészesedés alapján
bevont közös vezetésű vállalkozások eszközeit és
forrásait, a bevételeit és a ráfordításait a tőkerészesedés arányában az összevont (konszolidált) éves beszámolóba be kell vonni - tekintet nélkül arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások
beszámolójukban figyelembe vették-e azokat vagy sem -, feltéve, hogy az anyavállalatot a bevonásban e törvény nem korlátozza, vagy az anyavállalatnak nincs döntési, választási lehetősége. Az anyavállalat az
e törvényben biztosított mérlegbeállítási, döntési, választási lehetőségeket az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor akkor is alkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevont vállalatok nem
alkalmazták azokat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat a konszolidálásba bevont vállalatok beszámolójukban már alkalmazták.
forrásait, a bevételeit és a ráfordításait a tőkerészesedés arányában az összevont (konszolidált) éves beszámolóba be kell vonni - tekintet nélkül arra, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások
beszámolójukban figyelembe vették-e azokat vagy sem -, feltéve, hogy az anyavállalatot a bevonásban e törvény nem korlátozza, vagy az anyavállalatnak nincs döntési, választási lehetősége. Az anyavállalat az
e törvényben biztosított mérlegbeállítási, döntési, választási lehetőségeket az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor akkor is alkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevont vállalatok nem
alkalmazták azokat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat a konszolidálásba bevont vállalatok beszámolójukban már alkalmazták.
(3) Az összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítése során el kell végezni:
a) az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás tételei
számbavételéhez az eltérő értékelési módszerekből adódó korrekciókat [azaz
egységes értékelést kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdés
figyelembevételével];
b) az összevont (konszolidált)
éves beszámoló pénznemétől eltérő pénznemben készült mérleg és
eredménykimutatás tételeinek átszámítását;
c) a tőkeösszevonást (a tőkeegyesítést);
d) az adósságkonszolidálást (a
konszolidálásba bevont vállalkozások közötti követelések és tartozások
kiszűrését);
e) a közbenső eredmények
elhagyását (a konszolidálásba bevont vállalkozások közötti ügyletekből származó
olyan nyereség- és veszteségtételek kiszűrését, amelyeket az eszközök értéke
magában foglal);
f) a bevételek és a ráfordítások
konszolidálását (az olyan bevételek és ráfordítások kiszűrését, amelyek a
konszolidálásba bevont vállalkozások közötti ügyletekből származnak);
g) a társult vállalkozások
tőkekonszolidálását;
h) a konszolidálás miatti adókülönbözet meghatározását.
(4) Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalkozások éves mérlegeinek és
eredménykimutatásainak összefoglalása (az eltérő értékelésből adódó korrekciók
és a forintra átszámítás - 123. § szerinti - elvégzése után) előkészítő-mérleg és
előkészítő-eredménykimutatás keretében történik.
123. § (1) A 122. § (2) bekezdése szerint a
konszolidálásba bevont vállalkozásnak az összevont (konszolidált) mérlegbe
kerülő eszközeit és forrásait az anyavállalat éves mérlegében alkalmazható
értékelési előírások szerint egységesen kell értékelni. Ha valamelyik bevont
vállalkozás eltér az anyavállalat éves beszámolójánál alkalmazható értékelési
módszerektől, az anyavállalatnál alkalmazható értékelésre való áttérés miatti
eltéréseket az adott vállalkozás előkészítő-eredménykimutatásában is
szerepeltetni kell.
(2)3
99 Amennyiben a konszolidálásba bevont eszközöket és
forrásokat a konszolidálásba bevont vállalkozás beszámolójában az anyavállalatnál
alkalmazottaktól vagy előírtaktól eltérően értékelte, akkor az eltérően értékelt eszközöket és forrásokat az anyavállalat módszerei
szerint kell értékelni, és ez az új kiinduló érték kerül az összevont
(konszolidált) éves beszámolóba.
(3)
A
(2) bekezdés szerinti értékelés alatt ezen törvény
szerinti értékelés értendő. E törvény szerint választható értékelési módszerek
eltérését - figyelembe véve a 120. § (5) bekezdésében megfogalmazott egyetlen
vállalkozásként működés elvét is - nem szükséges egységesíteni.
(4)
A
(2) bekezdésben foglalt előírástól el lehet tekinteni,
ha az újraértékelésnek az eredménye a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet
szempontjából nem jelentős, illetve a konszolidálásba bevont vállalkozásnak
olyan eszközei és forrásai vannak, amilyenekkel az anyavállalat nem
rendelkezik, továbbá akkor is, ha a konszolidálásba bevont vállalkozás
eszközeinek, forrásainak értékelése a hitelintézetekre, a biztosítókra, az
értékpapír-forgalmazókra vonatkozó külön jogszabályok alkalmazásán alapul.
(5) A (2) bekezdésben foglalt előírástól való eltéréseket az összevont (konszolidált)
kiegészítő mellékletben be kell mutatni és megfelelő módon indokolni kell.
(6)
A konszolidálásba bevont
vállalkozás külföldi pénznemben készült mérlegének tételeit - ha az anyavállalatra
a 20. § (2) bekezdése vonatkozik - az összevonás előtt forintra át kell
számítani a következők szerint:
a)
a befektetett eszközöket, a saját tőke elemeit - kivéve a
mérleg szerinti eredményt - a 124. § (7) bekezdése szerint választott
időpontban érvényes - a 60. § szerinti, az anyavállalat éves beszámolója készítése során
alkalmazott árfolyam alapján megállapított - bekerülési árfolyamon (ez azonban
nem lehet magasabb, mint a mérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett, hivatalos devizaárfolyamon
számított érték), valamint az egyéb eszközöket és kötelezettségeket, az időbeli
elhatárolásokat, továbbá a mérleg szerinti eredményt a mérlegfordulónapi, a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon; vagy
b) a mérleg valamennyi tételét
mérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyamon
(7) A (6) bekezdés a) pontja
szerinti értékelésből adódó különbözetet az adott vállalkozás
előkészítő-mérlegében, illetve előkészítő-eredménykimutatásában a következők
szerint kell kimutatni:
a)
amennyiben a (6) bekezdés a) pontja
szerinti értékelésből adódó különbözet eltér az előző évben ilyen címen
megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözetből az eltérés összegét
az adott vállalkozás előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek,
illetve az egyéb ráfordítások között - mint eredményt módosító tételt - kell
kimutatni;
b)
a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelésből
adódó különbözetből az előző évben ilyen címen megállapított különbözettel
azonos összeget az eredménytartalék változásaként (korrekciójaként) kell az adott vállalkozás
előkészítő-mérlegében (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.
(8) A konszolidálásba bevont vállalkozás
külföldi pénznemben készült eredménykimutatásának tételeit az összevonás előtt
kell forintra átszámítani a következők szerint:
a) az értékcsökkenési leírást, a
befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök értékvesztését és egyéb
veszteségeit, az anyagjellegű ráfordításokat a megfelelő mérlegtételre
vonatkozó árfolyamon;
b) a mérleg szerinti eredményt
mérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyamon;
c)
minden más tételt havonként a hó végi - a 60. §
szerinti, az anyavállalat éves beszámolója készítése során alkalmazott -
devizaárfolyamon forintra átszámított értékek éves összegzésével.
(9) A
(8) bekezdés szerinti értékelés mellett jelentkező különbözetet az adott
vállalkozás előkészítő-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetve az
egyéb ráfordítások között kell - a forintra
átszámítás különbözeteként - kimutatni.
átszámítás különbözeteként - kimutatni.
(10) Ha
a (6), (8) bekezdésben alkalmazott árfolyamok mellett nem teljesül az összevont
(konszolidált) éves beszámolónál a megbízható és valós összkép követelménye, az
anyavállalat a (6), (8)
bekezdésben meghatározott árfolyamoktól eltérő - a számviteli politikájában rögzített - árfolyamot is alkalmazhat. Az alkalmazott árfolyamot, valamint az eltérés indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő
mellékletben be kell mutatni.
bekezdésben meghatározott árfolyamoktól eltérő - a számviteli politikájában rögzített - árfolyamot is alkalmazhat. Az alkalmazott árfolyamot, valamint az eltérés indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő
mellékletben be kell mutatni.
(11) 400 Amennyiben az anyavállalat éves beszámolójára a 20. § (3)-(5) bekezdése vonatkozik, akkor
a konszolidálásba bevont vállalkozások forintban készült beszámolója
átszámításához - a reciprok árfolyamok meghatározásakor - a (6)-(10) bekezdés előírásait kell
értelemszerűen alkalmazni.
Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció)
124.
§ (1) A konszolidálásba
bevont leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot megillető részesedés
(rész) értékét az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összegben kell
figyelembe venni. A számítást megelőzően a konszolidálásba bevont leányvállalat által
visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek nyilvántartás szerinti
értékével a leányvállalat saját tőkéjét csökkenteni kell. Ha a részesedésre értékvesztést számoltak el - és az összevont
(konszolidált) éves beszámolóval szembeni megbízható és valós összkép
követelménye igényli -, az értékvesztést, ha azt az eredménykimutatás
tartalmazza, akkor a részesedések, értékpapírok, bankbetétek visszaírt
értékvesztésével, ha azt az eredménykimutatás nem tartalmazza, (akkor) az eredménytartalékkal
szemben - a számítást megelőzően - vissza kell írni.
(2)
A
tőkekonszolidáció nem alkalmazható az anyavállalat azon
részvényeire, üzletrészeire, amelyeket maga az anyavállalat vagy a
konszolidálásba bevont leányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket, üzletrészeket az
összevont (konszolidált) mérlegben, mint saját részvényt, saját üzletrészt a
forgóeszközök között kell - elkülönítetten - kimutatni.
(3)
Az
anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összeg számításánál
figyelembe kell venni a leányvállalat olyan tulajdoni hányadait is, amelyek egy
másik - a konszolidálásba bevont - leányvállalat birtokában vannak.
(4)
A
konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegéből - az
összevont (konszolidált) mérlegbe - az anyavállalatot megillető, az (1)
bekezdés szerint számított részesedés helyére a leányvállalat eszközei, illetve
a források közé a leányvállalatnak a számított részesedéssel csökkentett
forrásai kerülnek, feltéve, hogy az anyavállalat e törvény szerint
beállíthatja, és az összevont (konszolidált) éves beszámoló sajátossága nem
kíván eltéréseket.
(5) 401 A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot az (1) bekezdés szerint
megillető részesedés (rész) számításakor a leányvállalat saját tőkéjét a
konszolidálásba először történő bevonáskor az alábbi
módszerekkel lehet meghatározni [az alkalmazott módszert és annak jelentős változását az előző évhez képest az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni]:
módszerekkel lehet meghatározni [az alkalmazott módszert és annak jelentős változását az előző évhez képest az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben be kell mutatni]:
a)
azt az összeget veszik figyelembe a számításnál,
amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló előkészítő mérlegében, mint a
leányvállalat saját tőkéje szerepel, könyv szerinti értéken [amely a 123. § (2)-(4)
bekezdés alkalmazása esetén az ott meghatározott kiinduló érték]; vagy
b) azt az összeget veszik figyelembe
a számításnál, amely a (7) bekezdés szerinti választott bevonási időpontnak
megfelelő érték (aktualizált érték).
(6)
Az
(5) bekezdés b) pontja szerinti módszer
alkalmazása esetén az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó saját tőke értéke
az újraértékelés - az aktualizált érték meghatározása - után nem lépheti túl az
anyavállalat
ezen részesedése beszerzési értékét.
(7)
Az
(1) bekezdés szerinti számításhoz a viszonyítási érték
meghatározása történhet a részesedés megszerzésének időpontjában vagy akkor,
amikor a leányvállalatot először vonják be az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket különböző
időpontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolás alapjának
meghatározása vagy a különböző időpontokban, vagy azon időpontban fennálló
értékviszonyok figyelembevételével történhet, amikor a vállalat leányvállalattá
vált. A választott időpontot az összevont (konszolidált) kiegészítő
mellékletben meg kell jelölni.
(8)
A
konszolidálásba bevont leányvállalatnak az
anyavállalat könyveiben szereplő részesedésének és az (5)-(6) bekezdés szerinti
módszerrel meghatározott leányvállalati saját tőke tulajdoni hányaddal arányos részének
különbözetét - az anyavállalat döntésének függvényében - a következők szerint
lehet elszámolni:
a)
aktív különbözet esetén (a konszolidálásba
először történő bevonáskor a részesedés könyv szerinti értéke a több) a
különbözeti összegből az egyes eszközökhöz hozzárendelhető "rejtett"
tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhoz hozzárendelhető
"rejtett" terhekkel - a bevonás időszaka szerinti érték és a könyv
szerinti érték különbözetével - az adott eszközök, illetve források értékét
növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradó különbözetet - mint
tőkekonszolidációs különbözetet - az eszközök között kell elkülönítetten
kimutatni;
b)
passzív különbözet esetén (a részesedés könyv
szerinti értéke a kevesebb) a különbözet összegéből az egyes eszközökhöz
hozzárendelhető "rejtett" tartalékokkal, valamint az egyes
forrásokhoz hozzárendelhető "rejtett" terhekkel - a bevonás időszaka
szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetével - az adott eszközök,
illetve források értékét növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezután fennmaradó
különbözetet - mint tőkekonszolidációs különbözetet - a források között kell
elkülönítetten kimutatni;
c)
több leányvállalat konszolidálásából
keletkező, azonos jellegű (aktív vagy passzív) különbözetek összevonhatók, az
eszközök és a források között megjelenő aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözeteket
azonban nem szabad összevonni, egymással szemben elszámolni.
(9) 402 A (8)
bekezdés a) pontja alapján az eszközök
között kimutatott tőkekonszolidációs különbözet leírása az e törvénynek az
üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásai figyelembevételével történik
(10)
A
(8) bekezdés b) pontja alapján a források között
kimutatott tőkekonszolidációs különbözetet, illetve annak egy részét csak akkor
lehet az eredmény javára elszámolni, ha az összevont (konszolidált) mérleg
fordulónapján biztos, hogy ez a különbözeti összeg egy realizált eredmény. Ez
általában akkor teljesül, ha az érintett leányvállalat a konszolidálási körből
kiválik (ideértve az átalakulást is), vagy az az eszköz, amihez a különbözet kapcsolódik, a
konszolidálásba be nem vont személyek részére értékesítésre került.
(11) A leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot az (1) bekezdés
szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor megillető
részesedés és az (5) bekezdés szerint figyelembe vett
részesedés különbözetét a saját tőke korrekciójaként - mint
leányvállalati saját tőkeváltozást - kell az összevont (konszolidált) mérlegben
kimutatni.
(12) 403 A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált)
éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét
az összevont (konszolidált)
mérlegben a források között - a saját tőkén belül elkülönítetten -, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az előkészítő eredménykimutatás jóváhagyott
osztalék, részesedés során - a 127. § (4) bekezdés szerint - kimutatott összegnek a leányvállalat beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is.
mérlegben a források között - a saját tőkén belül elkülönítetten -, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az előkészítő eredménykimutatás jóváhagyott
osztalék, részesedés során - a 127. § (4) bekezdés szerint - kimutatott összegnek a leányvállalat beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is.
(13) Ha az anyavállalati részesedéshez kapcsolódó gazdasági
társaság átalakul - és a részesedés tőkekonszolidációját a megelőző év(ek)
összevont (konszolidált) éves beszámolójában végrehajtották -,
akkor az átalakuláskor megszerzett részesedés a tőkekonszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnek minősül.
akkor az átalakuláskor megszerzett részesedés a tőkekonszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnek minősül.
Adósságkonszolidálás
125. § (1) A konszolidálásba bevont vállalatok egymás közötti követelései,
céltartalékai, kötelezettségei, valamint a megfelelő időbeli elhatárolások
tételei az összevont (konszolidált) mérlegben nem
szerepelhetnek.
szerepelhetnek.
(2) Ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel
az adós és a hitelező mérlegében, akkor az összevont (konszolidált) mérlegben
emiatt mutatkozó különbözetet a
következők szerint kell kimutatni:
következők szerint kell kimutatni:
a)
ha a különbözet eltér az előző évben ilyen címen
megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az eltérés
összegét az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban - elkülönítetten az egyéb
bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között -, mint eredményt módosító
tételt kell kimutatni;
b)
az előző évben ilyen címen megállapított
különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) -
mint konszolidáció miatti változások az adósságkonszolidálás különbözetéből -
kell az
összevont (konszolidált) mérlegben (a változás előjelének megfelelően)
szerepeltetni.
(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az elhagyandó tételek a konszolidálásba
bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó
megbízható és valós összkép szempontjából elhanyagolhatóak
(nem lényegesek).
A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése
126. § (1) Azokat az
eszközöket, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti
szállításaiból és szolgáltatásteljesítéseiből származnak, az összevont
(konszolidált) mérlegben olyan
értékre kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalkozások ugyanazon mérlegfordulónapra vonatkozó mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesen,
jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének (azaz eszközeiket bekerülési értéken kellene szerepeltetni).
értékre kell helyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevont vállalkozások ugyanazon mérlegfordulónapra vonatkozó mérlegébe beállíthatók lettek volna, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások együttesen,
jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének (azaz eszközeiket bekerülési értéken kellene szerepeltetni).
(2) Ha a leányvállalat, közös vezetésű
vállalkozás előkészítő mérlegében az (1) bekezdés szerinti eszközök eltérő
értéken szerepelnek, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások bekerülési
értékei, akkor
az összevont (konszolidált) mérlegben az eszközök változásaként megjelenő különbözetet a következők szerint kell kimutatni:
az összevont (konszolidált) mérlegben az eszközök változásaként megjelenő különbözetet a következők szerint kell kimutatni:
a)
amennyiben a különbözet eltér az előző üzleti évben ilyen
címen megállapított különbözet összegétől, akkor a különbözet összegéből az
eltérés összegét az összevont (konszolidált) eredménykimutatás tartalmazza;
b)
az előző üzleti évben ilyen címen megállapított
különbözettel azonos összeget a saját tőke változásaként (korrekciójaként) -
mint konszolidáció miatti változások a közbenső eredmény különbözetéből -kell az összevont
(konszolidált) mérlegben (a változás előjelének megfelelően) szerepeltetni.
(3) Nem
kell az (1) bekezdés előírásait alkalmazni, ha a közbenső eredmények külön kiemelése
a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete
szempontjából nem
jelentős.
jelentős.
Ráfordítások és bevételek
konszolidálása
127. § (1) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban:
a) az árbevételeknél a
konszolidálásba bevont vállalkozások egymás közötti szállításaiból és
szolgáltatásteljesítéseiből származó árbevételeket, valamint az ezekre jutó
közvetlen költségeket ki kell szűrni. Ha az összevont (konszolidált)
eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkor a konszolidált
árbevételre jutó közvetlen költségeket nem kell kiszűrni, amennyiben a közvetlen
költségek a félkész és
késztermékek, vagy az aktivált saját teljesítmények állományát növelik;
b) nem kerülhetnek az összevont
(konszolidált) eredménykimutatásba az egymás közötti nem áruszállításokból és
nem szolgáltatásteljesítésekből származó egyéb bevételek, az egymás közötti
pénzügyi műveletek bevételei és az egymás közötti rendkívüli bevételek,
valamint ezek ráfordításai sem
(2) Az árbevételeket és a
bevételeket, valamint a közvetlen költségeket és a ráfordításokat az (1)
bekezdés szerint nem kell kiszűrni, ha azok nem j elentős összegűek a
konszolidálásba bevont vállalkozások
valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete megítélése tekintetében
valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete megítélése tekintetében
(3)4
04 A konszolidálásba bevont
vállalkozások üzleti évi, az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények
kamatára igénybe vett eredménytartalékának összegét az eredménytartalék javára
vissza kell vezetni.
(4) Az
összevont (konszolidált) eredménykimutatás jóváhagyott
osztalék és részesedés sora a más külső tulajdonostársaknak a konszolidálásba
bevont vállalkozások éves eredménykimutatásában szereplő adózott
eredményből járó, őket megillető osztalékot, részesedést tartalmazza,
függetlenül attól, hogy az jóváhagyott osztaléknak, részesedésnek minősül-e.
Közös vezetésű vállalkozások
konszolidálása
128. § (1) A közös vezetésű vállalkozás eszközeit
és forrásait, illetve bevételeit és ráfordításait az összevont (konszolidált)
éves beszámolóba az anyavállalat tőkerészesedésének megfelelő arányban kell
bevonni.
bevonni.
(2)4
05 A tőkerészesedés szerinti konszolidálás akkor
lehetséges, ha a közös vezetésű vállalkozás beszámolója elkészítésénél a
konszolidálásra vonatkozó értékelési előírásokat figyelembe vették. Ha az
egységes értékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkor a közös vezetésű
vállalkozásban lévő részesedést a 129. és 130. §-ban foglaltak alapján kell
bevonni.
(3) A tőkerészesedés arányában
történő konszolidálásra - értelemszerűen - a 124-127. §-ok előírásait kell
alkalmazni.
Társult vállalkozások
konszolidálása
129. § (1) Ha egy
konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy -
a 3. § (2) bekezdésének 4. pontja szerinti - vállalkozás üzleti és pénzügyi
döntéseire, akkor ezt a
részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.
részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.
(2) Az (1) bekezdést, valamint a
130. §-t nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont
vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós
megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.406
130. § (1) A társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű
bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az
összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben
szerepeltetni kell]:
szerepeltetni kell]:
a) vagy az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében
kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy
b)
azzal az értékkel, amely a társult vállalkozásnak a (4) bekezdésben meghatározott
időpont szerinti saját tőkéjéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni
hányadára jut. Ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont
vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja
szerinti módszer alkalmazása esetén - amikor a társult vállalkozást első
alkalommal bevonják - meg kell állapítani a társult vállalkozás saját tőkéjéből
a részesedésre a tulajdoni hányad arányában
jutó összeget. A részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás
saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg különbözetét az összevont
(konszolidált) kiegészítő mellékletben elkülönítetten ki kell mutatni.
(3)
Az
(1) bekezdés b) pontja szerinti módszer
alkalmazása esetén a részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás
saját tőkéjéből a tulajdoni hányadra jutó (részarányos) saját tőke különbözetét
-mint tőkekonszolidációs különbözetet - az eszközök között elkülönítetten kell
kimutatni és a különbözeti összeg elszámolásánál a 124. § (9) bekezdésében
leírtakat kell alkalmazni.
(4)
Az
(1) bekezdés szerinti részesedés viszonyítási értékének
és különbözeti összegének meghatározása történhet a részesedés megszerzésének
időpontjában, vagy akkor, amikor a társult vállalkozást első alkalommal
bevonják az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha a
részesedéseket különböző időpontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerinti
részesedés meghatározása vagy a különböző időpontokban, vagy a
gazdasági társaság társult vállalkozássá válásának időpontjában fennálló
értékviszonyok figyelembevételével történhet. A választott időpontot az
összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben meg kell jelölni.
(5) A társult vállalkozásban lévő
részesedésnek (érdekeltségnek) az (1) bekezdés alapján megállapított értékét a
következő években módosítani kell:
a) a társult vállalkozás saját
tőkéje változásának a részesedéssel arányos összegével;
b) az eredménykimutatásban nem szereplő, a társult vállalkozástól járó (várható)
osztalék, részesedés összegével (ezt az összeget a következő évben le kell
vonni);
c) az
eredménykimutatásba
beállított, de az összevont (konszolidált) mérleg fordulónapjáig meg nem
kapott, - a társult vállalkozástól járó - osztalék, részesedés összegével (ezt
az összeget a következő évben le kell vonni);
cl)
a részesedés, a tőkekonszolidációs különbözet leírt összegével.
(6)4
07 Ha a társult vállalkozás beszámolójában a 123.
§-ban foglaltaktól eltérő értékelési módszert alkalmazott, akkor az eltérően
értékelt eszközök, kötelezettségek - az (1)-(5) bekezdésben meghatározott
célokra - az összevont (konszolidált) éves beszámoló értékelési módszere
szerint átértékelhetők. Ha ilyen esetben az újraértékeléstől eltekintenek,
akkor ezt a tényt az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben fel
kell tüntetni.
(7) A 126. §-t a közbenső eredmények
kiszűrésére megfelelően alkalmazni kell, amennyiben a szükséges információk
hozzáférhetőek, ismertek. A közbenső eredmények a társult vállalkozás
tőkerészesedése
függvényében elhagyhatók.
függvényében elhagyhatók.
(8) 408 Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásakor minden esetben a társult vállalkozás utolsó
beszámolóját kell alapul venni. Amennyiben a társult vállalkozás összevont
(konszolidált) éves beszámolót készít, és
az rendelkezésre áll, akkor ebből kell kiindulni.
az rendelkezésre áll, akkor ebből kell kiindulni.
131. § Az anyavállalattal, a konszolidálásba bevont
leányvállalattal - a 3. § (2) bekezdése 5. pontja szerinti - egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozás részesedését az anyavállalat, illetve a
konszolidálásba bevont leányvállalat éves mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.
konszolidálásba bevont leányvállalat éves mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.
Konszolidálás miatti társasági
adókülönbözet kimutatása
132. § Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló
alapján számított éves adózás előtti eredmény - az összevonás következtében -
alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidálásba bevont
vállalkozások adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az
összeget, ami a konszolidálásba bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá a megelőző üzleti évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan
kiegyenlítődik a későbbi üzleti években, konszolidálás miatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalkozások eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több,
mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adótartozásként kell az összevont
(konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban az adó-különbözetet külön soron (elkülönített tételként) - mint konszolidálásból adódó (számított)
társasági adó-különbözetet - kell szerepeltetni.
vállalkozások adózás előtti eredményeinek együttes összege, úgy a konszolidálásba bevont vállalkozások szerint és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó különbözetéből azt az
összeget, ami a konszolidálásba bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá a megelőző üzleti évek, a tárgyév konszolidálási intézkedéseiből származik és várhatóan
kiegyenlítődik a későbbi üzleti években, konszolidálás miatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni. Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalkozások eredménykimutatásai szerint fizetendő adó több,
mint az összevont (konszolidált) eredménykimutatás szerint fizetendő adó, akkor a különbözetet áthúzódó adókövetelésként, fordított esetben a különbözetet áthúzódó adótartozásként kell az összevont
(konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásban az adó-különbözetet külön soron (elkülönített tételként) - mint konszolidálásból adódó (számított)
társasági adó-különbözetet - kell szerepeltetni.
Összevont (konszolidált)
kiegészítő melléklet
133. § (1) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletnek az előzőekben
előírtakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a)
az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált)
eredménykimutatás összeállításánál alkalmazott mérlegértékelési eljárásokat;
b)422. a forintra, a devizára történő átszámítás során alkalmazott módszert, ha a konszolidálásba
bevont vállalkozások az anyavállalattól eltérően más pénznemben készítették
beszámolójukat, vagy ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló olyan
tételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásba bevont vállalkozások
beszámolói nem tartalmaztak, és amelyeket eredetileg más pénznemben adtak meg;
c) ha az előző üzleti évhez képest megváltoztak az értékelési, a konszolidálási
módszerek, ezen változások indokolását, valamint ezen változások hatását a
konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül
még a következőket kell ismertetni:
a)
a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve és
székhelye, ezen leányvállalatok jegyzett tőkéjéből az anyavállalat és a
konszolidálásba bevont más vállalkozás részesedésének mértéke és összege, továbbá a
leányvállalat részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba
bevont vállalkozás saját tőkéjéből;
b)
közös vezetésű vállalkozások neve és
székhelye, az anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalkozás
részesedésének mértéke és összege a közös vezetésű vállalkozás jegyzett
tőkéjéből, továbbá a közös vezetésű vállalkozás részesedésének mértéke és összege
minden más, a konszolidálásba bevont vállalkozás jegyzett tőkéjéből;
c)
a társult
vállalkozások neve és székhelye, ezen vállalkozások jegyzett tőkéjéből az
anyavállalat és a konszolidálásba bevont más vállalkozás részesedésének mértéke
és összege, továbbá a társult vállalkozás
részesedésének mértéke és összege minden más, a konszolidálásba bevont
vállalkozás jegyzett tőkéjéből. A 129. § (2) bekezdésének alkalmazását
mindenkor be kell mutatni és indokolni szükséges;
tyilSL
a 115. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogosultságokat az a)-c) pontoknál
külön-külön ki kell emelni, feltüntetve a jogosultság jogcímét is.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat
abban az esetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalat adatszolgáltatása
miatt a leányvállalatnak, vagy egy másik - a (2) bekezdésben megjelölt -
vállalkozásnak
hátránya származhat ezen adatszolgáltatásból. E szabály alkalmazásának indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben ismertetni kell.
hátránya származhat ezen adatszolgáltatásból. E szabály alkalmazásának indokait az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben ismertetni kell.
(4) Az
összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben az (1)
és (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő adatokat kell feltüntetni:
a)
az összevont
(konszolidált) mérlegben kimutatott azon kötelezettségek teljes összegét,
amelyek futamideje öt évnél hosszabb, valamint az összevont (konszolidált)
mérlegben kimutatott azon kötelezettségek
teljes összegét, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások részéről
zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok
fajtáját és formáját;
b)
azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét,
amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de
nem jelennek meg az összevont (konszolidált) mérlegben Ezek közül külön ki
kell emelni a konszolidálásba teljeskörűen be nem vont leányvállalatokkal
szembeni kötelezettségek összegét;
c)
az összevont (konszolidált) éves beszámolóba
bevont vállalkozások tárgyévben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos
statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket
állománycsoportonkénti bontásban;
cl) az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés (üzletvezetés), a felügyelő
bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság
összegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a gazdasági társaság által átvállalt és így
helyettük fizetett összegeket is, csoportonként összevontan, beleértve a
leányvállalatoknál végzett tevékenység utáni járandóságokat is;
e)
az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése (üzletvezetése), felügyelő bizottsága
tagjainak az anyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósított
kölcsönök és előlegek időpontját, nagyságát, lejáratát, megadva a kamat mértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévben
visszafizetett összegeket, továbbá ezen személyek nevében vállalt garanciális
kötelezettségeket;
/)— az értékesítés árbevételének fontosabb tevékenységek (a
konszolidálásba bevont vállalkozásokra jellemző termékek, terméktípusok),
továbbá az exportárbevételnek az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión
kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag meghatározott piacok
szerinti megbontását, amennyiben ebből a konszolidálásba bevont
vállalkozásoknak jelentősebb hátránya nem származik. Ez utóbbi esetben itt erre utalni
kell;
gj— a vállalatcsoport egészére vonatkozóan a 90. § (7) bekezdésében
előírt információkat;
/?,)— a tárgyévi üzleti évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves
beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint
a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó
szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem
könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve;
/J— azon összevont
(konszolidált) mérlegen kívüli tételek és összevont (konszolidált) mérlegben
nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait,
amelyek bemutatásáról e törvény külön nem
rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy
előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a konszolidálásba bevont vállalkozások
egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez;
/)— az anyavállalat
vagy a konszolidálásba bevont más vállalkozás által kapcsolt felekkel
lebonyolított azon ügyleteket (ide nem értve a vállalatcsoporton belüli
ügyleteket), amelyek bemutatásáról e törvény
külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci
feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek
értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel
kapcsolatos egyéb, a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi
helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre
vonatkozó információk összesíthetők
az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett
ügyleteknek a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetére
gyakorolt hatásának a megítélését.
(5)4
16 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az
anyavállalat minden olyan részvényének, üzletrészének névértékét, amelyet maga
az anyavállalat, leányvállalata vagy olyan harmadik személy birtokol, aki a tulajdonosi
jogokat saját nevében, de ezen vállalatok javára gyakorolja.
(6)4
17Az összevont (konszolidált)
kiegészítő melléklet készítése során nem kötelező alkalmazni a 91. § b) és
c) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében rögzített előírásokat.
(7) 418
Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2)-(3) bekezdése
alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő vállalkozó köteles
az összevont (konszolidált) éves beszámoló
a)
kiegészítő
mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első
üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatainak a
nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való
átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;
b)
kiegészítő
mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként
bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint
készített összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó főbb
szabályait, így különösen:
u)
az összevont (konszolidált) éves beszámoló
részeit,
v)
az összevont (konszolidált) éves beszámolóban
alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást, valamint a tételek
tartalmát, be) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bel)
az alkalmazott
konszolidációs módszereket,
be)
az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit,
bj)
a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségek közül
alkalmazott szabályokat,
bg)
a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.
Összevont (konszolidált)
üzleti jelentés
134. § (1) 419 Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek a konszolidálásba bevont
vállalkozások együttesének helyzetét és üzletmenetét, a vállalkozások
tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal
és bizonytalanságokkal együtt úgy kell tartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokról megbízható és valós képet adjon.
és bizonytalanságokkal együtt úgy kell tartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokról megbízható és valós képet adjon.
(2) 420Az üzleti jelentésnek a 95. §
(2)-(7) bekezdésben, valamint a 95/A. §-ban foglaltakon kívül be kell mutatnia
a konszolidálásba bevont vállalkozások előrelátható fejlődését is.
(3)4 21 Amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az összevont
(3)4 21 Amennyiben a konszolidálásba bevont valamely vállalkozás átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az összevont
(konszolidált) üzleti jelentésben be
kell mutatni a vállalatcsoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési
rendszereinek főbb j ellemzőit az összevont (konszolidált) éves beszámoló
készítésével összefüggésben. (4)4 22 Az összevont
(konszolidált) üzleti jelentést magyar nyelven kell elkészíteni és azt a hely
és a kelet feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosult személy
köteles aláírni.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: A törvény a számvitelről - fejezetek választása oldalra