II. Fejezet
Joghatóság,
hatáskör, illetékesség
Joghatóság
18. §^ (1)76 Magyar állampolgár,
Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik -
Magyarország területén a magyar hatóság jár el.
Magyarország területén a magyar hatóság jár el.
(2)77
Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön
nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, akkor hatósági ügyében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -
Magyarország területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az
Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát
vagy magyar jogszabályt kell alkalmazni.
(3) Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön
a külpolitikáért felelős miniszter vagy a konzuli tisztviselő jár el.
A hatáskör megállapítása és az
eljárási kötelezettség
19. § (1)78 A hatóság hatáskörét
- a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával - jogszabály
állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá ha az nem a
106. és 107. §-ban
megjelölt hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.
megjelölt hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.
r>
|
(2) 79 Ha önkormányzati rendelet eltérően nem
rendelkezik önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár
el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy
a jegyzőre ruházhatja át.
(3)80
A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra
nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott
esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen
lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör gyakorl ója
kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte.
(4)81
A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem
minősül a hatáskör elvonásának, ha az ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény
szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy kormányrendelet
alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja.
(5) Ha
a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát
állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az elj áró
hatóságra kötelező.
20. § (1) 82A hatóság a hatáskörébe
tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles
eljárni.
(2)83 Ha a hatóság elj árási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított
(2)83 Ha a hatóság elj árási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított
nyolc napon belül kivizsgálja a
mulasztás okát, és a mulasztó hatóságot az eljárás soron kívüli lefolytatására
utasítja. Nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha a 71. §
(2) bekezdés alkalmazásának van helye.
(3) 84 Ha a felügyeleti szerv
által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv
az eljárásra haladéktalanul - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a
mulasztóval azonos hatáskörű másik
hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi
eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása
kötelező. A kijelölt hatóság soron
kívül köteles döntést hozni.
(4)85
Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, és az
eljárásra más hatóság nem jelölhető ki, ha a hatóság hatásköre hatósági
igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági nyilvántartás
vezetésére terjed ki, vagy ha hatásköre kizárólagos. A hatóság legkésőbb a
felügyeleti szerv utasításától számított tizenöt napon belül köteles eleget
tenni elmulasztott kötelezettségének. A felügyeleti
szerv az utasítással egyidejűleg fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó
hatóság vezetője ellen, amely kezdeményezés alapján a fegyelmi elj árás
megindítása kötelező.
[J= (5) 86 Ha a képviselő-testület, a polgármester, a
bizottság, a társulás vagy a jegyző (a továbbiakban együtt: önkormányzati
hatóság) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta,
a fővárosi és megyei kormányhivatal felhívja a mulasztó
tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, de legkésőbb harminc napon
belül folytassa le az eljárást.
(6) 87 Az (5) bekezdés alapján az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás
eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal,
továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti
szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél
kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az
eljárás lefolytatására.
(7)88
Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a szakhatósági eljárásra
és a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is
irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán
- a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás
lefolytatására irányuló kötelezettségének.
(8)89 A felügyeleti szerv a
(2) bekezdés szerinti intézkedésről, valamint az eljáró hatóság (3) bekezdés
szerint történő kijelöléséről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a
hatóság a mulasztást követően, illetve a
kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. A
fővárosi és megyei kormányhivatal értesíti az ügyfelet az (5) bekezdés szerinti
felhívásáról, egyidejűleg felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a
felhívás eredménytelensége esetén a (6) bekezdés szerint a közigazgatási
ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
(9)90 A hatóság eljárási
kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztás megszüntetésére felszólító,
az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban:
ügyészi felhívás) megállapított határidő eredménytelen elteltét követően az
ügyész a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat a hatóság eljárásra
kötelezése iránt.
Illetékesség
21. § (1) 91 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok
közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén
a) az ügyfél lakó- vagy
tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt:
lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt:
székhely) van,
b) az ügy tárgyát képező ingatlan
fekszik,
c)— az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják
vagy gyakorolni kívánják, vagy
cl) a jogellenes magatartást elkövették.
(2)93
Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több
hatóságot jogosít fel valamely hatáskör gyakorlására jogszabály a hatóságok
illetékességére csak azonos okot állapíthat meg.
(3)94
(4)95
Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az (1) bekezdés q)
pontjára alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme
alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az
eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jegyző
hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.
(5)96
Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű
hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás
előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés).
(6) 97 Ha a hatóság megállapítja, hogy az
ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt
eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a
döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a
folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást
megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs
helye.
A joghatóság, a hatáskör és az
illetékesség vizsgálata
22. § (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó
jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában
hivatalból köteles vizsgálni.
(2) 98 Hatáskör vagy
illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat -
az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem
megérkezésétől,
folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
(3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az
illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést,
amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral
vagy veszéllyel járna.
vagy veszéllyel járna.
(4) 99
A hatóság az ideiglenes
intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és
hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés
szükségességét
felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.
felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.
(5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogok védelme.
Hatásköri,
illetékességi vita
23. § (1) 100 Ha ugyanabban az ügyben
a) több hatóság állapította meg
hatáskörét és illetékességét,
b) több hatóság állapította meg
hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg
vagy nincs folyamatban,
c)
több illetékes hatóság előtt indult az
eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság
jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita
eldöntését.
(2)1 01 Az egyeztetést annak a hatóságnak
kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg, amelyik
hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik
hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta.
(3)
Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre,
az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki:
a)— illetékességi összeütközés esetén a
legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő
hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal,
b)
hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.
(4)1
03 Az egyeztetést kezdeményező hatóság
kérelmére a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben tizenöt napon
belül kell kijelölni az eljáró hatóságot.
(5)104 Ha az egyeztetés sikerrel járt, az (1)
bekezdés a) és c) pontja esetében az a hatóság, amely a továbbiakban
nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során
hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és
bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az eljárást
megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs
helye.
(6)105 Az illetékességi vitában hozott
végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
24. § (1) 106 A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri vitában az ügyfél vagy a hatóság
kérelmére soron kívül nemperes eljárásban dönt.
(2)
A Fővárosi Ítélőtábla határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
Eljárás
az illetékességi területen kívül
(2)1 07 A fővárosi kerületi illetékességű hatóság a főváros egész területén végezhet eljárási cselekményt.
Belföldi
jogsegély
26. §— (1) Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha
a) az ügyben a megkereső hatóság
illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni,
b) azt az ügyfél jogos érdeke vagy a
költségtakarékosság indokolja, vagy
c)
az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat
szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha
törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy rendelkezik.
(2) Az
(1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott megkeresést az
ügy jellegétől függően a megkereső hatósággal azonos hatáskörű illetékes
hatósághoz, ennek hiányában az illetékes települési
önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni.
önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni.
(3)109 Kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az
eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását
vélelmezni kell a jogsegély teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben
továbbított személyes adatok tekintetében is. Hivatalból indult eljárásban a
hatóság a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése
céljából szükséges személyes adatokat továbbíthatja a megkeresett
szervhez.
(4)110 A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését,
ha az jogszabályba ütközik. Ha a jogsegély nyújtására más szerv jogosult, a
megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de
legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez
továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.
(5)1
11 A megkeresést a belföldi jogsegélynek
a megkeresett szervhez történő beérkezését követően
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon
belül,
b) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben nyolc napon belül,
c) ha az tanú meghallgatására, szemle lefolytatására irányul - az a) és
b) ponttól eltérően -harminc napon belül, cl) ha a megkeresésben kért adat
elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, és a hatóságok
közötti elektronikus kapcsolattartás nem kizárt, öt napon belül
kell teljesíteni.
(5a) 112 Ha a megkereső hatóság közvetlen
elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot
nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen
lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés
üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt az (5) bekezdés cl)
pont szerinti határidőn belül nem lehetséges.
(6)113
A megkeresett szerv vezetője az (5) bekezdés szerinti határidőt - az
(5) bekezdés cl) pontjában foglalt határidő kivételével -
annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthatja. A megkeresett szerv az eljárási határidő
meghosszabbításáról szóló végzését közli a megkereső hatósággal és az
ügyféllel.
(7)114
Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem
teljesíti a megkeresést, a megkereső hatóság - határidő tűzésével -
tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve
az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is
megtagadja vagy elmulasztja, akkor a megkereső hatóság -az (1) bekezdés c) pontjában
foglalt esetet kivéve - jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű
értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett
szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság,
akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a
szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.
(8)115
A megkeresés teljesítésének (7) bekezdés szerinti
elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.
Nemzetközi jogsegély
27. § (1) 116 Ha Magyarországnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye
van, vagy annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn,
vagy többoldalú nemzetközi szerződés
ezt lehetővé teszi, a hatóság a 26. § (1) bekezdésében meghatározott jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet.
ezt lehetővé teszi, a hatóság a 26. § (1) bekezdésében meghatározott jogsegély érdekében külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet.
(2)117 A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter
állásfoglalása az irányadó, amelyet az ügyfajta tekintetében feladatkörrel
rendelkező miniszterrel egyetértésben alakít ki.
(3)118 Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem
rendelkezik, a nemzetközi jogsegélyügyben érintett magyar és külföldi
(nemzetközi) hatóság közvetlenül érintkezik egymással. Ha a magyar hatóság előtt nem ismert, hogy az (1) bekezdés szerinti jogsegélykérelem
teljesítése az érintett külföldi állam melyik hatóságának hatáskörébe tartozik,
a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a külpolitikáért felelős miniszterhez juttatja el. A külpolitikáért felelős miniszter a külföldi
állam külügyekben illetékes minisztériuma útján továbbítja a jogsegélykérelmet
a külföldi hatósághoz.
(4)119 Ha a külföldről érkező jogsegélykérelem
teljesítésére nem a megkeresett hatóság jogosult, a megkeresést átteszi a
hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz, és erről a megkereső felet
egyidejűleg tájékoztatja.
(5)-(6)120
28. § (1) 121 A hatóság megtagadja a
külföldi megkeresés teljesítését, ha az
a)— sértené Magyarország nemzetbiztonsági
érdekeit vagy a közbiztonságot,
b) sértené az ügyben érintett
személy alapvető jogát, vagy
c) jogszabályba ütközne.
(2) 123 A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról és annak okáról a megkereső felet tájékoztatni kell. (3)124
II/A. Fejezet125
A kapcsolattartás általános
szabályai126
28/A. §— (1) A hatóság a)
írásban
k)
postai úton,
l)
írásbelinek minősülő elektronikus úton,
ideértve a telefaxot,
m)
személyesen átadott irat útján,
n)
kézbesítési meghatalmazott útján,
o)
a hatóság kézbesítője útján,
aj) kézbesítési ügygondnok útján,
ag) hirdetményi úton, vagy
b) szóban
u)
személyesen
v)
hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont,
vagy
c) írásbelinek nem
minősíthető elektronikus úton
tart
kapcsolatot az ügyféllel.
(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok
egymással történő kapcsolattartására.
(3) Több igénybe vehető
kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság
szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat.
(4)
Az
első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az
ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a
kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott
elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről.
(5)
Az
ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más - a
hatóságnál rendelkezésre álló -formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg
az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél
visszaélésszerűen kívánj a azt igénybe venni.
(6) Az ügyfél kapcsolattartási
forma változtatása esetén nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában
készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését.
(7)
Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető
helyzet esetén, valamint jogszabály rendelkezése alapján bármilyen módon
tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél, a kapcsolattartás időpontját és
módját az iratra feljegyzéssel, vagy más módon az információ megőrzését
biztosító módon rögzíteni kell.
(8) Az ügyfélre vonatkozó
kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni kell.
Kapcsolattartás
elektronikus úton—
28/B. §— (1) Ha törvény,
eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati
hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél
-jogszabályban meghatározott feltételekkel -
jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az
adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.
(2) Az ügyfél akkor köteles
elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott
ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja.
(3)
Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható elektronikus út a
20. § (6) bekezdése és a 24. § (1) bekezdése szerinti kérelem vonatkozásában,
valamint a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban
(4)
A
hatóság elektronikus úton tartj a a kapcsolatot az
ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet
elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról
másként nem rendelkezett.
(5)
A
hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi -
jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem
minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza,
illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így
különösen a rövid szöveges üzenet formát, valamint az elektronikus levél
formát. Ilyen esetben az írásban történő kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatóság a
szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozatról szükség
esetén jegyzőkönyvet, egyszerűsített jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést készít.
Tájékoztatás—
28/C. §—(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik,
az ügyfél az e fejezetben meghatározott valamennyi kapcsolattartási formát
használhatja tájékoztatáskérés céljából.
(3)
Ha a tájékoztatás az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, és
az ügyfél az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által jogszabály alapján
kezelhető adatokkal magát a tájékoztatás iránti kérelmében azonosította, a
tájékoztatást nem lehet megtagadni.
(4)1
33 A
hatóság
a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, ha az ügyfél a tájékoztatáskéréshez
való jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű a joggyakorlás
különösen, ha a tájékoztatáskérést megelőző nyolc napon belül az ügyféllel a
hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben
az ügyfél részt vett.
Kapcsolattartás hirdetményi
úton—
28/D. §— (1) Törvény vagy kormányrendelet úgy
rendelkezhet, hogy ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az
eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen
az ügyfélnek
szóló végzések kivételével - a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat
kapcsolatot.
(2) Az ügyfél kérelmére a hatóság
az írásbeli kapcsolattartás egyéb formájának alkalmazásával közli az ügyféllel
a döntését.
(3)
Jelentős számú ügyfelet
érint az eljárás, ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárás megindításakor.
Törvény vagy kormányrendelet ennél több ügyfél érintettségéhez is kötheti a
hirdetményi kapcsolattartás előírását.
Navigáció:
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - fejezetek választása oldalra
Visszalépés a Törvénytár: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - fejezetek választása oldalra