A Büntető Törvénykönyvről - 3


XVII. fejezet A gazdasági bűncselekmények 
I. cím Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények— Haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése819 iül. §— 288. §— 288/A. §— A számvitel rendjének megsértése823 id). §— (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt
a)     beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi,
b)     bizonylati rendet megsérti,
és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási


kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(3)  A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíj pénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény körében követik el.
(4)  A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el.
Csődbüncselekmény825
290. §— (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a)     a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b)     színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével,
c)      az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy
d)     az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3)  Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja.
(4)  A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
(5)  Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)  Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
Értelmező rendelkezés827
291. §—(1) A 290. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott bűncselekményt tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
29 l/A. §—
Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
292. §— (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)  A büntetés egy évtől öt évigterjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre követik el.
(3)  Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)  Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

293.  §— Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
294.  §— (1) 833A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minőségű az olyan termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.
Minőség hamis tanúsítása
295. § (1) 834 Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű áru minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 835 Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Áru hamis megjelölése836
296.  §— (1) Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetve annak jellegzetes
tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetve forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terj edő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű árura követik el.
A fogyasztó megtévesztése838
296/A. §— (1)8 40 Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)8 41 Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
(3)8 42Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban843
296/B. §— (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)845 Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.
(3)846 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott cselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.
(4) Nem büntethető az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit
feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.
Tartozás fedezetének elvonása847
297.  §— (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.


Hitelezési csalás849
297/A. §— Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység
298. §— Aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül exportál vagy importál, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése852
298/A. §— A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki
a)     a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b)     pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével
a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Saját tőke csorbítása854 id/J!. §— A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Valótlan érték megjelölése856
298/C. §— Jogosulatlan pénzügyi tevékenység858 ig/D. §— Aki törvényben előírt engedély nélkül a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, £>,)— befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi,
központi értéktári vagy központi szerződő fél,
cjSúL biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési,
4)— önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység863


298/E. §— Jogosulatlan biztosítási tevékenység865 iéiig £^66
Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása867
299. §— (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a)      a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy
b)      közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minősül, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)8 69 Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bennfentes kereskedelem870
299/A. §— (1) Aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki
a)      a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel, mást bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön,
b)      előnyszerzés végett bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át.
Tőkebefektetési csalás872
299/B. §— Aki
a)     a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b)  pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Piramisjáték szervezése874
299/C. §— Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdasági titok megsértése876


300. §— (1) 878 Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíj titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki
a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
£>,)a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt,
c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
Banktitok megsértése880
300/A-300/B. §—
Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény882
300/C. §— (1) 884 Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)     885Aki
a)      számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
b)      adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki jogtalan haszonszerzés végett
a)      a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
b)      adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése
a)     egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz,
b)     két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz,
c)      öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz.
Értékpapírtitok megsértése886
300/D. §—
Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása888
300/E. §— (1) 890 Aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot


a)     készít,
b)     megszerez,
c)      forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)   Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 300/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3)   Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Értelmező rendelkezések891
300/F. § (1) 892 A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszközön
a)     a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
b)     azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az q) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,
c)      a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt is érteni kell.
(2)     893 A 298/A. §, 298/B. §, 299. § és a 299/B. § alkalmazásában vezető állású személy:894
a)     a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b)     a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy,
c)      minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése ilyenként határoz meg.
(3)     895 A 300/C. § és a 300/E. § alkalmazásában számítástechnikai rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő
ilyen berendezések összessége.
Árdrágítás
301. § (1) 896 Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az árdrágítást
a)     üzletszerűen,
b)     bűnszövetségben,
c)891
cl) jelentős mértékű nyereség elérése végett követik el.
(3)898
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.
302. §— A 301. § (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el.
Pénzmosás900


303. §—(1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából
a)     a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b)     a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi,
c)      a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot
a)      magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b)      megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából
a)      gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználj a,
b)      a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást
a)     üzletszerűen,
b)  különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, ej— pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
cl) hivatalos személyként,
e) ügyvédként követik el.
(5)  Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)  Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.
303/A. §— (1) 904 Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó
a)    dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b)    dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,
£>,)pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
c) hivatalos személyként követik el.
(3)     906 Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben
fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása907
303/B. §— Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő


szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés909
303/C. §— (1) 911 A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja.
(2)9 12 A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.
II. cím—
A pénz- és bélyeghamisítás
Pénzhamisítás
304. §—(1) Aki
a)     pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít,
b)     hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal célj ából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,
c)  hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást
a)     különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre,
b)     bűnszövetségben követik el.
(3)9 15 A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre követik el. (4)9 16 Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Pénzhamisítás elősegítése917
304/A. §— Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
305. § A 304. § alkalmazása szempontjából
a)— pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát keltse, b) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz
nemesfémtartalmának csökkentését is.
Hamis pénz kiadása


306. § (1) 920Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)9 21 A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el.
Bélyeghamisítás
307. §— (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából
a)     bélyeget utánoz vagy meghamisít,
b)  hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)  Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy felhasznál.
(3)  A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást

a)     különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű bélyegre,
b)     bűnszövetségben követik el.
(4)9 23 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el.
308. § (1) A 307. § alkalmazásában forgalomba hozáson a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást, meghamisításon pedig a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell.
(2) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
ül. cím—
A pénzügyi bűncselekmények
Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással925
309. §— (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy
megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Költségvetési csalás927
310. §—(1) Aki
a)     költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatj a,
b)     költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
c)  költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz,
b)      az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást ba) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b)      a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,
b)      a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b)      a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.

(6)  Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül j övedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7)  Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)  Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)-(6) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása929
310/A. §— A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a 310. §-ban meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése931
310/B. §221 311. §311/A. §
Jövedékkel visszaélés elősegítése935
311/B. §— (1) 937 Aki jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt
a)   üzletszerűen,
b)   jelentős mennyiségű alapanyagra, zárjegyre, vagy
c)    jelentős, illetve azt meghaladó értékí adójegyre követik el.


312. §225
Fedezetlen bankkártya felhasználása939 iul A. §
Visszaélés csekkel 313. §5íi
Váltóhamisítás942 313/A. §
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás944
313/B. §— (1) 946 Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)9 47 Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja árának kiegyenlítésére alkalmas.
(3) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés948
313/C. §— (1) Aki
a)     hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál,
b)     készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,
c)      a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el.
(2)9 50 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést
a)     bűnszövetségben,
b)     üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz,
b)      a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha


a)      a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz,
b)      a nagyobb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz,
b)      a jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentős kárt okoz,
b)      a különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(7)     951 Aki
a)      olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,
b)      hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)9 52 A (2)-(7) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja árának kiegyenlítésére alkalmas.
(9)9 53 A személyi vagyont károsító készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése954 m/T). §— Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés956
313/E. §— (1) A 310. § alkalmazásában költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.
(2)  A 310. § alkalmazásában vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
(3)  A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, valamint az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
IV. cím-Vegyes rendelkezések
314. §252


Értelmező rendelkezés
315. § (1)9 60Ennek a fejezetnek az alkalmazásában árun ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatást, áron pedig az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatást is érteni
kell.
(2)9 61 E fejezet alkalmazásában gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység.
XVIII. fejezet
A vagyon elleni bűncselekmények
Lopás
316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2)9 62 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást
a)     bűnszövetségben,
b)     közveszély színhelyén,
c)  üzletszerűen, 4)dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának
megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
e)964
f)    helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
g)  hamis vagy lopott kulcs használatával,
h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján,
JJ965
követik el.
(3)966
(4)  A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
£>,)a kisebb értékre elkövetett lopást
1.     a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
2.     kulturális javak körébe tartozó tárgyra,
3.     vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,
4.     temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra, 5.968 nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra, követik el.
(5)  A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a lopást jelentős értékre,
b)      a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.


(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a lopást különösen nagy értékre,
b)      a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
c)969
követik el.
(7)     970 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
a)      a lopást különösen jelentős értékre,
b)      a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
cf-21-követik el.

Sikkasztás

317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
(2)9 72 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást973
a)     bűnszövetségben,
b)     közveszély színhelyén,
c)      üzletszerűen, d)9
követik el. (3)975
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a sikkasztást nagyobb értékre,
b)      kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, ej— a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a sikkasztást jelentős értékre,
b)      a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a sikkasztást különösen nagy értékre,
b)      a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(7)     977 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a sikkasztást különösen jelentős értékre,
b)      a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.


Csalás


318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2)9 78 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a)     bűnszövetségben,
b)     közveszély színhelyén,
c)      üzletszerűen d)9^ követik el.
(3)980
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a csalás nagyobb kárt okoz,
b)      a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a csalás jelentős kárt okoz,
b)      a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a csalás különösen nagy kárt okoz,
b)      a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon c)9^-követik el.
(7)     982 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b)      a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
c)983
követik el.
Hűtlen kezelés
319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2)9 84 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt
a)     három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b)     egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c)      két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, 4)öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
Hanyag kezelés—
320. §— (1) 988 Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy


elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 989 A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.
Rablás
321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3)  A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a)— felfegyverkezve,

b)    jelentős értékre,
c)     bűnszövetségben vagy csoportosan,
d)22± hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el.
(4)     992 A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a)     fegyveresen,
b)     különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
c)      jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan,
cl) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során követik el.
(5)     993 A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a)    jelentős értékre fegyveresen,
b)    fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során követik el.
(6)9 94 Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kifosztás
322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a)     úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti,
b)     az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, ej— védekezésre képtelen személytől vesz el
bűntettet követ el és öt évig terj edő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a)    jelentős értékre,
b)    bűnszövetségben vagy csoportosan követik el.
(3)     996 A büntetés öt évtől tíz évig terj edő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a)    különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,
b)    jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan


követik e l .
Zsarolás
323. § (1) 997 Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a)     bűnszövetségben,
b)     élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c)      hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
(3)998
Rongálás
324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
(2)9 99 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a rongálás kisebb kárt okoz,
b)      a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben követik el.
(3)     1000 A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a rongálás nagyobb kárt okoz,
b)      az elkövető
1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,
2.     vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3.     temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat, 4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva
rongál meg.
(4)     1001 a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)     a rongálás jelentős kárt okoz,
b)     az elkövető
1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,
2.     vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3.     temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg,
c)  a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
(6)     1002 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
(7)1003 E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.


Jogtalan elsajátítás
325. § (1) 1004 Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot
eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)1005 a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.
Orgazdaság
326. § (1) 1006 Aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből,
rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2)1007 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre,
fojlQQíL a szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3)     1009 A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)     nagyobb értékre,
b)     kulturális javak körébe tartozó tárgyra,
c)      kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)    jelentős értékre,
b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5)1010 A bü ntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a)    különösen nagy értékre,
b)    jelentős értékre üzletszerűen követik el.
(6)1 011 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a)     különösen jelentős értékre,
b)     különösen nagy értékre üzletszerűen
c)im
követik el.
Jármű önkényes elvétele^^
327. §ifilá (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)     erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b)     bűnszövetségben


követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el.
Vásárlók megkárosítása


328. § (1) 1015 Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során

a) hamis méréssel vagy számolással;
b)1016
c) az áru minőségének megrontásával
a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el.
(3)  Bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a vásárlók megkárosítását üzletszerűen követi el.
Bitorlás
329. §i^ (1) Aki
a)      más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b)      gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)1018 E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája.
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésed^
329/A. §1^20 (1) 1021 Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 1022 Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) 1023 A büntetés bűntett miatt három évig terj edő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó j ogok megsértését

a)    jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b)    üzletszerűen követik el.
(4) 1024 a büntetés
a)     öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b)     két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszásai^


329/B. §1^26 (1) 1027 Aki a szerz5i jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést
a)     készít, előállít,
b)  átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)  Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3)  A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4)  Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Jogkezelési adat meghamisítása^^
329/C. §!^ Aki más szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Iparjogvédelmi jogok megsértésed^
329/D. §!^- (1) 1032 Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból, növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványból, védjegyoltalomból, földrajzi árujelző-oltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a)    jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b)    üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a)     öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b)     két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
Hitelsértés
330. §i223 aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
UzsorabűncselekménjJ^
330/A. §ií^5 (1) 1036 Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás


kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által - jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)1037 A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt
a)     bűnszövetségben,
b)     üzletszerűen követik el.
(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van
(4)1038 Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsorabűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
Magánindítvány
331. § A személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, valamint jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető,
ha a sértett a hozzátartozója.
Tevékeny megbánás
332. §lfl32
Értelmező rendelkezések
333. § E fejezet alkalmazásában
1  1040 dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
2  1041
3  1042
4. a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények.
XIX. fejezet A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények
333/A. §üíí^ E fejezet rendelkezéseit megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követően kell alkalmazni.
Bevonulási kötelezettség megszegése
334. §i^áá (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Kibúvás a katonai szolgálat alól
335. §ifiá5 (1) Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát, jelentkezési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból
a)     testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,
b)     engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Katonai szolgálat megtagadása
336. §iíí46 Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a polgári szolgálat alól^^
336/A. §i^á^ (1) Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy abból a célból, hogy a polgári szolgálat teljesítése alól végleg kivonja magát,
a)    jelentkezési vagy megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, ebből a célból testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, egy évtől öt évig,
b)    engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad, két évtől nyolc évig terj edő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy polgári szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, bűntett miatt három évig, ha az ideiglenes kivonás tartama
meghaladja a hat napot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A polgári szolgálat megtagadása^^
336/B. §ifi5fi Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 336/C. §-^^-
Jelentkezési kötelezettség elmulasztása
337. §^^ Az a hadköteles, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és három évig terj edő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása
338. §10^3 (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása, hogy a hadköteles a 334. §-ban, 336/A. §-ban, 336/B. §-ban, illetve a 337. §-ban megjelölt kötelezettségét teljesítse,
bűntettet követ el, és az e §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő.
(2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a 335. §-ban meghatározott módon a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott írt megkülönböztetés szerint büntetendő.
Polgári védelmi kötelezettség megszegése


339. §1354 (1) aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idéz elő.
(3)  Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Honvédelmi munkakötelezettség megsértése
340. § Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét távolmaradásával vagy más módon súlyosan megsérti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szolgáltatási kötelezettség megszegése
341. §i355 Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tevékeny megbánás
342. § A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetője az elmulasztott kötelezettségének önként eleget tesz.


XX. fejezet A katonai bűncselekmények
I. cím
A szolgálati bűncselekmények
Szökés
343. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja vagy attól távolmarad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a)     fegyveresen,
b)     csoportosan,
c)      fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával, cl) személy elleni erőszak alkalmazásával
követik el.
(3) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki külföldre szökik.
(4) 1056 Tíz évtgl húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, vagy a szökést háború idején követi el.
(5) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)1057


(7) A szökés elkövetőjének a büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hatóságnál önként jelentkezik
Feljelentés elmulasztása
344. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy külföldre szökés elkövetése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet
követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jelentés elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
Önkényes eltávozás
345. §1058 (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte negyvennyolc órát meghalad, vétséget követ el, és egy évig, háború idején bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladj a a kilenc napot, a büntetés bűntett miatt három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Kibúvás a szolgálat alól
346. § (1)1059 Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntettet követ el, és egy évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idej én bűntett miatt egy évtől öt évig terj edő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3)  Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A szolgálat megtagadása
347. §1060 Aki a katonai szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kötelességszegés szolgálatban
348. § (1) 1061 Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan
megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár.
(3) 1062 A büntetés bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt harchelyzetben követik el és abból különösen nagy hátrány származik.
(4)  Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdés esetén, az ott tett megkülönböztetés szerint, egy évig, illetve három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás
349. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, illetőleg annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel


büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár.
Jelentési kötelezettség megszegése
350. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra jelentős hátrány származik.
Szolgálati visszaélés
351. §ifi^3 (1) Aki azért hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetőleg jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik.
II. cím
A fíiggelemsértés
Zendülés
352. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentősen zavarja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés
a)     kezdeményezője, szervezője és vezetője,
b)     résztvevője, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépő ellen erőszakot alkalmaz.
(3) 1064 Tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő
a)      a kezdeményező, a szervező és a vezető, ha a zendülés különösen súlyos következménnyel jár,
b)      a résztvevő, ha a zendülés során elkövetett cselekménye halált okoz vagy egyéb különösen súlyos következménnyel jár.

(4) 1065 Háború idején a büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (2) bekezdés esetén, valamint harchelyzetben az (1) bekezdés esetén is tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.
(5) Az (1) bekezdés esetén korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a zendülést, mielőtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja.
(6) Aki zendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Zendülés megakadályozásának elmulasztása
353. § Aki a tudomására jutott zendülést vagy előkészületét tőle telhetőleg nem akadályozza meg, illetve késedelem nélkül nem jelenti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.


Parancs iránti engedetlenség
354. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétséget követ el és egy évig, csoportos elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az engedetlenség
a)      más alárendeltek jelenlétében akár a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával, akár egyéb sértő módon történik,
b)      a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.

(3) 1066 Aki háborúban a harci parancsot nem teljesíti, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdés b) pontja esetén egy évig, háború idején három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
355. § (1) 1067 Aki
a)      az elöljáró ellen,
b)      a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít, bűntettet követ el, és három évig, háború idej én egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig, háború idej én két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)     a bűncselekményt fegyverrel vagy csoportosan követik el,
b)     a bűncselekmény egyben parancs iránti engedetlenség is,
c)      a bűncselekmény súlyos testi sértéssel, illetőleg a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.
(3)1068 A büntetés két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okoz. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a sértett halálát okozza. (5)1069 A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a)      a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít,
b)  a bűncselekményt harchelyzetben követik el. (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a bűncselekményt az (1) bekezdésben meghatározott személy védelmére kelt vagy erre rendelt személy ellen követik el.
Szolgálati tekintély megsértése
356. § (1) Aki
a)      az elöljáró,
b)      a szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg
tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katona előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el.
Bujtogatás
357. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)      a bujtogatást szolgálat teljesítése közben követik el,
b)      a bujtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származik.


III. cím
Az elöljárói bűncselekmények
Alárendelt megsértése
358. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában, más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a)     aljas indokból,
b)     súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva,
c)      több alárendelt sérelmére követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést vagy a szolgálatra jelentős hátrányt okoz.
Elöljárói hatalommal visszaélés
359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét
a)    fegyelmi fenyítéssel sújtja,
b)    panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
c)     járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli,
d)    magáncélra igénybe veszi,
e)     a többiekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói gondoskodás elmulasztása
360. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegető veszélytől megóvására, illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja,
amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  A büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár.
(3)  Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói intézkedés elmulasztása
361. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve
a)      az alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozására, illetve a felelősségre vonásra,
b)      a szolgálati rendet, a fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdésére
a szükséges intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  Ha a bűncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3)  Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Ellenőrzés elmulasztása
362. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét szolgálatának teljesítésében nem ellenőrzi, és ez a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár, vétséget követ el, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)  Ha a bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3)  Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
IV. cím
A harcképességet veszélyeztető bűncselekmények
Harckészültség veszélyeztetése
363. § (1) Aki az alakulat harckészültségét közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy szolgálati kötelességének megszegésével
a)     nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról vagy készletének megóvásáról,
b)     fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy rendeltetésétől egyéb módon elvon, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)1070 Ha a bűncselekmény a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetés szerint - három évig, illetve öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Parancsnoki kötelességszegés
364. §^^- Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével
a)     az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja vagy elfogni engedi,
b)     a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt, vagy más hadianyagot kényszerítő szükség nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
c)  nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes, bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól
365. §-^^ Aki háborúban harci kötelességének teljesítése alól
a)     szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtőzéssel vagy megfutamodással,
b)     harcképtelenség szándékos előidézésével vagy megtévesztő magatartással,
c)      harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával,
d)     az ellenségnek önkéntes megadással,
e)  szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével kivonja magát, bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.


Harci szellem bomlasztása
366. § (1) 1073 Aki háború idején a katonák között elégedetlenséget szít, kishitűséget kelt, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a)      harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki,
b)      a szolgálatra más jelentős hátránnyal jár.