XVII. fejezet A gazdasági
bűncselekmények
I.
cím Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő
bűncselekmények— Haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős
felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség
megszegése819 iül. §— 288. §— 288/A. §— A számvitel rendjének megsértése823 id).
§— (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán
alapuló jogszabályokban előírt
a) beszámolókészítési,
könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi,
b) bizonylati rendet megsérti,
és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését,
illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy az adott üzleti évet érintően a
számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen
befolyásoló hibát idéz elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az
(1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó,
valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó
is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási
kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését,
illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(3)
A
büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés,
ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei
szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi,
központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíj pénztár vagy foglalkoztatói
nyugdíj szolgáltató intézmény körében követik el.
(4) A büntetés vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
cselekményt gondatlanságból követik el.
Csődbüncselekmény825
290. §— (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény
hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető
helyzete esetén
a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával,
megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével
vagy kétes követelés elismerésével,
c) az ésszerű gazdálkodás
követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak
továbbfolytatásával, vagy
d) az ésszerű gazdálkodás
követelményeivel ellentétes más módon
vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy
hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ
el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
Az
(1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó
gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt
magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek
kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3)
Az (1) bekezdés szerint
büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének
vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások
valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja.
(4) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
(5)
Aki
a felszámolás elrendelését követően valamely
hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben
meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)
Az
(1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor
büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték,
illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése
ellenére nem történt meg.
Értelmező rendelkezés827
291. §—(1) A 290. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott bűncselekményt
tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy
annak egy részével rendelkezni jogosult.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
29 l/A. §—
Rossz minőségű
termék forgalomba hozatala
292. §— (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű
termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt
intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évigterjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű
rossz minőségű termékre követik el.
(3) Aki a bűncselekményt
gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
293.
§— Aki a termék minőségének megállapítására
vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a
valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg
hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
294. §— (1) 833A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék
akkor rossz minőségű ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi
követelményeknek sem felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minőségű az olyan termék, amely
rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.
Minőség hamis
tanúsítása
295. § (1) 834 Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű áru
minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 835 Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 835 Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Áru hamis megjelölése836
296. §— (1) Aki árut - a
versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással,
megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetve
annak jellegzetes
tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetve forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetve forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés egy évtől öt évig terj edő szabadságvesztés, ha
a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű árura követik el.
A fogyasztó megtévesztése838
296/A. §— (1)8
40 Aki az
áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges
tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre
alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról
megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)8
41 Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru
lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre
és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az
áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru
felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását
igényli.
(3)8
42Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru
vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.
Versenyt korlátozó
megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban843
296/B.
§— (1) Aki a közbeszerzési
eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy
zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak),
illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a
piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást
tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)845 Az (1) bekezdés szerint büntetendő az
is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre
vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása
érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az
egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz
részt, amely a versenyt korlátozza.
(3)846 A büntetés vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
cselekményt jelentős értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el.
(4) Nem büntethető az (1)-(3)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt
az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés
körülményeit
feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.
feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.
Tartozás fedezetének
elvonása847
297. §— (1) Aki a
gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja,
és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet
követ el, és öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az
elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat
benyújtásáig kiegyenlítik.
Hitelezési csalás849
297/A. §— Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel
nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező
elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Engedély
nélküli külkereskedelmi tevékenység
298. §— Aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül
fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül
exportál vagy importál, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Gazdálkodó
szervezet vezető állású személyének visszaélése852
298/A.
§— A gazdálkodó szervezet
vezető állású személye, aki
a) a gazdálkodó szervezet vagyoni
helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben,
illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat
közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b) pénzügyi eszközre vonatkozó
színlelt ügylet kötésével
a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Saját
tőke csorbítása854 id/J!. §— A jogi
személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki a
társaság saját tőkéjét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet
követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Valótlan
érték megjelölése856
298/C. §— Jogosulatlan pénzügyi
tevékenység858 ig/D. §— Aki törvényben előírt engedély nélkül a) pénzügyi
szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, £>,)— befektetési szolgáltatási vagy befektetési
szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási,
befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi,
központi értéktári vagy központi szerződő fél,
cjSúL biztosítási, viszontbiztosítási vagy
független biztosításközvetítési,
4)— önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási
tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogosulatlan befektetési
szolgáltatási tevékenység863
298/E. §— Jogosulatlan biztosítási tevékenység865
iéiig £^66
Gazdasági
adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása867
299.
§— (1) A gazdálkodó szervezet
vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a) a gazdálkodó szervezet a
székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy
b)
közhitelű nyilvántartásba olyan személy
kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre,
akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minősül, bűntettet követ
el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)8
69 Aki
közhitelű
nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy
tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését
elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget
követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bennfentes kereskedelem870
299/A.
§— (1) Aki bennfentes
információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, bűntettet
követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1)
bekezdés szerint büntetendő az is, aki
a) a birtokában lévő bennfentes
információra tekintettel, mást bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval
érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön,
b) előnyszerzés végett
bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át.
Tőkebefektetési
csalás872
299/B. §— Aki
a)
a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy
vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a
gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy
híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés
emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére
rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Piramisjáték szervezése874
299/C.
§— Aki mások pénzének előre
meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való
összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a
láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára
közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást
teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Gazdasági titok megsértése876
300. §— (1) 878 Az a
bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok
megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási
vagy foglalkoztatói nyugdíj titoknak minősülő
adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva
illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan
előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez,
felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki
a) a közérdekű adatok
nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben
meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
£>,)— a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési
kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett
bejelentés megalapozatlan volt,
c) bennfentes kereskedelemmel,
piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni
küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz
eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan
volt.
Banktitok megsértése880
300/A-300/B. §—
Számítástechnikai
rendszer és adatok elleni bűncselekmény882
300/C. §— (1) 884 Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét
szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy
a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent
marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 885Aki
a) számítástechnikai rendszerben
tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul
megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,
b)
adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával,
törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer
működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki jogtalan
haszonszerzés végett
a) a számítástechnikai rendszerbe
adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot
megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy
b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb
művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza, és ezzel kárt
okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése
a) egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz,
b) két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz,
c)
öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés,
ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz.
Értékpapírtitok megsértése886
300/D. §—
Számítástechnikai
rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása888
300/E. §— (1) 890 Aki a 300/C. §-ban
meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy
számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot
a) készít,
b) megszerez,
c)
forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé
tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
Az
(1) bekezdés szerint büntetendő, aki a 300/C. §-ban
meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat
készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a
rendelkezésére bocsátja.
(3)
Nem
büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki -
mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő
számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely
számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé
tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság
előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint
lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Értelmező rendelkezések891
300/F.
§ (1) 892 A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszközön
a)
a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket
és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely
tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon
történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,
b) azt a pénzügyi eszközt, amely
nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az q) pontban
felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,
c)
a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási
kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt is érteni kell.
(2) 893 A
298/A. §, 298/B. §, 299. § és a 299/B. §
alkalmazásában vezető állású személy:894
a) a gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b) a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai
gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy,
c)
minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet
alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése ilyenként határoz meg.
(3) 895 A 300/C. § és a 300/E. § alkalmazásában számítástechnikai rendszer az adatok
automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító
berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő
ilyen berendezések összessége.
ilyen berendezések összessége.
Árdrágítás
301. § (1) 896 Aki áruért a hatósági árnál
vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér,
köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel
büntetendő.
büntetendő.
(2) A
büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés,
ha az árdrágítást
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben,
c)891
cl) jelentős mértékű nyereség elérése végett követik el.
(3)898
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel
büntetendő.
302. §— A 301. § (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges
minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki
vagy fogadnak el.
Pénzmosás900
303. §—(1) Aki más
által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog
ezen eredetének leplezése céljából
a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során
felhasználja,
b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a
helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi,
c)
a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi
tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ
el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett,
szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot
a) magának vagy harmadik
személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja
vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog
eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő
cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása
során felhasználj a,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe.
(4) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
pénzmosást
a) üzletszerűen,
b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, ej— pénzügyi
intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi
értéktári vagy központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független
biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy
szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy
alkalmazottjaként,
cl) hivatalos személyként,
e) ügyvédként követik el.
(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ
el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt,
aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve,
hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.
303/A. §— (1) 904
Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel
büntetendő cselekményből származó
a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő
szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt
a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,
£>,)— pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél
a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,
£>,)— pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél
tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független
biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, vagy
szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy
alkalmazottjaként,
c) hivatalos személyként követik
el.
(3) 906 Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki
a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a
cselekményt még nem vagy csak részben
fedezték fel.
fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos
bejelentési kötelezettség elmulasztása907
303/B. §— Aki a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt
bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig
terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés909
303/C. §— (1) 911 A 303. § és a 303/A. §
alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot,
dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni
érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve
dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla
jogosultjának - biztosítja.
(2)9 12 A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi
tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi
szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási
vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati
tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független
biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári,
magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatási tevékenységet, illetve annak
igénybevételét kell érteni.
II. cím—
A pénz- és bélyeghamisítás
Pénzhamisítás
304. §—(1) Aki
a) pénzt forgalomba hozatal
céljából utánoz vagy meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal célj ából megszerez, az országba behoz,
onnan kivisz, az ország területén átvisz,
c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
pénzhamisítást
a) különösen nagy, vagy azt
meghaladó értékű pénzre,
b) bűnszövetségben követik el.
(3)9
15 A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre
követik el. (4)9 16 Aki pénzhamisításra
irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Pénzhamisítás
elősegítése917
304/A.
§— Aki pénzhamisításhoz szükséges
anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez,
tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két
évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
305. § A 304. § alkalmazása szempontjából
a)— pénz utánzásának kell
tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az
forgalomban levő pénz látszatát keltse, b) pénz meghamisításának kell
tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak
megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes,
továbbá a pénz
nemesfémtartalmának csökkentését is.
Hamis pénz kiadása
306. § (1) 920Aki valódi, illetve
hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt
forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)9 21 A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el.
(2)9 21 A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el.
Bélyeghamisítás
307. §— (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából
a) bélyeget utánoz vagy
meghamisít,
b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált
bélyeget mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy
felhasznál.
(3) A büntetés öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást
a) különösen nagy, vagy azt
meghaladó értékű bélyegre,
b) bűnszövetségben követik el.
(4)9
23 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érő értékű
bélyegre követik el.
308. § (1) A 307. § alkalmazásában forgalomba hozáson a bélyeggyűjtés céljára
forgalomba hozást, meghamisításon pedig a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló
jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell.
(2) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
(2) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
ül.
cím—
A pénzügyi bűncselekmények
Visszaélés
társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással925
309. §— (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az
államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére
nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy
megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig
megtéríti.
Költségvetési
csalás927
310. §—(1) Aki
a) költségvetésbe történő
befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök
vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt
elhallgatj a,
b) költségvetésbe történő
befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól
eltérően használ fel, és ezzel egy vagy
több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás
nagyobb vagyoni hátrányt okoz,
b) az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást ba) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás
jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában
meghatározott módon követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen
nagy vagyoni hátrányt okoz,
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó
költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában
meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás
különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a különösen nagy vagyoni
hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában
meghatározott módon követik el.
(6)
Az (1)-(5) bekezdés szerint
büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló
jogszabályban megállapított feltétel
hiányában vagy hatósági engedély nélkül j övedéki terméket előállít, megszerez,
tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni
hátrányt okoz.
(7)
Aki
költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban
előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének
nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy
valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntettet követ
el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott
bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A
korlátlan enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)-(6) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A költségvetési
csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása929
310/A.
§— A gazdálkodó szervezet
vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha
a 310. §-ban meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy
dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és
a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt
megakadályozhatta volna, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Társadalombiztosítási,
egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése931
310/B.
§221 311. §— 311/A. §—
Jövedékkel
visszaélés elősegítése935
311/B. §— (1) 937 Aki jövedéki termék
előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban
meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül,
vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz,
illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges
zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével
előállít, megszerez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztés, ha a cselekményt
a) üzletszerűen,
b) jelentős mennyiségű alapanyagra,
zárjegyre, vagy
c) jelentős, illetve azt meghaladó
értékí adójegyre követik el.
312. §225
Fedezetlen bankkártya
felhasználása939 iul A. §—
Visszaélés csekkel 313. §5íi
Váltóhamisítás942 313/A. §—
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás944
313/B. §— (1) 946 Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési
eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)9 47 Az (1) bekezdés szerint büntetendő az
is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó
szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja
árának kiegyenlítésére alkalmas.
(3)
Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására
irányuló előkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.
Készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélés948
313/C. §— (1) Aki
a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés
végett felhasznál,
b) készpénz-helyettesítő
fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,
c)
a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélést követ el.
(2)9
50 A büntetés vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélést
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2)
bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a) a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2)
bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a
(2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a) a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározott
módon követik el.
(7) 951 Aki
a) olyan készpénz-helyettesítő
fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek
beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,
b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon megszerzett
készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz,
onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)9
52 A (2)-(7) bekezdés szerint büntetendő az
is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést valamely
gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a
kibocsátó áruja árának kiegyenlítésére alkalmas.
(9)9
53 A személyi vagyont károsító készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel visszaélés miatt az elkövető csak magánindítványra
büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
hamisításának elősegítése954 m/T). §— Aki
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt,
berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad,
forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezés956
313/E.
§— (1) A 310. §
alkalmazásában költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését
- ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az
elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által
vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében
kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó
pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény
tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy
nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.
(2)
A
310. § alkalmazásában vagyoni hátrány alatt érteni kell a
költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt
bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy
céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
(3)
A
313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő
fizetési eszközön a jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési
eszközt, valamint az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a
másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A
külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön
kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben
részesül.
IV. cím-Vegyes rendelkezések
314. §252
Értelmező rendelkezés
315. § (1)9 60Ennek a fejezetnek az
alkalmazásában árun ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatást, áron
pedig az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű
ellenszolgáltatást is érteni
kell.
kell.
(2)9
61 E fejezet alkalmazásában gazdasági
tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra
rendszeresen végzett termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység.
XVIII. fejezet
A
vagyon elleni bűncselekmények
Lopás
316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy
azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.
(2)9 62 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást
(2)9 62 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen, 4)—
dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának
megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják,
vagy a dolog eltulajdonításának
megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
e)964
f) helyiségbe vagy ehhez tartozó
bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és
beleegyezése nélkül bemenve,
g) hamis vagy lopott kulcs használatával,
h) lakást vagy hasonló helyiséget
az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján,
JJ965
követik el.
(3)966
(4) A büntetés bűntett miatt
három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)
a
lopást nagyobb értékre,
£>,)— a kisebb értékre elkövetett lopást
1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
2. kulturális javak körébe tartozó
tárgyra,
3. vallási tisztelet tárgyára,
illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a
vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,
4. temetőben vagy temetkezési
emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra, 5.968
nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra, követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást különösen nagy értékre,
b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott módon
c)969
követik el.
(7) 970 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
a) a lopást különösen jelentős
értékre,
b) a különösen nagy értékre
elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon
cf-21-követik el.
Sikkasztás
317.
§ (1) Aki a rábízott idegen
dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik,
sikkasztást követ el.
(2)9
72 A büntetés vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre
elkövetett sikkasztást973
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen, d)9™
követik el. (3)975
(4) A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) kisebb értékre elkövetett
sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, ej— a sikkasztást
kulturális javak körébe tartozó tárgyra
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a)
a sikkasztást jelentős értékre,
b)
a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)
a sikkasztást különösen nagy értékre,
b)
a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
(7) 977 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre,
b) a különösen nagy értékre
elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
módon követik
el.
Csalás
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy
tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2)9 78 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
(2)9 78 A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c)
üzletszerűen d)9^
követik el.
(3)980
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz,
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
módon követik
el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
módon követik
el.
(6) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt
okoz,
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon c)9^-követik el.
(7) 982 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)
a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b)
a különösen nagy kárt okozó csalást a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
c)983
követik el.
Hűtlen kezelés
319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó
kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2)9 84 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt
(2)9 84 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.
(3) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő
szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b) egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c)
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés,
ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, 4)— öt
évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős
vagyoni hátrányt okoz.
Hanyag kezelés—
320. §— (1) 988 Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy
felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul,
és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy
elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 989 A büntetés három évig terjedő
szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó
vagyoni hátrányt okoz.
Rablás
321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás
végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért
tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a)— felfegyverkezve,
b) jelentős értékre,
c) bűnszövetségben vagy
csoportosan,
d)22± hivatalos személy, külföldi hivatalos személy
ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e
feladatának teljesítése során követik el.
(4) 992 A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) különösen nagy vagy ezt
meghaladó értékre,
c)
jelentős értékre
hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt
vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során,
illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan,
cl)
felfegyverkezve vagy
csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen,
hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata
teljesítése során követik el.
(5) 993 A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) jelentős értékre fegyveresen,
b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy
közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során követik el.
(6)9
94 Aki rablásra irányuló
előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Kifosztás
322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti,
b) az általa más bűncselekmény
elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, ej— védekezésre
képtelen személytől vesz el
bűntettet követ el és öt évig terj edő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) bűnszövetségben vagy
csoportosan követik el.
(3) 996 A büntetés öt évtől tíz évig terj edő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy, vagy ezt
meghaladó értékre,
b) jelentős értékre,
bűnszövetségben vagy csoportosan
követik e l .
Zsarolás
323. § (1) 997 Aki jogtalan haszonszerzés végett mást
erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen
vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
a) bűnszövetségben,
b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,
c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség
színlelésével követik el.
(3)998
Rongálás
324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt
okoz, rongálást követ el.
(2)9
99 A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás kisebb kárt okoz,
b) a szabálysértési értékhatárt meg
nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bűnszövetségben
követik el.
(3) 1000
A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás nagyobb kárt okoz,
b) az elkövető
1.
kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet
vagy műemléket,
2. vallási tisztelet tárgyát,
illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési
emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére
rendelt tárgyat, 4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi
engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva
rongál meg.
(4) 1001 a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a rongálás jelentős kárt okoz,
b) az elkövető
1.
kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet
vagy műemléket,
2. vallási tisztelet tárgyát,
illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3. temetési helyet, temetkezési
emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére
rendelt tárgyat semmisít meg,
c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer
felhasználásával követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás
különösen nagy kárt okoz.
(6) 1002 A büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
(7)1003 E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen
más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges
felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához
szükséges.
Jogtalan elsajátítás
325. § (1) 1004 Aki a
talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy
annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy
tévedésből hozzá került idegen dolgot
eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)1005
a büntetés két évig terjedő
szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó
tárgyra követik el.
Orgazdaság
326. § (1) 1006 Aki költségvetési csalásból származó
vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont
terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből,
rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2)1007
A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés,
ha az orgazdaságot
a)
kisebb értékre,
fojlQQíL a szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3) 1009
A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) kulturális javak körébe tartozó
tárgyra,
c)
kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy
fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre,
b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5)1010
A bü ntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre,
b) jelentős értékre üzletszerűen követik el.
(6)1
011 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre,
b) különösen nagy értékre
üzletszerűen
c)im
követik el.
Jármű önkényes
elvétele^^
327. §ifilá (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy
jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet
használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) erőszakkal, avagy az élet
vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt
bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el.
Vásárlók megkárosítása
328. § (1) 1015 Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során
a) hamis méréssel vagy számolással;
b)1016
c)
az áru minőségének megrontásával
a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott felsorolt cselekményeket
gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el.
(3) Bűntettet követ el és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a vásárlók megkárosítását
üzletszerűen követi el.
Bitorlás
329. §i^ (1) Aki
a) más szellemi alkotását
sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b) gazdálkodó szervezetnél
betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi
alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól
teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből
részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)1018 E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti
alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta
és a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája.
Szerzői
vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésed^
329/A. §1^20 (1) 1021 Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján
fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni
hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) 1022 Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú
másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető
üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) 1023 A büntetés bűntett miatt három
évig terj edő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó j
ogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen követik el.
(4) 1024 a büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
Szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszásai^
329/B. §1^26 (1) 1027
Aki a szerz5i jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést
haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt,
terméket, berendezést vagy felszerelést
a) készít, előállít,
b) átad, forgalomba
hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ
el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)
Az
(1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról
szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából
az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési
ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogról szóló törvényben
meghatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4)
Nem
büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki -
mielőtt a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés
megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése,
illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a
hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a
hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő
más személy kilétének megállapítását.
Jogkezelési
adat meghamisítása^^
329/C. §!^ Aki más
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó művének,
illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és
a szerzői jogról szóló törvényben
meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul
eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Iparjogvédelmi
jogok megsértésed^
329/D.
§!^- (1) 1032
Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai
közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból,
növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványból, védjegyoltalomból,
földrajzi árujelző-oltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati
mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának
utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget
követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős
vagyoni hátrányt okozva követik el.
Hitelsértés
330. §i223 aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a
hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget
követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
UzsorabűncselekménjJ^
330/A. §ií^5 (1) 1036 Aki más rászorult helyzetét
kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó
megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás
kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban
élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által - jogszabályon,
bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási
kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek
tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő. (2)1037 A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az
uzsorabűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3)
Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van
(4)1038
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az
uzsorabűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a
hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
Magánindítvány
331. § A személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés,
rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, valamint jármű önkényes elvétele
miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető,
ha a sértett a hozzátartozója.
ha a sértett a hozzátartozója.
Tevékeny megbánás
332. §lfl32
Értelmező rendelkezések
333. § E fejezet alkalmazásában
1 1040 dolog: a villamos- és a gazdaságilag
hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő
olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni
érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -
illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az
értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja,
2 1041
3 1042
4. a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények a vagyon
elleni bűncselekmények.
XIX. fejezet A
honvédelmi kötelezettség elleni
bűncselekmények
333/A. §üíí^ E fejezet rendelkezéseit megelőző
védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség
elrendelését követően kell alkalmazni.
Bevonulási kötelezettség
megszegése
334. §i^áá (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem
tesz eleget, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás a katonai szolgálat
alól
335. §ifiá5 (1) Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a
katonai szolgálat alól kivonja magát, jelentkezési vagy bevonulási
kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig
terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az
a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból
a) testét megcsonkítja, egészségét
károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít,
b) engedély nélkül külföldre
távozik vagy tartósan külföldön marad, öt évtől tizenöt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Katonai szolgálat megtagadása
336. §iíí46 Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának
teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás
a polgári szolgálat alól^^
336/A.
§i^á^ (1) Az a polgári
szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki megjelenési
kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy abból a célból, hogy a polgári szolgálat
teljesítése alól végleg kivonja magát,
a) jelentkezési vagy megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, ebből a célból
testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást
tanúsít, egy évtől öt évig,
b) engedély nélkül külföldre
távozik vagy tartósan külföldön marad, két évtől nyolc évig terj edő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért
követi el, hogy polgári szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja
magát, bűntett miatt három évig, ha az ideiglenes kivonás tartama
meghaladja a hat napot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
meghaladja a hat napot, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A polgári
szolgálat megtagadása^^
336/B.
§ifi5fi Az a
polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári
szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 336/C. §-^^-
Jelentkezési kötelezettség
elmulasztása
337. §^^ Az a hadköteles, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,
bűntettet követ el, és három évig terj edő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hadkötelezettség
teljesítésének akadályozása
338. §10^3 (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása,
hogy a hadköteles a 334. §-ban, 336/A. §-ban, 336/B. §-ban, illetve a 337.
§-ban megjelölt kötelezettségét teljesítse,
bűntettet követ el, és az e §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő.
bűntettet követ el, és az e §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő.
(2)
Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy
hadkötelest a 335. §-ban meghatározott módon a katonai szolgálat alól kivonjon,
az ott írt megkülönböztetés szerint büntetendő.
Polgári védelmi kötelezettség
megszegése
339. §1354 (1) aki a polgári védelmi
szolgálatát nem látja el, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos veszélyt idéz elő.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség
miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Honvédelmi munkakötelezettség
megsértése
340. § Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét
távolmaradásával vagy más módon súlyosan megsérti, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szolgáltatási kötelezettség
megszegése
341. §i355 Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi
kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntettet követ el, és öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tevékeny
megbánás
342. § A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az e fejezetben meghatározott
bűncselekmény elkövetője az elmulasztott kötelezettségének önként eleget tesz.
XX. fejezet A katonai bűncselekmények
I. cím
A szolgálati
bűncselekmények
Szökés
343. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai
szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen
elhagyja vagy attól távolmarad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig
terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a) fegyveresen,
b) csoportosan,
c)
fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat
felhasználásával, cl) személy elleni erőszak alkalmazásával
követik el.
(3) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
külföldre szökik.
(4) 1056 Tíz évtgl húsz évig terjedő, vagy életfogytig
tartó szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott módon külföldre szökik, vagy a szökést háború idején követi el.
(5) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló előkészületet követ el, bűntett
miatt egy évtől öt évig, háború idején öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(6)1057
(7) A szökés elkövetőjének a büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hatóságnál
önként jelentkezik
Feljelentés
elmulasztása
344. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy külföldre szökés
elkövetése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el,
és erről, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet
követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jelentés elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jelentés elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
Önkényes eltávozás
345. §1058 (1) Aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól
távol marad, és távolléte negyvennyolc órát meghalad, vétséget követ el, és egy
évig, háború idején bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha
az önkényes távollét tartama meghaladj a a kilenc napot, a
büntetés bűntett miatt három évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés.
Kibúvás
a szolgálat alól
346. § (1)1059 Aki abból a célból, hogy katonai
szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, testét megcsonkítja, egészségét
károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntettet követ el, és egy
évtől öt
évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt azért követi el, hogy katonai
szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idej én bűntett miatt egy évtől öt évig terj edő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztés, háború idején két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés.
A szolgálat
megtagadása
347. §1060 Aki a katonai
szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy
életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő.
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kötelességszegés
szolgálatban
348. § (1) 1061 Aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti
szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja,
vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan
megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt
évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár.
(3) 1062 A büntetés bűntett miatt tíz
évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a
bűncselekményt harchelyzetben követik el és abból különösen nagy hátrány
származik.
(4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség
miatt a (2) bekezdés esetén, az ott tett megkülönböztetés szerint, egy évig,
illetve három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
szabadságvesztéssel büntetendő.
Szolgálati
feladat ellátása alóli kibúvás
349. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól
megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, illetőleg annak teljesítésére
képtelenné teszi magát, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három
évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár.
Jelentési
kötelezettség megszegése
350. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellő időben nem tesz jelentést, vagy
valótlan jelentést tesz, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra jelentős hátrány származik.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből a szolgálatra jelentős hátrány származik.
Szolgálati
visszaélés
351. §ifi^3 (1) Aki azért hogy jogtalan
hátrányt okozzon, illetőleg jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával
vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés,
ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik.
II. cím
A fíiggelemsértés
Zendülés
352. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos,
nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését
jelentősen zavarja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a zendülés
a) kezdeményezője, szervezője és
vezetője,
b) résztvevője, ha az elöljáró
vagy a zendüléssel szemben fellépő ellen erőszakot alkalmaz.
(3) 1064
Tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig
tartó szabadságvesztéssel büntetendő
a) a kezdeményező, a szervező és a
vezető, ha a zendülés különösen súlyos következménnyel jár,
b) a résztvevő, ha a zendülés
során elkövetett cselekménye halált okoz vagy egyéb különösen súlyos következménnyel
jár.
(4) 1065 Háború idején a büntetés az
(1) bekezdés esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a (2)
bekezdés esetén, valamint harchelyzetben az (1) bekezdés esetén is tíz évtől
húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.
(5) Az (1) bekezdés esetén korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a zendülést,
mielőtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították,
abbahagyja.
(6) Aki zendülésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt
évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Zendülés
megakadályozásának elmulasztása
353. § Aki a tudomására jutott zendülést vagy
előkészületét tőle telhetőleg nem akadályozza meg, illetve késedelem nélkül nem
jelenti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
büntetendő.
Parancs iránti engedetlenség
354. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétséget követ el és egy évig,
csoportos elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt
évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az
engedetlenség
a) más alárendeltek
jelenlétében akár a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával, akár
egyéb sértő módon történik,
b) a szolgálatra vagy a fegyelemre
jelentős hátrány veszélyével jár.
(3) 1066 Aki háborúban a harci parancsot
nem teljesíti, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a bűncselekményt
gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdés b) pontja esetén
egy évig, háború idején három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljáró
vagy szolgálati közeg elleni erőszak
355. § (1) 1067 Aki
a) az elöljáró ellen,
b) a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának
teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy
tettleges ellenállást tanúsít, bűntettet követ el, és három évig, háború idej
én egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A
büntetés öt évig, háború idej én két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt fegyverrel
vagy csoportosan követik el,
b) a bűncselekmény egyben parancs
iránti engedetlenség is,
c)
a bűncselekmény súlyos testi sértéssel,
illetőleg a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.
(3)1068
A büntetés két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tíz
évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot,
súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okoz. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő
szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a sértett halálát okozza. (5)1069
A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,
ha
a) a bűncselekmény szándékos
emberölést is megvalósít,
b) a bűncselekményt harchelyzetben követik el. (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is,
ha a bűncselekményt az (1) bekezdésben meghatározott személy védelmére kelt
vagy erre rendelt személy ellen követik el.
Szolgálati
tekintély megsértése
356. § (1) Aki
a) az elöljáró,
b) a szolgálatát teljesítő
feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg
tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti, vétséget követ el, és
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett
miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt több katona
előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el.
Bujtogatás
357. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs vagy általában a
szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétséget követ el,
és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bujtogatást szolgálat teljesítése közben követik el,
b) a bujtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány származik.
III. cím
Az elöljárói
bűncselekmények
Alárendelt megsértése
358. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában, más előtt vagy feltűnően
durván megsérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) aljas indokból,
b) súlyos testi vagy lelki
gyötrelmet okozva,
c) több alárendelt sérelmére követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést vagy a
szolgálatra jelentős hátrányt okoz.
Elöljárói
hatalommal visszaélés
359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve
alárendeltjét
a) fegyelmi fenyítéssel sújtja,
b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza,
c) járandóságában megrövidíti,
vagy anyagilag megterheli,
d) magáncélra igénybe veszi,
e) a többiekhez képest
előnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói
gondoskodás elmulasztása
360. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi
meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegető veszélytől megóvására,
illetőleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja,
amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt öt
évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a
bűncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátránnyal jár.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség
miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Elöljárói
intézkedés elmulasztása
361. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve
a) az alárendelt
kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozására, illetve a
felelősségre vonásra,
b) a szolgálati rendet, a fegyelmet
vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdésére
a szükséges intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra,
a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentős hátránnyal jár, a büntetés bűntett
miatt öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt
- az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Ellenőrzés
elmulasztása
362. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét
szolgálatának teljesítésében nem ellenőrzi, és ez a szolgálatra vagy a
fegyelemre jelentős hátránnyal jár, vétséget követ el, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha a bűncselekmény a szolgálatra
vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés bűntett miatt öt
évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség
miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
IV. cím
A harcképességet veszélyeztető bűncselekmények
Harckészültség
veszélyeztetése
363. § (1) Aki az alakulat harckészültségét közvetlenül veszélyezteti azáltal,
hogy szolgálati kötelességének megszegésével
a) nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról
vagy készletének megóvásáról,
b) fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná tesz,
vagy rendeltetésétől egyéb módon elvon, bűntettet követ el, és egy
évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)1070 Ha a bűncselekmény a
szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, háború idején tíz évtől húsz évig terjedő vagy
életfogytig tartó szabadságvesztés.
(3) Aki a bűncselekményt
gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén - az ott tett
megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig, a (2) bekezdés esetén
- az ott tett megkülönböztetés szerint - három évig, illetve öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Parancsnoki
kötelességszegés
364. §^^- Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével
a) az alárendelt katonákat az
ellenségnek megadja vagy elfogni engedi,
b) a rábízott fontos harcállást,
berendezést, harceszközt, vagy más hadianyagot kényszerítő szükség nélkül
megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
c) nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes,
bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig
terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Kibúvás
a harci kötelesség teljesítése alól
365. §-^^ Aki háborúban harci kötelességének teljesítése alól
a) szolgálati helyének önkényes
elhagyásával, elrejtőzéssel vagy megfutamodással,
b) harcképtelenség szándékos
előidézésével vagy megtévesztő magatartással,
c)
harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy
alkalmazásának elmulasztásával,
d) az ellenségnek önkéntes megadással,
e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével kivonja magát, bűntettet követ el, és tíz évtől
húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Harci szellem bomlasztása
366. § (1) 1073 Aki háború idején a katonák között elégedetlenséget szít, kishitűséget
kelt, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki,
b) a szolgálatra más jelentős
hátránnyal jár.