ÖTÖDIK RÉSZ
XXI. Fejezet^^
A FIATALKORÚAK ELLENI BÜNTETŐELJÁRÁS
446. § E törvény rendelkezéseit fiatalkorú [Btk. 107. § (1) bek] elleni
büntetőeljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Általános rendelkezések
447. § (1) A fiatalkorúval szemben az eljárást az életkori sajátosságainak
figyelembevételével, és úgy kell lefolytatni, hogy az elősegítse a
fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét.
(2)1199 A büntetőeljárás során - szükség esetén, illetőleg külön jogszabály
rendelkezése alapján - kezdeményezni kell a fiatalkorú érdekében gyámhatósági
intézkedés elrendelését, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét
elmulasztó személlyel szembeni intézkedést.
A fiatalkorúak
bírósága^^
Ilii
fi 1201
(1) 1202
(2)1203 Fiatalkorúak elleni bírósági
eljárásban első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Kúriát
kivéve - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke
által kijelölt bíró.
(3) Az elsőfokú bíróságon a tanács
egyik ülnöke pedagógus.
(4) A fiatalkorúak bírósága a felnőtt korú terhelt ügyét is elbírálja, ha az a
fiatalkorú ügyével összefügg.
Az ügyész
449. § (1) Az ügyész jogkörében a felettes ügyész által kijelölt ügyész (a
fiatalkorúak ügyésze) jár el.
(2) Fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye. Fiatalkorúval
szemben pótmagánvádnak nincs helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmények
esetében az ügyész jár el.
A védő
450. § A fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező.
A törvényes
képviselő
451.
§1224 A törvényes képviselő az ügy iratait a nyomozás befejezése után
megtekintheti. A nyomozás során is megtekintheti az olyan eljárási
cselekményekről készült iratokat, amelyeknél jelen lehetett. Egyébként a
törvényes képviselő jelenléti, észrevételezési, felvilágosításkérési,
indítványtételi, valamint jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók.
452. § (1) A gyámhatóság - a vádirat benyújtásáig
az ügyész, azt követően a bíróság megkeresésére - eseti gondnokot rendel ki, ha1205
a) a törvényes képviselő a
bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetőleg az érdekei a
fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
b) a törvényes képviselő a
jogainak gyakorlásában akadályozva van,
c)
a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem
állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.
(2)1206 Az (1)
bekezdés a) pontja esetén az eseti gondnok kirendeléséig
a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a törvényes képviselőt
kizárhatja az eljárásból.
(3)1207 Az
eseti gondnok az eljárásban törvényes képviselőként jár el.
A bizonyítási eszközök
j« s (1)1208
(2)1209
a fiatalkorú életkorát közokirattal kell bizonyítani. Be kell szerezni a
környezettanulmányt, amely tartalmazza a fiatalkorúról a közoktatásról szóló
törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat, vagy a munkahely által adott
tájékoztatást. A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el. A
környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó a rendőrség közreműködését igénybe veheti.
(3) A
fiatalkorú terhelt vallomása poligráf alkalmazásával
nem vizsgálható.
Az előzetes letartóztatás
454.
§ (1) A fiatalkorú előzetes
letartóztatásának a 129. § (2) bekezdésében megállapított okok esetében is csak
akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya folytán szükséges.
(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását
a) javítóintézetben,
b) büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
b) büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
(3) A bíróság dönt arról, hogy az
előzetes letartóztatást - a fiatalkorú személyiségére vagy a terhére rótt
bűncselekmény jellegére tekintettel - hol kell végrehajtani.
(4)
Az előzetes
letartóztatás tartama alatt a bíróság az előzetes letartóztatás végrehajtásának
helyét az ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára megváltoztathatja. Erről -
a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig - az előzetes letartóztatást
elrendelő bíróság, azt követően az a bíróság határoz, amelyik előtt a
büntetőeljárás folyik.
(5) Ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben
hajtják végre, és a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi
fogdában történő ideiglenes elhelyezéséről a bíróság határoz, a
bíróság hatáskörére és illetékességére a (4) bekezdést kell alkalmazni.
(6)
Az előzetes letartóztatás végrehajtása során a fiatalkorúakat
a felnőttkorúaktól el kell különíteni.
455. §-^^ Ha a fiatalkorúval szemben elrendelt
előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől két év eltelt, az előzetes
letartóztatás megszűnik, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után
elrendelt
vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági elj árás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági elj árás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.
Kényszerintézkedés
elrendelése a vádirat benyújtása előtt
456. § (1) A vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos
eljárásban (210-211. §) az ülés a védő távollétében nem tartható meg.
(2) Az ülésről a törvényes képviselőt és a gondozót is értesíteni kell.
457. § Az ülésen a törvényes képviselő és a gondozó felszólalhat.
A határozat közlése
458. § Az eljárás során hozott határozatot a törvényes képviselővel, az
ügydöntő határozatot és a személyi szabadságot korlátozó kény szerintézkedésről
szóló határozatot a gondozóval is közölni kell.
A vádemelés
elhalasztása és a közvetítői eljárásai
459. § (1) Az ügyész a vádemelés feltételeinek
fennállása esetén ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel
büntetendő bűncselekmény miatt - a fiatalkorú helyes irányú fejlődése érdekében
- a
vádemelést elhalaszthatja.
vádemelést elhalaszthatja.
(2)1212
Az ügyész a vádemelés elhalasztása előtt
pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. Az ügyész a vádemelés
elhalasztásáról szóló határozatában a fiatalkorút magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. A
fiatalkorú részére nem írható elő a 225. § (2) bekezdésének c) pontjában
írt kötelezettség.
(3)1213 A közvetítgi eljárásban a fiatalkorú törvényes képviselőjének részvétele
kötelező.
(4)1214 H a a közvetítíi eljárás
eredményes, a fiatalkorú a vállalt kötelezettségeinek eleget tett, és a Btk
107/A. §-a alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti. Ha a
fiatalkorú a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás
teljesítését megkezdte, az ügyész az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény miatt egy évtől két évig terjedő időre a vádemelést elhalaszthatja.
A tárgyalás
460. § (1) A tárgyalásról a nyilvánosságot a 237. § (3) bekezdésében
meghatározott eseteken kívül is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében
szükséges.
(2) A
bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét,
amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja, a
fiatalkorú távollétében tartsák meg. Az így lefolytatott tárgyalás lényegét a tanács elnöke a
fiatalkorúval - legkésőbb a tárgyalás berekesztése előtt - ismerteti.
(3)1215
A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. A fiatalkorúak
elleni büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és alügyész a vádat nem
képviselheti.
461. §-^^ (1) A fiatalkorú vádlott távollétében a tárgyalás a XXV Fejezet alapján
nem tartható meg.
(2) A fiatalkorú vádlottal szemben a Be. 279. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
462. § (1) A fiatalkorú
vádlott elleni ügyben tartott tárgyaláson a vádlott és a tanú kihallgatását a
tanács elnöke (egyesbíró) végzi. A vádlotthoz és a tanúhoz a kihallgatást
követően az arra jogosultak
kérdést intézhetnek.
kérdést intézhetnek.
(2) A környezettanulmányt a
tárgyaláson ismertetni kell.
(3) Az ügyész a javítóintézeti
nevelés intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
Lemondás a tárgyalásról
463. §^-^ A XXVI. Fejezet rendelkezései fiatalkorú esetén nem alkalmazhatók.
A tárgyalás
mellőzése^^
464. § Az 548. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tárgyalás tartását
kérheti a törvényes képviselő a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is.
Javítóintézeti
nevelés elrendelése
465. § A bíróság javítóintézeti nevelést bűnösséget megállapító ítéletben
rendel el.
A pénzbüntetés átváltoztatása
szabadságvesztésre
466. §-^^ A pénzbüntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatásáról a bíróság
hivatalból vagy az ügyész indítványára határoz, ha a fiatalkorú nem fizette
meg, és az behajthatatlan
A javítóintézetből való
ideiglenes elbocsátás megszüntetése
467. § (1) Ha a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetéséről a
fiatalkorú ellen indult újabb büntetőeljárásban alkalmazott büntetés vagy
büntetés helyett alkalmazott intézkedés miatt kell
határozni, erre az újabb ügyben eljáró bíróság jogosult.
határozni, erre az újabb ügyben eljáró bíróság jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben írt esetben a bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból
utólag határoz a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetéséről,
ha ezt az ítéletében elmulasztotta.
(3) A bűnügyi költséget az állam
viseli, ha a bíróság az ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.
Egységes intézkedések
elrendelése
468. §i^5 Több javítóintézeti nevelés helyett egységes intézkedés kiszabására az
574. § és az 575. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
XXII. Fejezetei A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁS
469. § E törvény rendelkezéseit a katonai büntetőeljárásban az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A katonai büntetőeljárás hatálya
470. § (1) Katonai büntetőeljárásnak van helye
a) a katona [Btk. 122. § (1) bek] által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt
elkövetett katonai bűncselekmény (Btk. XX. Fejezet),
bjl222
a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény,
c)!^l a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási
szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a
szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény,
^1221
a szövetséges fegyveres erő (Btk. 368. §) tagja által belföldön, valamint e
személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar
légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén.
(2) A
katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt
által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt
katonai büntetőeljárásnak van helye, és az elkülönítés nem lehetséges.
(3)1225 Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a
terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és
az eljárás elkülönítése - tekintettel a tényállás szoros
összefüggésére - nem lehetséges. Ez a rendelkezés az orgazdára és a
bűnpártolóra is kiterjed.
A bíróság
471. §i^í (1)1227 A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben
első fokon a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben kijelölt
törvényszék katonai tanácsa jár el.
(2)1228
A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a
Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A perújítás megengedhetőségének
kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárásban hozott
ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa is
eljárhat. (3)1229 A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra
tartozó ügyekben is eljárhat.
A bíróság összetétele
472. §i^5 (1) A katonai büntetőeljárásban első fokon és másodfokon hivatásos
bíróként katonai bíró, első fokon ülnökként katonai ülnök jár el.
(2)
1231 Az elsőfokú bíróság a 14. § (1)
bekezdésének a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésének a)-h) pontjában
meghatározott bűncselekmények esetén tanácsban, egyéb esetekben ülnökök
közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el.
(3) Az elsőfokú bíróság egy
hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja,
hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően
súlyosabban minősülhet.
(4) A
katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú -
az (5) bekezdés esetét kivéve - nem lehet. A tanácsot rendszerint annak a
fegyveres szervnek az ülnökeiből kell
megalakítani, amelynél a vádlott az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből ettől a szabálytól el lehet térni.
megalakítani, amelynél a vádlott az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből ettől a szabálytól el lehet térni.
(5)122 Tábornoki rendfokozatú
vádlott elleni eljárásban, ha a bírósághoz a megválasztott katonai ülnökökből a
tanácsot a (4) bekezdés alapján nem lehet megalakítani, az ügyben bármely
tábornoki rendfokozatú katonai ülnök eljárhat.
(6)1233 H a a tanácsot az (5)
bekezdés alapján sem lehet megalakítani, a katonai büntetőeljárásra kijelölt
illetékes törvényszék elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnöke útján a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló
törvényben meghatározott ülnökválasztási eljárást kezdeményez. Az ülnökválasztó
állománygyűlést az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezését követő
tizenöt napon belül meg kell tartani. Ebben az esetben a tanácsot a
tábornoki állománygyűlésen megválasztott tábornok rendfokozatú katonai
ülnökökből kell megalakítani.
Az elsőfokú bíróság
illetékessége
473. § (1) 1234 A katonai büntetőeljárásra kijelölt
törvényszék katonai tanácsának illetékességi területét a bíróságok
szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény állapítja meg.
(2) 1235 A Magyarország határain kívül
elkövetett bűncselekmény elbírálására a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa
illetékes.
(3) 1236 A 17 § (3) bekezdésében írt
illetékességi ok katonai büntetőeljárásban nem alkalmazható.
Az ügyészit
474. § (1) 1238 A katonai büntetőeljárásban az ügyész feladatát a
katonai ügyész, valamint a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra
kijelölt ügyész (a továbbiakban együtt: katonai ügyész) látja el. A
katonai ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett maga végez nyomozást, vagy nyomozást végeztet.
katonai ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett maga végez nyomozást, vagy nyomozást végeztet.
(2) Kizárólag a katonai ügyész
végzi a nyomozást a katona által elkövetett
a) katonai bűntett miatt,
b) katonai vétség miatt, ha azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett,
vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges,
c)
nem katonai bűncselekmény miatt.
(3) A katonai ügyész végzi a nyomozást akkor is, ha a katona szolgálati viszonya
időközben megszűnt.
(4) 1239 A katonai ügyész végzi a nyomozást a
szövetséges fegyveres erő (Btk. 137. § 20. pont) tagja által belföldön,
valamint az e személynek a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón
vagy magyar
légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye
miatt.
(5)1240 Katonai büntetőeljárásnak
csak közvádra van helye, magánvádra üldözendő bűncselekmény esetében a katonai
ügyész jár el. A katonai büntetőeljárásban viszonvád nem emelhető. Katonai
bűncselekmény miatt folytatott eljárásban akkor van helye pótmagánvádnak, ha az
ügy sértettje természetes személy.
(6)1241
A katonai büntetőeljárásban elbírált bűncselekménnyel a
fegyveres szervnek okozott kár miatt a katonai ügyész polgári j ogi igényt
érvényesíthet. (7)1242 A katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásra
tartozó ügyben is eljárhat.
475. §^^ (1) A katonai ügyész a bíróság katonai
tanácsa mellett működik.
(2) Az ítélőtábla, illetve a
Kúria mellett a vádhatóság feladatát az ügyészségről szóló törvény szerint e
bíróságok mellett működő ügyészi szerv látja el.
(3) A katonai ügyész illetékességét annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg,
amely mellett működik.
(4) A legfőbb ügyész rendelkezése
alapján a katonai ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre illetékessége
egyébként nem terjed ki.
476. §i^áá
A katonai nyomozó hatóság
477. § (1) Ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi,
nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok (vezető) jár el.
(2) Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekményt nem katonai nyomozó hatóság észleli, vagy nem katonai nyomozó hatóság szerez ilyen bűncselekményről tudomást, a 170. § (4)
(2) Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekményt nem katonai nyomozó hatóság észleli, vagy nem katonai nyomozó hatóság szerez ilyen bűncselekményről tudomást, a 170. § (4)
bekezdésében meghatározott cselekmények elvégzéséről a katonai ügyészt
haladéktalanul értesíti.
(3)1245
A nyomozásra illetékes parancsnokokat és a
parancsnoki nyomozás részletes szabályait a fegyveres szervet irányító
miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével állapítja meg.
A tanú védelme
478. §1246 (1) a katonai szolgálatot
teljesítő tanú különösen indokolt esetben kérheti más szolgálati helyre történő
vezénylését vagy áthelyezését. A kérelemről a vádirat benyújtásáig a katonai
ügyész, azt
követően a bíróság határoz. A kérelem elutasítása ellen a tanú jogorvoslattal élhet.
követően a bíróság határoz. A kérelem elutasítása ellen a tanú jogorvoslattal élhet.
(2) A
vezénylést, illetve az áthelyezést az illetékes személyügyi
szerv a határozat kézbesítésétől számított hetvenkét órán belül hajtja végre.
Az őrizetbe vétel
479. § Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó
bűncselekmény miatt a katona őrizetbe vételét nem katonai nyomozó hatóság
rendelte el, a terheltet huszonnégy órán belül át kell adni az illetékes
katonai ügyésznek.
katonai ügyésznek.
Az előzetes letartóztatás
480. § (1)1247 Katonával szemben
előzetes letartóztatást akkor is el lehet rendelni, ha ellene katonai
bűncselekmény vagy a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben
elkövetett,
szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon
szabadságvesztéssel büntetendő más bűncselekmény miatt folyik az eljárás, és a terhelt szolgálati vagy fegyelmi okból nem hagyható szabadlábon
(2) Az
(1) bekezdésben meghatározott okból elrendelt előzetes
letartóztatás megszűnik a terhelt szolgálati viszonyának megszűnésével.
Az előzetes letartóztatás
végrehajtása
481. §i^5
A védekezés
jogának biztosítása^^
482. §-^^ A terheltnek - tényleges szolgálati viszonya
fennállása alatt - szolgálatmentességet kell biztosítani, ha olyan eljárási
cselekményen vesz részt, amelyen a részvételét e törvény lehetővé, illetve
kötelezővé teszi.
kötelezővé teszi.
Szoros felügyelet alá helyezés
483. §i^i
Az óvadék
megállapításának kizárása^^
484. §-^^ Katona esetében tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt
óvadék megállapításának nincs helye.
A feljelentés
elutasítása
485. § A feljelentés elutasítására a Btk. 124. §-ában meghatározott
büntethetőséget megszüntető ok miatt a katonai nyomozó hatóság is jogosult.
A bűncselekmény
elbírálása fegyelmi eljárásban^^
485/A. §^^ (1) A katonai ügyész a feljelentést
elutasítja, illetőleg a nyomozást megszünteti, és az iratokat a fegyelmi
eljárásra illetékes parancsnoknak megküldi, ha a katonai vétség miatt a
büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető.
(2) Ha a katonai nyomozó hatóság lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő
elbírálására, az iratokat az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala
céljából haladéktalanul felterjeszti az illetékes katonai ügyészhez; a katonai ügyész
hetvenkét órán belül határoz.
(3) A nyomozást el kell rendelni, illetőleg az eljárást folytatni kell, ha a
gyanúsított vagy a védője a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást
megszüntető határozat ellen panasszal élt, és a feljelentés elutasításának,
illetőleg a nyomozás megszüntetésének más oka nincs. Erre a gyanúsítottat a
határozatban figyelmeztetni kell.
(4) Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a
fegyelmi eljárásra illetékes parancsnok a szolgálati viszonyt szabályozó külön
törvények rendelkezései szerinti eljárásban, az ott meghatározott fegyelmi fenyítéseket
szabhatja ki.
(5) A fegyelmi fenyítést kiszabó határozatot a katonai ügyésznek is
kézbesíteni kell.
485/B. §^^ (1) A megfenyített és védője - ha a külön törvényben meghatározott panaszjogát kimerítette - a jogerős parancsnoki döntést követő három napon belül a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény
485/B. §^^ (1) A megfenyített és védője - ha a külön törvényben meghatározott panaszjogát kimerítette - a jogerős parancsnoki döntést követő három napon belül a fegyelmi eljárásra utalt bűncselekmény
miatt
fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági
felülvizsgálatát kérheti. A kérelem elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre.
(2)1257 A kérelmet a fenyítést kiszabó
parancsnoknál kell előterjeszteni, aki azt az ügy irataival együtt huszonnégy
órán belül megküldi a területileg illetékes törvényszék katonai tanácsának. A
kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható.
(3) A
bíróság
a) egyesbíróként jár el,
b) a kérelmet három napon belül,
tárgyaláson, a megfenyített meghallgatása és az iratok alapján bírálja el;
szükség esetén további bizonyítást vesz fel,
c)
a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell a
fenyítést kiszabó parancsnokot és a katonai ügyészt.
(4) A tárgyaláson a parancsnok és
az ügyész felszólalhat. Ha írásban kívánnak nyilatkozni, a nyilatkozatot a
tárgyalás megkezdése előtt kell a bíróságnak megküldeni.
(5) A bíróság a kérelmet
végzéssel bírálja el.
(6) A törvényben kizárt, az
elkésett vagy a nem jogosulttól származó kérelmet a bíróság elutasítja. A
kérelem elutasításának a tárgyalás kitűzése előtt is helye van
(7) A bíróság
a) a határozatot vagy a parancsot
helybenhagyja, ha a kérelem alaptalan,
b) a fenyítés mértékét csökkenti
vagy enyhébb fenyítést alkalmaz,
c)
a fenyítést kiszabó határozatot vagy parancsot
megsemmisíti, ha az ügy büntetőeljárás során történő elbírálása esetén felmentő
vagy az eljárást megszüntető rendelkezést kellene hozni.
(8) A bíróság (6)-(7) bekezdés
szerinti végzése elleni fellebbezésre a 346. § (1) bekezdésében írt, az
eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezések az
irányadóak.
A vádemelés
elhalasztása és a közvetítői eljárás kizárása^^
485/C. §-^^ (1) A katona
tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai
bűncselekménye, valamint a szolgálati helyen, illetőleg szolgálattal
összefüggésben elkövetett más bűncselekménye miatt - ha a terhelt tényleges
szolgálati viszonya a 216. § (1) bekezdése szerinti időpontban fennáll - a
vádemelés nem halasztható el. (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem
alkalmazható, ha a vádemelés elhalasztásának a 222. § (2) bekezdésében meghatározott
ok miatt van helye. (3)1260 A katonai
büntetőeljárásban közvetítői eljárás alkalmazásának a fegyveres szerv sérelmére
elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt nincs helye.
A nyomozási bíró
486. §1^1 A katonai
büntetőeljárásban a nyomozási bíró feladatait a törvényszék katonai bírája
látja el. A katonai bíró mint nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést az
ítélőtábla katonai tanácsa
bírálja el.
bírálja el.
Az eljárás megszüntetése
487. § A Btk. 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt a
vádemelésig a katonai ügyész, azt követően a bíróság az eljárást megszünteti.
A tárgyaláson részt
vevő személyek
488. §i^ A tárgyaláson a katonai ügyész részvétele
kötelező. A katonai büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó és alügyész a vádat
nem képviselheti.
489. §^^ A tárgyaláson a
védő részvétele kötelező,
aj ha a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a 46. §-ban szabályozott esetekben,
c)1264
cl) ha pótmagánvádló lép fel.
A katonai tanács szavazásának rendje
490. §^^ A katonai tanácsban az alacsonyabb rendfokozatú bíró a magasabb
rendfokozatút megelőzően szavaz. Azonos rendfokozat esetén az szavaz először,
aki a rendfokozatba később lépett elő. A
rendfokozatba történő előlépés időpontjának azonossága esetén az szavaz először, aki fiatalabb életkorú. A tanács elnöke utolsónak adja le szavazatát.
rendfokozatba történő előlépés időpontjának azonossága esetén az szavaz először, aki fiatalabb életkorú. A tanács elnöke utolsónak adja le szavazatát.
A bűnügyi költség
491. §12«
A fiatalkorúakra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásának kizárása
492. §Í26I XXIIL Fejezet^^ A MAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS
493. § E törvény rendelkezéseit a magánvád alapján folytatott büntetőeljárásban
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A magánvádló
494. § (1) A terhelt bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli.
(2)1269
A magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó
jogok illetik meg.
(3)1270
Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy
melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság
jelöli ki.
(4)1271
H a az ügyben több magánvádló van, a magánvádlók
kijelölhetik, hogy közülük ki látja el a vád képviseletével járó jogokat.
Megegyezés hiányában a bíróság jelöli ki azt a magánvádlót, aki a vád képviseletére az
elsőfokú bírósági eljárásban jogosult. A kijelölés az elsőfokú bíróságnak az
ügy érdemében hozott határozatának kihirdetéséig tart. Azt a határozatot, amely
ellen e törvény szerint a magánvádló fellebbezésre jogosult, valamennyi
magánvádlóval közölni kell.
(5)1272
a magánvádló viszonvád hiányában tanúként hallgatható meg.
495. § (1) A magánvádlót a vád képviseletével járó jogok az általa emelt vád
tekintetében illetik meg. Az ellene emelt vád (viszonvád) esetén a vádlott
jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik.
(2) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre kiterjed.
(2) A viszonvád tekintetében a magánvádló képviselőjét a védő jogállása, a vádlott védőjét a képviselő jogállása illeti meg, feltéve, hogy a meghatalmazásuk erre kiterjed.
Az ügyész
496. §1222 Az ügyész az ügy iratait a magánvádas eljárásban is megtekintheti, és a
tárgyaláson jelen lehet. Az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól az
eljárás bármely szakaszában átveheti, ez esetben
a magánvádlót a sértett jogai illetik meg. Ha az ügyész a vád képviseletétől utóbb eláll, a vádat ismét a magánvádló képviseli. Az ügyész részére az ítéletet akkor kell kézbesíteni, ha a vád képviseletét átvette.
a magánvádlót a sértett jogai illetik meg. Ha az ügyész a vád képviseletétől utóbb eláll, a vádat ismét a magánvádló képviseli. Az ügyész részére az ítéletet akkor kell kézbesíteni, ha a vád képviseletét átvette.
Az eljárás megindításának alapja
497. § (1) Az eljárás feljelentésre indul meg. A
feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény
miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A
feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A nyomozó hatóság a hozzá érkezett
feljelentést az illetékes bíróságnak küldi meg. Az ügyész a feljelentést akkor
küldi meg a bíróságnak, ha a vád képviseletét nem veszi át.
(3)1274 Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy
becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt
megindult eljárásban a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány
előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem
évült el. Viszonvád emelését nem zárj a ki, hogy az ügyész a magánvádlótól a vád
képviseletét átvette.
(4) A
bíróság elbírálja a (3) bekezdésben felsorolt
bűncselekményekkel kölcsönösen elkövetett becsületsértés szabálysértését is.
498. § Ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a
bűncselekmény nem állapítható meg, a bíróság felhívhatja a feljelentőt, hogy
írásban pontosítsa a feljelentést, előkészítő ülést tarthat, nyomozást
rendelhet el.
rendelhet el.
Nyomozás a magánvádas eljárásban
499. § (1) Nyomozást a bíróság vagy az ügyész rendelhet el.
(2)1275
A bíróság nyomozást rendel el, ha a feljelentett cselekmény
elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen,
továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. A nyomozás határidejét legfeljebb két hónapban a bíróság határozza meg,
és azt kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság
a nyomozást elrendelő végzést és az iratokat megküldi a nyomozó
hatóságnak. A nyomozást a rendőrség végzi.
(3) Az ügyész nyomozást rendelhet
el, ha a vád képviseletét a személyes meghallgatásra idézés [502. § (1) bek]
kibocsátása előtt átveszi.
(4) 1276 A 499 § (1) és (2) bekezdése
szerinti határozatot bírósági titkár is meghozhatja.
500. § (1) A bíróság által elrendelt nyomozás elvégzése után az iratokat a
bíróságnak vissza kell küldeni.
(2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás adatai alapján sem volt megállapítható, erről a
nyomozást elrendelő bíróságot értesíteni kell.
(3) Ha a bíróság által elrendelt
nyomozás során a feljelentő a feljelentést visszavonta, az addig keletkezett
iratokat és a feljelentés visszavonására vonatkozó nyilatkozatot a bíróságnak
vissza kell küldeni.
(4) A (2)-(3) bekezdés esetén a bíróság az eljárást megszünteti.
Határozat személyes
meghallgatás nélkül
501. § (1) A bíróság az iratokat megküldi az ügyésznek, ha
a) a feljelentés és az iratok alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak,
amely miatt a vádat az ügyész képviseli,
b) szükségesnek tartja, hogy az
ügyész a vád képviseletének átvételét megfontolja,
c)
az ügyész a vád képviseletét a személyes
meghallgatásra idézés kibocsátása előtt átvette.
(2) A bíróság, ha ez a
feljelentés és az iratok tartalma alapján lehetséges, határoz az áttételről, az
eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről.
(3)1277 Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ügyész a nyomozást elrendeli. Nem kell
elrendelni a nyomozást, ha a 174. § (1) bekezdésének c)-f) pontjában
meghatározott körülmény áll fenn
(4)1278 Ha az ügyész az (1) bekezdés a)
pontja alapján elrendelt nyomozás eredményeként közvádra üldözendő
bűncselekményt nem állapít meg, és a vád képviseletét nem veszi át, az iratokat
visszaküldi a bírósághoz. A bíróság - ha ennek feltételei
fennállnak - a sértettet értesíti, hogy pótmagánvádlóként felléphet. A sértett
pótmagánvádlókénti fellépésére vonatkozó, a 312. § (1) bekezdése szerinti
határidőt a bíróság értesítésének kézbesítésétől kell számítani.
A személyes meghallgatás
502. § (1) Ha a 498. és az 501. §-ban felsorolt intézkedéseknek nincs helye, a
bíróság a feljelentettet és a feljelentőt személyes meghallgatásra idézi, és
ülést tart. A védőt és a feljelentő képviselőjét erről
értesíti. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatásra valamennyi sértettet meg kell idézni.
értesíti. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatásra valamennyi sértettet meg kell idézni.
(2) Az idézésben a
feljelentőt (sértettet) figyelmeztetni kell arra, hogy a kellően ki nem mentett
elmaradását a bíróság a vád elejtésének tekinti. A feljelentettet a feljelentő
nevére és a bűncselekmény
lényegére utalással kell megidézni.
(3) A személyes meghallgatáson, ha a
feljelentett külföldi, az államának konzuli tisztviselője is jelen lehet.
(4) A személyes meghallgatás
megkezdésekor a bíróság megállapítja a feljelentő és a feljelentett
személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és - ha annak feltételei
fennállnak - figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére. Ezt követően megkísérli a
feljelentő és a feljelentett kibékítését.
(5) Ha a békítés eredménytelen, a
bíróság felveszi a feljelentett személyi adatait, majd kérdést intéz hozzá,
hogy a feljelentésben foglaltakat beismeri-e, és védekezésének alátámasztására
milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg. Szükség esetén megállapítja, hogy melyik
sértett jár el magánvádlóként, illetőleg kijelöli a magánvádlót.
(6) Ha a feljelentett viszonvádat emel, a bíróság a feljelentőt feljelentettként is meghallgathatja.
(7) A bíróság felhívja a
feljelentőt, továbbá viszonvád esetében a feljelentettet a bizonyítási eszközök
és annak megjelölésére, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények bizonyítására
szolgálnak. Erre tizenöt napos határidőt adhat.
503. § (1) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)
1279 A bíróságnak az 501-502. §-ban meghatározott teendőit - a (3)
bekezdésben foglalt kivételekkel - ülnök vagy bírósági titkár is elláthatja, és
jogosult az 504. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára is.
(3)1280 Az ülnök vagy bírósági titkár az eljárást
a)
a 266. § (9) bekezdésében meghatározott okokon
kívül más okból nem függesztheti fel;
b)
a 267. § (1) bekezdésének a), g) és h) pontja
alapján, valamint c) pontja szerinti, a törvényben meghatározott egyéb
büntethetőséget megszüntető ok miatt nem szüntetheti meg.
Határozat a személyes
meghallgatás alapján
504. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a feljelentő
a) a személyes meghallgatáson nem
jelent meg, és magát előzetesen, alapos okkal, haladéktalanul nem mentette ki,
vagy azért nem volt idézhető, mert a lakcímének megváltozását nem jelentette
be,
b) a feljelentést visszavonta.
(2) A bíróság a személyes
meghallgatáson minden olyan kérdésben határozhat, amelyre a személyes
meghallgatás előtt jogosult.
(3) Az (1) bekezdés esetében a viszonvád alapján indult eljárást is meg kell szüntetni,
feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes
meghallgatás napjáig már lejárt.
Fellebbezés a tárgyalás
előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen
505. § Nincs helye fellebbezésnek
a) a nyomozás elrendelése,
b) a személyes meghallgatásra
idézés, illetőleg az erről szóló értesítés,
c) a magánvádló kijelölése miatt,
d) az 501. § (1) bekezdése szerinti intézkedés ellen.
A tárgyalás kitűzése
506. § A magánvádlót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy a kellően ki
nem mentett elmaradását a bíróság a vád elejtésének tekinti, feltéve, hogy a
képviseletéről nem gondoskodik
A tárgyaláson részt
vevő személyek
507. § Ha a magánvádló a tárgyaláson nem jelenik
meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki,
illetőleg őt azért nem lehetett megidézni, mert lakcímének megváltozását
nem
jelentette be, úgy kell tekinteni, hogy a vádat elejtette.
A tárgyalás vezetése és
rendjének fenntartása
508. § Ha a magánvádlót a tárgyalásról rendzavarás
miatt kiutasítják, illetőleg kivezetik, legkésőbb a bizonyítási eljárás
befejezése előtt ismertetni kell vele a távollétében lefolytatott bizonyítást.
A
magánvádló képviselőjének kiutasítása esetén a tárgyalást a rendzavaró költségére el kell napolni, ha a magánvádló a tárgyaláson nincs jelen.
magánvádló képviselőjének kiutasítása esetén a tárgyalást a rendzavaró költségére el kell napolni, ha a magánvádló a tárgyaláson nincs jelen.
A tárgyalás
509. § (1) A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetőleg a viszonvád
lényegét, ha a magánvádlónak nincs képviselője, illetve a vádlottnak nincs
védője.
(2) A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetőleg hallgatja meg a szakértőt. A vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni.
(2) A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetőleg hallgatja meg a szakértőt. A vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni.
A vád
elejtése és elállás a vád képviseletétől
510. § (1) 1281 A magánvádló a vád elejtését nem köteles indokolni. Az 504. § (1)
bekezdésének a) pontja a tárgyaláson is irányadó. A magánvádló a
megismételt eljárásban is elejtheti a vádat.
(2)
Ha az ügyész
a vád képviseletét a magánvádlótól vette át, a vádat nem ejtheti el, de a vád
képviseletétől elállhat. Ha a magánvádló jelen van, a tárgyalást folytatni
kell, ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új
tárgyalást tűz ki, a magánvádlót pedig értesíti, hogy a vádat ismét ő képviseli.
Az eljárást megszüntető végzés
511. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a magánvádló a tárgyaláson a
vádat elejtette, illetőleg a mulasztását vádelejtésnek kell tekinteni (507. §).
Az 504. § (3) bekezdése ezekben az esetekben is
irányadó.
irányadó.
(2) A rövidített
jegyzőkönyvnek [252. § (5) bek] tartalmaznia kell a vádlottnak azt az esetleges
nyilatkozatát, amely a magánvádlót a vád elejtésére indította, valamint a
magánvádlónak a vád elejtésére vonatkozó kijelentését.
A másodfokú bírósági eljárás
512. § (1) 1282 Az elsőfokú bíróság határozata ellen a magánvádló a
vádlott terhére jelenthet be fellebbezést.
(2) Az elsőfokú bíróság az iratokat
közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.
(3) A bíróság a magánvádlót a
tárgyalásra idézi, ha jelenlétét szükségesnek tartja. Egyébként a magánvádlót a
tárgyalásról értesíteni kell.
(4) A másodfokú bíróság az
elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésen hatályon kívül helyezi, és az eljárást
megszünteti, ha ezt a magánvádló a határozathozatal célj ából tartandó
tanácsülésig indítványozza. Az 504. § (3) bekezdése ez esetben is irányadó.
(5) 1283 Ha az ügyben több magánvádló
van, a 494. § (4) bekezdését a másodfokú bírósági eljárásban is megfelelően
alkalmazni kell. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatának azt a
részét bírálja felül, amelyet bármely magánvádló fellebbezése érint.
A harmadfokú bírósági eljárás1284
513. §1285 (1) A másodfokú bíróság
határozata ellen a magánvádló a vádlott terhére jelenthet be fellebbezést.
(2) A másodfokú bíróság az
iratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú bírósághoz.
(3) A harmadfokú bíróság nyilvános ülésén a magánvádló részvétele kötelező. Ha a
magánvádlónak nincs képviselője, a tanács elnöke képviselőt rendel ki részére.
A bűnügyi költség viselése
514. § (1) A 339. § (1) bekezdésében szabályozott
esetben a bűnügyi költséget a magánvádló viseli, ha azonban a büntetőeljárást a
Btk. 32. §-ának a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget
megszüntető
okból szüntették meg, a 74. § (1) bekezdésének aj pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli. A 339. § (2) bekezdése alkalmazásának akkor is helye van, ha a bíróság az eljárást az 504. § (1)
bekezdésének b) pontja, az 510. § (1) bekezdésének első mondata, illetőleg az 512. § (4) bekezdése alapján szüntette meg.
okból szüntették meg, a 74. § (1) bekezdésének aj pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli. A 339. § (2) bekezdése alkalmazásának akkor is helye van, ha a bíróság az eljárást az 504. § (1)
bekezdésének b) pontja, az 510. § (1) bekezdésének első mondata, illetőleg az 512. § (4) bekezdése alapján szüntette meg.
(2)
A
másodfokú bíróság a magánvádlót a másodfokú eljárásban
felmerült bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha az elsőfokú bíróság
határozata ellen egyedül a magánvádló fellebbezett, és a másodfokú bíróság a
határozatot helybenhagyja.
(3) Viszonvád esetében a bíróság úgy
is rendelkezhet, hogy a magánvádló és a viszonvádló az általa előlegezett
bűnügyi költséget viseli.
(4)1286
Ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a magánvádló
jelentett be fellebbezést, és az nem vezetett eredményre, a harmadfokú
eljárásban felmerült bűnügyi költséget a magánvádló viseli. (5)1287 Ha a bűnügyi költséget a magánvádlók viselik, a vádat
elejtő magánvádlót az eljárásban való részvételéhez igazodóan kell a bűnügyi
költség arányos részének megfizetésére kötelezni.
A per újítási
indítvány
515. § (1) A magánvádló csak akkor terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a
terheltet felmentették, vagy az eljárást megszüntették.
(2) A perújítási
indítványt közvetlenül a bíróságnál kell előterjeszteni. Ha a perújítási
indítvány olyan bűncselekmény megállapítására irányul, amely miatt a vádat az
ügyész képviseli, az ügyész nyilatkozatát is be kell szerezni.
XXIV. Fejezet1288
A BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS
516. § A bíróság elé állítás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A bíróság
elé állítás feltételei
517. § (1) 1289 Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától
számított harminc napon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény
nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c)
a bizonyítékok rendelkezésre állnak,
djllSQ
a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(2) 1291
Ha a bíróság elé állítás (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott feltételei fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a
gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé
állítja.
(3)1292
A magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló a terhelt bíróság elé
állítását nem indítványozhatja.
Nyomozás és vádemelés
518. § (1) Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, és az ügyész a
gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani, közli a gyanúsítottal, hogy mely
bűncselekmény miatt, milyen bizonyítékok alapján állítja
bíróság elé.
bíróság elé.
(2) Az ügyész haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a gyanúsított védőt
hatalmazhasson meg, ha a gyanúsítottnak nincs védője, védőt rendel ki. Ha a
terhelt őrizetben van, gondoskodik arról, hogy a védő a terhelttel a
tárgyalás előtt beszélhessen.
519. § (1) 1293 Az ügyész haladéktalanul értesíti a
bíróságot, ha a vádlottat bíróság elé kívánja állítani, ebben az esetben a
bíróság nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját.
(2)1294
A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot
elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott
tárgyalás befejezéséig tart. Ha az 517. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételek is fennállnak, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is
elrendelhető. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ha a bíróság az
iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész indítványára az általános
szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó
kényszerintézkedésekről.
520. § Az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság
közreműködésével vagy egyéb módon a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton
megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson
rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező.
rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező.
Tárgyalás előkészítése
521. § Bíróság elé állítás esetén a XII.
Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.
Az elsőfokú bírósági
tárgyalás
522. § (1) 1295 A tárgyaláson a védő részvétele kötelező.
(2) Az
ügyész a tárgyalás megkezdése előtt - ha ez korábban nem
történt meg - az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak
átadja, ezt követően a vádat szóban terjeszti elő. (3)1296 A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az
ügyésznek visszaküldi, ha a gyanúsított kihallgatásától a bíróság elé állításig
több mint harminc nap telt el, a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél
súlyosabb büntetést rendel, vagy a bizonyítási eszközök nem állnak
rendelkezésre.
523. § (1) A vádlottat és a tanút a tanács elnöke hallgatja ki.
(2) 1297 a bíróság a tárgyalást egy
alkalommal, legfeljebb nyolc napra elnapolhatja. Ha a tárgyaláson felvett
bizonyítás eredményének megfelelően - további bizonyítási eszközök felkutatása
érdekében - az ügyész megkeresése szükséges, és ezért a tárgyalás nyolc napon
belül nem folytatható, illetőleg újabb elnapolás szükséges, a bíróság az
iratokat visszaküldi az ügyésznek.
524. § A vád kiterjesztésének akkor van helye, ha a
bíróság elé állítás feltételei a kiterjesztett vád szerinti bűncselekményre is
fennállnak. Egyébként a bíróság az iratokat visszaküldi az ügyésznek.
525. § Az iratoknak az ügyészhez való visszaküldése
miatt fellebbezésnek nincs helye.
XXV. Fejezet1298 ELJÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELTTEL SZEMBEN
526. § Távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Nyomozás és vádemelés az
ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben1299
527. §1300 (1) a nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen
tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell
intézkedni [73. § (1)-(3) bek], és gondoskodni kell
a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.
a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.
(2) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a
terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem
vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt
részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.
(3) A szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozást követően,
ha
a) az elfogatóparancs kibocsátása a nyomozás iratainak ügyészhez történő megküldéséig
[193. § (5) bek] nem vezetett eredményre,
b) megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított megszökött, vagy a nyomozó hatóság, illetőleg az
ügyész elől elrejtőzött,
c) a nyomozás adatai alapján a vádemelésnek nincs akadálya, és
d) azt a bűncselekmény súlya vagy az
ügy megítélése indokolja, az ügyész vádat emel.
(4)
A
vádiratnak a 217-218. §-ban meghatározottak mellett
tartalmaznia kell a (3) bekezdésben felsorolt körülmények részletes leírását,
és azt az indítványt, hogy a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben
folytassa le az eljárást.
(5) A terheltnek hirdetményi úton [70. § (5)-(6) bek] kézbesített hivatalos iratot a védőjének
is kézbesíteni kell.
(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn, az ügyész a nyomozást
felfüggeszti [188. § (1) bek. a) pont].
A bíróság eljárása az
ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben
528. § (1) 1301 A bíróság
az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben az erre irányuló ügyészi
indítványra jár el. A magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló az ismeretlen
helyen tartózkodó vádlottal
szemben a bírósági eljárást nem indítványozhatja.
szemben a bírósági eljárást nem indítványozhatja.
(2)1302 Ha az ügyész a
tárgyalásnak a vádlott távollétében való megtartását indítványozta, és a
vádlott tartózkodási helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik a
bíróság értesíti az ügyészt, és a vádlottal szemben szükség esetén személyi
szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést rendel el. (3)1303
A bíróság további eljárására a XII-XIII. Fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni.
529. § (1) 1304 Ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követően
vált ismeretlenné, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott megszökött vagy
elrejtőzött, a bíróság a szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt indult eljárásban az eljárás felfüggesztése nélkül elfogatóparancsot bocsát ki.
bűncselekmény miatt indult eljárásban az eljárás felfüggesztése nélkül elfogatóparancsot bocsát ki.
(2)1305
Ha az elfogatóparancs kibocsátása tizenöt napon belül nem
vezetett eredményre, a bíróság erről az ügyészt tájékoztatja. Ha az ügyész
indokoltnak tartja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg,
illetőleg folytassák a bíróság tájékoztatásától számított tizenöt napon belül
erre indítványt tesz.
(3)
Ha
a vádlott érdekében korábban nem járt el védő, az ügyész a
(2) bekezdés szerinti indítványában védő kirendelését is indítványozza. A
tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével kell folytatni.
(4) Ha az ügyész nem tesz indítványt
arra, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében folytassák a tanács elnöke az
eljárást felfüggeszti.
(5) 1306 Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.
530. § (1) 1307 A vádlott távollétében tartott tárgyaláson a védő részvétele kötelező.
(2) 1308 A vádlottnak hirdetményi úton
kézbesített hivatalos iratot [70. § (5)-(6) bek] a védőjének is kézbesíteni
kell.
531. §1322 (1) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések
az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre
vezettek a bíróság a tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának
ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást újra megnyitja (320. §).
ismertetésével folytatja, szükség esetén a bizonyítási eljárást újra megnyitja (320. §).
(2)
Ha a vádlott
felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának
meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló
határidőn belül, a fellebbezés bejelentése helyett az elsőfokú bíróságnál
indítványozhatja a tárgyalás megismétlését.
(3)
A tárgyalás
megkezdése után a bíróság ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás
alapján hozott határozatát és a vádlottnak a tárgyalás megismétlésére irányuló
indítványát. A megismételt tárgyaláson a
tanú újabb kihallgatása, illetőleg a szakértő újabb meghallgatása helyett a
bíróság előtt korábban tett vallomásról, illetőleg a korábban előterjesztett
szakvéleményről készült jegyzőkönyvet fel lehet olvasni. A tárgyalásra
egyébként a XIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A bíróság a megismételt
tárgyalás eredményétől függően a vádlott távollétében tartott tárgyalás alapján
hozott határozatát hatályban tartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új
határozatot hoz.
(5)
Ha a vádlott
felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek
eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat
kihallgatja, valamint - ha szükséges - a vádlott
által indítványozott további bizonyítást vesz fel. A másodfokú bíróság az
eljárás eredményétől függően az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja,
megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új
eljárásra utasítja.
(6)
1310 Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági
eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság az első és a másodfokú
bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra
utasítja.
(7)1
311 H a a terhelt tartózkodási helye a jogerős
határozat meghozatala után válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet
előterjeszteni.
(8) 1312 Ha a
szabadlábon lévő vádlott a megismételt első fokú
tárgyalás [(2) bek.] során ismételten ismeretlen helyre távozik, a bíróság a
vádlott távollétében tartott tárgyalás alapján hozott határozatát érdemi vizsgálat
nélkül hatályában tartja. Erre a bíróság a vádlottat figyelmezteti.
Eljárás a külföldön
tartózkodó terhelt távollétében
532. §^^ (1)1314 Ha a terhelt külföldön tartózkodik, és
kiadatásának vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs
helye, illetve kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján
történő átadását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg.
történő átadását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg.
(2)
Ha
a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a vádlott
külföldön ismert helyen tartózkodik, a bíróság felhívhatja az ügyészt, hogy
kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő folytatását.
(3)
Ha
az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében megkezdett
tárgyalás során állapítják meg, hogy a terhelt külföldön ismert helyen
tartózkodik a bíróság az ügyész felhívása nélkül folytatja a tárgyalást.
(4) Külföldön ismert helyen
tartózkodó terhelttel szemben elfogató parancs kibocsátásának nincs helye, ha a
vádiratban az ügyész szabadságvesztés büntetés kiszabására nem tett indítványt.
(5) Ha az eljárást a külföldön tartózkodó terhelttel szemben folytatják, illetve, ha
a terhelt hazatért, az 527-531. § rendelkezéseit értelemszerűen kell
alkalmazni.
XXVI. Fejezet^^ LEMONDÁS A TÁRGYALÁSRÓL^^
533. §^-^ A tárgyalásról lemondás alapján folytatott
eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
534.
§^^ (1) Ha a terhelt a vádemelést megelőzően
bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz és a tárgyaláshoz való jogáról
lemond, a bíróság az ügyész indítványára, nyilvános ülésen hozott ítélettel megállapíthatja a vádirattal egyező
tényállás, valamint a vádirattal egyező minősítés miatt a vádlott bűnösségét,
és büntetést szabhat ki, illetve intézkedést alkalmazhat.
(2)
A
bíróság az ítéletben az ügyész által a vádiratban
indítványozott nemű büntetést, vagy intézkedést szabhat ki, illetve
alkalmazhat. Szabadságvesztés kiszabásakor a Btk 87. §-ának (2) bekezdése
alapján meghatározott büntetési tétel az irányadó.
(3) A magánvádló, illetve a
pótmagánvádló a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás lefolytatását
nem indítványozhatja.
535. §-^^ (1) A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásra - az 537. §
szerinti esetet kivéve - nem kerülhet sor, ha a terhelt a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el.
(2) A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
(2) A bíróság a polgári jogi igényt nem utasíthatja el.
536. §^^ (1) Az ügyész az
ügy körülményeinek, így különösen a terhelt személye és az elkövetett
bűncselekmény figyelembevételével a vádiratban indítványozhatja az ügy
nyilvános ülésen való
elbírálását.
elbírálását.
(2)
Az ügyész az ügy nyilvános ülésen való elbírálására
vonatkozó indítványát nem vonhatja vissza. Ha az ügyész az ülés eredményéhez
képest úgy látja, hogy a vádlott súlyosabb bűncselekményben bűnös, vagy más
bűncselekményben is bűnös, indítványozza az ügy tárgyalásra utalását.
A tárgyalásról
lemondás együttműködő terhelt esetén^^-
537.
§-^^ Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben (Btk. 137. § 8.
pont) követte el, és a nyomozás során az ügy, illetve más büntetőügy
bizonyításához hozzájárulva, az ügyésszel, illetve a nyomozó hatósággal
jelentős mértékben együttműködött, de a nyomozás megszüntetésére bármely okból
nem került sor, a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban a
büntetést a Btk. 85/A. §-ának, illetve a Btk. 87/C.
§-ának az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűncselekményre a törvény nyolc
évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, a büntetést e büntetési
tételkeret között kell kiszabni.
538.
§-^^ (1) Ha az ügyész a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt
maga végezte, ennek megtörténte után, ha pedig azt a nyomozó hatóság végezte,
az iratok hozzá érkezését követő harminc napon belül az ügy iratait megvizsgálja, és
ennek eredményéhez képest dönt arról, hogy a nyomozás során a bűnösségére is
kiterjedő beismerő vallomást tevő terheltnek a tárgyalásról lemondásra irányuló
kezdeményezését elfogadja-e. Ha az ügyész a kezdeményezéssel egyetért, erről
határozatot hoz.
(2) Ha az ügyész a kezdeményezéssel
nem ért egyet, erről a terheltet értesíti.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt határidő a 216. § (3) bekezdés szerint
meghosszabbítható.
(4) Ha az ügyész a terhelt
kezdeményezését elfogadja, az eljárásban védő részvétele kötelező. Az ügyész a
terhelt részére - ha nincs védője - védőt rendel ki, és gondoskodik arról, hogy
a védő a nyomozás iratait megismerhesse.
(5) Az ügyész a terhelt
kezdeményezésének elfogadásáról szóló határozat meghozatalát követő harminc
napon belül vádat emel.
(6) Az ügyész a terheltet
meghallgatja és közli
a) a terhelt által beismert bűncselekmény leírását,
b) a Btk szerinti minősítését,
c)
továbbá azt, hogy milyen nemű, mértékű, tartamú
büntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul.
(7) Az ügyész az együttműködő terheltet
tájékoztatja a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás
következményeiről, illetve arról, hogy a megállapodást a bíróság nem köteles
elfogadni. A tájékoztatást és a terhelt nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(8) Ha a terhelt az ügyész (6) bekezdés szerinti közlését elfogadja, az ügyész és a terhelt
írásban megállapodik A megállapodás tartalmazza a terhelt által beismert
bűncselekmény leírását, a Btk. szerinti minősítését, az ügyész és a terhelt
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nemű mértékű tartamú büntetést,
illetve intézkedést vesz tudomásul.
(9) A létrejött, írásba foglalt
megállapodás a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás célján
túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(10) Az ügyész a megállapodásban
foglaltakkal azonos tényállás és minősítés miatt vádat emel, és indítványt tesz
az ügy nyilvános ülésen történő elbírálására, a megállapodásban rögzített
nemuí, mértékű, tartamú büntetés, illetve intézkedés alkalmazására, annak alsó és
felső határának megjelölésével.
(11) Az ügyész a vádirattal és a
nyomozás irataival együtt a megállapodást és az annak alapjául szolgáló
jegyzőkönyvet is benyújtja a bíróságnak.
539. §^^ (1) Ha az ügyész és a terhelt között a
megállapodás nem jön létre, az ügyész a terhelt kezdeményezéséről a bíróságot
nem tájékoztathatja, az ezzel összefüggésben keletkezett iratokat nem
nyújthatj a be a bírósághoz.
nyújthatj a be a bírósághoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, továbbá ha a bíróság a megállapodás
tartalmával nem ért egyet, vagy az e fejezet szerint az ügyet tárgyalásra
utalja, a megállapodásban foglalt nyilatkozatok sem az ügyészt, sem a terheltet nem kötik.
(3) Az ügyész az ügy nyilvános
ülésen való elbírálására vonatkozó indítványát nem vonhatja vissza. Ha az
ügyész az ülés eredményéhez képest úgy látja, hogy a vádlott súlyosabb
bűncselekményben bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös, indítványozza az ügy
tárgyalásra utalását.
540. §-^^ (1) A nyomozás során beismerő vallomást nem tett terhelt a nyomozás
befejezése után, de legkésőbb a vádirat kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül az ügyésznél kezdeményezheti, hogy az
ügyész indítványozza az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.
ügyész indítványozza az ügy nyilvános ülésen való elbírálását.
(2) Ha az ügyész a kezdeményezéssel
egyetért, a meghallgatás során a terheltet részletesen meghallgatja a vád
tárgyává tett cselekményről, és közli, hogy milyen nemuí, mértékű, tartamú
büntetést, illetve intézkedést vesz tudomásul. Az ügyész az 538. § (7) bekezdésében
foglaltakat is közli a terhelttel.
(3) Ha az ügyész és a terhelt között
az 538. § (8) bekezdésében megjelölt megállapodás létrejön, az ügyész
indítványt tesz az ügy nyilvános ülésen történő elbírálására, a megállapodásban
rögzített nemuí, mértékű, tartamú büntetés, illetve intézkedés alkalmazására.
Az ügyész az indítványokkal kiegészített vádirattal együtt a megállapodást és
az annak alapjául szolgáló jegyzőkönyvet is benyújtja a bíróságnak
(4) Ha az ügyész és a terhelt között
a megállapodás nem jön létre, az ügyész a terhelt kezdeményezéséről a bíróságot
nem tájékoztathatja, az ezzel összefüggésben keletkezett iratokat nem
nyújthatja be a bírósághoz.
A bíróság
eljárása^^
541. §^^ (1) Ha a bíróság a vádiratban megjelölt tényállással, minősítéssel és
az ügyész által indítványozott büntetés, illetve intézkedés nemével - az 537.
§-ban meghatározott személy elleni vádemelés
esetén - mértékével, illetve tartamával egyetért, akkor az ügyet az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követő hatvan napon belül nyilvános ülésre tűzi ki.
esetén - mértékével, illetve tartamával egyetért, akkor az ügyet az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követő hatvan napon belül nyilvános ülésre tűzi ki.
(2) A tárgyalásról lemondás
esetén a bíróság egyesbíróként jár el. A nyilvános ülésen a védő részvétele
kötelező.
(3) A nyilvános ülés előkészítésére a
tárgyalás előkészítésének szabályai irányadók
542. §i3^ (1) A nyilvános ülésen az ügyész - távollétében
a bíróság - ismerteti a vádat, és az ügynek a nyilvános ülésen alapuló
elbírálására vonatkozó indítványt, továbbá a büntetés, illetve intézkedés
nemére - az 537. §-ban meghatározott személy elleni vádemelés esetén - mértékére, tartamára vonatkozó indítványt.
nemére - az 537. §-ban meghatározott személy elleni vádemelés esetén - mértékére, tartamára vonatkozó indítványt.
(2)
A
vád és az indítványok ismertetését követően a bíróság
tájékoztatja a vádlottat a tárgyalásról lemondás és a bíróság előtt tett
beismerése következményeiről, különösen az 542/A. § (5) bekezdésében és az 542/C. § (1)
és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekről.
(3) Ezt követően a bíróság a
vádlottat felhívja, hogy nyilatkozzék lemond-e a tárgyalásról, illetve a
bűnösségét elismeri-e.
(4) A nyilatkozat megtétele előtt a bíróság lehetővé teszi, hogy a vádlott a védővel
tanácskozzék.
(5)
Ha
a vádlott a bűnösségét elismeri, a tárgyalásról lemond és a
bíróság e tény, az eljárás iratai, valamint - szükség esetén - a vádlotthoz és
a védőhöz intézett kérdésekre adott válaszok alapján nem látja akadályát az ügy
nyilvános ülésen való elintézésének, a vádlottat kihallgatja a vád tárgyává
tett cselekményről. Egyéb esetben a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja. E
végzés ellen nincs helye fellebbezésnek
542/A.
§-^^ (1) Ha a vádlott a
vallomástételt megtagadja, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja, e végzés
ellen nincs helye fellebbezésnek. Erre a vádlottat a kihallgatás megkezdése
előtt figyelmeztetni kell.
(2)
Ha
a vádlott kihallgatását követően a bíróság úgy ítéli meg,
hogy a vádlott beszámítási képessége, beismerésének önkéntessége vagy hitelt
érdemlősége iránt ésszerű kétely mutatkozik, továbbá ha - az 540. § (1)
bekezdése szerinti esetet kivéve - a vádlott vallomása a nyomozás során,
valamint az ügyész előtt tett vallomásától lényegesen eltér, az ügyet
tárgyalásra utalja. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3) Ha a bíróság a tárgyalásra
utalásra nem lát alapot, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is
kihallgatja.
(4) A vádlott kihallgatásának
befejezése után - amennyiben j elen van - az ügyész, ezt követően a védő
felszólalhat.
(5) A bíróság a vádlott
bűnösségét a beismerő vallomására és a nyomozás irataira alapítja.
(6) Ha a vádtól eltérő minősítés
látszik megállapíthatónak, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja. E végzés
ellen nincs helye fellebbezésnek.
(7)
A
bűnösséget megállapító ítélet indokolásában a 258. § (3)
bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon kívül a büntetéskiszabási
körülmények és az alkalmazott jogszabályok megjelölése mellett elegendő a tárgyalásról
lemondás tényére utalni.
542/B. §i550 Ha
az ügyész a nyilvános ülést az 538. § (10) bekezdése alapján indítványozta, és
a bíróság a nyilvános ülésen az ügyet tárgyalásra utalta - feltéve, hogy a
tárgyalás megtartásának nincs akadálya -, a bíróság a tárgyalást nyomban
megtartja. A tárgyalásra a XIII. Fejezet
rendelkezései az irányadók.
A másodfokú bírósági
eljárás^^-
542/C. §-^^ (1) A bűnösség megállapítása, az 542/A.
§ (5) bekezdés szerint megállapított, a váddal egyező tényállás, minősítés, a
vádirat keretei között meghatározott büntetés, illetve intézkedés neme, valamint - az
537. §-ban meghatározott személy elleni vádemelés esetén - mértéke, tartama
miatt nincs helye fellebbezésnek.
(2) A fellebbezésben az (1) bekezdés korlátai között lehet új tényt állítani és új
bizonyítékra hivatkozni.
(3)
A
másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítélet
tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény
minősítésére vonatkozó rendelkezéseit felülbírálja, de a bűnösség
megállapítása, az 542/A. § (5) bekezdés szerint megállapított, a váddal egyező
tényállás, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítés esetén az első
fokú ítéletet akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás
megszüntetésének van helye.
(4) A másodfokú eljárásban
bizonyítás az 542/A. § (5) bekezdésében meghatározott keretek között vehető
fel.
(5)
Ha az elsőfokú bíróság a
nyilvános ülést a törvényi feltételek hiányában tartotta meg, a másodfokú
bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az új eljárás során e fejezet
rendelkezései nem alkalmazhatók
XXVII. Fejezet^^
A TÁRGYALÁS
MELLŐZÉSE^^
543. §i^^ E törvény rendelkezéseit a tárgyalás
mellőzésével folytatott eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
544.
§ (1) 1336 a bíróság
az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben
tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól
eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást - katonával szemben
lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is -, továbbá intézkedésként
próbára bocsátást, megrovást alkalmaz az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
büntetendő bűncselekmény esetén, ha
a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a
közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a
járművezetéstől eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást - katonával szemben a
lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést
és a várakozási idő meghosszabbítását is - vagy a próbára bocsátás alkalmazását
lehetővé teszi,
b) a tényállás egyszerű,
c)
a vádlott a bűncselekmény elkövetését
beismerte, cl) a büntetés célja tárgyalás
nélkül is elérhető.
(2)1337
Tárgyalás mellőzésével két évet meghaladó
szabadságvesztés nem szabható ki.
(3)1338
A tárgyalás mellőzésével meghozott végzésre - ha e törvény
másképp nem rendelkezik - az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
545. § (1) Az 544. § (1) bekezdésében meghatározott
végzés meghozatalának az ügynek a bíróságra érkezésétől számított harminc napon
belül van helye. (2) Magánvádas ügyben az (1) bekezdésben
meghatározott határidőt a személyes meghallgatás napjától kell számítani.
546. §1339
547. § (1) A bíróság a végzésben1340
ojláí! végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát,
pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást,
kiutasítást, kitiltást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony
megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő
meghosszabbítását is - alkalmazhat,
b) végrehajtásában felfüggesztett
szabadságvesztés kiszabása vagy próbára bocsátás esetén pártfogó felügyeletet is
alkalmazhat,
c^LMl
elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást is kimondhat, illetőleg a polgári j ogi
igénynek helyt adhat, vagy a polgári j ogi igény érvényesítését egyéb törvényes
útra utasíthatj a,
djHáA a próbára bocsátást kimondó rendelkezést
hatályon kívül helyezheti,
e)Lid± az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az
eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet.
(2) A bűnügyi költség viselésére
a 338-340. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A tárgyalás mellőzésével
hozott végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a) a bűncselekmény
megjelölését,
b)!Ml
a kiszabott büntetést, mellékbüntetést, az alkalmazott próbára bocsátást vagy
megrovást,
c) a jogszabályon alapuló egyéb
rendelkezéseket,
cl)
az 548. és az 550. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést.
(4)1346
A végzés indokolása a megállapított tényállást, a végzés
meghozatala törvényi előfeltételeinek fennállására való utalást, valamint az
alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.
(5)1347
H a a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta,
a végzést bírósági titkár is meghozhatja.
548. § (1) A tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs
helye; az ügyész, a magánvádló, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb
érdekelt a kézbesítésétől számított nyolc napon belül
tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapj án a bíróság tárgyalást tart.
tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapj án a bíróság tárgyalást tart.
(2)1348
Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, az ügyész
nem kérheti a tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság az 544. § (1)
bekezdése alapján jár el.
(3)1349 A m agánfél kizárólag a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel, az egyéb
érdekelt csak az elkobzással és a vagyonelkobzással kapcsolatban kérheti
tárgyalás tartását. Ha a tárgyalás tartását kizárólag a magánfél kérte,
a bíróság a tárgyaláson a polgári j ogi igényre vonatkozó rendelkezést hatályon
kívül helyezi, és az igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítj a.
(4) A tárgyalás tartására
irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására - az 549. § (2) bekezdésének esetét
kivéve - halasztó hatálya van.
(5)1350
Ha a vádlott részére a tárgyalás mellőzésével hozott végzést
nem lehetett kézbesíteni a bíróság az ügy tárgyalásának kitűzése iránt
intézkedik.
549. § (1) 1351 A tárgyalás megkezdése után a bíróság ismerteti a tárgyalás mellőzésével
hozott végzést és a tárgyalás tartására irányuló kérelmet.
(2)
1352 A tárgyalás tartása iránti
kérelemnek az 548. § (3) bekezdésében meghatározott esetében, továbbá ha az
ügyész, a vádlott vagy a védő kizárólag az elkobzásra, illetőleg
vagyonelkobzásra, a polgári jogi igényre vagy a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést
sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ebben a kérdésben határoz.
(3) A bíróság - a (2) bekezdés
kivételével - a tárgyalás mellőzésével hozott végzését hatályon kívül helyezi,
ezt követően a tárgyalást a XIII. Fejezet rendelkezései szerint folytatja le.
(4)
A
bíróság a vádlott terhére szóló kérelem hiányában akkor
szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb büntetés helyett
alkalmazott intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán
súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb
büntetést kell kiszabni, illetőleg súlyosabb büntetés helyett alkalmazott
intézkedést kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdés alapján hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
550. § (1) A tárgyalás tartására irányuló kérelmet a kérelmező a tárgyalás
megkezdéséig visszavonhatja.
(2) 1353 A tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a
tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul
nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az
ügyészre nem vonatkozik
XXVIII. Fejezet^á.
ELJÁRÁS A MENTESSÉGET ÉLVEZŐ
SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN
Közjogi tisztség betöltésén
alapuló mentesség
551. §12^5 (1) a külön törvényben
meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük fennállása
alatt csak a mentelmi j og felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek
gyanúsítottkénti kihallgatására csak a mentelmi jog felfüggesztése után
kerülhet sor, és ezt megelőzően az ilyen személlyel szemben - a tettenérés
esetét kivéve - e törvény szerinti kényszerintézkedés nem alkalmazható.
552. § (1) 1356 Ha a büntetőeljárás során adat merül fel arra, hogy a
terhelt mentességet élvező személy, az eljárás felfüggesztése mellett
indítványozni kell a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult döntését.
Az indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, valamint magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteni.
Az indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, valamint magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(2)1357 Ha az
indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére
jogosult elutasította, az eljárást meg kell szüntetni. Ha törvény eltérően nem
rendelkezik, az eljárás ilyen okból történő megszüntetése nem akadálya annak, hogy a
személyes mentesség megszűnését követően a büntetőeljárást lefolytassák.
(3)1358 A m
entelmi jog felfüggesztését követően az eljárást soron
kívül, e törvény szerint kell lefolytatni.
Nemzetközi jogon alapuló mentesség
553. § (1) Az 551-552. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességet (a
továbbiakban együttesen: diplomáciai mentesség)
élvező személyek ügyében
élvező személyek ügyében
(2) A diplomáciai mentességet élvező
személlyel szemben büntetőeljárási cselekmény a mentesség felfüggesztéséig nem
végezhető.
(3)1359
a diplomáciai mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt a bíróság az
igazságügyért felelős miniszter útján, a legfőbb ügyész közvetlenül terjeszti
elő a külpolitikáért felelős miniszternek.
554. § (1)1360 a bíróság a
diplomáciai mentesség tárgyában hozott döntésig az eljárást akkor is
felfüggeszti, ha a mentességet élvező személy magánvádlóként lép fel. Ha a
bíróság a külpolitikáért felelős
miniszter állásfoglalása alapján a mentességet megállapította, az eljárást megszünteti.
miniszter állásfoglalása alapján a mentességet megállapította, az eljárást megszünteti.
(2)1361
Ha az eljárás során a diplomáciai mentességet élvező személy tanúkénti
kihallgatása válik szükségessé, vagy ilyen személy magánfélként lép fel, a
vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően,
illetve magánvádas ügyben a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján -
az eljárás felfüggesztése nélkül - a külpolitikáért felelős miniszternek tesz
előterjesztést állásfoglalás végett.
(3) 1362
Ha a külpolitikáért felelős miniszter
állásfoglalása alapján a mentesség megállapítható, a mentességet élvező személy
nem hallgatható ki, illetőleg polgári jogi igénye nem bírálható el.
(4) Az 553. § (1) bekezdésében
meghatározott mentességet élvező személy a büntetőeljárásban védőként és
szakértőként nem járhat el, illetve hatósági tanúként nem vehető igénybe.
XXVin/A. Fejezet^^ A KIEMELT JELENTŐSÉGŰ
ÜGYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAF^^
554/A. §13^5 Kiemelt jelentőségű ügyben
történő eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
Általános rendelkezések^^
554/B.
§13^ Kiemelt jelentőségű ügy a) a hivatali visszaélés (Btk. 225. §),
b) a közélet tisztasága elleni bűncselekmények
[Btk. 250. § (2) bek. a) pont, és (3) bek, 255/B. § és 256. §], ha annak
elkövetésével
u)
a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja,
polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető
beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető,
v)
a központi költségvetési szerv, a központi
államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt
e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható
megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt
személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek
vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen
elkövetett bűncselekmények [Btk. XV Fejezet VIII. Cím],
c) a bűnszervezetben részvétel [Btk 263/C. §],
cl)
a bűnszervezetben [Btk. 137. § 8. pont] elkövetett bármely bűncselekmény,
e)lMS. a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [Btk. 290.
§ (4) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós
eljárásban [Btk. 296/B. §], a pénzmosás [Btk 303. és 303/A. §] és a költségvetési csalás
súlyosabban minősülő esetei [310. § (4)-(5) bekezdés],
f)
a különösen nagy értékre, kárt, hátrányt okozva illetve különösen jelentős
értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmények [Btk.
XVIII. Fejezet] és gjü£9 azok a bűncselekmények, amelyek büntethetősége
nem évül el:
sss) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V 1.) ME rendelettel
módosított és kiegészített 81/1945. (II.
5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús
bűntettek;
ttt) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (Btk. XI. fejezet);
gc)^Q az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai];
gcl)
az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban
minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];
ge) a terrorcselekmény, a légi jármű vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése
és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva
követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b)
pont];
g^UiL az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és
elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes
bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott nemzetközi jog
szerint el nem évülő bűncselekmények;
h)im a g) pont gf) alpontjában foglalt
kivétellel az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének
kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes
bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista
bűncselekmények.
554/C.
§-^^ Kiemelt jelentőségű
ügyben az eljárást soron kívül kell lefolytatni. Az eljárás soronkívüliségét az
eljárás minden részvevője a saját eszközeivel köteles biztosítani.
A védő^^ 554/D. §i^ Kiemelt jelentőségű ügyben folyó eljárásban
védő részvétele kötelező.
A bizonyítási eszközök*^ 554/E. §i^ Kiemelt jelentőségű ügyben a tanú
vallomása beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával is vizsgálható.
A szakértői kötelezettség megszegésének
következményei^^ 554/F. §-^^ A szakértőt rendbírsággal kell sújtani, ha a szakvélemény
előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja.
Az őrizetbe vétel^^ 554/G. %mi
Az óvadék1382
554/H. §12^2 Kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság az
óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is
figyelemmel állapítja meg, ez azonban nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
A feljelentés
kiegészítése^^
554/1.
§i^S Kiemelt jelentőségű
ügyre vonatkozó feljelentés esetén a feljelentés kiegészítést végző hatóság a
feljelentőt, illetve a feljelentéssel érintett helyi önkormányzat,
közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet képviselőjét is meghallgathatja,
illetve szaktanácsadót vehet igénybe. 554/J. §A^í>
A tárgyalás
kitűzéseid
554/K. §i^5 (1) A tárgyalás határnapját az ügyek
érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó
rendelkezések szem előtt tartásával három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az
ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni.
(2) Az
értesítéssel, illetve az idézéssel egyidejűleg
tájékoztatni kell az ügyészt és a védőt arról, hogy a bíróság a kitűzött
határnapra mely tanúkat idézi meg.
A tárgyalás
folytonossága^^
554/L.
§i550 (1) 1391
Elnapolás esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha -
az elnapolás okára tekintettel - kétséges, hogy a tárgyalást három hónapon
belül folytatni lehet. (2)1392 A tárgyalást három hónapon
belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt
változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.
(3)1393
Ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás
történt, a tárgyalás három hónapon belül a tárgyalás anyagának ismertetésével
is megismételhető. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az
ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A
figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A vádlott
kihallgatása^^
554/M. §-^^ A 289. § (2) bekezdésében írt
figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást kíván tenni, a vádra
vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő.
Ezt követően az ügyész, a védő, majd a
tanács elnöke, a bíróság tagjai, végül a sértett, a magánfél, valamint az őt
érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő tehet fel kérdéseket.
A tanú
kihallgatása^^
554/N. §^^ A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács
elnöke a 85. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a
tanú vallomásának nincs akadálya, az hallgatja ki, aki a kihallgatását
indítványozta. Ezt követően a tanúhoz a másik fél és a vádlott, majd a tanács
elnöke, a bíróság tagjai, a sértett és a magánfél kérdéseket intézhet.
A sértett
felszólalása^^
554/0. §!^ Kiemelt jelentőségű ügyben a sértett, illetve
magánfél 314. § (1) bekezdése szerinti felszólalása közben a szót nem lehet
megvonni, illetve a felszólalás csak a 314. § (4) bekezdésében
meghatározottak szerint
szakítható félbe. A sértett a 316. § szerinti nyilatkozatában a tényállásra
vonatkozó álláspontját kifejtheti.