MÁSODIK
RÉSZ
IX. Fejezet
A NYOMOZÁS
I. Cím ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alap vető
rendelkezés
164. § (1) A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
nyomozással kezdődik
(2) A nyomozás során fel kell
deríteni a bűncselekményt, az elkövető személyét, fel kell kutatni és
biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell
felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e.
Az ügyész
és a nyomozó hatóság kapcsolata
165. §— (1) Az ügyész rendelkezik a nyomozásról. Az ügyész a nyomozó
hatóságot utasítja. Az ügyész betekinthet a nyomozó hatóságok külön
jogszabályban meghatározott nyilvántartásaiba, és ezek
adatait felhasználhatja. Egyes nyomozási cselekmények teljesítése végett az ügyész akkor is a nyomozó hatósághoz fordulhat, ha egyébként a nyomozást maga végzi.
adatait felhasználhatja. Egyes nyomozási cselekmények teljesítése végett az ügyész akkor is a nyomozó hatósághoz fordulhat, ha egyébként a nyomozást maga végzi.
(2)
A nyomozó hatóság az
ügyésznek az ügy nyomozására vonatkozó utasításait határidőre teljesíti, az
ügyészt - annak rendelkezése szerint - a nyomozás elrendeléséről és az ügy
állásáról írásban tájékoztatja. Ha a nyomozó
hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetőleg határozat
meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetőleg az ügyész
hatáskörébe tartozik, erről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatja.
(3) Az ügyész a határozatai
előkészítésére a nyomozó hatóságot utasíthatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság a
nyomozást a 35. § (2) bekezdése alapján önállóan végzi.
(5) Az ügyész az utasítást, a
nyomozó hatóság a tájékoztatást - a (6) bekezdés esetét kivéve - írásban adja.
(6)
Halasztást nem tűrő esetben az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a tájékoztatást
szóban is adhatja, azonban az ügyész az utasítást, a nyomozó hatóság a
tájékoztatást utólag, haladéktalanul írásban megismétli.
(7)
A
nyomozó hatóság vezetője az ügyészi utasítás ellen felettes
szerve útján előterjesztést tehet a felettes ügyészhez. A felettes szerv az
előterjesztést az arra vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével
továbbítja a felettes ügyészhez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.
(8)
A felettes ügyész az
előterjesztés alapján az iratokat megvizsgálja és a vizsgálata eredményéről,
jogi álláspontjáról az előterjesztőt az előterjesztés hozzá érkezésétől
számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.
165/A. §—
A jegyzőkönyv
166. § (1) A nyomozási cselekményekről - ideértve az ügyész, valamint a nyomozó
hatóság intézkedéseit -, ha e törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság jegyzőkönyvet
készít. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vagy a nyomozó hatóság tagja veszi fel.
készít. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vagy a nyomozó hatóság tagja veszi fel.
(2) A
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
a) az eljáró hatóság megnevezését,
b) az eljárás alapjául szolgáló
bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,
c)
a nyomozási cselekmény helyét és idejét,
d)473
a jelen lévő ügyész, nyomozó hatóság tagja, eljárásban részt vevő személy és
képviselője, védő, tanú, tanú érdekében eljáró ügyvéd, hatósági tanú és
jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértő nevét, valamint az e törvényben
meghatározott más személyi adatokat.
(3)4
74 A
jegyzőkönyvben
röviden le kell írni a nyomozási cselekmény menetét akként, hogy a jegyzőkönyv
alapján az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen. A
gyanúsított és a tanú vallomását, valamint
a nyomozási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket a
jegyzőkönyvnek a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. A kihallgatott
indítványozhatja a vallomásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.
Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság az indítványt nem tartja indokoltnak, azt
elutasítja, és egyidejűleg a kihallgatottat tájékoztatja a 85. § (5) és (6)
bekezdésében foglaltakról; az indítvány elutasítását és a tájékoztatást
jegyzőkönyvbe foglalja.
(4) Ha a szakértő a szakvéleményt szóban adja elő, ennek jegyzőkönyvbe vételére a (3)
bekezdés irányadó.
(5)
A
jegyzőkönyvet a nyomozási cselekményt végző ügyész, illetőleg
a nyomozó hatóság tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírja. A gyanúsított, a tanú
és a tolmács a jegyzőkönyv minden oldalát aláírja. Ha a gyanúsított, a tanú
vagy a tolmács a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, a megtagadás tényét és annak
közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(6)
Ha
a nyomozási cselekményen jelen lévő gyanúsított,
védő, sértett, egyéb érdekelt, tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd az
eljárással összefüggő esemény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvbe vételét kéri, ez csak abban az
esetben tagadható meg, ha ennek megtörténtéről az ügyésznek, illetőleg a
nyomozó hatóság tagjának nincs tudomása.
(7)4
75 A
jegyzőkönyvet
az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljáró tagja szükség esetén kijavítja vagy
kiegészíti, a kijavítást és a kiegészítést aláírja, és arról az érdekelteket
értesíti. A nyomozási cselekményen jelen voltak a jegyzőkönyv általuk történt
megismerését követően a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését
indítványozhatják A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának
megjelölésével fel kell jegyezni, vagy az indítvány elutasítását az iratokban
fel kell tüntetni.
167. § (1) Az ügyész, valamint a nyomozó hatóság elrendelheti a nyomozási
cselekménynek gyorsírással, kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel
történő rögzítését; elrendeli, ha a gyanúsított, a
védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza. A rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja, de az ügyész vagy a nyomozó hatóság által készített, a képet és a hangot
egyidejűleg rögzítő felvétel esetében a jegyzőkönyvben mindössze a jelenlevőket, az elkészítés helyét, idejét és egyéb körülményeit kell feltüntetni.
védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza. A rögzítés ilyen módja a jegyzőkönyvet nem pótolja, de az ügyész vagy a nyomozó hatóság által készített, a képet és a hangot
egyidejűleg rögzítő felvétel esetében a jegyzőkönyvben mindössze a jelenlevőket, az elkészítés helyét, idejét és egyéb körülményeit kell feltüntetni.
(2) A gyorsírói feljegyzést, a kép- vagy
hangfelvételt vagy a nyomozási cselekménynek egyéb módon történő rögzítésével
létrejött felvételt külön jogszabály rendelkezései szerint kell megőrizni.
(3) A gyorsíróra a szakértőkre
vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A jelentés
168. § (1) 476 A nyomozó hatóság tagja az általa végzett nyomozási cselekményekről -
ha az ügyész másképp nem rendelkezik - jegyzőkönyv helyett jelentést készíthet.
Az ügyész elrendelheti egyes
nyomozási cselekmények megismétlését, és ezekről jegyzőkönyv felvételét. A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról, illetőleg a szembesítésről jelentés nem készíthető.
nyomozási cselekmények megismétlését, és ezekről jegyzőkönyv felvételét. A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról, illetőleg a szembesítésről jelentés nem készíthető.
(2) 477 A jelentés tartalmazza a 166. § (2) bekezdésének a)-c) és e) pontjában
meghatározott adatokat, az elvégzett eljárási cselekmények megjelölését, és
ezek tartalmának tömör összefoglalását akként, hogy
az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen.
az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen.
(3) A jelentést a nyomozó hatóság
eljáró tagja írja alá.
(4) 478 A feljelentés kiegészítése körében tett megállapítások jelentésbe foglalhatók A
jelentés az eljáró hatóság megnevezését, az eljárási cselekmény helyét, idejét,
és a történtek lényegének összegzését
tartalmazza.
tartalmazza.
A határozat
169. § (1) 479 Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a
kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a
kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bek], a védő
kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bek], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), az
ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bek], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)-(4)
bek], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bek], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának
megállapításáról [105. § (6) bek], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) - kivéve a testi kényszer alkalmazását (163.
§) -, a határozat kijavításáról [169. § (5) bek], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás
megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a
nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bek], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bek] határozatot hoz. Az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.
kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bek], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), az
ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bek], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)-(4)
bek], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bek], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának
megállapításáról [105. § (6) bek], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) - kivéve a testi kényszer alkalmazását (163.
§) -, a határozat kijavításáról [169. § (5) bek], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás
megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a
nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bek], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bek] határozatot hoz. Az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.
(2) A határozatban meg kell nevezni
azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz
szükséges személyi adatokat. A határozatban fel kell tüntetni
a) az ügyész vagy a nyomozó
hatóság megnevezését,
b) a bűncselekményt, amely miatt
az eljárás folyik,
c) a határozatban megállapított
rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul,
4)— hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül,
melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani.
(3) A határozatot röviden azoknak a
tényeknek a feltüntetésével kell indokolni, amelyek a határozat rendelkezéseire
okot adtak.
(4) A határozatot jegyzőkönyvbe,
vagy más módon írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a
rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A
gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell. A határozatot a
jelenlevőknek át kell adni, és szóban is közölni kell, egyébként pedig
kézbesítés útján kell közölni.
(5)4
81 Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más
hasonló elírás történt, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a határozat
kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel
kell jegyezni.
II. Cím
A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA NYOMOZÁSSAL
A nyomozás megindításának alapja
170. § (1) A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali
hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében
tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul
meg.
meg.
(2) 482
Nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel el, és erről feljegyzést
készít. A feljegyzésből ki kell tűnnie, hogy milyen bűncselekmény miatt és
mikor indítottak nyomozást. A nyomozás elrendelése a feljelentést tartalmazó iraton is
feljegyezhető.
(3)4
83 A
nyomozás
elrendeléséről a feljelentés megérkezésétől számított három napon belül kell
határozni, feltéve, ha a feljelentést nem utasítják el, vagy a feljelentés
kiegészítésére nincs szükség. A nyomozó hatóság az általa elrendelt
nyomozásról, illetőleg a feljelentés elutasításáról huszonnégy órán belül
értesíti az ügyészt. Ha a feljelentést nem a sértett tette, de a személye
ismert, a nyomozás elrendeléséről
értesíteni kell a sértettet is. Külön jogszabály határozza meg, hogy a nyomozás
elrendeléséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést az e törvényben
meghatározottakon kívül kinek kell megküldeni.
(4)4
84 Nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás,
ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a bizonyítási eszközök biztosítására, az
elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény
elkövetésének megakadályozása végett vagy késedelmet nem tűrő más okból
nyomozási cselekményt végez. A nyomozás megindításának tényéről és idejéről utólag
haladéktalanul feljegyzést kell készíteni.
(5)4
85 A (4) bekezdés szerinti nyomozási
cselekményt bármely nyomozó hatóság elvégezheti, köteles azonban a hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(6)4
86 Nyomozást nem lehet
indítani közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) miatt, ha a hamis vagy hamisított,
illetőleg más nevére szóló valódi úti okmányt a külföldi az ország területére
történő beutazás érdekében használja fel,
feltéve, hogy vele szemben idegenrendészeti eljárásnak van helye. Ez a
rendelkezés nem alkalmazható, ha a külföldivel szemben más bűncselekmény
elkövetése miatt is nyomozást kell indítani.
A feljelentés
171. § (1) Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés
kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
(2) A hatóság tagja és a
hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a
hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak
megjelölésével -feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási
eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.
172. § (1) A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy
a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A szóban tett
feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feljelentést nyomban
nyilvántartásba kell venni.
nyilvántartásba kell venni.
(2) A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó
hatóságnak megküldeni. Ha a feljelentés azonnali intézkedést kíván, azt el kell
fogadni.
(3)
Ha a feljelentést nem a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál
tették, a feljelentést ez is köteles átvenni, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalni,
és az eljárásra jogosultnak megküldeni.
(4) A távbeszélőn vagy más
technikai eszközzel történt feljelentésre az (1) bekezdésben foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
A feljelentés
kiegészítése487
172/A.
§— (1) Ha a feljelentés
alapján a nyomozás elrendeléséről, illetőleg a feljelentés elutasításáról
megnyugtatóan nem lehet állást foglalni, a feljelentés kiegészítésének van
helye.
(2) 489 A feljelentés kiegészítése során a feljelentéskiegészítést végző hatóság a 178. §
(1) bekezdésében meghatározott adatszerző tevékenységet folytathat, illetve a
feljelentőt meghallgathatja, a feljelentés
kiegészítése során tett megállapításait jelentésbe foglalja. A feljelentéskiegészítés határideje tizenöt nap. Ezt a határidőt a feljelentéskiegészítést végző hatóság vezetője indokolt esetben tizenöt nappal
meghosszabbíthatja.
kiegészítése során tett megállapításait jelentésbe foglalja. A feljelentéskiegészítés határideje tizenöt nap. Ezt a határidőt a feljelentéskiegészítést végző hatóság vezetője indokolt esetben tizenöt nappal
meghosszabbíthatja.
(3) Ha a feljelentés kiegészítését követően a nyomozást elrendelik, a nyomozás
határidejét a feljelentéskiegészítés elrendelése napjától kell számítani.
A magánindítvány
173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult
feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány
előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az
elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
(2) A magánindítvány
előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás
megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
(3)
A
magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül
kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény
elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani,
amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt
sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő
a magánindítványt
(4) A magánindítvány
előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van
helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.
A feljelentés
elutasítása
174. § (1) Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül
határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) a bűncselekmény gyanúja
hiányzik,
c)
a büntethetőséget kizáró ok (Btk. 22. §)
állapítható meg,
4)— eljárás halál, elévülés vagy kegyelem folytán nem
indítható,
e) a magánindítvány, kívánat vagy
feljelentés hiányzik,
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták.
(2)
Az (1) bekezdés a)-b), valamint
d)-f) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a
gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont], a feljelentés elutasítására a
nyomozó hatóság is jogosult.
(3) A feljelentést nem lehet elutasítani, ha
a) kényszergyógykezelés
elrendelése látszik szükségesnek,
ftj— elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak a büntethetőségtől
függetlenül helye van, kivéve, ha az elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra
irányuló eljáráshoz a bizonyítékok rendelkezésre állnak.
(4) A feljelentés elutasításáról értesíteni kell a feljelentőt és azt is, aki
magánindítványt terjesztett elő. A feljelentést elutasító határozatot a nyomozó
hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.
175. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a feljelentést
elutasíthatja, ha a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy
bűnüldözési érdek jelentősebb mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy
bűnüldözési érdek jelentősebb mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
(2) 493
A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a
feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével fedett
nyomozó [178. § (2) bek] gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt szolgálati
feladata teljesítése közben bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési
érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének
érvényesítéséhez fűződik.
(3)4
94 A
feljelentésnek az (1) vagy (2) bekezdés alapján történt elutasítása esetén
az állam téríti meg azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint
terheli. Ha a kártérítésről polgári perben kell határozni, a kárigény
jogalapját vélelmezni kell.
(4)4
95 A
polgári
perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári
perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a feljelentés
elutasításáról határozatot hozott ügyész nyilatkozatát
a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, illetőleg a cselekménnyel
okozott kárról. Az ügyész nyilatkozata nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek
alapján az elkövető személyére, illetve a feljelentés elutasításának
indokaira lehet következtetni.
(5)4
96 Ha a
feljelentést az (1) vagy (2) bekezdés alapján utasítják el, a határozat
rendelkező részből és keltezésből áll. A rendelkező rész tartalmazza a
bűncselekmény megjelölését, a feljelentés elutasításának tényét, és a
tájékoztatást arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban felmerült
kár az állammal szemben miként érvényesíthető.
(6)4
97 Az (1) vagy (2) bekezdés alapján a feljelentés
nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a
fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható.
(7) 498
Az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó ellen indított
büntetőeljárást el kell különíteni attól az ügytől, amelyben az (1) bekezdésben
meghatározott személy, illetőleg a fedett nyomozó által feltárt bizonyítékot fel
kívánják használni.
175/A. § 499
(1)
A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a
feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével a
rendőrségről szóló törvényben meghatározott
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése
során, bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.
(2)
A
feljelentés nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben
meghatározott személy a rendőrségről szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.
(3) A feljelentés elutasítása esetén a 175. § (3)-(5) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
III. Cím A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSA
A nyomozás határideje
176. § 500 (1) 501 A nyomozást a lehető
legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve
megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy
bonyolultsága vagy
elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig
meghosszabbíthatja.
elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig
meghosszabbíthatja.
(2)502 Egy éven túl a felettes ügyészség vezetője, két
éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására.
Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179. § (1) bekezdése szerinti
kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a
193. § (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott
időpontig meghosszabbította.
(3)503 Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az
ügyészség vezetője legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év
elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a felettes ügyészség
vezetője, illetve a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg.
(4)504
Nyomozási cselekmény
elvégzése határozat nélkül
177. § 505 Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket,
amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult (126. §, 149. §, 150. §, 151. §,
158/A. §) halasztást nem tűrő esetben nyomban
elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (119. §, 121. §, 122. §) elvégzését rendelheti el (halaszthatatlan nyomozási cselekmény). Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét
és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (119. §, 121. §, 122. §) elvégzését rendelheti el (halaszthatatlan nyomozási cselekmény). Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét
és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
A nyomozó hatóság egyéb
adatszerző' tevékenysége
178. §— (1) 507 A nyomozó hatóság a
büntetőeljárás megindítása után annak megállapítására, hogy vannak-e
bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, adatszerzést végezhet, ennek
során igénybe veheti a bűnüldöző
szervek külön törvényben meghatározott bűnüldözési adatkezelési adatbázisait, a
megkeresésre (71. §) vonatkozó szabályok szerint bárkitől okiratok és adatok
rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását, a feljelentő
vagy a sértett állami, helyi önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó
szervezet, alapítvány, közalapítvány vagy egyesület vezetőjétől, illetőleg a
vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat
tartását és a kár megállapítását kérheti, a bűncselekmény helyszínét
megtekintheti, szaktanácsadót vehet igénybe, és a megszerzett adatokat
ellenőrizheti. A nyomozó hatóság az adatszerzés során fénykép vagy más
adathordozón rögzített kép bemutatásával személyt vagy tárgyat kiválasztathat,
illetőleg a bemutatott személyről vagy tárgyról felvilágosítást kérhet
(2)
A
nyomozó hatóság az adatszerző tevékenysége során az ügyész
engedélyével a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét
leplezi (fedett nyomozó), valamint a reá irányadó törvény szerint más,
bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést is végezhet
(3)
A
nyomozó hatóságnak az a tagja, aki az adatszerzést végezte,
erről jelentést készít. A jelentés tartalmára a 168. § (2) és (3) bekezdésének
rendelkezései az irányadók. A (2) bekezdés szerinti adatszerző tevékenységről
szóló jelentést a nyomozó hatóság vezetője írja alá.
(4)
Ha
az ügyész a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységének
eredményét bizonyítékként kívánja felhasználni, az arról készített jelentést
csatolja a nyomozás irataihoz. A nyomozó hatóság adatszerző tevékenységéről
készített jelentés a nyomozás irataihoz történő csatolást követően az okiratra
(116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként.
178/A.
§— (1)5 09 A nyomozás elrendelését
követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a
megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az ügy jellege miatt szükséges
- a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható
személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti
az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti
titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság az adóhatóságtól, a
hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak,
értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti
közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész
jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás
nem tagadható meg.
(2) 510 Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével,
e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás és a
központi szabálysértési nyilvántartás
adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. Ha a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában
kezelt adatokat is be kell szerezni.
adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. Ha a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában
kezelt adatokat is be kell szerezni.
(3)
A nyomozó hatóság - az
ügyész hozzájárulásával - átveheti a külön törvényben meghatározott, az
ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkezett és ügyészségi
adatnyilvántartásban kezelt személyes adatokat, valamint a
büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántartásaiban kezelt adatokat.
(4)
Az
(1)-(3) bekezdés alapján átvett adat csak az ügyben és csak
akkor használható fel, ha az adatszolgáltatással érintett személlyel szemben az
ügyész vádat emel. Ha az ügyész nem emel vádat, az átvett adatot törölni
kell.
178/B.
§^J- (1) Ha a nyomozó hatóság a
178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján
megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan
külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott
ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még
nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban
lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény
Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását
befolyásolja, haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt.
(2)
Az
ügyész a nyomozó hatóság (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatása nyomán, vagy ha a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon
beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre
vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban
magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az
ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás
alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés
kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul
kezdeményezi az igazságügyért felelős miniszternél a külföldi ítélet nemzetközi
bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerését.
(3)
Ha
a gyanúsított nem magyar állampolgár, és az Európai Unió jogi
aktusa vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi az ügyész, vagy a nyomozó
hatóság - az ügyész jóváhagyásával - haladéktalanul megkeresi a bűnügyi
nyilvántartó szervet a gyanúsított korábbi - az állampolgársága szerinti állam
bűnügyi nyilvántartást kezelő szerve által kezelt - elítélésére vonatkozó
adatok beszerzése érdekében.
(4)
Az
(1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezést
megfelelően alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész a (3)
bekezdésben meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a nem magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan
külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az állampolgársága szerinti állam
bűnügyi nyilvántartásában, amelynek érvényét magyar bíróság a nemzetközi
bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban még nem ismerte
el, és megalapozottan feltehető, hogy a külföldi ítéletnek a folyamatban lévő
eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk.
szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását
befolyásolja.
A gyanúsított kihallgatása
179. § (1)5 12 Ha a rendelkezésre álló adatok alapján
meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével,
az ügyész, illetőleg - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a
nyomozó hatóság a gyanúsítottat a 117-118. § szerint kihallgatja. A fogva lévő gyanúsítottat huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. E határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a gyanúsítottat a
nyomozó hatóság elé állították.
nyomozó hatóság a gyanúsítottat a 117-118. § szerint kihallgatja. A fogva lévő gyanúsítottat huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. E határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a gyanúsítottat a
nyomozó hatóság elé állították.
(2) A gyanúsítottal a kihallgatás
elején közölni kell a gyanúsítás lényegét, az erre vonatkozó jogszabályok
megjelölésével.
(3)
A
gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt
választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő
részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha
három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság
rendel ki védőt. Ha a gyanúsított kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az
ügyész, illetve a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki.
(4)5
13 A gyanúsított kihallgatásáról a nyomozó hatóság
olyan időben köteles intézkedni, hogy a terhelt megfelelő időt és lehetőséget
kapjon a védekezésre való felkészülésre [43. § (2) bek c) pont]. (5)5 14 Ha a nyomozás adatai alapján a Btk. 283. §-ában meghatározott
büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye,
ennek feltételeiről a nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat
180. § (1) Nem tehető fel a gyanúsítottnak a választ, illetőleg nem
bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető
ígéretet tartalmazó kérdés. (2)
A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása poligráf alkalmazásával nem
vizsgálható.
A tanú kihallgatása
180. § (1) bekezdésében
tilalmazott, továbbá a tanút a 82. § (1) bekezdés b) pontjában
|
181. §515 (1) A tanút az ügyész, illetve - ha az ügyész másképp nem
rendelkezik - a nyomozó hatóság a 79-88. § szerint kihallgatja. A tanúnak nem
tehető fel a
olyan kérdés, amely a feleletre útmutatást tartalmaz.
olyan kérdés, amely a feleletre útmutatást tartalmaz.
(2) Ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában a 82. (4) bekezdés esetét
kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni
kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát
jegyzőkönyvbe kell venni.
(3) A feljelentő tanúként kihallgatható. Ha a feljelentés tartalmazza a feljelentő
előadását, a tanúkénti kihallgatása mellőzhető.
Szaktanácsadó
közreműködése
182. § (1)516 Az ügyész és a
nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a
bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy
rögzítéséhez
különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér.
különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér.
(2) Szaktanácsadó igénybevétele
kötelező, ha a terhelt vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával
vizsgálják.
(3) Ha a szaktanácsadó eljárása során a személy testének sérthetetlenségét érintő
cselekmény elvégzése szükséges, erről az ügyész vagy a nyomozó hatóság külön
rendelkezik.
(4) Az ügyész, illetve a nyomozó
hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket a szaktanácsadóra
megfelelően alkalmazni kell. (5)5 17 A szaktanácsadó
közreműködéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a nyomozás irataihoz kell
csatolni.
A hatósági tanú
183. § 518
(1)
Az ügyész és a nyomozó hatóság a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre
bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, az
írni-olvasni nem tudó személy
kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél - elháríthatatlan akadály kivételével - hatósági tanút alkalmazhat. Erre az érdekeltet figyelmeztetni kell.
kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél - elháríthatatlan akadály kivételével - hatósági tanút alkalmazhat. Erre az érdekeltet figyelmeztetni kell.
(2) Az ügyész és a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben felsorolt eljárási
cselekményeknél, ha az érintett személy írni-olvasni nem tud, illetőleg a
tizennegyedik életévét nem töltötte be, hivatalból, vagy a gyanúsított, a
védője, valamint a szemlével, a lefoglalással, a házkutatással, továbbá a
motozással érintett személy indítványára hatósági tanút alkalmaz. Hatósági tanú
hivatalból is alkalmazható, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy az érdekeinek
védelmére egyéb okból feltehetően nem képes.
(3) A hatósági tanú igazolja annak a
nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt
(4) A hatósági tanúkénti
közreműködésre senki sem kötelezhető.
(5)
Hatósági tanúként olyan érdektelen személyt kell igénybe venni, aki képes
érzékelni és igazolni a nyomozási cselekmény elvégzését. Nem lehet hatósági
tanú az eljáró ügyész, a nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja vagy a felsoroltak hozzátartozója.
(6)
A nyomozási cselekmény
előtt a hatósági tanút a jogairól és a kötelességeiről fel kell világosítani. A
hatósági tanú a nyomozási cselekményre észrevételt tehet, a tanú költségeinek
megtérítésére vonatkozó rendelkezések
szerint jogosult költségtérítésre, illetve e törvény rendelkezései alapján
jogosult személyi védelemre. A hatósági tanút a nyomozási cselekmény során
tudomására jutott tényekre, adatokra,
körülményekre nézve titoktartási kötelezettség terheli. Az a bíróság, ügyész,
illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, az ügy
tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve a hatósági tanút
a titoktartási kötelezettség alól felmentheti.
(7) A nyomozási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy azt a hatósági tanú nyomon
követhesse.
(8)
A
nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyvben fel kell
tüntetni a hatósági tanú nevét, lakcímét, valamint azt, hogy a hatósági tanú az
ügyben nem érdekelt. Ha a nyomozási cselekmény során a hatósági tanú
észrevételt tett, a jegyzőkönyvben ezt is fel kell tüntetni.
Jelenlét a nyomozási
cselekményeknél
184. § (1) A nyomozási cselekményen az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a
jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen, akinek a jelenlétét e törvény
megengedi.
(2)5 19 Ha a
gyanúsítottat
az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen
lehet. A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által
indítványozott tanúkihallgatáson, valamint
az ilyen tanú részvételével megtartott szembesítésen is. A kihallgatáson jelen lévő
védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdéseket intézhet.
(3) A
fogva lévő gyanúsított a kihallgatása előtt a
védővel értekezhet.
(4)5
20 A nyomozási cselekményen jelen lehet az állam- és
jogtudományi kar jogász szakán, illetőleg a Rendőrtiszti Főiskolán hallgatói
jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy, ha ezt az ügyész,
illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezi, és a jelen lévő gyanúsított, tanú vagy
sértett ehhez írásban hozzájárul.
(5)521 A külföldi állampolgár
gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli
tisztviselője.
(6)522 Törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján
a) a külföldi állampolgár
gyanúsított ellen, illetőleg
b) a külföldi állampolgár sértett
sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt
indult
eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a nyomozási
cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen Az értesítés
mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a külföldi állam hatóságát
az elvégzett nyomozási cselekményről utólag haladéktalanul értesíteni kell.
(7)5
23 Azoknál a nyomozási cselekményeknél, amelyeknél a
védő jelen lehet, a védő mellett vagy helyetteseként ügyvédjelölt is jelen
lehet.
(8)5
24 Ha törvényben meghatározott feladataik ellátása
érdekében ez szükséges, a szemlén más hivatalos személyek is jelen lehetnek.
(9)525
185. § (1) 526 A gyanúsított, a védő és a sértett jelen
lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a
felismerésre bemutatásnál, indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a
szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek
következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának
szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek
következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának
(2) A gyanúsított a szemlére és a
bizonyítási kísérletre idézhető, ebben az esetben a nyomozási cselekmény a
gyanúsított távollétében nem tartható meg.
(3)
Az
ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekmény
helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza, a
nyomozás elősegítése érdekében bárkit a nyomozási cselekmény helyszínén való
tartózkodásra kötelezhet. Aki az eljárás rendjét zavarja, vagy a helyszínen
tartózkodási kötelezettségének nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható.
186. § (1) Aki a nyomozási cselekményen jelen lehet, az arról készült
jegyzőkönyvet nyomban megtekintheti.
(2) A gyanúsított, a védő és a
sértett a nyomozás során is megtekintheti a szakvéleményt, az egyéb iratokat
pedig akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti.
(3) A gyanúsított és a védő jogosult
arra, hogy azokról az iratokról, amelyeket megtekinthet, másolatot kapjon
(4) 527 A sértett, illetőleg a tanú
vallomását vagy egyébként személyi adatait tartalmazó, a nyomozás során
keletkezett, illetőleg annak során beszerzett, benyújtott vagy csatolt iratról
készült másolaton nem
tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határozatának tervezetéről. Nem adható másolat az ügyész és a nyomozó hatóság között a
165. §, valamint a 165/A. § alapján keletkezett iratokról, kivéve azt, amely az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját tartalmazza - ideértve különösen a nyomozási
tüntethetők fel a sértett, illetőleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határozatának tervezetéről. Nem adható másolat az ügyész és a nyomozó hatóság között a
165. §, valamint a 165/A. § alapján keletkezett iratokról, kivéve azt, amely az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját tartalmazza - ideértve különösen a nyomozási
cselekmény elvégzésére vonatkozó ügyészi utasítást
tartalmazó iratot, feltéve, ha a megjelölt nyomozási cselekmény végrehajtásra
került -, ha az nyomozási érdeket nem sért.
A nyomozás részbeni
mellőzése
187. § (1) A gyanúsított kihallgatása után az ügyész a
további nyomozást határozattal mellőzheti az olyan bűncselekmény miatt,
amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a
felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.
(2) A nyomozás részbeni mellőzéséről
szóló határozatot közölni kell a sértettel, a feljelentővel és azzal is, aki
magánindítványt terjesztett elő. Ha a határozattal érintettek száma nagy, a
határozat közlése a 67. § (3) bekezdésében említett módon történhet.
A nyomozás felfüggesztése
188. § (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha
a) a gyanúsított ismeretlen helyen
vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható,
b) a gyanúsított tartós, súlyos
betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége
miatt az eljárásban nem vehet részt, ej— az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt
megállapítható,
cl) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben
hozott döntést kell beszerezni,
e)
jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és
további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs, /)— nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a
büntetőeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni, gj— nemzetközi büntetőbíróság
a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása
végett megkeresi,
h)— a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a
kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más
ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a
büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény
elvégzése nem szükséges.
(2) 532 A nyomozást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt, illetve az
(1) bekezdés g) pontja esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság
alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó
kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja.
kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja.
(3) Az ügyész legfeljebb egyéves határidőt állapíthat meg
a) a külföldön tartózkodónak a
visszatérésre,
b) az érdekeltnek kereset
benyújtására, a személyi állapot kérdésének eldöntése érdekében, c)5&
(4) Ha az ügyész által megállapított
határidő eredménytelenül telt el, az eljárást folytatni kell.
(5) A nyomozás felfüggesztéséről szóló
határozatot közölni kell az ismert helyen tartózkodó gyanúsítottal, a védővel,
a feljelentővel és a sértettel.
(6) 534 A nyomozás felfüggesztése után - az (1) bekezdés a) pontját kivéve - a
gyanúsított (elkövető) személyét közvetlenül érintő nyomozási cselekmény nem
végezhető.
(7) A felfüggesztés tartama a
nyomozás határidejébe nem számít be.
189. § (1) 535 A nyomozó hatóság határozattal felfüggesztheti a
nyomozást a 188. § (1) bekezdésének a), c), e) és h) pontjában
meghatározott esetekben A nyomozást felfüggesztő határozatot a nyomozó
hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.
hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.
(2) 536
A 188. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az ügyész és a
nyomozó hatóság az ügyet nyilvántartásba veszi, és ha az elkövető személyére
utaló újabb adat birtokába jut, a nyomozást folytatja.
A nyomozás megszüntetése
190.
§ (1) Az ügyész a nyomozást
határozattal megszünteti, aj ha a cselekmény nem bűncselekmény,
b)
ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg
bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény,
c) ha nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai
alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
d)
ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg,
kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek,
e) a gyanúsított halála, elévülés,
kegyelem miatt,
f) a törvényben meghatározott
egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt,
g) ha a magánindítvány, kívánat vagy
feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható, h)537
ha
a cselekményt már j ogerősen elbírálták,
i)538
j)539
és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már
nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény
szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés
alkalmazása is szükségtelen.
(2) 540
Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontjában meghatározott esetekben,
továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont],
a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozást megszüntető határozatot a
nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.
(3)5 41 Ha a meghatározott személy
gyanúsítottkénti kihallgatásától számított két év eltelt [176. § (2) bek], az
ügyész a rendelkezésre álló adatok alapján dönt arról, hogy a nyomozást meg
kell-e szüntetni, vagy a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmény
elvégzésének és azt követően vádemelésnek, a vádemelés elhalasztásának vagy az
ügy közvetítői eljárásra utalásának van-e alapja.
(4)5
42 A nyomozás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget
az állam viseli; a gyanúsítottat kötelezni kell annak a költségnek viselésére,
amely a mulasztása folytán merült fel.
(5)5
43 A nyomozást megszüntető határozatot egyidejűleg
közölni kell a gyanúsítottal, a védővel, a sértettel, a feljelentővel és azzal
is, aki magánindítványt terjesztett elő.
191. § (1) A nyomozás megszüntetése - ha e törvény kivételt nem tesz - nem
akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák
(2) 544
A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg,
a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk.
71. §) részesítették, a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül
helyezi.
(3)5
45 Ha a
nyomozás
megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve az ügyész, vagy a felettes
ügyész nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak a bíróság
rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették.
(4) Ha a bíróság a nyomozás
folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon a
nyomozás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének
nincs helye.
(5) 546 Akivel szemben a feljelentést a 175. § (1) bekezdése alapján utasították el, vagy a nyomozást a
192. § (1) bekezdése alapján szüntették meg, a 82. § (5) bekezdésének esetein
kívül a nyomozást vagy
annak folytatását az illetékes ügyész rendelheti el.
annak folytatását az illetékes ügyész rendelheti el.
A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal,
a fedett nyomozóval és a megbízhatósági vizsgálatot végző személlyel szemben547
192. § (1) A bűncselekmény elkövetésének
megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az ügyész
engedélyével a nyomozást megszüntetheti, ha a bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek
jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek
jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
(2)548 A bűncselekmény elkövetésének megalapozott
gyanúja esetén az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, ha a
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható fedett nyomozó [178. § (2) bek] a cselekményt szolgálati feladata teljesítése közben
bűnüldözési érdekből követte el, és a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az,
amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.
(3)549 Az (1) vagy (2) bekezdés alapján a nyomozás nem
szüntethető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy, illetőleg a
fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható.
(4)550 A nyomozásnak az (1) vagy (2) bekezdés alapján történő megszüntetése esetén a
175. § (3)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A nyomozás megszüntetése
ebben az esetben sem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az elj árást folytassák
(191. §).
(5)-(7)551
192/A. §— (1) A
bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a nyomozást
határozattal megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja gyanúsítható
megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során,
bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.
(2) A nyomozás nem
szüntethető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendőrségről
szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható.
(3) A nyomozás megszüntetése esetén a 175. § (3)-(5) bekezdését értelemszerűen
alkalmazni kell.
A nyomozás iratainak
megismerése
193. § (1)5 53 A nyomozás
elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a
nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben
átadja a nyomozás
összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse.
összefűzött iratait. Lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védő az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse.
(2)5
54 Az iratok megtekintésének határnapjáról a
gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, a fogva levő gyanúsítottat a
határnapra - kérésére - elő kell állítani. A gyanúsított és a védő a nyomozás
kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az
iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell.
(3)5
55 A
gyanúsított,
illetőleg a védő indítványáról az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz.
Ha az indítvány alapján nyomozási cselekmény teljesítése válik szükségessé, és
az a 176. § (2) bekezdésének második
mondatában megállapított határidőn belül nem végezhető el, az ügyész
előterjesztésére a legfőbb ügyész a nyomozási cselekmény elvégzése érdekében a
nyomozás határidejét legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja. Az
elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megtekintését a
meghosszabbított nyomozás határidejének utolsó napjáig - az (1) bekezdésben írt
feltételekkel - a gyanúsított és a védő számára lehetővé kell tenni.
(4)5 56
A gyanúsított és a védő az iratok megtekintésének határnapját
követően is jogosult arra, hogy megismerje az (1) bekezdés szerinti, valamint a
(3) bekezdés alapján elrendelt nyomozási cselekmény elvégzése folytán
keletkezett iratokat.
(5)5
57 Ha a nyomozás iratainak az (1),
illetőleg a (3) bekezdés szerinti ismertetését a nyomozó hatóság végezte, az
iratokat az ismertetés megtörténte után tizenöt napon belül megküldi az
ügyésznek.
(6)5
58 A nyomozás iratainak az (1),
illetőleg a (3) bekezdés szerinti ismertetését követően a sértettet értesíteni
kell arról, hogy a nyomozás iratait megtekintheti, és gyakorolhatja az őt
a nyomozás során megillető más jogokat.
(7)5
59 Az (1) bekezdés rendelkezéseit
alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.
194. § (1) A nyomozás iratainak a 193. § (1) bekezdés szerinti átadásáról
felvett jegyzőkönyv tartalmazza
a) a gyanúsítottnak és a védőnek
átadott iratok megjelölését, a megtekintés kezdő és befejező időpontját,
b) a gyanúsított és a védő
indítványait és észrevételeit,
c)
ha a gyanúsított vagy a védő nem él a 193. § (1)
bekezdésben biztosított jogával, ezt a tényt.
(2)5
60 Ha a kábítószer-élvező gyanúsított önként
alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen,
kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatáson való részvételnek, és az még a 193. § (1) bekezdése szerinti
eljárási cselekmény időpontjában is tart, ezt a tényt a jegyzőkönyvben fel kell
tüntetni, és az ezt igazoló okiratot a nyomozás irataihoz kell csatolni.
IV. Cím
Jogorvoslat a nyomozás során
195. § (1)5 61 Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság
feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről,
felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről
(VIII. Fejezet) további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől
számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(VIII. Fejezet) további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől
számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2)5
62 A feljelentő nem élhet panasszal a
feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje.
(3)
A panasznak - ha e törvény kivételt
nem tesz - nincs halasztó hatálya. Kivételesen indokolt esetben a határozatot
hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz
elbírálásáig felfüggesztheti.
(4)
Ha
a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt,
köteles azt haladéktalanul felterjeszteni az elbírálásra jogosulthoz. Az ügyész
határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság
határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított tizenöt,
megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.
(5)
A panasz elbírálásáról a
panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a
megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni
kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - a (6)
bekezdés eseteit kivéve - nincs helye.
(6) A
149. §
(3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153.
§ (2) bekezdése szerinti határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése szerinti
ügyészi határozat elleni panaszt
elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával
együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.
elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthető elő, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával
együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.
(6a) 563 Az őrizetbe vételt elrendelő
határozat ellen tett panasz elbírását mellőzni kell, ha az ügyész a terhelt
előzetes letartóztatásának elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak.
(7) A halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslatra az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(8)5 64 A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.
(8)5 64 A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.
196. § 565 (1)5 66 Akinek az ügyész vagy a nyomozó hatóság
intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül
sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül
panasszal élhet.
panasszal élhet.
(2) Ha e törvény az ügyész vagy a
nyomozó hatóság részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az
intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő
eredménytelenül eltelt.
(3)
Nincs helye panasznak
a VII. Fejezet VII. Címe szerinti
bizonyítási eljárások, a nyomozás [170. § (2) bek] és a feljelentés
kiegészítésének elrendelése (172/A. §) miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége során végzett
eljárási cselekmények (178. §, 178/A. §), a tanú kihallgatása [79. § (1) bek,
181. §], és a szaktanácsadó közreműködése (182. §) miatt.
(4) Az ügyész vagy a nyomozó
hatóság intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett
panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.
(5)
Ha
az (1) bekezdés alapján tett panaszt az intézkedést tevő
vagy az intézkedést elmulasztó, illetve a panaszt elbíráló alaposnak tartja, a
panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt
intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt határozat hozatala nélkül
értesíti.
(6) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 195. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
197. § (1)5 67 Ha az ügyész a nyomozást a
190. § (1) bekezdésének e) pontja alapján azért szüntette meg, mert a
büntethetőség a hivatalból kezdeményezett eljárási kegyelem folytán szűnt meg,
a gyanúsított a
nyomozást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kérheti a nyomozás folytatását, ebben az esetben a nyomozást folytatni kell.
nyomozást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kérheti a nyomozás folytatását, ebben az esetben a nyomozást folytatni kell.
(2)5
68 A büntetőeljárást folytatni kell, ha a
gyanúsított a nyomozást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszában a
megrovás alkalmazását sérelmezi, és a büntetőeljárás megszüntetésének más oka nincs. Erre a
gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni kell.569
198. § (1) Ha a feljelentést a sértett tette, a sértett a feljelentést
elutasító határozat ellen, a nyomozás elrendelése iránt a határozat közlésétől
számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2) Ha az ügyész a nyomozást megszüntette, a sértett az eljárás folytatásának
elrendelése iránt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal
élhet.
199. § (1) Az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a panasz alapján
a) a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozatot hatályon
kívül helyezi, és dönt a nyomozás elrendeléséről vagy folytatásáról, illetve a
vádemelésről,
b) a panaszt elutasítja, ha azt nem találj a alaposnak.
(2)5
70 A panasz elutasítását követően a sértett
pótmagánvádlóként léphet fel, ha
a) a feljelentést a 174. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján
utasították el,
b) a nyomozást a 190. § (1)
bekezdésének a)-d) vagy f) pontja alapján szüntették meg.
(3) 571 Nincs helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek ha a büntethetőséget a gyermekkor
vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövető halála esetén.
V. Cím572 BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS573
Általános
szabályok574
200. § 575
(1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély
alapján az elkövető kilétének tartózkodási helyének megállapítása, elfogása,
valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás
elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül
elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül
a)
a magánlakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti,
b)576
postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat,
ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint
elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti,
az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti,
ej— számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és
felhasználhatja (a továbbiakban titkos adatszerzés).
(2) Az ügyész és a nyomozó hatóság
a nyomozás elrendelését követően a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést
e törvény alapján végzi.
(3)
E cím rendelkezései
nem érintik a nyomozás elrendelését megelőzően a bírói, illetőleg az
igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést;
e tevékenységet a külön törvényekben meghatározottak szerint az erre
feljogosított szervezetek a rájuk irányadó szabályok szerint végzik.
(4)
Ha
a nyomozás elrendelését megelőzően külön törvény
alapján a bíró, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter által
engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása során az ügyben a nyomozást
elrendelik,
a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak e törvény szerint mint titkos
adatszerzést lehet folytatni.
(5)
Az
(1) bekezdés a) pontja alkalmazásában
magánlakásnak minősül a lakás, a lakás céljára használt egyéb helyiség, tárgy,
a lakáshoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, az ezekhez tartozó bekerített hely,
továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más
helyiség vagy terület.
201. §— (1) 579 Titkos
adatszerzésnek
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő
szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c)
a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a
kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,
d)— az
emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az
embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi
kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás
rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett
alakzata,
e) a visszaélés minősített adattal cím
alá tartozó bűncselekmények,
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet
a törvény büntetni rendeli - előkészülete esetében van helye.
(2) Ha
a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az
(1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi esetekben van
helye:
q) a közjogi tisztség betöltésén alapuló
mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező
személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a
nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,
b)— a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az
alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági
ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző helyettes, a rendőrség
hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni
erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos
állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó
vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
közélet tisztasága elleni bűncselekmények,
c) a b) pontban felsoroltak
vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés,
cl) a 29. §J) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,
kivéve a hatóság félrevezetését,
e)
a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett
bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett
bűncselekmények,
f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt
bűncselekmények.
202. § 2
(1) Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal,
illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény
elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható.
(2)
Titkos
adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha az
(1) bekezdésben megjelölt személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült
fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek
nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.
(3)
Az ügyben védőként
eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő
telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére,
ideértve a számítástechnikai rendszer útján
történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel
szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény
megalapozott gyanúja merült fel.
(4)
A rendőrségi fogdában,
illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben
akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen
folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült
fel.
(5)
A (3) és (4) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni arra is, aki a 81. § (1) bekezdésének a) pontja
alapján tanúként nem hallgatható ki, illetőleg aki a 82. § (1) bekezdése alapján
a tanúvallomást megtagadhatja.
(6)
Titkos
adatszerzésnek a 201. §-ban és az (1)-(5) bekezdésben
meghatározott esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető,
hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy
nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése
valószínűsíthető.
Bírói engedély583
203. § 584 (1) A titkos adatszerzés
engedélyezéséről a bíróság az ügyész indítványára e Fejezet VI. Címe szerinti
eljárásban határoz.
(2) Az indítványnak tartalmaznia
kell
a)
a nyomozást végző ügyészi szerv vagy nyomozó hatóság
megnevezését, a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b)
a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét,
telefonlehallgatás esetén a kapcsolási számot is,
c)
a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét,
illetőleg az azonosításra alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele
szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetőleg módszerének megnevezését,
d)
az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező
időpontját, naptári napban és órában meghatározva,
e)
az alkalmazás 201. §-ban és 202. §-ban meghatározott
feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul
szolgáló bűncselekmény megnevezését és a bűncselekmény gyanújára okot adó
adatokat, a titkos adatszerzés elkerülhetetlen alkalmazását indokoló
körülményeket, az alkalmazás célját és annak valószínűsítését, hogy a
bizonyíték a titkos adatszerzés során alkalmazott eszközzel, illetőleg
módszerrel beszerezhető,
f) halaszthatatlan elrendelés [(6) bekezdés] esetén annak okát és időpontját.
(3)
Az indítványhoz
csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat. Az alkalmazás
meghosszabbítására vonatkozó indítvány előterjesztésével egyidejűleg be kell
mutatni a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is.
(4)
A
bíróság az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét
órán belül határoz. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad vagy részben ad
helyt, meghatározza, hogy kivel szemben, a titkos adatszerzés mely eszköze,
illetőleg módszere mettől meddig alkalmazható.
(5)
A
titkos adatszerzés legfeljebb kilencven napra
engedélyezhető, ez ismételt indítványra egy alkalommal legfeljebb kilencven
nappal meghosszabbítható. Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, és az engedélyezés
idején a titkos adatszerzés indítvány szerinti kezdő időpontja már elmúlt, az
alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja.
(6)
Ha az engedélyezés olyan
késedelemmel járna, amely a titkos adatszerzés sikerét veszélyeztetné, az
ügyész legfeljebb hetvenkét óra időtartamra elrendelheti a titkos adatszerzést
(halaszthatatlan elrendelés). Ez esetben az elrendeléssel egyidejűleg az
engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni. Ha a bíróság az
indítványt elutasította, változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan
elrendelésnek nincs helye.
A titkos adatszerzés végrehajtása585
204. § 586 (1) 587 A titkos adatszerzést külön
törvényben meghatározott szervezet hajtja végre. Ha az ügyészségi nyomozás
során elrendelt titkos adatszerzés tárgya nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos
állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, az ügyész titkos adatszerzés elvégzésére az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.
állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, az ügyész titkos adatszerzés elvégzésére az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.
(2)
A
hírközlési szolgáltatást, a postai küldemények, illetőleg
a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok továbbítását,
feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a titkos adatszerzés
végrehajtását biztosítani és a titkos adatszerzésre jogosult hatóságokkal
együttműködni. A hírközlési szolgáltatást, valamint a postai küldemények
továbbítását végző szervezetek kötelezettségeiről és az együttműködés
részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
(3) A titkos adatszerzést az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője haladéktalanul
megszünteti, ha
a) halaszthatatlan elrendelés esetén a bíróság az indítványt elutasította,
b) az engedélyben meghatározott célját
elérte,
c)
az engedélyben megállapított időtartam eltelt,
d) a nyomozást megszüntették,
e)
nyilvánvaló, hogy a további alkalmazástól sem
várható eredmény.
(4)
A
titkos adatszerzés befejezését követő nyolc napon belül a
titkos adatszerzést folytatott ügyész, illetőleg nyomozó hatóság megsemmisíti a
titkos adatszerzés célja szempontjából érdektelen, rögzített adatot és az
ügyben nem érintett személy rögzített adatait, kivéve azokat az adatokat,
amelyek felhasználását a 206. § (4)-(5) bekezdése lehetővé teszi. A (3)
bekezdés a) pontja esetében az addig rögzített adatokat
haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(5)
A
titkos adatszerzés végrehajtásáról jelentést (168. §) kell
készíteni, amely részletesen tartalmazza a titkos adatszerzés lefolyását, így
különösen azt, hogy annak során milyen eszközt, illetőleg módszert, meddig és hol
alkalmaztak, a titkos adatszerzés - a fedett nyomozó (178. §) kivételével -
mely természetes vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetet érintett, a titkos adatszerzés
során milyen - a (4) bekezdés alapján meg nem semmisített - adatot, milyen
módon, milyen forrásból hol és mikor szereztek meg. A jelentést úgy kell
elkészíteni, hogy abból a bíróság engedélyező végzésében foglaltak
megtartása megállapítható legyen A jelentésben ki kell térni arra is, hogy a
titkos adatszerzés elérte-e a célját, és ha nem, akkor annak milyen akadálya
volt. A jelentést a titkos
adatszerzést folytatott ügyészi szerv, illetőleg nyomozó hatóság vezetője írja
alá.
A titkos adatszerzés eredményének
megismeréseid. §— (1)590 A titkos adatszerzés során keletkezett és
rögzített adatok megóvásáról az ügyész, illetőleg a titkos adatszerzést
folytatott nyomozó hatóság a minősített adat védelméről szóló törvényben
szabályozottak szerint gondoskodik.
(2)
A
titkos adatszerzés tényét, valamint az azzal beszerzett és
rögzített adatot a titkos adatszerzés végrehajtása során, illetőleg azt
követően mindaddig, amíg a titkos adatszerzésről szóló jelentést az ügyész nem csatolta az iratokhoz, az engedélyező bíró, az ügyész és a nyomozó
hatóság, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság hivatali felettese (szolgálati
elöljárója) ismerheti meg. A titkos adatszerzés engedélyezésével
kapcsolatos bírósági iratokat az engedélyező bíró ügyelosztást végző vezetője,
valamint a 207. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási vezetője is
megismerheti.
(3)
A
titkos adatszerzést engedélyező bíró megkeresésére a titkos
adatszerzés során a megkeresés időpontjáig beszerzett adatokat az ügyész köteles
bemutatni. Ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték, a titkos adatszerzést megszünteti, más törvénysértés
esetén a titkos adatszerzést megszüntetheti. E végzés ellen fellebbezésnek
nincs helye.
(4)
A külön törvény
alapján a nyomozást megelőzően végzett titkos információgyűjtés [200. § (3)
bek.] eredményét - annak a büntetőeljárásban történő felhasználásáig - a külön
törvényekben meghatározottak ismerhetik meg.
(5)
Az ügyész a titkos
adatszerzés tényéről - annak befejezését követően - értesíti a bírói
engedélyben érintettet, ha az érintett ellen nem indult büntetőeljárás, és az
értesítés a büntetőeljárás sikerét nem veszélyezteti.
A titkos adatszerzés eredményének
felhasználása—
206.
§— (1) Ha az ügyész a titkos
adatszerzés eredményét a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni,
a titkos adatszerzés engedélyezése iránti indítványt, a bíróság határozatát és
a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést csatolja a nyomozás
irataihoz. Ha az iratok csatolása a nyomozás iratainak megismerése (193. §)
után történt, a gyanúsítottat és a védőt erről értesíteni kell, és lehetőséget kell
adni a csatolt iratok megismerésére.
(2) A titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentés a nyomozás irataihoz történő
csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható
fel bizonyítékként.
(3) A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben
használható fel, amely miatt és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság
engedélyezte.
(4)
Akivel
szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos
adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható,
amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos
adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei (201. §) ez utóbbi
bűncselekmény tekintetében is fennállnak.
(5) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a
bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben
felhasználható.
(6)
Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos adatszerzés eredményét, ha a
titkos adatszerzést a 204. § (3) bekezdésének a) vagy e) pontja,
illetőleg a 205. § (3) bekezdése alapján szüntették meg, vagy a titkos adatszerzés érintettje - anélkül, hogy azt a bíróság engedélyezte
volna - az ügyben eljáró védő, illetőleg olyan személy, aki tanúként nem
hallgatható ki, vagy a vallomástételt a 82. § (1) bekezdése alapján megtagadhatja.
A titkos információgyűjtés
eredményének felhasználása—
206/A.
§— (1) A bűnüldözési célból
folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem
bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért
felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a
büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha
a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §) a
bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,
b)
a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a
büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a
nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul
eleget tett.
(2) A titkos információgyűjtés
engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés
megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos
információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő
felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha
a) a bűnüldözési célból
folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az
engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre,
b) a nem bűnüldözési célból
folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az
engedélyben nem megjelölt személyre vonatkozik.
(3)
A
(2) bekezdés szerinti felhasználásra való
alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a
nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a
büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra,
ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan
feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy
aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való
alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság
tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett
és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban
bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az
érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés
alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta.
(4)
A
titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban
bizonyítékként történő felhasználását az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja.
Az indítványról a nyomozási bíró határoz.
(5)5 95 A bírói engedélyhez kötött titkos
információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza
a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az
érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló
előterjesztés, illetve az engedély kereteit.
VI. Cím
A NYOMOZÁSI BÍRÓ ELJÁRÁSA
A nyomozási bíró feladata
207.
§ (1) 596A vádirat benyújtása előtt a bíróság
feladatait első fokon a törvényszék elnöke által kijelölt bíró (nyomozási bíró)
látja el.
(2) A nyomozási bíró dönt
a)— a vádirat benyújtása előtt a bíróság hatáskörébe tartozó
kényszerintézkedésekkel, az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos
indítványokról, a védő kizárásáról, illetőleg az előzetes letartóztatott pszichiátriai
kezelésre igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe történő
beutalásáról,
b)— a titkos
adatszerzés engedélyezéséről [203. § (4) és (6) bek], megszüntetéséről [205. §
(3) bek.], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban
bizonyítékként történő felhasználásra való
alkalmasságának megállapításáról [206/A. § (3) bek], valamint a titkos
információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő
felhasználásának lehetőségéről [206/A. § (4) bek],
c)— az ügyész indítványára a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás
folytatásának elrendeléséről [191. § (3) bek],
cl) az ügyész indítványára a tanú különösen védetté
nyilvánításáról (97. §),
e)— a 149. § (3)
bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. §
(2) bekezdése szerinti határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a
151. § (2) bekezdése szerinti ügyészi
határozat elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett
felülbírálati indítványról, valamint a rendbírság 161. § (6) bekezdése szerinti
elzárásra történő átváltoztatásáról,
/)— a vádirat benyújtása előtt az ügyész
indítványára a 82. § (1) bekezdés cl) pontja alapján a
tanúvallomást megtagadó személynek a számára információt átadó személy
kilétének felfedésére kötelezéséről a 82. § (6) bekezdése szerint.
(2a) 602 A nyomozás megszüntetését követően
a nyomozás folytatása nyomozási bíró általi elrendelésének indítványozását az
ügyésznél lehet kezdeményezni.
(3) 603 A nyomozási bíró a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja
a különösen védett tanút és azt a tanút, aki az életét közvetlenül
veszélyeztető állapotban van A tanú kihallgatásának
indítványozását a tanú és az érdekében eljáró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti. A nyomozási bíró ismételten kihallgatja a különösen védett tanút, ha ezt a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás során a
bíróság elrendeli [268. § (3) bek, 305. § (3) bek].
indítványozását a tanú és az érdekében eljáró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti. A nyomozási bíró ismételten kihallgatja a különösen védett tanút, ha ezt a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás során a
bíróság elrendeli [268. § (3) bek, 305. § (3) bek].
(4) A nyomozási bíró a
vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a tizennegyedik
életévét be nem töltött tanút, ha megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson
történő kihallgatása a
fej lődését károsan befolyásolná. A tanú kihallgatásának indítványozását a törvényes képviselő, a gondozó és a tanú érdekében elj áró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti.
fej lődését károsan befolyásolná. A tanú kihallgatásának indítványozását a törvényes képviselő, a gondozó és a tanú érdekében elj áró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti.
(5)604 Az ügyész, a
gyanúsított és a védő bizonyítás felvételét is indítványozhatja, ha
megalapozottan feltehető, hogy az így megszerezhető bizonyítási eszköz a
bírósági eljárásban már nem állna rendelkezésre,
vagy az addigra jelentős mértékben megváltozna, illetőleg bizonyítási eszköz
jellegét elveszítené. Az ügyész, a gyanúsított, a védő, a tanú érdekében eljáró
ügyvéd, valamint a kiskorú tanú gondozója
és törvényes képviselője a tanúnak vagy kivételes esetben a gyanúsítottnak a
zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallgatását is indítványozhatja.
(6)605 A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás egy éven túli
meghosszabbítására, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálatára
irányuló eljárást a törvényszék egyesbírája e
Címben foglalt
rendelkezések szerint folytatja le.
Illetékesség
208. § (1)6 06 A nyomozási bíró a törvényszék illetékességi területén lévő
ügyészségek által folytatott eljárás során jár el, tekintet nélkül arra, hogy
az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elbírálása a
helyi bíróság vagy a törvényszék hatáskörébe tartozik.
helyi bíróság vagy a törvényszék hatáskörébe tartozik.
(2) 607
A törvényszék elnöke a törvényszék területén lévő több helyi bíróságon is
kijelölhet nyomozási bírót, és ebben az esetben a nyomozási bírók
illetékességét a törvényszék elnöke állapítja meg. A nyomozási bíró
bizonyítási cselekmény elvégzése esetén az illetékességi területén kívül is
eljárhat.
Általános eljárási szabályok
209. § (1) 608 A nyomozási bíró
eljárására a bírósági eljárás általános szabályai az e címben foglalt
eltérésekkel alkalmazandók.
(2) Az ügyek egyesítésének és
elkülönítésének nincs helye.
(3) Azt az eljárásban felmerült bűnügyi költséget, amelyet a 74. § (1) bekezdésének aj
pontja szerint az állam előlegez, a nyomozási bíró állapítja meg, de a
megállapított összeget az ügyész előlegezi.
(4) Ha a nyomozási bíró azt észleli, hogy a nyomozás felfüggesztésének vagy
megszüntetésének van helye, erről az ügyészt értesíti.
Az ülés
210. § (1) A nyomozási bíró ülést tart, ha az indítvány tárgya
aj— a személyi szabadságot
elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés (129. §, 137. §, 138. §, 138/A. §,
140. §) elrendelése,
bjúio előzetes letartóztatás vagy házi őrizet
meghosszabbítása, és az indítványban a korábbi határozathoz képest a
meghosszabbítás okaként új körülményre hivatkoztak, c)— az előzetes
letartóztatásnak az elrendelésétől számított hat hónapot meghaladó
meghosszabbítása, d)— óvadék megállapítása (147. §), e)—
elmeállapot megfigyelésének (107. §) elrendelése, /)— bizonyítási
cselekmény elvégzése [207. § (3)-(5) bek]. (2)6
15 Az
ülés mellőzhető, ha az indítvány tárgya elmeállapot megfigyelésének
elrendelése, és azon a gyanúsított az egészségi állapota miatt nem jelenhet
meg, illetőleg a jogainak gyakorlására képtelen,
továbbá ha az indítvány tárgya óvadék megállapítása, és az előzetes
letartóztatás elrendelése a 129. § (2) bekezdésének b) pontjában
meghatározott okán kívül más okon is alapult.
(3) A nyomozási bíró az iratok alapján
dönt
a) az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben,
b) ha az ülést a (2) bekezdés
alapján mellőzi,
c)
ha az indítvány nem az arra jogosulttól származik.
(4) A nyomozási bíró - ha ez szükséges
- a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is ülést tart.
211. § (1) 616 A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az
ügyész terjesztette elő, azt megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, továbbá
gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási
bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, intézkedik a szükséges
iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt.
bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, intézkedik a szükséges
iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt.
(2)
Ha
az ülésen az indítványozó nem jelenik meg, ezt úgy kell
tekinteni, hogy az indítványt visszavonta. Ha az indítvány tárgya az ideiglenes
kényszergyógykezelés elrendelése, és a gyanúsított az állapota miatt nem
jelenhet meg, vagy a jogainak gyakorlására képtelen, az ülés a védő
távollétében nem tartható meg.
(3)
Az
ülésen az indítványozó az indítványt megalapozó
bizonyítékokat írásban előterjeszti, vagy szóban előadja. A jelenlevőknek módot
kell adni arra, hogy az indítványozó bizonyítékait - a 186. § keretei között -
megismerjék. Ha az értesített nem jelent meg, de az észrevételét írásban
benyújtotta, ezt a nyomozási bíró ismerteti.
(4)6 17 A nyomozási bíró
megvizsgálja, hogy az indítvány törvényi előfeltételei fennállnak-e, nincs-e
akadálya a büntetőeljárásnak, és az indítvány megalapozottsága iránt nem
támaszthatók-e ésszerű
kételyek. A 210. § (1) bekezdésének a)-cl) pontja esetén a
vizsgálat kiterjed a gyanúsított személyi körülményeire is.
(5)6
18 A
nyomozási
bíró az ülést zártcélú távközlő hálózat útján is megtarthatja. Az ülésen védő
részvétele kötelező, a védőnek az ülés tartama alatt a gyanúsítottal azonos
helyen kell tartózkodnia. A zártcélú távközlő hálózat útján történő ülésre a
244/A-244/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Bizonyítási cselekmény
elvégzése ülésen
212. § (1) A bizonyítási cselekmény elvégzésére vonatkozó indítvány
előterjesztője gondoskodik a bizonyításfelvétel elvégzésének feltételeiről. Ha
az ülés a nyomozási bíró hivatalos helyiségében nem
tartható meg, az indítványban az ülés helyét meg kell jelölni.
tartható meg, az indítványban az ülés helyét meg kell jelölni.
(2) A nyomozási bíró az ülés kezdetén a
bizonyítási cselekmény elvégzésére vonatkozó indítványról indokolt végzéssel határoz.
213. § (1) Az olyan tanú kihallgatásán, akinek életét közvetlen veszély
fenyegeti, vagy megalapozottan feltehető, hogy a tárgyaláson nem jelenhet meg
(87. §), a gyanúsított és védője, valamint a tanú
érdekében eljáró ügyvéd jelen lehet, kivéve, ha ezt a tanú állapota nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a gyanúsítottat és a védőt az ülésről utólag kell értesíteni azzal, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet
az ügyésznél megtekinthetik.
érdekében eljáró ügyvéd jelen lehet, kivéve, ha ezt a tanú állapota nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a gyanúsítottat és a védőt az ülésről utólag kell értesíteni azzal, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet
az ügyésznél megtekinthetik.
(2)6
19 A különösen védett tanú kihallgatásánál a
nyomozási bírón, a jegyzőkönyvvezetőn és - ha szükséges - a tolmácson kívül
csak az ügyész és a tanú érdekében eljáró ügyvéd lehet jelen. A különösen védett tanú kihallgatása során a nyomozási bírónak fel kell tárnia, és
szükség esetén a nyomozó hatóság közreműködésével vagy más módon ellenőriznie
kell a tanú szavahihetőségét, tudomásának megbízható voltát, és azokat a
körülményeket, amelyek vallomása hitelt-érdemlőségét befolyásolhatják. Az így
szerzett adatokat a kihallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A
jegyzőkönyvről kivonatot kell készíteni, amely a jelenlévők közül csak a
nyomozási bíró és az ügyész nevét, a tanú különösen védetté nyilvánításának
tényét és a különösen védetté nyilvánított tanú vallomását tartalmazza. A
nyomozási bíró gondoskodik arról, hogy a különösen védett tanú személyére és
tartózkodási helyére a vallomásáról készült jegyzőkönyvi kivonat alapján ne
lehessen következtetni. A jegyzőkönyvi kivonatot az ügyész részére át kell adni. A jegyzőkönyvi kivonatnak a vádirat benyújtásáig történő
elkülönített, zárt kezeléséről az ügyész gondoskodik. A jegyzőkönyvi kivonatot
a vádirat benyújtásáig az ügyészen kívül a nyomozó hatóság ismerheti
meg.
(3)
A
tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatásánál
a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a tanú törvényes képviselője és gondozója
is jelen lehet. A tanú kihallgatásáról a gyanúsítottat és a védőt utólag kell
értesíteni azzal, hogy a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet az ügyésznél
megtekinthetik.
(4)
A
nyomozási bíró - indítványra - elrendelheti a tanú
kihallgatásának kép- vagy hangfelvevővel, illetve egyéb berendezéssel történő
rögzítését. A felvétel a jegyzőkönyvet nem pótolja. A felvételről készült
másolaton a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságai
(pl. arckép, hang) technikai úton torzíthatók. Ha a felvétel különösen védett,
vagy olyan tanú kihallgatásáról készült, akinek a személyi adatait zártan
kezelik, a zárt kezelésre vonatkozó rendelkezéseket az ilyen felvételre is
alkalmazni kell.
A határozat
214. § (1) A nyomozási bíró - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az
indítvány előterjesztésétől számított három napon belül indokolt végzéssel
határoz, amelyben az indítványnak helyt ad, részben ad
helyt, vagy azt elutasítja. Az indokolás tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény rövid leírását és minősítését, az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok
hiányára való utalást. Ha a nyomozási bíró az indítványt elutasította, változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye.
helyt, vagy azt elutasítja. Az indokolás tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény rövid leírását és minősítését, az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok
hiányára való utalást. Ha a nyomozási bíró az indítványt elutasította, változatlan alapon újabb indítvány előterjesztésének nincs helye.
(2)
A
határozatot az ügyésszel, az indítványozóval és - a 207. §
(2) bekezdésének b) pontját és (3) bekezdését kivéve - azzal kell
közölni, akire az rendelkezést tartalmaz. A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is
közölni kell.
(3)
A
határozatot az ülésen kihirdetés útján kell közölni. Ha a
nyomozási bíró az iratok alapján döntött, a határozatot az írásba foglalást
követően nyomban kézbesíteni kell. A 207. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése
esetén a kézbesítésre a 70. § (1) bekezdésének cl) pontja
az irányadó.
Jogorvoslat
215. § (1) A nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést,
akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni
fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az
a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől
számított három napon belül jelentheti be.
a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől
számított három napon belül jelentheti be.
(2)6
20 A
nyomozási
bíró a határozat elleni fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését, illetőleg a
fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul a fellebbezés elbírálására
illetékes törvényszéknek küldi meg.
(3)6
21 A fellebbezést a törvényszék másodfokú
tanácsa tanácsülésen bírálj a el.
(4) Nincs helye fellebbezésnek
a)
a 207. § (2)
bekezdésének a) pontja szerinti, a vádirat benyújtása előtt a bíróság
hatáskörébe tartozó kényszerintézkedések közül a 149. § (6) és (8)
bekezdésével, a 151. § (3) és (6) bekezdésével és a 153. § (2) bekezdésével
kapcsolatos indítványokról hozott határozat,
b) a 207. § (2) bekezdésének b) és
e) pontjára és (3)-(4) bekezdésére vonatkozó határozat,
c)
a 212. § (2) bekezdése szerinti határozat ellen
(5)6
22 Fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés
elrendelése. A személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés megszüntetése
miatt bejelentett ügyészi fellebbezés - feltéve, hogy a megszüntetést nem az
ügyész indítványozta - halasztó hatályú.
(5a) 623 A tanúvallomást a 82. § (1)
bekezdés d) pontja alapján megtagadó személynek a számára információt
átadó személy kilétének felfedésére a 82. § (6) bekezdése alapján történt
kötelezése ellen bejelentett fellebbezés halasztó hatályú.
(6) A
(4) bekezdésben írt határozatok elleni fellebbezés,
továbbá a jogerős határozat elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat
hozatalát a nyomozási bíró mellőzheti.
X. Fejezet
A VÁDEMELÉS
Intézkedés az iratok ismertetése után
216.
§ 624 (1) Az ügyész, ha a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt
maga végezte, ennek megtörténte után, ha pedig azt a nyomozó hatóság végezte,
az iratok hozzá érkezését követő harminc napon belül az ügy iratait megvizsgálja, és
ennek eredményéhez képest
a) további nyomozási cselekményt
végezhet, vagy az elvégzéséről rendelkezhet,
b) a nyomozást felfüggesztheti,
c)
a nyomozást megszüntetheti,
d)— az ügyet
közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat,
e)— vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről. (2)6 27 Ha az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról vagy a vádemelés
elhalasztásáról való döntéshez pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli
el, a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének
ideje
az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.
(3)6 28 Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt
az ügyészség vezetője kivételes esetben harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy
terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész kivételesen ennél hosszabb - legfeljebb kilencven napos - határidőt is
engedélyezhet. A határidőt az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott
esetben a nyomozási cselekmény elvégzésétől kell számítani.
(4)6 29 Ha az (1) bekezdés a) pontja
szerinti nyomozási cselekmény elvégzése után az ügyész vádat emel, ezt
megelőzően a nyomozási cselekményről készült iratok megismerésének lehetőségét
a 193. § szerint biztosítja a gyanúsítottnak és a védőnek. Más esetben az
iratok megismerésének lehetőségét a gyanúsított vagy a védő indítványára kell
biztosítani.
(5) 630 Az ügyész a vádemelés részbeni mellőzéséről (220. §), a közvetítői
eljárásra utalásról vagy annak megtagadásáról [221/A. § (4) bek], a vádemelés
elhalasztásáról (222. §), a pártfogói vélemény
beszerzéséről [224. § (1) bek], valamint az e fejezet szerinti ügyészi határozatok elleni jogorvoslat elbírálásáról a vádemelés szakaszában [228. § (3) bek] határozatot hoz.
beszerzéséről [224. § (1) bek], valamint az e fejezet szerinti ügyészi határozatok elleni jogorvoslat elbírálásáról a vádemelés szakaszában [228. § (3) bek] határozatot hoz.
A vádirat
217. § (1) Az ügyész vádiratnak a bírósághoz való
benyújtásával emel vádat.
(2) A gyanúsítottat az ügyész szükség
esetén a vádemelés előtt kihallgatja.
(3) A vádirat tartalmazza
a) a vádlottnak a 117. § (1)
bekezdésében felsorolt személyi adatait,
b) a vád tárgyává tett cselekmény
leírását,
c)
a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk.
szerinti minősítését,
cl) az eljárás megindításához szükséges külön törvényi
feltétel (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség
felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához) meglétét,
e)— a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok
megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg
illetékességére vonatkozó szabályokra való utalást,
/)— a büntetés kiszabására vagy intézkedés
alkalmazására vonatkozó indítványt,
g) a bejelentett polgári jogi igényt, továbbá az egyéb indítványokat,
h)— a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők
indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az
indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a
tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan
nehézséggel járna vagy nem lehetséges,
i) a bizonyítási eszközök
megjelölését, valamint azt, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak,
j)
a tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó
indítványt.
218.
§ (1)6 34 Ha a gyanúsított a vádirat
benyújtásakor a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó
kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és az ügyész ennek fenntartását
indokoltnak tartja, a kényszerintézkedés fenntartására indítványt
tesz. Ha az ügyész az előzetes letartóztatás fenntartását indítványozza, és a
nyomozás során az előzetesen letartóztatott korlátozásoknak volt alávetve, az
indítványban ki kell térni arra, hogy az ügyész mely korlátozások fenntartását
látja indokoltnak.
(2) Ha a vádlott a gyermeke sérelmére
szándékos bűncselekményt követett el, az ügyész a vádiratban indítványozhatja,
hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát szüntesse meg.
(3) Az ügyész a vádiratban a
vádlottal szemben polgári jogi igényt terjeszthet elő.
(4) 635 Ha a vádemelés kábítószerrel visszaélés (Btk. 282-282/C. §) miatt
történik, és a gyanúsítottal szemben korábban indult büntetőeljárást a bíróság
a 266. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a
vádiratban indítványozni kell az eljárás folytatását [266. § (7) bek] és az ügyek egyesítését.
vádiratban indítványozni kell az eljárás folytatását [266. § (7) bek] és az ügyek egyesítését.
[^219. § (1) 636 A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak,
valamennyi vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági
példányához csatolni kell a vádemelés alapjául
szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek
ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint - a bűncselekmény helyszínén és
a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó
tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat kivételével - a tárgyi bizonyítási
eszközöket. A bíróság részére a vádiratot és az elektronikus formában
rendelkezésre álló iratokat elektronikus úton is meg kell küldeni, vagy
ha ez nem lehetséges, elektronikus adathordozón kell átadni.
(2)
Ha a tanú nevének, illetőleg adatainak zárt
kezelését rendelték el, a tárgyalásra idézendő tanú nevét, illetve adatait nem
a vádiratban, hanem külön zárt iratban kell közölni.
(3)6
37 Ha a
vádlott
a magyar nyelvet nem ismeri, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét a vádlott
anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az
általa korábban ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más
nyelvre le kell fordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani.
(4)638 Ha az ügyész a különösen védett tanú vallomását a
bírósági eljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a különösen védetté
nyilvánított tanú kihallgatásáról készült jegyzőkönyv-kivonatot csatolja a vádemelés alapjául szolgáló iratokhoz, a gyanúsítottat és a védőt
erről, valamint e csatolt irat megtekintésének lehetőségéről értesíti. Ha ennek
az iratnak a csatolása a nyomozás iratainak megismerése (193. §) után történt,
a gyanúsítottat és a védőt erről értesíteni kell, és lehetőséget kell adni az
utóbb csatolt irat megismerésére.
(5)639 A különösen védetté nyilvánított tanú
kihallgatásáról készült jegyzőkönyv-kivonat a nyomozás irataihoz történő
csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható
fel bizonyítékként.
(6)6
40 A vádemelésről a sértettet értesíteni kell.
A vádemelés részbeni mellőzése
220. § (1) 641 Az ügyész határozattal mellőzheti a
vádemelést az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett
jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából
nincs
jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell.
jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell.
(2) 642
Azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amely miatt az ügyész a vádemelést
mellőzte, a bűnügyi költséget az állam viseli.
221. §— Az ügyész a határozatban tájékoztatja a
sértettet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti,
valamint, hogy annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést
részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye.
részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye.
A közvetítői eljárás644
221/A. § 645
(1)6 46 A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk XIII. fejezet), illetve a vagyon
elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult
büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára,
illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Amennyiben e bűncselekményekkel halmazatban a terhelt más
bűncselekményt is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az
elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó.
(2) 647 A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek
jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A
közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a
gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya
az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.
gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya
az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.
(3) Az ügyész hivatalból, vagy a
gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb
hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja,
ha
a) a Btk 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
a) a Btk 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
£>,)— a gyanúsított a vádemelésig beismerő
vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a
sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni, c) a gyanúsított és
a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint cl) a bűncselekmény
jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a
bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a
bíróság a tevékeny megbánást a
büntetés kiszabása során értékelni fogja.
(4)6
49 A közvetítői eljárás
tárgyában hozott határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány
előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és -
eredményes közvetítői eljárást követően - a büntetőeljárás megszüntetéséről
értesíteni kell a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatot is. Az
eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs
helye jogorvoslatnak.
(5) A
gyanúsítottnak
és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló
cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel.
A közvetítői eljárás
eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.
eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.
(6) 650 A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg.
(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes,
és a Btk. 36. §-a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást
megszünteti; ha a Btk. 36. §-a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat
emel.
Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.
Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.
A vádemelés elhalasztása
222. § (1) Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem
súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára,
és a rendkívüli enyhítő körülményekre
tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető.
tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető.
(2) 651 Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás
megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra
elhalasztja, ha a kábítószer-élvező
gyanúsított vállalj a a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.
gyanúsított vállalj a a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.
(3) Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának
vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség
teljesítése várható.
222/A. § 652 Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a
222/A. § 652 Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a
törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos.
223. § (1) A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján
nem halasztható el, ha a gyanúsított
a) többszörös visszaeső,
b)— a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre
a) többszörös visszaeső,
b)— a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélése után, a szabadságvesztés
végrehajtásának befejezése előtt követte el.
(2) Ha
a Btk az eljárás megindulását követő magatartástól teszi
függővé a büntethetőség megszűnését, a vádemelés elhalasztásának csak az e
törvényben meghatározott esetben van helye.
Meghallgatás a közvetítői eljárásra
utalás és a vádemelés elhalasztása előtt654
224. § 655 (1) 656 Az ügyész - ha a vádemelés elhalasztása mellett magatartási szabályok
megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek - a vádemelés
elhalasztása előtt pártfogó felügyelői
vélemény beszerzését rendelheti el, majd ennek elkészülte után a gyanúsítottat meghallgathatja. A meghallgatás során - tekintettel a pártfogói véleményben foglaltakra is - tisztázni kell, hogy a gyanúsított a
kilátásba helyezett magatartási szabályok megtartását és kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.
vélemény beszerzését rendelheti el, majd ennek elkészülte után a gyanúsítottat meghallgathatja. A meghallgatás során - tekintettel a pártfogói véleményben foglaltakra is - tisztázni kell, hogy a gyanúsított a
kilátásba helyezett magatartási szabályok megtartását és kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.
(2)6
57 Ötévi szabadságvesztésnél
nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatti vádemelés elhalasztása esetén
magatartási szabály előírása kötelező.
(3) A 225. § (2) bekezdésének a) és
b) pontja esetén az ügyész a sértettet is meghallgatja; a sértett
meghallgatása mellőzhető, ha a hozzájárulásáról korábban nyilatkozott. A
sértett hozzájárulásának hiánya
nem akadálya annak, hogy a kártérítési, illetve a sértettnek teljesítendő jóvátételi kötelezettség előírása nélkül az ügyész a vádemelést elhalassza, ha annak feltételei enélkül is fennállnak.
nem akadálya annak, hogy a kártérítési, illetve a sértettnek teljesítendő jóvátételi kötelezettség előírása nélkül az ügyész a vádemelést elhalassza, ha annak feltételei enélkül is fennállnak.
(4) 658 Az ügyész a közvetítői eljárásra utalás feltételeinek vizsgálata céljából
- szükség esetén a gyanúsítottra vonatkozó pártfogó felügyelői vélemény
beszerzése után - meghallgathatja a gyanúsítottat és a
sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.
sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható.
Magatartási szabályok megállapítása
a vádemelés elhalasztása esetén659
225. §660 (1)6 61 Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló
határozatában elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét, a gyanúsítottat
magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek
teljesítésére kötelezheti. A magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését a pártfogó - a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint - ellenőrzi és segíti. A pártfogó e
feladatainak a teljesítéséhez más szervek és szervezetek segítségét is igénybe veheti.
teljesítésére kötelezheti. A magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését a pártfogó - a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint - ellenőrzi és segíti. A pártfogó e
feladatainak a teljesítéséhez más szervek és szervezetek segítségét is igénybe veheti.
(2) Az
ügyész a gyanúsított részére kötelezettségként írhatja
elő, hogy
a) részben vagy egészben
térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt,
b) más módon gondoskodjék a
sértettnek adandó jóvátételről,
c)
meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen,
vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel),
d) pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt. (3)6 62 Az ügyész a (2) bekezdésben
meghatározott magatartási szabályok és kötelezettségek közül többet is,
illetőleg a felsoroltakon kívül más magatartási szabályt is megállapíthat vagy
más kötelezettséget
is előírhat.
(4)6
63 A 222. § (2) bekezdése esetén kötelezettségként elő
kell írni a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot
kezelő más ellátáson vagy megelőző felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.
(5) A vádemelést elhalasztó
határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével
is közölni kell. A sértett a vádemelés elhalasztásáról döntő határozat ellen
jogorvoslattal élhet.
Eljárás a vádemelés
elhalasztása után
226. § (1) 664 Az ügyész az eljárást a vádemelés elhalasztásának lejártától számított
harminc napon belül határozat meghozatala nélkül, a vádemelés elhalasztásáról
szóló határozatra írt, a megszüntetés
tényét rögzítő feljegyzéssel megszünteti, ha a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen telt el.
tényét rögzítő feljegyzéssel megszünteti, ha a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen telt el.
(2)6 65 Az eljárást a vádemelés elhalasztása tartamának
eltelte előtt is meg kell szüntetni, ha a kábítószer-élvező gyanúsított
igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító
kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, illetve, ha a tartás
elmulasztása vétségének gyanúsítottja a tartási kötelezettségét teljesítette,
továbbá, ha a gyanúsított a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeinek
eleget tett.
(3)666
A bűnügyi költség viselése667
226/A.
§ 668 Ha az ügyész az eljárást megszünteti, a bűnügyi költséget az állam
viseli. A terheltet kötelezni kell annak a költségnek a viselésére, amely a
mulasztása folytán merült fel.
227. § (1) Az ügyész vádat emel, ha
a) a gyanúsított a határozat ellen
panasszal él, és a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg,
b) a gyanúsítottal szemben a
vádemelés elhalasztásának tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény
miatt vádat emelnek,
c)
a gyanúsított a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy a
kötelezettségét nem telj esí ti,
d)$69
a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás
teljesítését a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig nem fejezi be, e)—
a vádemelés elhalasztásának tartama alatt állapítják meg, hogy a vádemelés
elhalasztása a 223. §-ban meghatározott valamely kizáró ok ellenére történt. (2)6
71 A 222. § (3) bekezdése esetén vádemelésnek csak az ott írt
kötelezettség elmulasztása esetén van helye.
(3)
Ha vádemelésre az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott okból kerül sor, az ügyész a gyanúsítottat a vádemelés előtt
meghallgatja. (4)6 72 Ha a vádemelés
elhalasztására a 222. § (2) bekezdése alapján került sor, vádat kell emelni, ha
aj— a gyanúsított a vádemelés elhalasztásától
számított egy éven belül okirattal nem igazolja, hogy legalább hat hónapig
tartó folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben,
kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatáson vett részt, illetőleg
b) a vádemelés elhalasztásának
tartama alatt a gyanúsított ellen kábítószerrel visszaélés miatt újabb
büntetőeljárás indult, és a nyomozás felfüggesztésének vagy megszüntetésének
nincs helye.
Jogorvoslat
228. § (1) 674Akire nézve az ügyész e
fejezet szerinti eljárásában hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz,
a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2) Ha az ügyész a panasznak három
napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterj eszteni a felettes
ügyészhez.
(3)
A
felettes ügyész a panaszt a hozzáérkezésétől
számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el. A felettes ügyész - ha a
panaszt alaposnak találj a - a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon
kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat
hozatalára utasíthatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt el
kell utasítani akkor is, ha az elkésett vagy nem jogosulttól származik.
(4)
A panasz elbírálásáról a
panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a
megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni
kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.
(5) Vádemelés miatt nincs helye
jogorvoslatnak
(6) Az ügyész határozataira a
169. § (2)-(5) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadóak.
228/A. §— (1) 676 Akinek az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a
tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
(2) Ha e törvény az ügyész részére
intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása
miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.
(3) Az ügyész intézkedésének
elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt
indokolás nélkül nem lehet elutasítani.
(4)
Ha
az (1) bekezdés alapján tett panaszt az ügyész, illetve a
felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése
érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erről a panaszt tevőt
határozat hozatala nélkül értesíti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti panaszra egyebekben a 228. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A pótmagánvádló fellépése
229. § (1) 677 Ha az ügyész vagy a felettes ügyész a sértettnek a feljelentést
elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszát elutasította,
és a 199. § (2) bekezdése alapján pótmagánvádnak
van helye - feltéve, hogy a pótmagánvád emelését a 199. § (3) bekezdése nem zárja ki -, továbbá ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan
napon belül pótmagánvádlóként léphet fel.
van helye - feltéve, hogy a pótmagánvád emelését a 199. § (3) bekezdése nem zárja ki -, továbbá ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan
napon belül pótmagánvádlóként léphet fel.
(2) A panasz
elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell
adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség
hivatalos helyiségében megismerhesse.
(3) 678 A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történő fellépés
feltételeiről, valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán
nem tud jogi képviseletéről gondoskodni, személyes
költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.
költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.
(4)6 79 Ha a sértett a személyes költségmentesség és a
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, az
(1) bekezdés szerinti határidőt a kérelem tárgyában hozott jogerős határozat közlésétől kell
számítani. Erről a sértettet tájékoztatni kell.
230. § (1) 680 Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, jogi képviselője útján az
ügyben addig eljárt elsőfokú ügyészségnél vádindítványt nyújt be. A
pótmagánvádló a vádindítványt személyesen akkor
nyújthatja be, ha a vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztett elő a
jogi segítségnyújtó hivatalhoz. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
nyújthatja be, ha a vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint kérelmet terjesztett elő a
jogi segítségnyújtó hivatalhoz. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
(2) 681 A vádindítvány a 217. § (3) bekezdésének a)-c),
g) és h) pontjában felsoroltakat, továbbá azokat az indokokat
tartalmazza, amelyek alapján a pótmagánvádló a feljelentés elutasítása, a
nyomozás megszüntetése vagy a vádemelés részbeni mellőzése ellenére a
bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. A pótmagánvádló a vádindítványban
illetékes bíróságként a terhelt lakóhelye szerint illetékes bíróságot is megjelölheti [17. § (3) bek.]. Ebben
az esetben az ügyészség az iratokat és a vádindítványt a pótmagánvádló
indítványa alapján illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.
231. § 682 (1) A bíróság a
vádindítványt elfogadja, ha elutasításának nincs helye.
(2) A bíróság a vádindítványt
elutasítja, ha
a) a pótmagánvádló a
vádindítványt a 229. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után
nyújtotta be,
b) a pótmagánvádlónak nincs jogi
képviselője, kivéve ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával
rendelkezik [56. § (4) bek],
c)
a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta
be,
d) a vád nem törvényes [2. § (2)
bek.], vagy a vádindítvány nem tartalmazza a 230. § (2) bekezdésében
foglaltakat.
(3)
A
pótmagánvádló a 229. § (1) bekezdésben meghatározott
határidő letelte előtt a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt korábban
a (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján utasították el, és az elutasítás oka
már nem áll fenn
(4)
A
vádindítványt nem lehet elutasítani abból az okból, hogy
nem tartalmazza a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi
adatait, és azok az iratokból nem állapíthatók meg, ha a vádlott személyazonossága
ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.
232. § 683 (1) Ha a bíróságnak az
ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az ügyet a hatáskörrel rendelkező
vagy illetékes bírósághoz átteszi.
(2) Ha a bíróság a vádindítványt nem utasította el,
(2) Ha a bíróság a vádindítványt nem utasította el,
a) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak,
b) kényszerintézkedést
rendelhet el.
233. § 684 (1) Ahol e törvény
vádiratot említ, ott a bíróság által elfogadott vádindítványt is érteni kell.
(2) A vádlott a vádindítvány
elfogadása után jogosult a nyomozás iratainak a megismerésére.
(3) A pótmagánvádló az iratoktól
elkülönítve, zártan kezelt iratokat nem ismerheti meg.
(4) A vádindítvány elutasítása nem
akadálya annak, hogy a nyomozás folytatását rendeljék el (191. §).